Radeon HD3300: IGP játékra kihegyezve

Egy ismerősöm által hozzám került egy Asrock 790GMH alaplap, ami több szempontból is különleges volt számomra, így úgy gondoltam, hogy készítek róla, illetve az alaplapnak az IGP-jéről egy kisebb tesztet.

Az alaplap különlegessége abban rejlik, hogy az AMD 790GX nevű chipsetét kapta. Ez a Chipset még 2007 év végén mutatkozott be, és első sorban AM2+-os, és AM3-as tokozású CPU-k támogatása volt biztosítva.

Maga a chipset az AMD oldalán elsőként támogatta a PCI Express 2.0-t, amiből összesen 22 sáv állt rendelkezésre, agy akár Crossfire rendszer is kiépíthető a segítségével 2X 8x PCIe sáv felállással. Továbbá ennél a chipset szériánál mutatkozott be a Hyper Transport 3.0 is

Magának a 790GX chipsetnek a különlegessége, hogy kapott egy Radeon HD 3300-as IGP-t, ami mellé az alaplapra forrasztva biztosítható 128 vagy 256MB DDR2 vagy GDDR3 típusú Sideport memória is, ezzel növelve még inkább az IGP teljesítménye. Ráadásul megfelelő diszkrét VGA kártya esetén (Radeon HD2400, HD3450) úgynevezett Hybrid Crossfire rendszer is kiépíthető, ahol a diszkrét VGA, és az Integrált VGA együtt összedolgozva igyekszik minél nagyobb teljesítmény biztosítására.

Maga a HD3300-as IGP 40 Shader processzort tartalmaz 4TMU egységgel megfejelve. A tesztben szereplő alaplap esetében 256MB-nyi DDR2 típusú 800MHz-es Sideport memória található. Az IGP órajele pedig 700MHz-re lett hitelesítve. Mint a többi Radeon HD3000-es szériás VGA, úgy ez a HD3300-as IGP is támogatja a Directx10.1-et, és a beépített UVD motorjának köszönhetően hardveresen tudja gyorsítani a nagyfelbontású videós anyagokat.

Az Asrock 790GMH alaplap különlegessége az, hogy nem AM3-as, de nem is AM2+-os CPU-k támogatása lett biztosítva, hanem a már a 790GX chipset megjelenésekor is elavultnak számító, még 2004-ben megjelent S939-es processzorok fogadására lett felkészítve. S mivel már a S939-es CPU-k esetében is a CPU-ban volt a memóriavezérlő, így memória terén is, a S939-es CPU-k mellé társítható DDR1-es memória foglalatok kerültek felhelyezésre. Így az alaplapba a legfeljebb 2 magos Athlon 64 X2 (és az Opteron) CPU-k pattinthatók, legfeljebb 4X1GB azaz 4GB-nyi 400MHz-es DDR1 memóriával társítva. Mivel az alaplap mATX-es méretet kapott, így a Crossfire funkciótól búcsúznunk kell, ám igény esetén a Hybrid Crossfire funkcióról nem kell lemondanunk.

Most, hogy nagyjából megismertük a platform főbb tulajdonságait, lássuk a tesztkonfigot:

Asrock 790GMH alaplap

AMD Athlon 64 X2 4200+ S939 CPU

2X1GB DDR400 G-skill memória

AMD(ATI) Radeon HD3300 IGP

300GB WD Blue SATA HDD

Windows7 SP1 64bit Oprendszer

A tesztet úgy képzeltem el, hogy először lemértem teljesen alapbeállításokkal az IGP teljesítményét 3Dmark2003, 3Dmark2006 nevű Benchmarkokkal, illetve a Far Cry, és a Grid nevű játékkal, majd elkezdtem emelni a komponensesek órajeleit,a minél nagyobb IGP teljesítmény érdekében,s úgy megismételve mértem a teszteket.

Lássuk tehát, hogy szerepelt az IGP a 3Dmarkok alatt:

Ha régebbi VGA kártyával kéne összehasonlítani, akkor nagyjából egy Radeon X600-as VGA kártya szintje

Most pedig lássuk, hogy a Far Cry nevű játék, ami még 2004-ben jelent meg, 1024X768-as felbontásban, közepes részletesség mellett, és a Grid nevű játék, ami pedig 2008-ban debütált, 800X600-as felbontásban, alacsony részletesség mellett hogy futott:

Szerencsére egyik játéknak sem feltétel a 2 magos CPU (főleg nem a Far Cry-nak) így valószínűleg a CPU nem szólt bele a minél magasabb sebesség meggátolásába. Tehát szerintem elmondható, hogy az IGP tényleg ennyit tud.

A játékok elég határon voltak, de szerintem még azért a játszható sebességet sikerült hozni. Viszont az már most látszik, hogy a tuning hatására érezhetően gördülékenyebb játékmenetet fogunk kapni!

Kezdődjék a tuning! Elég bizakodó voltam, mert tudtam, hogy a CPU-mban rengeteg tartalék lakozik (3GHz-et megfutja) a spéci G-skill memóriám is tud 500MHz körül rohangálni, és kellemesen csalódtam, hogy az alaplap kategóriájához képest elég komoly túlhajtási funkciókat kínál, hiszen enged a CPU-nak, s a memóriának is feszültséget emelni

De nem jutottam túl sokáig, mindössze csak 5%-al tudtam megemelni a Referencia órajelet, ami 2320MHz-es CPU, 420MHz-es memória, és 1,05GHz-es HT link órajelet eredményezett. Azért csak ennyire jutottam, mert a memóriák elég szűk időzítésre lettek beállítva, és csak ennyit viseltek el. Lássuk, hogy ez az 5% hogy mutatkozott meg a teljesítményben:

Minden program kimutatta a minimális gyorsulást, de ezt szemmel még nem lehetett érezni. A játékok ugyanúgy a játszhatóság határán voltak.

Ezután beállítottam a memóriának a Cl3-4-4-8-as időzítést, és úgy emeltem a referencia órajelet 230MHz-re. Hogy nagyon ne szálljon el a CPU-nak az órajele, ezért annak a szorzóját 10X-esre állítottam, tehát a CPU 2300MHz-en járt. De a memória modulok már 460MHz,en, míg a HT órajele 1150MHz-en ketyegett.

Íme, az így visszaköszönő eredmények:

Mind a 3Dmark, mind a játékok sebessége drasztikust ugrott. Ezúttal már a játékoknál is észre lehetett venni, hogy gördülékenyebben futnak, főleg a GRID-re volt ez igaz, hiszen ott azért a 20körüli FPS tényleg elég karcsú volt már.

Ez után egészen 242MHz-re toltam fel az alap órajelet, hogy a CPU órajele továbbra se szóljon bele túlságosan az eredménybe, így annak a szorzóját 9X-esre állítottam, így 2178MHz-en ketyegett, a memóriák 484MHz-en, míg a HT link órajele 1210MHz-en döngetett. Lássuk a 3Dmark-okat

Majd a játékokat:

Jól látható a további gyorsulás, a GRID 25FPS, míg a Far Cry 30FPS-nél lassabban nem futott a tesztem során.

Ennél magasabb órajelet a memóriák nem viseltek el, így ahhoz, hogy tovább emeljem a Ref. Clock-ot, a memóriák órajelét vissza kellett osztanom.

A következő beállítás egy nagyobb ugrás volt, egészen 280MHz-ig tudtam tornázni a Referencia órajelet. A CPU szorzóját egyel ismét visszább vettem, s az 2240MHz-re lett beállítva. A memóriák a visszaosztás miatt 448MHz-en jártak, míg a HT link ezúttal már 1400MHz-en döngetett. Íme, az eredmények:

Látható, hogy a korábbi beállításhoz képest a gyorsulás csak egészen minimális, inkább hibahatáron belüli volt a mozgás, sőt a GRID maximális FPS-énél egyértelműen látszik a visszaesés. Ez annak köszönhető, hogy a memóriák órajele igen jelentősen befolyásolja a videó teljesítményt, míg a HT link órajele már biztosít akkora sávszélességet, hogy nem, illetve alig szól bele az eredménybe.

Folytattam a Referencia órajel emelését, és a kerek 300MHz-et állítottam be. Mivel a CPU-nak nem tudtam 7X-es szorzót beállítani, így maradt 8X-oson, ami kerek 2400MHz-et jelentett neki. A memóriák 480MHz-rre kúsztak fel, míg a HT link 1500MHz-en ketyegett. Lássuk, ez mit jelentett a tesztelt programokban:

Érezhetően gyorsultak a 3Dmarkok, és a játékok is még gördülékenyebben futottak

Sajnos 300 fölé viszont már nem tudtam vinni a Referencia órajelet. Először arra gondoltam, hogy megint elértem a memória modulok tűrőképességét, de azokat még tovább visszaosztva sem sikerült a gépet működésre bírni. Így tehát a fenti eredményt ezen a módon nem tudtam tovább fokozni.

Viszont a BIOS engedi még az IGP mag órajelét is emelni, ami ugye eddig végig 700MHz-en ketyegett.

Na most nemes egyszerűséggel a 700MHz-et a BIOS-ban maximálisan beállítható, legnagyobb értékre, 1000MHz-re állítottam, amit probléma nélkül viselt el.

Lássuk, hogy reagáltak rá a programok:

Sajnos nem ugrott meg drasztikusan a teljesítmény, éppen hogy csak mérhető a plusz többlet. Ez annak köszönhető, hogy eddig sem az IGP órajele/teljesítménye limitálta a grafikus teljesítményt, hanem a Sideport memória, illetve a rendszermemória. Előbbinek viszont nem tudtam emelni az órajelét, sem BIOS-ból, sem Windows alól valamilyen külsős programmal.

Így tehát meg is született a végeredmény. Összesen közel 50%-os pluszt sikerült kicsikarni a rendszerből, ez az 50% arra elég lett, hogy a 2 játék teljesen játszhatóvá vált.

Az AMD HD3300-as IGP-je szerintem igen jól sikerült. És ennél még többre is képes lenne, ha DDR2, vagy netalántán DDR3-as rendszermemóriát pakolnánk mellé, illetve a Sideport memória is GDDR3 szabványú lenne, de sajna erre az alaplapra ez jutott, de még ebben a formában is elég kellemes tempóra képes, természetesen az Integrált VGA-s

megoldások között. S ne feledjük, hogy ekkoriban az APU-k még keményen a tervező asztalon léteztek csak.

Végül még az alaplapról is szeretnék szólni pár szót. Egy totál faék egyszerű kinézetű alaplap ez, amitől az ember első ránézésre nem vár túl sokat. De ennek ellenére, bizony van benne kakaó rendesen. a BIOS elég kellemes túlhajtási funkciókat enged, a fejlett chipsetnek hála pedig megoldott a PCI Express 2.0 aminek köszönhetően garantáltan nem futunk bele olyan problémába, hogy egy-egy modern VGA kártyával nem indulna a gép. Szóval az Asrock megmutatta, hogy nem csak összegányolja a különböző komponenseket egy alaplapra, hanem biztosítja azok működését úgy, ahogy az ember azt el is várja.