Intel Braswell teszt, avagy miért ne vegyél olcsó új laptopot

Intel Braswell teszt, avagy miért ne vegyél olcsó új laptopot

A napokban hoztak hozzám egy újonnan vásárolt HP 250 G5 típusú laptopot, hogy legyek szíves segítsek a bekonfigurálásában. Természetesen szívesen segítettem. Miközben szép lassan személyre lett szabva a számítógép, én közben fél szemmel nézegettem, hogy mi is lapul egy 110ezer Ft-ért újonnan vásárolt laptopban. Mikor láttam, hogy egy Braswell alapú Celeron N3060-as processzor a gép alapja, gyorsan az általános programok mellé felraktam pár tesztprogramot is, mert kíváncsi voltam, hogy mire is képes az Intel egyik leggyengébb Braswell alapú processzora.

Még a tesztek előtt kicsit ismerkedjünk meg a platformal!

 

Egészen 2008-ig szeretnélek kedves olvasó vissza kalauzolni! Ugyanis ekkor dobta piacra az Intel az első Atom processzor családját. Ezek a processzorok azért voltak népszerűek, mert nagyon olcsók voltak, s nagyon kicsi volt a fogyasztásuk, így ennek köszönhetően jöhetett létre az egykor szebb napokat is megélt netbook széria, amelyek nagyon olcsó hordozható számítógépeket jelentettek, s nekik hála széles körben tudtak a hordozható számítógépek elterjedni a háztartásokban.

Az első szériáknál még külön álló volt maga a processzor, és a vezérlő hídak, így ebből kifolyólag úgy alakult, hogy a chipset többet fogyasztott mint maga a processzor. Persze az összkép még így is az volt, hogy egy Atom alapú számítógép igen kedvező fogyasztással büszkélkedhetett.

Aztán 2012-ben az Atom úgynevezett Rendszerchipként (SOC)  került piacra, ami azt jelenti, hogy nem csak maguk a CPU magok és részegységeik, hanem az egyéb vezérlők is egy lapkára lettek integrálva. Az első Atom SOC-ok kifejezetten tabletekbe és okostelefonokba lettek szánva, majd 2013-ban Intel Bay Trail platform keretén belül elkészültek a netbookokba, olcsó notebookokba illetve olcsó, és alacsony fogyasztású asztali számítógépekbe szánt verziók is.

Majd elérkeztünk 2015-höz amikor piacra került a Bay Trail ráncfelvarrása, a Silvermont architektúra, amin belül debütált a számunkra most lényeges, az olcsó laptopokba, és alacsony fogyasztású asztali számítógépekbe szánt Braswell. Az Intel elmondása szerint a Braswell lényegében a Bay Trailnak csak egy finoman optimalizált változata lett, így a korábbi szériához képest túl nagy teljesítmény többletet nem fog kínálni, ám a 14 nanométeres gyártástechnológia még pozitívabb hatással lesz a fogyasztásra. A Braswell alapú rendszerchipek az N3000-es kódszámba tartoznak, s ezen belül lehetnek Celeron és Pentium névvel is ileltve. Processzor magokból 2 vagy 4 magot kaphatnak, s ahogy fentebb is írtam, egy ilyen rendszerchip nem csak a processzor magokat tartalmazza, hanem a többi vezérlő egységet is, így a a PCI express vezérlő is ezen a lapkán található, ami a Braswell esetén 4db 2.0-s PCI Express sávot jelent, illetve maximum 5db USB3.0-s kapu lehet biztosított . SATA3.0-s portból pedig 2-t tartalmaz. a megadott TDP érték modellenként változó, de 4 illetve 6 wattban lett meghatározva. Korában is láttunk már alacsony fogyasztású processzorokat, akár még kisebb fogyasztással, mint például a HP NC2400-as notebookomnál, De ha azt nézzük, hogy a komplett rendszerchip fogyaszt ennyit, beleértve az összes vezérlőt, s ide értve a videóvezérlőt is, tényleg nagyon jó értéknek számít.

A teszt főszereplője egy Celeron N3060-as modell, ami már 2016 januárjában került piacra. 2 processzormagja 1,6GHz-en jár, amely turbo segítségével akár 2,48GHz-re is felpöröghet. L2 Cache-ből 1MB került beépítésre, SIMD utasításokból pedig az MMX, az SSE-SSE4.2-ig támogatott, továbbá boldogul a 64 bites utasításokkal is, illetve biztosított a hardveres virtualizáció is.

Mivel a SOC része a videóvezérlő is, így arról is megemlíteném a legfontosabb részleteket. A Broadwell családból átemelt Gen8-as architektúrát kapta meg a Braswell, amely a Celeronok esetében 12 feldolgozó egységet jelent (A Pentiumoknál 16 számolóegység kerül beépítésre) melyek alap órajele 320MHz, de a turbo segítségével 600MHz-re tud felpörögni. grafikus API-ból pedig a Directx12, OpenGL 4.3, OpenGL ES 3.0, és az OpenCL 1.2 támogatott.

Még a memória vezérlőről írnék annyit, hogy támogatott a Dual Channel, és az 1600MHz-es DDR3-L memória modulok támogatottak.

Még a tesztek megkezdése előtt azonban fontos megjegyezni, hogy a rendkívül alacsoyn fogyasztásnak bizony ára van, s a teljesítménye nagyban elmarad egy drágább core i szériás processzorétól, annyira, hogy lényegében azok telejsen más dimenzióba játszanak.

Eme tesztet is azért készítettem el, kíváncsi voltam, hogy egy ilyen aktuális belépőszíntű rendszerchip teljesítméyne hogy viszonyul korábbi, de egykor magasabb kategóriába szánt processzorokéhoz.

Lássuk tehát elesőként a teszt főszereplőjének a paramétereit, illetve a többi konfigurációt is:

HP 250 G5 laptop, megjelenés dátuma: 2016

Intel Celeron N3060 CPU 1,6GHz@2,48GHz

1X4GB DDR3 RAM Signle Channel

Intel HD Graphics IGP 12EU

500GB HDD

2 régebbi laptopot választottam ellenfélként, íme:

HP Probook 6450b megjelenés dátuma: 2010

Core i3 370m CPU 2,4GHz

2X2GB DDR3 RAM Dual Channel

Intel HD Graphics

250GB HDD

Ez a laptop, illetve a benne lévő processzor tehát 6 évvvel!!! idősebb, mint a főszereplő Braswell Celeron, és megjelenésekor is inkább a közép kategóriában helyezkedett el.

 

HP Copmpaq NC8430

Core 2 Duo T7400 CPU 2,16GHz

2X1GB DDR2 RAM

Radeon X1600 Mobility VGA kártya

80GB HDD

Ennek a laptopnak a processzora pedig még 2006-ban került piacra, és akkoriban ez valahol a közép kategória teteje, és a felső kategória aljának a határán helyezkedett el. Tehát azért voltak nála még erősebb példányok mrá akkor is, igaz megfizethetelenül drágán. Ettől függetlenül ez a processzor már 10 évvel idősebb, mint a főszereplő Celeron N3060.

cimg6605

 

És akkor lássuk egy Aida64 CPUID ablakban a főszereplő processzorok összesítését:
celeron3060cpu

core-i3

core2

 

Elsőnek a Super PI 1M tesztjét futtattam le. Ez a program a Pi értékét (3,14) számolja ki a kívánt tizedesjegyig, jelen esetünkben az 1 milliomodik tizedejegyig lett számolva a PI értéke, s a program azt méri, hogy milyen gyorsan számolja ki a processzor ezt az értéket:
super-pi

A Celeron N3060 nagyon csúnyán kikapodt az idősebb processzoroktól, vicces hogy 25%-ot vert rá a 10 évvel idősebb Core2 Duo. Ebben a tesztprogramban egy 4 magos Braswell SOC sem lett volna előrébb, hiszen itt csak 1 szálon történik a számolás, max a magasabb órajel tudott volan némileg korrigálni.

Következő teszprogramom a Linx volt, amely a CPU nyers számítás telejsítményét méri, lebegőpontos utasításokkal mérve, s már a több CPU szálon is tud futni

linx

Itt is nagyjából azonos a különbség a Celeron N3060, és az öreg Core2 Duo között, viszont a szintén nem mai csirke Core i3 teljesen más dimenziót nyitott, és több mint 3X nagyobb teljesítményt tudott felmutatni.

 

A tesztet a Cinebench R11.5-ös tesztprogrammal folytattam, ami a CPU teljesítményét úgy méri, hogy egy 3 dimenziós (teszt)képet rendereltet valós időben, és természetesen több CPU magot/szálat is ki tud használni:
nevtelenKorábbi teszt eredmények is láthatóak, s elég viccesen hat, hogy az 1 magos, Pentium M 715 a maga 12 évével nem sokkal marad el a Braswell-től. A Core i3 most is torony magasan elhúz, ami még érdekes, hogy a szintén első generációs Core i5 M430-nál is erősebb, aminek az az oka, hogy az i3-nak magasabb az órajele. A Core2 Duo T7400 is jóval erősebb, majdnem 3X nagyobb teljesítményt tudott kipréselni magából. A Core2 Extreme X7900 valamivel a T7400-as Core2 Duo-nál lassabbnak bizonyult, egy korábbi mérés alkalmával. Ez miatt kétszer is lefuttattam a T7400-as eredményt, azért is látható kétszer a grafikonon, de valószínűleg inkább az X7900-as Extreme mérése volt valamiért pontatlan korábban.

 

Utolsó szintetikus tesztem a Winrar beépített Benchmarkja volt:
winrar

A szokásos felállás, míg 1 szálon több mint 50%, több (két) szálon már több mint dupla akkora teljesítményre képes a Core2 Duo T7400. A Core i3 most is nagyon el tud húzni, főleg a több szálú mérésnél, de ugye ne felejtsük el, hogy a Core i3-nál már 2 mag és 4 szál áll rendelkezésünkre.

 

Ha már a Winrar meg volt nyitva, fogtam egy 90MB-os MP3 file-t és betömörítettem, majd mértem a az eltelt időt, hogy melyik processzor milxen goyrsan végzett a mávelettel:

winrarcsomagolas

Most is közel 50%-al volt gyorsabb a Core2 Duo, míg a Core i3 most is háromszor olyan gyors, azaz harmad olyan gyorsan végzett a feladattal.

Következő tesztemben ezt a 90MB-os MP3 file-t OGG formátumba konvertáltam át, s ezúttal is mértem az időt, hogy milyen gyorsan végeznek a gépek:

audiokonvertalas

Itt most nem volta akkora szakadék a processzorok között, de most is a szokásos sorrend alakult ki.

 

Kíváncsi voltam, hogy a Braswell alapú Celeronnak milyen grafikai képessége van, s mit tud felmutatni azzal a Core i3-al szemben, ahol elsőként került egy tokozásba az IGP, illetve kíváncsi voltam, hogy az egykor közép kategóriás dedikált Radeon X1600 Mobility-vel szemben mit fog mutatni, így elsőnek a 3Dmark2001-et futtattam:

3dmark2001

Viszonylag egyben van a mezőny, s igaz nem a CPU nyers ereje a mérvadó, de bizony ha az túl gyenge, akkor a grafikus rész sem tudja magát “kifutni”.

NA de majd a modernebb 3Dmark2006 megmutatja a tutit:

3dmark2006
Fontos megjegyezni, hogy 1024X768-ban futott a teszt! A Celeron N3060-ra a 3Dmark ezúttal több pontot adott mint a Core2 Duo-ra, igaz a Core i3-at már nem tudta befogni. Tényleg szépen gyorsult a grafikus alrendszer is. a Mobil Radeont, és az első Intel HD Graphics-ot is sikerült lenyomnia a Braswell-nek.

 

De ez még mindig “csak” egy tesztprogram, kipróbáltam a Far Cry 2 nevű játékkal is, hogy mire képes az IGP:

far-cry-2

Többé-kevésbé az látható, mint a 3Dmark2006-ban is. Nagyjából egyben van a mezőny, s talán egy hajszállal, de a Braswell IGP-jén futott a legjobban a játék, de a különbség tényleg csak elenyésző.

 

Maga a Braswell tényleg egy remek alacsony fogyasztású processzor. Ami bizonyos helyzetekben megfelelő lehet. Alap internetes tartalmakra, film nézésre még rendben is van, mert oda ez a teljesítmény elég.

De ettől függetlenül elég vicces, hogy egy 100ezer Ft-os új laptop ilyen hardvert kap, miközben egy használt 4-5-6 éves közép kategóriás laptop is fényévekkel erősebb, ráadásul fele annyiba kerül.

Persze fel lehet hozni mellette, hogy de legalább ez új, de ha ilyen teljesítményt adnak ennyi pénzért új gépbe csomagolva, akkor bizony vagy még kell spórolni egy kicsit, és megfejelni a vételárat, vagy használtat kell venni, mert egyszerűen nonszensz, hogy az ember kifizet 100ezer Ft-ot és az új gépe is csak erős kompromisszumokkal használható. Szóval nem rossz ez a Braswell, de ebben a 2 magos felállásban nagyon vérszegény a teljesítménye.

 

About bacsis