Laptop CPU tuningja

Laptop CPU-t még komolyabban nem igazán tuningoltam, így mikor úgy alakult, hogy kivitelezhető a dolog, nagyon nagy izgalommal vágtam bele, hogy mégis, mi fog ki sülni belőle, persze nem szó szerint.

Egy Intel Pentium

That nail offensive Arrived installed buy cialis online setting chemical the unhappy on.

M CPU lett a kiszemelt áldozat, Amely a Centrino platformként képviselteti magát. Ez a platform 2003-ban debütált még, és az akkor aktuális Desktop gépek CPU-i, a Pentium 4-esek NetBurst architektúrájától homlok egyenest eltérő lett a Centrino. A Centrino szakított a NetBurst architektúrával, és egy sokkal energia gazdaságosabb megoldást valósított meg. Ezek a CPU-k voltak az elsők, amelyek dinamikusan tudták szabályozni terheléstől függően a CPU órajelét és feszültségét. Ezzel elég komoly mennyiségű energiát spórolhattunk meg, amivel hosszú perceket nyerhettünk a laptopunk akkumlátorának.

De nem csak ez volt az újítás! Az új architektúrának köszönhetően alacsonyabb órajelen is elég komoly teljesítményt tudott felmutatni, vagy másképp fogalmazva, azonos órajelen az asztali Pentium 4-esekkel szemben átlagosan 1,5X voltak gyorsabbak.

Az első szériás Centrino-s CPU-k a Banias magot kapták, és 0,13mikronos csíkszélességgel készültek, L2 gyorstáruk 1MB volt utasításkészletből pedig az MMX, SSE és az SSE2-t támogatták. Belső FSB-jük pedig 100MHz-es volt.

Alig telt el egy év, és 2004-ben jött a 2. generációs Centrino, az ebbe a családba tartozó CPU-k a Dothan magra épültek, amik már 0,09mikronos csíkszélességgel készültek, az L2 Cache méretűk duplájára, azaz 2MB-ra emelkedett, és az FSB-jük is 133MHz-re módosult, ezzel is tovább növelve az akkor elég komolynak számító teljesítményt.

S így el is érkeztünk a cikkem főszereplőjéhez, ami egy Pentium M 740-es CPU

A Pentium M proci bent figyel az átalakítóban

A Pentium M proci bent figyel az átalakítóban

Ennek a CPU-nak a gyári órajele 1733MHz, amit 13X-os szorzó és 133MHz-es FSB szorzatával állítja elő.

Ezt a CPU-t egy asztali, i865P csipszettel szerelt Asus P4P800 alaplapba helyeztem, s ennek a lapnak a túlhajtási funkciójával próbáltam minél magasabb órajelre sarkallni!

A kérdés hogy hogyan?! Hiszen a Pentium M-ek nem láb kompatibilisek a desktop S478-as alaplapokkal, ráadásul sem az alaplapok csipszete, sem pedig a BIOS-uk nem támogatja ezeket, a processzorokat… Hivatalosan!

Az Asus készített egy átalakítót, amely az Asus CT-479 névre hallgat, és ennek a segítségével, néhány Asus lapba működésre bírhatjuk a Pentium M, illetve a Celeron M processzorokat, minden probléma nélkül!

Az átalakító és a gyári hűtés hozzá

Az átalakító és a gyári hűtés hozzá

Az átalakító alján úgy vannak kialakítva a lábak, hogy az belepasszoljon a S478-as foglalatba, majd a „tetején” már egy olyan foglalatot láthatunk, amibe pedig a Pentium M mobil proci passzol.

Az átalakító "lábai"

Az átalakító "lábai"

Ezt így összerakva, már indulhat is a móka, megy a gép a Pentium M-el

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az átalakító CSAK Asus alaplapokkal működik. (Illetve azt hiszem, még egy szem Epox-al) állítólag azért, mert csak ezek a lapok, illetve BIOS-uk kapták meg a Pentium M CPU-k mikrokódját, amire én azért kicsit fenntartással nézek, valami „más trükk” biztos van még, mert „érdekes” módon, moddolt (nem hivatalosan átalakított) BIOS-t nem találtam más gyártó S478-as lapjához, hogy azokba is menjen esetleg a mobil proci. Szóval maradt az Asus, de végül is szomorkodni nincs okunk, hiszen ezek a lapok is nagyon kellemes túlhajtási funkciókkal rendelkeznek!

Akkor lássuk a tesztrendszert:

Asus P4P800-E alaplap

Pentium M 740 1733MHz CPU

2X512MB Patriot DDR600 Memória

Ati Radeon X850XT VGA

„mittomén milyen” HDD

Windows XP SP3 Oprendszer

A tesztet azzal kezdeném, hogy lelövöm a poént! Végig a gyári hűtést alkalmaztam, mert erősebb léghűtéstől, illetve a fagyállós hűtéstől nem javult a CPU túlhajtási lehetősége, a gyári hűtésével 205MHz-es FSB-ig jutottam, 210-en már POST képernyőnél lefagyott, vagy még képet sem adott, Mikor rápakoltam a fagyállós hűtést, s neki köszönhetően -5 -10fokra hűtöttem a CPU-t, annyival jutottam előrébb, hogy eljutott a gép a Windows üdvözöljük képernyőjéig, majd ott fagyot le. Akárhogy is adagoltam még tovább a feszültséget, úgy tűnik, hogy a gyártástechnológiából adódóan ezek, de legalábbis ez a CPU ennyire képes.

Viszont azért bemutatnám, hogy 133MHz-ről 205MHz-ig hogy jutottam el, és ehhez milyen teljesítmény társult!

A szokásos teszteket futtattam le, azaz Super PI, Linx, Winrar beépített benchmarkja és 3Dmark2001, mellette pedig monitoroztam Everesttel a CPU hőmérsékletét!

Első körben, természetesen alap órajelen indítottam a gépet, és így futtattam le a teszteket, azért, hogy egyrészt tudjuk, így milyen sebességet produkál a CPU, illetve, hogy később tudjunk viszonyítani, mennyit gyorsult az adott tuningtól a processzor!

Akkor lássuk! 1733MHz:

1733MHz

1733MHz

Átlag 1,2Gflops-ra képes így a CPU, s terhelés alatt is a relatíve kicsi gyári hűtéssel is 40fok körüli a CPU hőmérséklete. Természetesen itt még a CPU alap feszültségen, 1,35V-on üzemelt

Most pedig, nézzük meg mire képes a 3Dmark2001-ben:

1733MHz, és a 3Dmark2001

1733MHz, és a 3Dmark2001

Valamivel 20ezer Pont fölött produkált, az egykori bajnok, X850XT közel sincs kihajtva, de mindjárt jobban megpörgeti a kis „lapostopos” proci

A tuningba úgy kezdtem bele, hogy az FSB-t 133-ról 166-ra módosítottam, ami 2157MHz-et eredményezett, s reménykedtem benne, hogy ez még menni fog alapfeszültségen!

2157MHz

2157MHz

És igen, bírta a CPU, a gyorsulás jól látható, de amin kicsit csodálkoztam, hogy annak ellenére, hogy nem emeltem feszültséget, 5 fokkal lett melegebb a CPU

Lássuk, ezúttal mit mutat a 3Dmark:

2157MHz és a 3Dmark2001

2157MHz és a 3Dmark2001

Különösebben nem kell kommentelnem, egyértelműen látható a gyorsulás!

Folytattam a tuningot, ezúttal 180MHz-re emeltem az FSB-t, immár 2340MHz-en dübörgött a CPU!

2340MHz

2340MHz

Most is lefutottak a tesztek, a gyorsulás sem maradt el, és még mindig alapfeszültségen vagyunk!

És akkor a 3Dmark2001:

2340MHz és a 3dmark2001

2340MHz és a 3dmark2001

Itt is nyomon követhető a sebesség növekedés

Jött a bűvös 200MHz-es FSB emelés, s így már kerek 2600MHz-en jártunk!

2600MHz 1, 4V-on

2600MHz 1, 4V-on

A feszültséget viszont emelnem kellett, hogy stabil legyen a rendszer, igaz nem kellett sokkal, kerek 1, 4V-on már nem tapasztaltam instabilitást, a tesztek szépen lefutottak, gyorsultak. A CPU hőmérséklet most is emelkedett, de még mindig, valamivel 50fok alatt volt.

A 3Dmark ezúttal sem maradt ki:

2600MHz és a 3Dmark

2600MHz és a 3Dmark

…Ahol szintén kimutatható a még nagyobb teljesítmény

Folytattam volna a tuningot, s jött volna a fentebb említett 210Mhz-es FSB, ahol még odáig sem jutott a gép, hogy képet adjon. Aztán próbáltam a 205MHz-es FSB-t, ahol sikerült stabillá tenni a rendszert, de ehhez a további 65MHz-es többlethez drasztikusan meg kellett emelnem a feszültséget, egészen 1,5V kellett a CPU-nak, hogy lefussanak a tesztprogramok:

2665MHz 1,5V-on

2665MHz 1,5V-on

Gyorsulás minimális, ami nem csoda, viszont a CPU hőmérséklete szépen elkerülte az 50fokot, és 53fokig meg sem állt. Hála a magasabb feszültségnek.

A 3Dmarkot is mutatom:

2665MHz és a 3dmark2001

2665MHz és a 3dmark2001

Egy ici-pici gyorsulást ismét el lehetett könyvelni, de összességében elmondható, hogy ez a 65Mhz plusz nem ér annyit, hogy megérje plusz 1 tized V-al megemelni a CPU feszültségét.

Innentől viszont nincs tovább! Hűthettem a CPU-t akármivel, oszthattam, szorozhattam a memóriát, bizony nem volt hajlandó elindulni a gép, vagy ha el is indult fagyás lett a jutalmam. Tehát ebben a CPU-ban ennyi van. Ami végül is nagyon bámulatos eredmény, elvégre majd 1GHz-et sikerült húzni a CPU-n, és 400MHz-el túl szárnyalta ez a CPU a legmagasabb gyári órajelű Pentium M780-at, ami 2267MHz-el büszkélkedhet. Tehát ezekbe a Dothanokba van tartalék rendesen, de érdekes, hogy 2600Mhz-ig, lényegében alapfeszültségen elmegy egy egyszerű léghűtéssel, de innentől kezdve mintha elvágták volna, nem hajlandó tovább elviselni a tuningot!

Mindenesetre azért jó móka volt megcibálni egy vérbeli laptop CPU-nak a bajszát, amiért ismét Fücsök007-nek szeretnék köszönetet mondani, mert ehhez a teszthez az Asus CT-479 átalakítót ő bocsátotta rendelkezésemre a CPU-val együtt

About bacsis

14 hozzászólás

  1. Szuper! Videó is meg egy teszt is. : )
    Ha tudnék egy ilyet is tennék még :R

  2. Mostanság úgyis sok volt a pangás, szóval itt votl az ideje kicst felpörgetni az oldalt :-)

  3. Logáut miért kapta meg előbb? :D :D

  4. Mert elvoltak hanyagolva és egy kicsit nekik is kell kedvezni.

  5. Ez szép volt Mester..:)) Rettenet hogy mit ki lehet hozni egy Dothan-ból, kár hogy nem jutott el 233mhz-ig, akkor már a 3DMark 2k1-ben is 30k főlé ment volna biztosan :))

  6. Mester: clock-to-clock egy Athlon XP-m vagy Centrino megy jobban?

    nagy előnye ennek hogy van sse2 ellentétben azzal :S

  7. LinX alapján az én 1990mhz-es bartonom, és itt a 2157mhz azért nagyjából hasonlít… de ez most kíváncsivá tett :)

  8. Hááát ugye az Athlon XP-k is lényegesen jobbak azonos órajelen mint a Netburst, szóval szerintem elég hasonló azonos órajelen a teljesítmény, talán a Dothan magos Pentium M-ek szerrintem azért erősebbek, köszönhetően a 2MB L2-nek,na meg hát általános használatba manapság az SSE2 sem hátrány :-)

  9. Vártam, hogy meglesz a 30k 3Dmarkban, de így sem rossz, szép eredmény. :)

  10. miért kell 12V-al megtápolni az adaptert?

  11. ludanyikristof!
    Mert onnan kapja a proci a tápot!
    Hogy miért nem az alaplapról? azért mert a Pentium M lábai máshogy vannak bekötve a táp is más lábakhoz megy

  12. Ez a proci már alapórajelen is elég jó :-)
    Tuningolva meg nagyon hasít.

  13. bacsis,az lenne nagyon durva ha egy desktop procit áttennél egy laptopba!!

  14. Helló! Azt szeretném kérdezni hogy milyen progival huztad a procit?

Leave a Reply