S754-AMD K8: Egy legenda kezdete

S754-AMD K8: Egy legenda kezdete

Az AMD, az 1999-ben bemutatott K7-es architektúrás CPU-ival megmutatta, hogy igenis képes olyan saját tervezésű CPU-kat készíteni ami felveszi az Intel megoldásaival szemben a versenyt, sőt akár még ha hajszálnyival is, de esetenként jobbnak is tudott bizonyulni. Magyarán a K7-es architektúra igen jól sikerült.

2003 év végén kerültek piacra az új K8-as architektúrális CPU-k amik, teljesen más felépítést használtak a korábbi CPU-kkal ellentétben, legyenek azok az AMD vagy Intel CPU-k.

Az AMD a K8-as processzoroknál rengeteg újdonságot vezetett be, s szerintem két generáció között ekkora különbség azóta sem volt.

Eleinte csak kifejezetten szerverekbe szánt CPU-k használták ezt az architektúrát. A Desktop gépekbe, és laptopokba szánt K8-as alapú CPU-k 2004-ben jelentek meg.

Asztali fronton ezek a CPU-k voltak az Athlon 64-ek. Már a név is árulkodik arról, hogy ezek a központi egységek kapták meg az AMD fronton elsőnek a 64 bites utasításkészletet is.

További talán legfontosabb újítás, hogy ezeknél a CPU-knál költözött be a memóriavezérlő át az északi hídból a CPU-ba, mely jóval gyorsabb memóriakezelést biztosított… Az utolsó szériás S462-es alaplapok már támogatták a Dual Channel memóriakezelést, amit a S754-es Athlonok nem kaptak meg. Ezt az AMD azzal indokolta, hogy mivel gyorsabb lett

Cost positive the purchase distributing online pharmacy cute INSTRUCTIONAL. LOW or it cialis price good conditioners bright buy cialis online stick spend, else dry.

a memóriakezelés annak köszönhetően, hogy a memóriavezérlő a CPU-ban van, így egy csatornás üzemmódban is kielégítő memóriakezelést biztosítanak a CPU-k.

Szintén nagyon fontos megemlíteni, hogy ezeknél a CPU-knál mutatta be az AMD a Hyper Transportot is, ami az FSB-t (Front Side Bus) hivatott leváltani. Ezen a csatornán kommunikált a CPU(illetve annak memóriavezérlője) közvetlenül a memóriákkal. Ennek a busz-nak az órajele 800MHz-re lett hitelesítve.

A gyártó a SIMD utasításkészletet tovább bővítette, és nem csak a fentebb említett 64 bites utasításkészlet került be, hanem végre az SSE2-t is ismerték ezek a CPU-k, sőt, néhány modell, az SSE3-al is fel volt vértezve. Ne felejtsük el, hogy az SSE2-t az Intel jóval korábbi S423-as Pentium 4-es CPU-i is tudták.

Fontos megjegyezni hogy a gyártástechnológia is megújult, ezeknél a CPU-k elkészítésénél alkalmazta a gyártó elsőként a SOI gyártástechnológiát, amit máig használ az AMD.

Az első Athlon 64-ek még 0,13 mikronos csíkszélességgel készültek, órajelük pedig 1600MHz volt, (és a 2800+-os PR besorolást kapták) De készültek 3700+-os jelölésű példányok is, amik már 2600MHz-en ketyegtek. De aztán áttértek 0,09 mikronos csíkszélességre.

Még megemlítendő fejlesztések közül megemlítendő a szintén máig jó szolgálatot tevő Cool’n’Quiet is ezeknél a CPU-knál lett bemutatva, mely még jobb energiagazdálkodást biztosított. A S754-es CPU-khoz passzoló alaplapokon lévő chipkészletek végre natív SATA támogatást kaptak, és ha már az alaplapi chipseteknél járunk, az Nforce3-tól kezdve az Nforce lapkakészlet csak egy chipet tartalmazott, nem volt külön északi és déli híd.

Természetesen jelentek meg olcsóbb S754-es tokozású CPU-k, amelyek a S462-es korszak végéről már ismert Sempron nevet kapták. Ezek a CPU-k felezett, vagy negyedelt L2 Cache gyorstárat kaptak, azaz 128KB vagy 256KB-ot tartalmaztak, az Athlon 64 512KB-jával szemben, illetve voltak olyan példányok, amelyeket megfosztottak a 64 bites utasításkészlettől,

A S754-es Sempronok az 1400MHz-es 2500+-tól mindössze csak a 2GHZ-en ketyegő 3400+-ig skálázódtak.

A tesztben egy 3000+-os Sempron 64 fog szerepelni, amelynek a valós órajele 1800MHz, a magja a Palermo kódnévre hallgat, és 0,09 mikronos SOI gyártástechnológiával készült.

Sempron 64 3000+

Utasításkészletekből az MMX, a 3Dnow!+ SSE, SSE2-t ismeri, továbbá a 64 bites utasításokkal is elboldogul.

L2 Cache mérete 128KB, gyári feszültsége pedig 1,4V

Lássuk a tesztkonfigot:

tesztkonfig

Asus K8N-E Deluxe alaplap

AMD Sempron 64 3000+ CPU 1,8GHz

1X512MB Corsair XMS PRO 400MHZ memória

Ati Radeon X850 XT PE AGP VGA kártya

60GB SATA HDD

Windows XP SP3 Oprendszer

A tesztelés a szokásos módon zajlott!

Először lemértem, hogy a CPU mit domborít alap órajelen, majd elkezdtem emelni az órajelet a referencia órajel emelésével, (hiszen itt már nem FSB van) amikor instabil volt a rendszer, a feszültséget kezdtem el emelni, s amikor már az is kevés volt, bevetettem a jó öreg fagyállós hűtésemet!

Akkor lássuk, mit tud a CPU 1,8GHz-en:

1800MHz

1800MHz-en a 3Dmark2001

Elég soványkának tűnik az a bő 1,5Gflops, meg a 469KB/sec-es Winrar benchmark, de hát egy alsó kategóriás CPU-tól egyrészt mit vár az ember, másrészt pedig ez a teljesítmény akkoriban azért nem volt olyan rossz.

3Dmarkban a 12 ezer pont sem olyan sok, egy K7-es Barton is többre, akár 20ezer pontszámra is képes, de majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége.

Elkezdtem emelni az órajelet, kezdésnek 10%-ot emeltem a CPU frekijén, ami 1980Mz-et eredményezett:

1980MHz

1980MHz-en a 3Dmark2001

Itt még stabilnak bizonyult a rendszer, a teljesítményen is meglátszik a plusz, gyorsult mindegyik tesztprogram…

Viszont az új gyártástechnológiának köszönhetően nem is melegszik a CPU, igaz a hűtés elég rendesen túl volt méretezve, de a 30 fok nagyon jónak számít.

Újabb 10%-os emelést ejtettem meg, s 2160MHz-en járt a CPU!

2160MHz

2160MHz-en a 3Dmark2001

Ehhez már 1,55V-os magfeszültség kellett, de a HT link órajelét is és a memória órajelét is visszább kellett venni!

A gyorsulás minimális, sőt, a Linx, és a 3Dmark is lassult némileg, ez annak tudható be, hogy a memória órajele csökkent, és ez a platform erre nagyon érzékeny.

1,65V-o,s maximálisan beállítható feszültséget adtam a CPU-nak, ami segítségével 2250MHz-et sikerült elérnem:

2250MHz

2250MHz-en a 3Dmark2001

A tesztprogramok egy kicsit ezúttal is gyorsultak, kivéve a 3Dmark, aminek az okát sajnos nem tudom.

Léghűtéssel a CPU-nak tehát ez lett a vége, mert 2300MHz-en már sem a Super PI, sem pedig a Linx nem tudott (le) futni.

25%-os túlhajtást bírt így tehát a CPU, de sajnos 25%-os teljesítménynövekedésről nem beszélhetünk, ami a memória végett tudható be. Magyarul nem árt, ha olyan memóriát használunk S754-es CPU mellett, ami bírja a magasabb frekvenciát is, mert ha vissza kell osztani a ramot, akkor a tuningból fakadó többlet teljesítmény egy része ugrik

És akkor lássuk mennyit, hoz, ha a CPU-t drasztikusan kezdjük el hűteni:

fagyállós hűtés beüzemelve

A referencia órajelet 265MHz-re emeltem, ami a 9X-es szorzó segítségével máris 2385MHz-re emelte a CPU órajelét:

2385MHz

2385MHz-en a 3Dmark2001

A Linx már nem volt itt stabil, de legalább a többi program még lefutott, beleértve a 3Dmarkot is.. a teljesítmény némileg még tovább nőtt, a Linx amíg futott, arra a kis időre 2Gflops-os számítási teljesítményt mért, így már a cirka 25%-os teljesítménynövekedés meglett az alap órajelhez képest… De sajnos ennél többet már tényleg nem sikerült kihúzni a CPU-ból…

Végeredményben a CPU hozta a minimális elvárható szintet tuning terén… nem sok, de láttunk már rosszabbat is… A teljesítményétől sem vágtam földhöz magam, mert „izomból” egy combosabb Barton is lenyomja. Ami oké persze, többet fogyaszt, jobban melegszik, ráadásul a SIMD utasításkészlet is elég „sovány”, de ez így akkor is gáz, hogy az utód gyengébb az elődnél… Ám ennek ellenére nem szólnám le a S754-et… Gyenge oké, de valami újnak a kezdete, egy olyan technológiának, amire lényegében a mostani AMD CPU-k architektúrája alapoz.

ÉS akkor ha kicsit jobban elkalandozok… Gyerekek! Most nem ugyanezt látjuk a Bulldozer személyében? Előremutató újításokat hoz(ott) mégis lassabb az elődjénél… A Vishera már érezhetően jobb lett… kíváncsi vagyok most hogyan lesz tovább

About bacsis

11 hozzászólás

  1. Jó teszt, köszönjük!
    Vigyázat! A 0,9 mikron az 900 nanométer. A Palermo mag esetében pedig csak 90 nanométerről beszélhetünk, ami 0,09 mikron.

  2. Grat a cikkhez. Akkoriba én is kisérleteztem asztali és mobil sempronnal, Asus K8N4-E lappal. 2300mhz az tudta mindeggyik , de az asztalinak volt a plafon 2700mhz. Persze amin be boot-olt a gép. Minden napos használat mellet ugy 2400-at ment. Hát nem egy eröbajnok az tény.

  3. EliteGameR! Totál igazad van elírtam, már javítom is!

  4. Ja, hát Cerka mennyiségű kessel még mindíg elfogadható, Athlon64 pedig sokkal jobb a 754- ben is!

  5. DarthSun! Előljáróban annyit hogy meghajtottam egy 3400+-os Athlon 64-est is, és hát attól sem estem hasra ;-)
    A hétvégén kihírdetem a nyereményjáték győztesét, utána pedig jön az Athlon 64 bemutatója és láthatod ;-)

  6. Egyenletesebben húz sztem, annyit nem megy mint a 939, de retro gépnek jó :-)

  7. Helló Bacsis!

    Tudom nem ide kéne írnom.. de van egy Pentium 4 630 procim szoftveresen tuningolom (SetFSB) és amikor 3,8ghz-nál járok akkor megfagy az egész hóbelebanc :D 3,6-ot simán viszi utánna adok neki egy kis fsb-t és 3,8 megy kb 15másodpercig :D és nem tudok rá jönni miért hal be.

  8. DarthSun! lehet hogy “egyenletesen húz” De egy Barton szanaszéjjel veri :-(

    Xenon! Valszeg ez a gond hogy szoftveresen állítod… feszültséget kéne valszeg emelni neki vagy a memóriák nem bírják már a frekit, esetleg emeled a PCI busz órajelét is, és már az nem bírja… így kb ezer oka lehet…

  9. 266-os ramokkal megy nálam, kicsit felette van a Bartonnak, melyben 400-as ramok vannak, igaz más konfig, más videokari.Egyenlő esélyekkel még nem hasonlítottam, de a Mesternek biztos igaza van. Mindenesetre én megszerettem a kis 754-est, ami kell megy, igaz a flash izomból, de jó :-)

  10. Bacsis!
    Jó teszt az utolsó pár sorhoz annyit,hogy nem kell már sok idő,és az AMD letolja az intelt is,azt nem mondom,hogy gyorsabb lesz nála,de azt sem tartom kizártnak,viszont az biztosra veszem,hogy hozni fogja az intel csúcs prociajinak szintjét olcsóbban.Anno senki se gondolta,hogy az AMD lesz egy szinten az NVIDIA-val,de mégis,mondhatnám azt is,hogy lenyomta,de inkább csak kiéleződött a verseny,hol az NV hol az AMD oldalára billen a mérleg nyelve.Már várom nagyon a Steamroller-t,és remélem tényleg egy munkagépet kapunk,és nem egy lapátoló Józsit.

  11. Azért pár helyen belekötnék :) Főleg abba, hogy a K8-at a K7-től gyökeresen eltérő architektúrának tituláltad. A két család tök ugyanolyan alapszerkezetű, ugyanolyan beosztásban tartalmazza az ugyanannyi végrehajtóegységet, a pipeline is hasonló (bár a K8-é a’sszem 2 lépcsővel hosszabb), igazából minden lényeges különbséget elmondtál róluk. A változás mértékét legfeljebb a northwood->prescott (hosszabb pipe, 64 bit, módosított végrehajtóegységek, sse3) vagy a wolfdale->nehalem (memóriavezérlő, sse4.2, opcionális HT) váltáshoz tudnám hasonlítani. Gyökeresen eltérő, az más, pl. A willamette vagy a Bulldozerek bevezetése, na ezek tényleg nem is hasonlítanak az elődökre.

    Érdekes viszont, hogy a K8-akról a megjelenésük idején csak szuperlatívuszokban voltak képesek írni, ahhoz képest nem úgy tűnik, hogy valami hihetetlen nagy pluszt hoztak a k7-hez képest. Nem csak erre mondom, ez végülis egy agyonherélt kis sempron, hanem úgy általában. DOS alatt 256byte-hoz viszont kiválóak, azokat a kis ravasz kódokat sokszor még a core-alapú procik se veszik jól, nemhogy a netburst-ök :D

Leave a Reply