GeForce 256 mivel birkózol meg?

2011-et írunk, években mérve ez a kis GeForce már a 12-t rúgja, de mire is elég nekünk egy 12 éves videokártya? Hol vannak a határai a játékokban? A bemutatóban egy GeForce 256 DDR lesz a főszereplő, pontosabban egy Asus V6800DDR 32MB memóriával. Furcsán hatnak ezek a pici számok, de az nVidia nagyot alkotott mikor piacra dobta ezt a kártyát, ugyanis elsőként volt szerelve Grafikus Processzorral. A legelső GPU kódnevén NV10, már támogatta a Transform & Lightning technológiát (röviden T&L) hardveresen. DirectX-ből a 7.0-át kapta meg, Vertex és Pixel egységei pedig v0.5-ös verziószámmal vannak ellátva. Létezett a kártyából SD memóriával felvértezett változat is, ami bizony kicsivel elmarad a DDR-es testvértől, bizony sok esetben a memória sávszélesség volt a limitáló tényező.

Saját fénykorában borsos áron kínálták, igazi ellenfelének talán csak a Voodoo 5 5500 és az Ati első dulpa processzoros megoldása a Rage Fury MAXX számított. A Riva sorozathoz képest hatalmas előrelépés volt, a fejlődő 3D végre megalapozta az utat a HD6970-nek és a GTX580-nak.

Tesztrendszernek ezúttal az Abit fénykorából választottam alaplapot, és a mellé tökéletesen passzoló legmagasabb órajelű 478-as processzorral kergettem meg a kártyát.

Abit IC7-MAX3 alaplap

Pentium 4 3400 @ 3800 Mhz

2x 512MB Corsair XMS Pro memória

GeForce 256/ MX200 / 2 GTS

250GB Samsung vinyó

450-es Chieftech táp

Elsőként nem a játékokkal, hanem a 3DMark 2000-el teszteltem. Azért maradt ki a 2001, mivel írtam a kártya csak DirectX 7-et tudja hardveresen és hiába fut le a 2001, nagyon kevés ponttal jutalmaz, ezért választottam az egy évvel régebbi verziót. Minden beállítást defaulton hagytam, kivéve a cpu tesztet arra most nincs szükség a Prescott ráér később is villogni, de ne érezze magát elveszve kapott egy kis tuningot, 3800Mhz-en és alapfeszültségen elpuffogott szépen gyári hűtővel is. Sajnos normális hűtőm nincs a 478-ra ezért kénytelen vagyok beérni ezzel. Nem épp egy szélturbina, de azért fájdalomküszöb (60 fok) alatt tudja tartani a procit terhelve is.

Szép magas fps-ek mellett tartotta magát a kártya, beakadni eszében sem volt a teszt alatt, de biztosan van még benn, régebben kiteszteltem hol a vége pixelhibák nélkül stabilan, most is ezt az órajelet lőttem be neki, lássuk mit alkotott.

1500 Pont pluszba nem is kevés ilyen alacsonynak mondható pontszámoknál ez 23% növekedést jelent. Nem épp bitang tuningos kártyát sikerült kifognom, de nagyon szeretem, ezért nem kell kínokat át élnie pixelhibákkal.

Na de jöjjön a lényeg amiért itt vagyunk, mégis mi fut el ezen az öreg vason, 3D-vel nem kíméltem nem épp saját korának nagyjaival kellett megbirkóznia, inkább a jelenlegi IC7 és Prescott páros nagyjaival került össze szegényem. Nézzük elsőként, mégis hogy birkózik meg az Unreal Tournament 2004-es verziójával.

A játék maga 2003 végén jelent meg, akkori csúcshardvernek Ati oldalán a 9800XT, nVidia részéről az FX5950 Ultra számított. Szóval ezeken a vasakon döccenés mentesen csutkára tolt grafikán is elrobogott a játék. De most nem ők a főszereplők, nézzük ősapájuk mit is produkált.

A játék 800×600 mellett Medium beállításokon futott minden esetben. Kicsit megleptek az eredmények a vén mákdarálók rendesen oda tették magukat. Látható, hogy a teljesítményük jól lett belőve, gyakorlatilag a papírforma alakult ki. A GTS elhúzott, de ez várható volt, meg aztán valamihez hasonlítani kellett, sajnos Riva TNT2 Ultrán már néhány játék nem akart röffenni, ezért nem írtam be a vasak közé, viszont azt elárulom, egész szépen tette a dolgát az Unreal alatt, sajnos a többi tesztalany már nagy falat volt neki.

Második választásom a Half-Life 2 ugyanis nagyon jól skálázódik, ezt be is bizonyította a teszt alatt. A Source grafikus motor nagy előnye, hogy akár a DirecX 7 beállítása sem okoz gondot neki, ehhez csak egy konzolparancsra van szükségünk.

A Half Life az alábbi parancsot fogadta el, ezt bármely Source motoros játéknál alkalmazhatjuk, konzolba mindössze ennyit kell beírni: dxlevel 70 – 80 – 90 / mat_dxlevel 70 – 80 – 90, értelem szerűen a 2 parancs közül bármelyik alkalmazható. A szám az adott DX szintjét jelöli, tessék kipróbálni aki esetleg nem ismerte volna.

Akárcsak az UT, a Half-Life második része szintén szép magas fps-ekkel boldogított, meg kell mondjam egész élvezhető volt a játék. 800×600 Low textúrák, minden egyéb Medium beállításon küzdött.

Harmadik nekifutásra egy kis kocsikázást választottam a Trackmania United-el, szintén igen jól skálázható játék egyetlen szépséghiba volt benne, néhány textúrát ne töltött be a kártya. Valószínünek tartom, hogy nem fért már el a memóriájában, de a valódi okra nem sikerült rájönnöm.

Bizony nem keveset csökkentek az FPS-ek, itt már nem 800×600-ban indítottam, össze kellett barátkoznom a jó öreg 640×480-as felbontással, és a low beállításokkal. Lényeg a lényeg elfutott más nem számít, itt jött ki először az OC jótékony hatása. Pont a fájdalom küszöb fölé emelte a játszhatóságot az a pár Mhz plusz a kártyán. A GTS alázza a mezőnyt amit el is vártam tőle, de mivel nem ő a főszereplő ennyi elég is róla.

Negyedik kísérleti alanyként jöjjön egy igazi nehézbombázó a bump mapping-ek királya a Doom 3. Féltem hogy mi lessz ha ráeresztem, viszont ne feledjük igencsak nVidia barát játékról van szó, talán az egyetlen amibe az FX-ek verik a Radeonokat mindenestől, szóval ennyi löket nekem elég is volt, hogy rápróbáljam a matuzsálemekre.

Nem hittem a szememnek… amíg a videoim fel nem kerülnek a játékról addig fogadjunk ti sem hiszitek el… pedig tényleg ennyit dobott a gép! 640×480-as felbontás minden Low és láss csodát még játszható Doom 3-at kapunk olyan kártyákon amit Q3 alá szántak, morbid gondolatok lepték el a fejem mi lenne, ha ráereszteném a Crysist… sajnos nem jött be. Jól láthatóan a GTS nem tudott nagy mértékben elhúzni, Max FPS-ben pedig még ki is kap a GeForce 256-tól.

Végső próbálkozásnak egy másik Source motoros játékot válaszottam, a Dark Messiah of Might And Magic személyében. Első indításnál elég sok problémám volt, exe hibákat adott majd befagyott az egész gép. Később a menü bejött de a játék nem indult el, majd elegem lett megpróbáltam virágbolti verzióval. A megoldás kulcsa kérem crackeljük az eredeti játékunk, hogy tudjunk régi videokártyákon nyomulni.

Na puff ezért aztán megérte 2 órát szenvedni. Sajnos a játék még DX7-en legalacsonyabb beállításokon is játszhatatlan. Ezt betudtam a nagy méretű textúráknak, ugyanis a HL2 ellenében itt már igen csak méretes darabokkal operál a játék. A teszt lefutott és ez a lényeg, ha belegondolok sosem hittem volna, hogy ezekkel a kártyákkal ilyen kaliberű játékok elmennek.

Összegzésként annyit írnék, újfent öröm volt előszedni ezeket a méregzsákokat a szekrényből, és kicsit játszadozni velük, mivel egytől egyig Asus példányok, még a sorozatos fejlődés gyártón belül is megfigyelhető. Persze itt nem voltak különösebb különbségek akárcsak napjainkban, de jó egy márkából válogatni. Újabb meglepetéseket tapasztaltam, szóval egy szavam sem lehet a teljesítményükre. Végszóként pedig annyit, hogy tisztelettel bánjunk a régi alkatrészekkel is, mert ami az egyik embernek szemét az a másiknak kincs. Főleg ha valaki rendelkezik ilyen kártyákkal most már megérdemli, hogy leporoljátok őket és meg legyenek dicsérve, ugyanis láthatólag jobb helyet illetnek a polc aljánál.

(Videók hamarosan várhatóak a játékok viselkedéséről fraps által rögzítve. Sajnos izomlassú a feltöltésem, szóval türelem)