AMD Kabini a korosodó Core2 Duo ellen

AMD Kabini a korosodó Core2 Duo ellen

Az AMD 2013 Áprilisában mutatta be az alacsony fogyasztású Jaguar mikro architektúrára épülő Kabini magos APU-kat, amiket a gyártó első sorban tabletekbe, és alacsony fogyasztású laptopokba szánt. Sajnos a ezeknek a központi egységeknek a gyártása nem volt épp a leg zökkenő mentesebb, ezért igen kevés eszköz került forgalomba ezzel az APU-val. Ebből adódóan asztali számítógép fronton még kevesebbet sikerült értékesíteni.

Aztán ahogy telt múlt az idő, némileg javult a helyzet, és az AMD piacra dobta ezeknek a központi egységeknek, a kifejezetten asztali gépekbe szánt verzióját. Ezek az APU-k már nem az alaplapra lettek integrálva, hanem az úgynevezett AM1-es tokozással kerültek forgalomba

Persze már az interneten a  megjelenéskor lehetett különböző teszteket olvasni, hogy mire is lett képes az AMD ezen megoldása, és jól össze is hasonlították az aktuális Intel-es konkurenciával, azaz elsősorban az Atom-okkal, illetve az alsó kategóriás, alacsony fogyasztású Ivy Bridge, és Haswell architektúrás APU-kkal .

Nekem már ekkor volt egy olyan problémám ezekkel a tesztekkel, hogy nem lehetett tudni, hogy egy régebbi generációs Core2, vagy K8 alapú AMD-s rendszerekkel szemben hogy is teljesítenek az AMD ezen megoldása, ami szerintem azért lett volna fontos, mert nagyon sok embernek még ilyen rendszere van, és nem ad neki távpontot, hogy egy ilyen elavulófélben lévő rendszerről megérné-e váltani, avagy sem.

Aztán úgy alakult, hogy egy nagyon rövid idő erejéig hozzám jutott egy Kabini magos APU-val szerelt laptop, amit akkor úgy gondoltam, hogy gyorsan le is tesztelek, úgy, hogy igyekszem összehasonlítani egy Core2 Duo alapú rendszerrel

A cikk főszereplője egy HP 15-d000sh típusú laptop, ami az AMD A4-5000-es APU-jával van szerelve, de mivel a gép csak korlátozott ideig volt nálam, és első sorban magának a platformnak a teljesítményére voltam kíváncsi, ezért a gépet részletesen sajnos nem fogom tudni bemutatni

A főszereplő nem a gép, hanem ami a gépházban van

 

Röviden annyit a gépről, hogy a nagy átlagban elterjedt 15,6′-os kijelzőt kapott, aminek mint a minden alsó kategóriás gépnél, 1366X768-as felbontása van. Nagyon idegesítőnek találtam, hogy a viszonylag elég nagy fizikai méretek ellenére jónéhány gombot igen csak összenyomorítottak, ilyen például az összes funkció gomb (F1, F2 stb) illetve a fel és le kurzor billentyű, pedig hely lett volna, illetve a visszajelző LED-ek (Power LED, HDD töltés LED) a gép oldalára esett. Én nagyon nem szeretem a mostanában divatos óriási touch padot, ám ez a kategóriájához mérten elég jól használhatónak tűnt, nem ugrált összevissza, teljesen úgy mozgott ahogy az ujjamat vezetem rajta, és ez sajnos ebben az alsó kategóriában nagy szó)

A gépről nagyjából ennyit, de még mielőtt nekilátnánk a teszteknek, szokás szerint ismertetném a Jaguar platformot!

Amint fentebb már írtam, 2013 Áprilisában mutatta be a Kabini magos APU családot az AMD, és a korábbi Brazos platformot volt hivatott áltani.  Miután APU-król beszélünk már, így egyértelmű, hogy nem csak CPU magok, hanem a megjelenítésért felelős IGP is ugyanazon a lapkán kapott helyet, továbbá a memóriavezérlő, és már a PCI Express vezérlő, de még a SATA, és USB vezérlő is integrálva lett az APU-ba, azaz egy SOC-ról (System On Chip) beszélhetünk.

Az x86 kompatibilis számításokért felelős CPU magokból ezek az APU-k 2 illetve 4 magot tartalmazhatnak, amelyek 28 nanométeres csíkszélességgel készültek. L2-es gyorsító tárból összesen 2MB állhat a rendelkezésre, SIMD utasításkészletből pedig az MMX, az SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4(.x) az AES, az AVX továbbá a hardveres Virtualizáció, és a 64 bites utasítások is támogatottak, egyszóval nagyjából minden, ami jelenleg a piacon elérhető.

Az Integrált Grafika a HD8000-es elnevezésű szériát kapta meg, APU-któl függetlenül az IGP 2 CU-val és 1 ROP, blokkal rendelkezik. Ezek a CU-k tartalmazzák a feldolgozó egységeket, amiből összesen 128darab érhető el, és már az AMD legfrissebb GCN architektúrájára épül, ezáltal támogatott a Directx11.2,az OpenGL4.4 OpenGL ES 3.0, továbbá a frissen bemutatott Mantle API is támogatott. Természetesen a fulHD felbontású videós tartalmak, és a flash is hardveresen támogatott.

A PCI Express vezérlőből a 2.0-s szabvány támogatott, s összesen 4x sávszélességet lehet kiosztani, ami nem túl sok, de ha esetleg erősebb Videokártyára lenne szükségünk,  mint ami integrálva van, arra elég, hogy némileg erősebb VGA kártyának még elég sávszélességet adjon. Persze ez laptopok esetében nagyon nem jellemző, hogy ki lenne használva.

A tesztben szereplő AMD A4 5000-es APU órajele magonként 1,5GHz, míg az integrált HD8330-as VGA kártya órajele 500MHz-re lett beállítva. Memóriából a központi memóriát, és annak az órajelét használja Mivel az Integrált memóriavezérlő maximum az 1600MHz-es memóriákat támogat egy csatornás módban, ezért az IGP-hez hozzárendelt memória órajele is 1600MHz lehet maximum. Szerencsére a tesztben szereplő laptopban is 1600MHz-es memória lett beépítve.

Ennek az APU-nak a TDP értéke pedig 13,5W-ra lett hitelesítve, így hogy minden beépítésre került, egyáltalán nem nevezhető soknak.

Úgy gondoltam, hogy a korábban tesztelt Dell XPS M1730-as laptopomat fogom indítani az A4-5000-es APU ellen, mert ebben a laptopban egy 2,8Ghz-es Intel Core2 Extreme CPU kapott helyet, ami 2006-ban, közvetlenül a 4 magos processzorok megjelenése előtt a csúcskategóriában foglalat helyet. Ráadásul elég könnyű összehasonlítani az asztali Core2 Duo CPU-kkal is a teljesítményét, hiszen nagyjából az E6000-es szériában lévő Core2 Duo (és Pentium-Dualcore) szintjét hozza, tehát a középmezőnyben foglalna helyet.

A két főszereplő

Első tesztem az Aida64 beépített tesztje volt, amiben memóriaolvasást, CPU Queen és FPU Julia tesztet futtattam:

Aida64

Hiába az egy csatornás memóriavezérlő az AMD oldaláról, a relatíve gyors, 1600MHz-es memória, még az elég „laza” CL11-es időzítés mellett is képes gyorsabb lenni, mint a 667MHz-es CL4-es Dual Channel-ben hajtott DDR2. Ha a CPU erőt nézzük, látható, hogy CPU Queen alatt elég kevés a különbség az Core2 javára, míg FPU Juliában az AMD tűnt némileg erősebbnek.

 

Ezután a Winrart hívtam segítségül, s futtattam a beépített Benchmarkját:

Winrar benchmark

Ahol bizony az AMD A4-5000 jóval erősebb volt, hiába az alacsony órajel, a program tudott profitálni a 4 magból, továbbá a fejlettebb architektúrából.

Kíváncsi voltam, hogy a tényleges tömörítésben hogy teljesítenek a gépek, így egy 90MB-os mp3 file-t csomagoltattam be a Winrar-al, s mértem az időt, hogy milyen gyorsan végeznek a laptopok, íme:

Winrar tömörítés

Nem kicsit meglepődtem, hogy közel kétszer olyan gyors votl az AMD, mint a már korosodó Core2 Extreme. Nagyon elégedett voltam ebben az esetben a Kabinival.

 

Ezután az Advanced MP3 Converter nevű programmal konvertáltam át azt a 90MB-os MP3 file-t OGG formátumba, s szintén az időt mértem, milyen gyorsan teljesít a két platform:

MP3 konvertálás

Itt viszont az Core2 Extreme volt lényegesen gyorsabb, ez annak volt köszönhető, hogy a program csak 1 szálon futott, és inkább a magas órajel, mintsem a fejlettebb architektúra kedvezett neki

A tesztet a Cinebench r11.5-ös verziójával futtattam, ahol egy képet kellett a processzoroknak renderelni, minél gyorsabb idő alatt, s itt is szintén azt mértem, hogy hány másodperc alatt végez a 2 platform:

Cinebench

Míg a Core2 Extreme kerek 1,00 pontot kapott, addig az AMD A4-5000 közel 50%-al jobban teljesített, s 1,49 pontot kapott. Nem hiába, hiszen itt is sokat számított a dupla annyi processzor mag és a fejlettebb architektúra.

 

Kipróbáltam a Linx-et is, ahol a processzorok nyers számítási teljesítményét lehet mérni. Íme:

 

Linx

Ezúttal az Core2 győzedelmeskedett cirka 30%-al.

 

Végül pedig a 3Dmark06-al mértem össze a két gépet:

3Dmark06

Az összpontszámot nem érdemes összehasonlítani, hiszen míg az egyik gépben az integrált HD8330-as Radeon számolta a pixeleket, addig a Dell-ben a 9800M GT-k mentek ráadásul SLI módban. Viszont a kapott 5513-as pontszámból lehet arra következtetni, hogy nagyjából egy Radeon HD3650 vagy egy Geforce 8600GT(S) tudja ezt a szintet, ha régebbi VGA kártyákkal kellene összehasonlítanunk.

A CPU pontszám viszont már összevethető, ahol ezúttal nem lett olyan nagy differencia a két processzor között, de némileg azért az Intel tűnt gyorsabbnak.

 

Futtattam a HP gépen még 2 játékot is, az egyik a Far Cry 2, míg a másik a Flatout: Ultimate Carnage nevű játék volt. Mindegyik játék 2008-ban jelent meg. A játékokat a kijelző natív felbontásához állítottam, azaz 1366X768-ba míg a grafikai részletességet mindegyik játéknál közepesre állítottam, egyéb látványjavítókat (szűrés élsimítás) nem használtam. Így futottak a játékok az A4-5000-esen:

játékok

Mint látható, elég jól futottak, kisebb belassulások a Flatout alatt előfordultak, mikor robbanások vagy nagyobb ütközések voltak, de különösebben nem volt zavaró, mert tényelg csak egy-egy rövidebb pillanatig volt tapasztalható, összességében mindegyik játék remekül futott a gépen.

 

Ahogy a tesztből is kiderül, hol az AMD A4-5000, hol pedig a Core2 Extreme volt erősebb, de a különbségek nem voltak olyan óriásiak. Aki tehát még a régi Core2 Duo vagy valami 2 magos Athlon 64-et használ, és erősebb platformra váltana, annak nem javaslom a Kabini-t hiszen amikor gyorsabb is, akkor sem olyan sokkal, hogy azt érezni lehessen. Viszont akinek elég a Core2 platform nyújtotta teljesítmény, viszont valami kis fogyasztású cuccra váltana, annak lehet alternatíva, mert amit a Core2 Duo, vagy Az Athlon 64 X2 dedikált VGA-val 100-150W-ból oldott meg, addig az AMD ezen megoldása 15W-ban megáll. Persze ehhez még hozzájön a háttértár, és az esetleges egyéb perifériák fogyasztása, de még így is bőven nagyon jónak mondható.

Mint ahogy fentebb is írtam, támogatott a Flash, illetve a különböző nagy felbontású videós tartalmak gyorsítása, így az internetezés is nagyon kellemes egy ilyen platformon, és ha játékról lenne szó, nagyjából 2008-2009-ig bármilyen játékkal elboldogul a Kabini, némi kompromisszumok mellett.

Szóval nekem nagyon bejött az AMD ezen megoldása, és csak ajánlani tudom, mert amire tervezték, azt nagyon tudja, amit meg ezen felül tud, pl. némi játék kompromisszumok mellet,t az meg már ajándék

 

 

About bacsis