Bacsis-tuning Őrült hűtés és tuning megoldások bacsistól
Eme cikket ebegab92 készítette nekünk, fogadjátok tőle szeretettel!
Mai tesztemben egy igen különleges videokártyát szeretnék nektek bemutatni. Ám előtte kis történelmi bevezető a PCI szabványról, ugyanis tesztünk alanya egy PCI-os videokártya. A PCI-foglalat és –szabvány 1992-ben jelent meg a különféle bővítőkártyák számára, ezzel leváltva a már korosodó ISA-szabványt, illetve a PCI elődjének tekinthető VESA-szabványt, ami bár a PCI szabvány sávszélességét tudta, ám a hozzá készült kártyák igen magas ára miatt, illetve hogy fixen csak 486-os CPU-kkal lehetett használni, elég hamar leválásra került. Teltek az évek, s PCI a szabvány fejlődött (2.0, 2.1, 2.2, 2.3, 3.0), melynek során javultak a szabvány képességei. Tesztemben bemutatott példány PCI v2.3-as csatolófelülettel lett ellátva (3.3 és 5.0 V-os kulccsal rendelkezik), kompatibilis minden olyan lappal, ami minimum PCI v2.2-vel szerelt. Eddig nem tűnik az egész dolog érdekesnek, mert a PCI-os VGA-k fejlesztése az évezredfordulón leáldozott, hiszen ekkor vált egyeduralkodóvá a PCI-portból továbbfejlesztett kifejezetten grafikus kártyáknak szánt AGP, a foglalatok között. Ám az évek során voltak olyan cégek, melyek gondoltak azokra a felhasználókra, akik még esetleg AGP-s alaplapot használnak, de már nem találnak olyan videokártyát, mely képességeiben megfelel a kor követelményeinek, vagy olyan alaplapja van, amin csak PCI-portok vannak (ITXalaplapok ilyenek), vagy pedig szimplán szervizes munkák céljából használná, hiszen a PCI univerzális, sok platformgenerációnál jelen volt.
A tesztemben bemutatott PCI-os szörnyeteg nem más, mint egy Zotac GeForce GT610. A kártya passzív hűtésű, ami elégnek bizonyult a tesztek során, de ha nem lennénk megelégedve vele, akkor ventilátort is nyugodtan csatlakoztatunk rá, hiszen meghagyták a csatlakozót hozzá. Kimenetek között van egy D-SUB, egy DVI és egy HDMI. A kártya könnyedén low-profile-úvá alakítható a csomag mellé adott hátlemezekkel. A csomag tartalmaz emellett még leírásokat, valamint egy drivert tartalmazó CD-t.
A GT610-es videokártyák 2012 májusában futottak be csendben. Azért csendben, mert lényegében csak átnevezés történt a gyártósoron, hisz a GT610 szinte ugyanazt a GPU-t használja, mint a GT520. E kártya 48 CUDA-maggal, 8 textúrázó csatornával rendelkezik. A GF119-es lapka 40 nm-es gyártástechnológiával készült, a GPU órajele 810 MHz, 1620 MHz a shader-é, valamint a kártyára szerelt 512 MB DDR3 VRAM 1333 MHz-en ketyeg. Mivel ez a VGA a széria leggyengébb tagja a piacon (OEM GT605 is létezik), így a kötelező 64-bites buszszélesség sem maradhat el. A kártya valójában PCIe-es, de ezt egy Pericom gyártotta PI7C9X111SL típusú chippel fordítják át PCI-ra.
A chip 66 MHz-es és 32-bites tempón kommunikál, ami 133 MB/s adatátviteli sebességet tud biztosítani.
Tesztkörnyezetnek a Socket-AM3+-os rendszeremet (akartam) használtam. Azért csak akartam, mert első körben, mikor bepattintottam a lapba a videokártyát, se kép, se hang. A PCI-os alaplapteszterem egyedül annyit jelzett ki, hogy 94 (POST hibakód). Erről neten annyit találtam, hogy PCI bus enumeration has started. Próbáltam minden létezőt állítgatni az UEFI-ben, lehúzogattam a háttértárakat, RAM-okat szedtem ki, CMOS reset, mindent megpróbáltam, amit lehetett és egyszerűen semmi eredménye nem volt. Így felvettem a kapcsolatot az ASRock TSD-vel. Első pár levelünkben csak az alap dolgokat írták meg, de mikor látták, hogy ez tényleg nem működik a lapomban (mivel másik kettőben meg minden probléma nélkül igen), így úgy döntöttek, hogy ők is vesznek egyet. Az Európából (hogy miért onnan?) rendelt GT610 emberes öt hét alatt ki is ért Taiwanba, aztán rá pár napra küldték is nekem az 1.72B fantázianévre hallgató UEFI-t. Ezzel már végre adott képet a kártya. Driver fel, Windows 43- as hibakód, sok reinstall után, aztán valahogy „működni” kezdett rendesen. De már egy 3DMark, vagy kifagyasztotta, vagy kékhalálozott tőle a gép, utóbbi akár spontán is, például netezés közben. Így jött az 1.72C UEFI, amivel már „stabil” lett a kártya.
Annyival jobb, hogy most már lehet nyomni benchmarkokat, nem egyből esik szét a kép úgy, ahogy az a képen látszik. Az ASRock TSD legutóbbi levele szerint egyszerűen az UEFI ilyen, hogy nem képes normálisan kezelni a VGA-t, mivel már csak Legacy PCI-supporttal bír, azaz egy BIOS-os laphoz képest csonkítottak a PCI-os képességei, bár elvileg ezt az UEFI-t felruházták a teljes PCI-szabvány kezelésére. Megjegyezném, léteznek ugyanilyen PCIe-PCI hidas megoldással más kártya is (hang-, TV-kártya, stb.), amiknél szintén kellemetlen lehet ez.
Ez a típusú Pericom visszafele is képes alakítani, azaz PCI-PCIe irányba is tud kommunikálni, ilyen esetben nem tudom, hogy előjön e ilyen hiba.
Na de jöjjenek a várva várt szoftveres tesztek. Ehhez igazából több konfigot is használtam. Előbb jöjjenek a rövidek.
1. konfig:
• Compaq Deskpro Socket-370 alaplap
• 1.20 GHz Tualatin Pentium III (256 KB L2 cache, 133 MHz FSB)
• 2×256 MB 133 MHz nonECC SDRAM
• 20 GB WD HDD
• Windows XP SP3
A lap bár PCI v2.2-es csatolóval szerelt, gond nélkül tudta kezelni a videokártyát. Ami számomra elképesztő volt, hogy a GPU-Z-s képen látszik is, hogy PCIe 1.1x-es szabványt használna igazából a kártya, illetve az, hogy egy 2012-es kártyát felismer egy 2001-es lap, és mégis minden gond nélkül meghajtja. 3DMark 01 pontja nem valami sok, de processzorlimitbe ütköztünk, kevés a videokártya kihajtásához. YouTube-on a flashgyorsítást hiába támogatja, nem tudja kihasználni a rendszer, mivel a Windows XP még ne támogatta ezt.
2. konfig:
• MSI 945GCM478
• Socket-478-as Intel Pentium 4 3.00 GHz (1 MB L2 cache, 800 MHz FSB,
HyperThreading ON)
• 2+1 GB DDR2 667 MHz RAM
• 30 GB Maxtor HDD
• Windows 7 SP1
A rendszert röhögve meghajtja ez a processzor, csak úgy siklott rajta a Windows 7. 3DMark01 eredmény szépen nőtt, hála az erősebb processzornak.
3DMark 06 is szépen lefutott, szerény 3229 ponttal végzett. YouTube-ot is kipróbáltam, ott már ment a 720p éppen 24 FPS-sel, de 85-90%-os processzorhasználattal.
3. konfig:
• ASRock 970 Extreme3 (1.72C UEFI-vel)
• AMD FX-6300 3.50 GHz@4.00 GHz
• 4×2 GB DDR3 1333 MHz RAM
• Samsung 830 64 GB
• Windows 8 Pro
3DMark 01 pontszám tovább nőtt, hála az erősebb processzornak.
A 3DMark 06 ahelyett, hogy javult volna, inkább romlott.
Többször is újramértem, és ugyanúgy 1320 pont körüli eredmény jött ki.
A 3DMark 11 egyenlő volt a diavetítéssel, hihetetlen 504 pontot produkált.
Nézzük most viszont a hétköznapi használatra szánt dolgokat. Alap dolgokra tökéletes a kártya, ablakok nem szaggatnak, böngészés is elfogadhatóan megy, görgetés folyamatos, stb.
YouTube-ot próbálgattam, 720p-ig 24-25 FPS-sel tudta lejátszani a videókat. 1080p-n már láthatóan darabos volt a videó, ez valószínűleg a csodajó Flash Playernek tudható be. Filmnézésnél viszont az 1080p-s film is simán ment.
Jöjjenek a játékok. 4 játékot teszteltem: a Windows 8 Pinball FX2-jét, FlatOut 2-t,
Minecraftot, Crysis 3-at.
A Pinball FX2 rendesen fut, FPS-t nem tudtam mérni az MSI Afterburnerrel.
FlatOut 2 alacsony grafikán és 1280×1024-es felbontáson hozta az átlag 26-30 FPS-t, amiazért egész jó eredmény.
A Minecraft köszöni szépen jól van, mert átlag 30 FPS-sel szépen elment a teszt során.
A köztudottan gépevő Crysis 3 eléggé megizzasztotta szegény kártyát, minden létező dolgot minimumra vettem, 1024×768-as felbontás mellett is kb. diavetítés volt az egész.
A tuningot inkább nem erőltettem, mert ebben a lapban elég instabil a kártya, és átlag 1-2
óránként újra kell indítani, mert szétesik a kép…
Összegezzük a látottakat: a kártya szerintem elképesztő. Mert 2013-ban is van még olyan kártya, ami akár egy 11-12 éves konfigban is elmegy minden gond nélkül. Alap dolgokra jó, tipikus multimédiás kártya, HTPC-kbe ideális, filmnézés, irodai munkára tökéletes és még némi játékra is bizonyos kompromisszumokkal, de alkalmas, hiszen régi játékok egész jól elmennek rajta, az újabbak persze eléggé megfektetik. Nemrég piacra került ennek akártyának az 1 GB-os változata is, ami szerintem semmi pluszt nem hoz már neki, hiszenmaga a GPU annyira gyenge, hogy nem sokat ér már a pluszba odarakott VRAM.
Sajnos nem vagyok jártas a sima pci szabványokkal.
De már csak a vicc kedvéért egy k6-2es amd mellett lehet ,hogy menne? Nem nem vagyok elvetemült, hogy szerezzek egyet csak ezért.
Jó kis teszt. :)
Szerintem működhetne a dolog, én igaz fizikai PCI-PCIe fordítóval, de használtam egy Radeon X300-at egy Socket7-es alaplapban :-)
Megnéztem PCI v2.1-gyel szerelt lapban (ABIT BP6), PCI-os lapteszter egy ideig ment, de FF kóddal megállt, magyarán a lap ment tovább magától, csak a videokártyát nem kezelte le. Socket-7-es lapban ez a kártya sajna ugyanúgy nem nyikkanna meg. Mint írtam a PCI v2.2 és v2.1 között nagy változtatások voltak, így ha nem teszik kompatibilissé régi PCI-okkal, akkor nem fog menni. Ilyen FX-5200, Radeon 9250 simán mennek, mivel azok eredetileg AGP-sek, a PCI-hoz meg több közük van, mint a PCIe-nek. Csak frán nézne ki a kártya, ha lenne egy PCIe-AGP átalakító, utána egy AGP-CI átalakító is, így kész káosz lenne már a kártya kezelése :D Kész csoda, hogy sikerült életre kelteni az UEFI-s lapomban.
„mivel azok eredetileg AGP-sek, a PCI-hoz meg több közük van, mint a PCIe-nek.”
Mégis mi köze lenne az AGP-nek a PCI-hoz?
Az AGP egy kifejezetten VGA kártyáknak készített csatolófelület, míg a PCI egy univerzális BUS szabvány…. mint ahogy a PCIe is, tehát a PCIe-nek több köze van a PCI-hoz, mint az AGP-hez ;-) Nem véletlen az hogy PCI-PCIe átalakító van, viszont AGP-PCI átalakító nem létezik ;-)
PCI-be dugható AGP-adapter, elég drága:
http://www.ebay.com/itm/Rare-Adapter-AGP3-3-prototype-AGP2PCI-3Dfx-Designed-for-V5-6000-Rare-/172153697784?hash=item281528f5f8:g:BeAAAOSwAuNW2r9i
Kész csoda, a PC moduláris felépítése elég nagy időintervallumokat képes átfedni, sok gond okozója is lehet de a sokféle konfig építési lehetősége kárpótol.
„A chip 66 MHz-es és 32-bites tempón kommunikál, ami 133 MB/s adatátviteli sebességet tud biztosítani.”
Ez nem jon ki. 32 bites es 33MHz-es tempon kommunikal. Igy kijon a 133. De maga chip elvileg kepes lenne a 66MHz-re, ha a lap is tamogatna.
Kedves Elek!
Most készülök egy ilyen kártyát venni egy általam igen szeretett szerver gépbe. A szaktanácsod szeretném kérni. Van pár gondolatom, csak az a kérdés, hogy jól gondolom-e.
A szerverben AGP PRO van, de nem támogatja az AGP8x-et, így nem indulnak el benne jobb AGP-s kártyák, míg AGP PRO-s kari jó lenne, de csak az eBay-en van, így elég húzós lenne, mire ide érne (szállítás, vám, adó…), és nem is biztos, hogy win7, vagy win8 menne vele. Így maradnék a PCI-os kártya mellett.
A PCI-al rendesen el van látva a lapom. Mind PCI64 (más nevén PCIx), ebből kettő 66 MHz-s, és négy 33 MHz-s. Szerinted van esélyem arra, hogy a 66 MHz-es foglalatban elinduljon megfelelően (2.3-as PCI 3V-os). Illetve elképzelhetőnek gondolod, hogy ez esetben 32bit-en és 66 MHz-en kommunikálva 266 MB/s sebességgel tudjon menni? Ha igen, akkor azt hiszem, hogy buszkommunikáció szempontjából ezt lehet kihozni a kártyából ugye? Válaszod előre is köszönöm… Üdv.
Tessék: AGP–>PCI átalakító :D
http://prohardver.hu/dl/upc/2010-07/23175_agp2pci.jpg
@Menet Elek: a lapok 99%-a 33 MHz-es és 32 bites PCI porttal szereltek, így ez a hídchip is „csak” ennyit tud :D
@ebegab92: Logikailag helytelen amit irtal. A chip 66 MHz-re kepes, de a lapban 33MHz-en kommunikal. De a 66Mhz melle nem jon ki a 133MB/sec.
@Menet Elek: még egyszer megnéztem a Pericom chip jellemzőit
http://www.pericom.com/assets/Databriefs/PI7C9X111SL_db.pdf
PCI 3.0-t ír például, de akkor hiányoznia kellene az 5V-os kulcsnak a kártyán…
A chip elvileg 66 MHz-es és 32 bites, ám az alaplapok 99%-a 33 MHz-es és 32 bites, így kénytelen a kisebb sávszélességgel beérni (szerintem). (33.33 MHz x 32 bit)/ 8 bit/byte = 133.33 MB/s. Dupla akkora adatot elvileg nem kellene tudnia átpumpálnia a lapon :D
Kedves ebegab92!
Most készülök egy ilyen kártyát venni egy általam igen szeretett szerver gépbe. A szaktanácsod szeretném kérni. Van pár gondolatom, csak az a kérdés, hogy jól gondolom-e.
A szerverben AGP PRO van, de nem támogatja az AGP8x-et, így nem indulnak el benne jobb AGP-s kártyák, míg AGP PRO-s kari jó lenne, de csak az eBay-en van, így elég húzós lenne, mire ide érne (szállítás, vám, adó…), és nem is biztos, hogy win7, vagy win8 menne vele. Így maradnék a PCI-os kártya mellett.
A PCI-al rendesen el van látva a lapom. Mind PCI64 (más nevén PCIx), ebből kettő 66 MHz-s, és négy 33 MHz-s. Szerinted van esélyem arra, hogy a 66 MHz-es foglalatban elinduljon megfelelően (2.3-as PCI 3V-os). Illetve elképzelhetőnek gondolod, hogy ez esetben 32bit-en és 66 MHz-en kommunikálva 266 MB/s sebességgel tudjon menni? Ha igen, akkor azt hiszem, hogy buszkommunikáció szempontjából ezt lehet kihozni a kártyából ugye? Válaszod előre is köszönöm… Üdv.
wsws30: Nem, ugyanis ezt sem a szabványok, sem az eszközök nem támogatják. A chip tudásának akkor van értelme, ha PCI Express foglalatba illeszkedő kártyára rakod pár régebbi eszközzel…
Nekem ugyanilyen kártyám van csak 2 gigás..Nem játszom játékokat, viszont nagy méretű MKV fájlt alakítok át DVD-vé és ugyanakkor MP4-et MPEG2-vé. RAM 2 GB és nem tudom, hogy a videokártyának van e köze ezen átalakításokhoz de nincsen akadozás. Kérlek ajánlj valamit, amivel megizzaszthatom a kártyát. Talán segít felkészülni fiúunokám igényeire.
Van pár videó konvertáló program ami már tudja kamatoztatni a VGA kártya erejét de egyrészt nem számít túlsokat másrészt igen kevés iylen program van még. Itt inkább a CPU ereje számít…
mostani 3D-s játékokra totál aklamatlan a kártya, de az iylen 2003-2005-ös játékokkal még elboldogulhat alacsonyabb részletesség mellett…
Ilyen pl a Far Cry, Need For Speed Carbon, Colin Mcrae Rally 4/5, Doom3, Quake4, Age Of Empires 3 Call Of Duty2, Half Life2, Flatout, amik most így hírtelen eszembe jutnak
Azon lepődtem meg, hogy megy rajta az 1080p videó. Elvileg a PCI 133MB/s sávszélessége kevés hozzá (1920*1080*32bpp*30fps ~ 240MB/s), ha nem trükköznek valahol.