S939-es Athlon 64 X2 4600+ CPU túlhajtása

Már jó rég nem írtam bemutatót CPU túlhajtásáról, abból a nemes egyszerűségből, hogy korábban már szinte minden platformból válogattam tuningos bemutatókhoz processzorokat. Persze most is egy igen sokszor elővett platformot vettem elő ismét, a jó öreg Socket 939-et, de ezúttal egy 4600+-os 2 magos Athlon került hozzám, amit úgy gondoltam, hogy mindenképp megérne meg tuningolni, s egyúttal bemutatni nektek.

Magáról a S939-es platformról a legfontosabb dolgokat most is leírnám!

Maga a platform a korábbi S754-es tokozású K8-as processzorokat váltotta, még 2004-ben. Így elég furcsa leírni, de ez a platform is mostmár több mint 10 éves. Ahogy elődje, úgy a S939-es tokozású processzorok is az AMD K8-as architektúrájára épülnek. a foglalat megjelenésekor csak 1 magos processzorok kerültek piacra, de egy évvel később, 2005-ben megjelentek a 2 magos példányok.

A legkisebb az AMD Athlon 64  X2 3800+ -os példány volt, a maga 2GHz-es órajelével, míg a legnagyobb órajelű példányok az X2 4600+ és az X2 4800+ volt, amelyek egységesen 2,4GHz-re lettek hitelesítve.

Eme két példány között mindössze csak annyi különbség van, hogy míg a 4600+-ban magonként 512KB, a 4800+-ban 1MB L2 Cache kapott helyet. Viszont maga a K8-as architektúrára épülő processzorok túlságosan nem tudnak profitálni a nagyobb gyorstár méretéből, ezért utóbbi CPU szinte alig mérhető teljesítmény többlettel bír csak.

Ezekről a CPU-król még annyit kell tudni, hogy 90 nanométeres csíkszélességgel készültek, és a SOI technológiát használta a gyártó. s úgy ahogy az előd S754-es CPU-knál, úgy itt is már a CPU tartalmazta a memória vezérlőt, amely a 400MHz-es DDR1-es memóriákat támogatja, természetesen Dual Channelben. A CPU és a chipset között a HyperTransport nevű buszon keresztül lehet kommunikálni, melynek órajele 1000MHz-re lett hitelesítve, az előd 800MHz-ével szemben. SIMD utasításkészletből pedig az MMX, a 3Dnow!, SSE-SSE3 és a 64 bites utasítások támogatottak

Ahogy fentebb írtam, a tesztben egy 2,4GHz-es Athlon 64 X2 4600+ lesz a  főszereplő, ebből a CPU-ból szeretnék minél magasabb órajelet kicsikarni!

Természetesen, ahogy korábban is, most is a megszokott felállás szerint igyekeztem tesztelni! Azaz megnéztem, hogy a CPU mire képes alap órajelen, hogy legyen mihez viszonyítani, majd elkezdtem a CPU órajelét Referencia órajel segítségével emelni. Először alapfeszültségen, és léghűtéssel, de mikor ez már kevésnek bizonyult, és instabillá vált a rendszer, először a feszültséget kezdtem emelni, majd bevetettem a már régen használt fagyállós hűtésemet.

Még mielőtt belevágnánk a tesztekbe, lássuk a tesztkonfigot:

Abit KN8 SLI alaplap

AMD Athlon 64 X2 4600+ CPU

2X512MB Patriot DDR600 Memória

Ati Radeon X1800XT 256MB VGA

Samsung 1TB SATA HDD

High Power 500W PSU

Windows 7 SP1 Oprendszer

 

Első körben lássuk, mit tud a CPU a gyári 2400MHz-en:

Csapjunk bele, kezdődjék a tuning!

A CPU Frekvenciáját a referencia órajel emelésével állítottam feljebb, ami ezúttal is, mitn az összes AMD CPU-nál, alapból 200MHz. Első körben ezt 220MHz-re módosítottam. A CPU 12X-es szorzójának köszönhetően máris 2640MHz-en járt a CPU! Lássuk így a teszteredményeket:

 

 

A CPU zökkenőmentesen vette az akadályt, és stabilan dolgozott. A Linx, a 3Dmarkok, és a Super PI is egyaránt gyorsult, ám érdekes módon a a Winrar benchmarkja drasztikusan lassult. Sajnos nem tudok rá magyarázatot adni.

Eztuán a Referencia órajelet 240MHz-re lőttem be, ami máris 2880MHz-es CPU órajelet, és 480MHz-es memória órajelet jelentett. Ahhoz hogy ez stabil legyen, a CPU feszültségét 1,35V-ról 1,4V-ra kellett emelnem:

 

Szerencsére ezúttal a Winrar benchmarkja is magához tért, és közel 1MB/sec-es eredményt sikerült elérni vele. Természetesen a többi program is gyorsulást mutatott.

Viszont a némi plusz feszültség emelése is megmutatkozott a CPU magok hőmérsékletében, hiszen bő 5 fokkal emelkedett a hőmérsékletük.

Végül úgy gondoltam, hogy a kerek 3GHz még talán meglehet léghűtéssel! Ehhez 250MHz-es Ref. órajel kellett, és 1,55V, hogy legalább a Super PI, és a Winrar stabilnak tűnjön:

 

Sajnos a Linx, de mgé a 3Dmarkok sem futottak le. Látható az is, hogy így is a CPU magjai a 80fokot nyaldossák. Viszont a két tesztprogram tovább gyorsult.

Ezek után nem volt kérdéses. Jöhet a fagyállós hűtés.

De előtte gondoltam  lepolírozom a CPU kupakját. Skalponi nem szerettem volna, de gondoltam egy kis polír is hozhat egy kis pluszt a konyhára.

 

Majd ezután bevetettem a jó öreg fagyállós palackom:

 

 

 

Egyből ellenőríztem a CPU hőmérsékletét:

 

Beállt stabil 3 fokra, igaz nem sikerült a mag hőmérsékletét 0 fok alá vinni, de ne felejtsük el, hogy ennek a CPU-nak alapból 110W-os a TDP-je, itt már valahol 150W körül fogyaszthatott a CPU, de a korábbi 80 fokhoz képest ez így is óriási előrelépés.

A Referencia órajelet újabb 10MHz-el csavartam feljebb, azaz 260MHz-re, ez 3170MHz-et jelentett. A CPU-na 1,6V-os feszültséget állítottam be:

 

Sajnos nem sikerült ezt az órajelet sem stabilizálni, a Linx is hibázott 8 másodperc után. Gondoltam lefuttatom a 3Dmarkokat, abban még bíztam, hogy le futnak, a 3Dmark2001 leges-legutolsó lépésénél kaptam kékhalált, utána mégegyszer megpróbálkoztam vele, de még addig sem jutott el a teszt.

Így tehát egy instabil 3170MHz-et sikerült elérnem ezzel a CPU-val. Ez a Socket 939-es CPU-k mezőnyében nem olyan rossz, de láthattunk már korábban jobbakat is. Mikor láttam, hogy léghűtéssel majdnem sikerült stabilizálni a 3GHz-et, reménykedtem, hogy még egy 10% plusz benne van a CPU-ban, de ez már nem jött össz. Így tehát ebben a cikkemben is azt tudom leírni, mint már a korábbi cikkekben is, hogy a K8-as architektúrának 3GHz fölött már eléggé vége van, és ez túl sokat később sem javult az AM2-es fronton. De ennek hamarosan utána fogunk járni alaposabban is