AMD APU 10 éve, és most: Összehasonlító teszt

Az idő nagyon gyorsan megy, sokszor észre sem vesszük, hogy elszállnak felettünk az évek. De nem csak felettünk, hanem hardvereink felett is. Pillanatok alatt azt vesszük észre, hogy ha kijön időnként valami forradalmi újítás, hipp-hopp megjelenik az utódja, majd az utódjának az utódja, majd annak is az utódja.
Emlékszem milyen nagy újdonságnak számított az AMD első APU központi egysége, tehát az a processzora, ami tartalmazott egy grafikus vezérlőt is, ami az adott kor szemével nézve egész vállalható 3D teljesítményt tudhatott magáénak.
Ezek az egységek ha nem is mindenkinek, de egy aránylag nagy rétegnek nyújtottak megfelelő megoldást arra, hogy ne költsenek külön diszkrét VGA kártyára, de alkalmi játékra azért némi kompromisszummal, de használható legyen a gépük. Így tehát az AMD APU-k elég sikeresek voltak, immár sok-sok éve. És akkor mindenki vegyen egy nagy levegőt! Az első AMD APU 10 éve került piacra!
Többek között ennek a neves évfordulónak köszönhetően gondoltunk egyet Elder Scroll nevű fórumtársammal, hogy kéne egy tesztet készíteni. De mint tudjuk, hogy az évek rohannak, de a teljesítmény az fix, és nem változik, éppen ezért, hogy érdekes legyen a cikk, ezért be lett véve egy aktuális AMD APU is, hogy meg nézhessük, az elmúlt 10 évben mekkora teljesítmény növekedésen mentek keresztül ezek a központi egységek.

Na de lássuk akkor a versenyzőket:

AMD A8 3870 APU
2X4GB DDR3 1866MHZ RAM
120GB SSD+750GB HDD
Windows 10 Operációs rendszer

Gyorsan fussuk is át a fontos tudnivalókat a konfigurációról!
Ahogy a bevezetőben már utaltam rá ez volt az első a CPU magok mellé kerülő, integrált grafikus egységgel is rendelkező processzor. 2011-ben mutatkozott be, az FM1-es foglalatba illeszkedett. A legerősebb, a tesztben is szereplő AMD A8 3870-es processzor volt. Maga a processzor 32 nanométeres gyártástechnológiával készült, és ennek a központi egységnek 4 CPU magja van. a CPU magok 3GHz-re lettek hitelesítve.
A Husky névre keresztelt CPU magok részét nézve, a K10,5 tovább csiszolt változatát, a gyártó K12-nek nevezve el. Én a korábbi Athlon II-höz hasonlítanám, mert ezeknél a processzoroknál nincs L3 Cache, L2 Cache-ből viszont magonként 1MB biztosított. SIMD utasításokból , 3Dnow!(+), MMX, SSE, SSE2, SSE3, illetve elérhető lett az SSE4a is.
Fontos még megemlíteni, hogy ez volt az AMD első olyan processzora ahol már a processzorba volt integrálva a PCI Express vezérlő is, amely a 2.0-s szabványt támogatja.
Az AMD A8 3870 szorzózármentes, azaz a szorzó emelésével könnyedén lehet emelni a processzormagok órajelét.

A grafikus alrész 400 Shader egységet tartalmazó integrált VGA került, ami tartalmaz még 8 ROP blokkot, és 20 TMU egységet is. Ez a felállás kísértetiesen hasonlít az asztali Radeon HD 5670-es VGA kártyán található GPU-ra, ami aránylag elég kellemes teljesítményt tud, azaz itt csak tudna. Sajna mert itt viszont nem kapunk dedikált memóriát, így az IGP a rendszermemóriához kell, hogy nyúljon. Abból hivatalosan az 1866MHz-es órajel támogatott. a grafikus mag pedig 600MHz-en ketyeg. Grafikus API-ból a Directx11 lett supportálva.

Most pedig lássuk az (aránylag) aktuális kihívót:

AMD Ryzen 2200G APU
MSI A320m-A PRO AM4 alaplap
2X4GB 3200MHz DDR4 Memória
120GB SSD+750GB HDD
Windows 10 Operációs rendszer.

A Ryzen 2200G-vel is ismerkedjünk meg egy kicsit!

Az AMD a Raven Ridge kódnév alatt mutatta be a Ryzen3 2200G típusú processzorát, 2018-ban. Ez a processzor 14 nanométeres gyártástechnológiával készül, és 4 CPU magja van. SMT ( (symmetric multi-threading)  nem támogatott, az csak a nagy testvér, Ryzen 5 2400G (és a többi Ryzen 5/7) kiváltsága. Így egyidejűleg csak 4 szálon történhet a feldolgozás. L2 Cache-ből 512KB, míg L3 Cache-ből 4MB került a processzorba. a CPU magok órajele 3500MHz, de Turbo segítségével, ha a TDP keretbe is belefér, ami amúgy 65W-ban lett meghatározva, ez akár 3700MHz-re is módosulhat. Mivel egy elég modern CPU-ról beszélünk, így SIMD utasítások közül az összes modern (és kevésbé modern) áll rendelkezésre: MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1, SSE4.2 SSE4A, AVX, AVX2, FMA(3), AES, SHA, CLZERO. A CPU részét képezi még a 2933MHz-es DDR4-es RAM-okat is támogató memória vezérlő, és az összesen 20db PCI Express 3.0-s sávot támogató PCI Express vezérlő is.

A processzor különlegessége a Vega 8 IGP amely 512 Shader egységet, vagy mai divatos névvel kifejezve Radeon magot tartalmaz, és az órajele 1100MHz. memóriából értelemszerűen a rendszermemória áll rendelkezésre, így célszerű minél magasabb órajelűt használni ezúttal is. A 3200MHz-es modulokkal ez azért rendesen ki is van maxolva.

Látható hogy az első AMD APU, és a Ryzen 2200G között 7 év különbség van. Eme cikkemben tehát arra fogom keresni a választ, hogy 7 év alatt NAGYJÁBÓL mennyit fejlődött IGP terén az AMD APU megoldásai.
Azért emeltem ki, hogy nagyjából, mert a 3870 az adott kor csúcs APU-ja volt, addig a 2200G-nél volt\van erősebb, a 2400G modell. De nagyságrendileg akkor is kiszűrhető lesz az eredményekből a teljesítmény növekedése.

Első körben szokás szerint pár szintetikus tesztet futtattam le, amik a CPU magok teljesítményének a mérésére volt kihegyezve. Íme:

A Ryzen óriási ugrás volt, nem csak házon belül, hanem a konkurenciával szemben is. Az FM1-es Llano APU K10.5-es Architektúrára épülő CPU magjai pedig már megjelenéskor is nagyon elavultak voltak. Így még inkább kijön a két processzor közötti CPU magok teljesítményének a különbsége.

Jöhetnek a grafikus tesztek, itt is egy kis szintetikus tesztel kezdve:

Nem gondoltam volna, hogy ekkora különbség lesz a 3Dmark06-ban, hiszen mára inkább CPU limites ez a program, viszont ez is azt bizonyítja, hogy nem csak a grafikus alegység, a CPU magok is igen erősre sikeredtek a Ryzen 2200G-ben. Az Unigine eredményébe már inkább csak a grafikus alegység teljesítménye szól bele. ÉS persze nem meglepő, de itt is óriási a különbség.

Most pedig jöjjenek a játékok!
Minden játékot 2 felbontásban, 1280X1024, és 1680X1050-es felbontásban teszteltem. a régebbi játékokat High, majd ahogy egyre nő a tesztelt játékok gépigénye, úgy csökkentettem a részletességet.

Első játékom a 2007-ben megjelent Call Of Juarez volt, amire az utólag megjelent Directx10-et támogató grafikai Patch felkerült. Ez a játék kifejezetten kedvez a Radeon kártyáknak, így kiváncsian vártam a teszt eredményeket:

A minimum FPS-ek kicsit ijesztőnek tűnnek, főleg annak tükrében, hogy a 2200G is két vállra feküdt. A patchel elérhetővé váló benchmarkot használtam, és amikor ráközelít a teszt a vízesésre, kb. bármilyen konfigon rendesen beszakad a sebesség. Ezt leszámítva természetesen jól futott a tesztprogram, illetve maga a játék is mindegyik AMD processzoron. A különbség jól látszik, de lesz itt még nagyobb különbség is.

Második tesztelt játékom a Far Cry 2 volt, ami még 2008-ban jelent meg:

Ez a játék még az FM1-es A8-as központi egységgel is teljesen játszható volt, mindegyik felbontás alatt. Itt már picit jobban látszik a különbség a 2 APU között, de a későbbiekben még inkább nyílni fog az a bizonyos olló.

Folytassuk a tesztet a 2013-as Tomb Raider-el:

Ez a játék, annak ellenére, hogy a maga idejében sem kért óriási rendszer-követelményt, már kezd azért sok lenni az AMD A8-nak. Még egy 1280-as felbontásban Low-Medium beállítások mellett el lehet vele pötyögni, de már akkor sem az igazi. Itt már jobban el tud lépni az AMD 2200G, és még 1680X1050-es felbontás mellett is szárnyalt a játék.

Folytassuk a brutál gépigényű, de még szintén 2013-as Metro LAst Light-al:

Itt már bő 2,5X-es a különbség a 2200G javára. Az FM1-es APU teljesen elvérzett, míg a 2200G itt-ott igaz zavarba hozható, de még nagyon jól állja a sarat.

Majd jött a 2014-es Grid autosport is:

A Grid autosportnak elég kellemes gépigénye van, így az AMD A8 ismét, ha határeset, de képes futtatni a játékot. Az AMD 2200G teljesen más dimenzió, itt is látszik a 3X-os teljesítmény különbség.

Folytassuk a tesztet a 2016-os Far Cry Primal-al:

2016-os játékokkal már nem igazán tud elboldogulni az FM1-es APU. Még 1280X1024-ben sem tudott érdemleges sebességet felmutatni. A 3X-os teljesítmény többlete a 2200G-nek ezúttal is jól jött, és elég volt ahhoz, hogy akár még 1680-as felbontás mellett is elboldogul az APU a játékkal.

Utolsó játékom a 2016-os Ashes Of The Singularity beépített tesztje. A játék beépített benchmarkját használtam. A GPU tesztet futtattam le Diretx11-es API mellett, A játék több “Average” Framerate értéket jegyez fel, én az “All Batches” értékét vittem fel a grafikonomra, illetve a képkockák közötti késleltetést jegyeztem fel. Míg az előbbiből természetesen a minél magasabb, addig utóbbiból a minél alacsonyabb érték a jobb.

Az eredmény nagyjából borítékolható volt. A korábbi játékok alatt is elhasalt már az FM1, ez persze most is várható volt. Teljesen élvezhetetlen sebességgel futott az A8-ason Ennél a játéknál már az AM4-es Ryzennél is rezgett a léc, de azért akár hogy is nézzük, csak össze vakart most is kb 3X-os teljesítmény többletet, és az már elég volt ahhoz, hogy élvezhető sebességet mutasson fel.

Összegzés:
Az AMD az FM1-es APU-kkal lerakott egy olyan alapot, ami azóta is meghatároz a piacon egy kisebb termékréteget, és igen népszerűek azóta is a gyártó ezen megoldásai. A teljesítmény növekedés 2,5-3X-os, ami azért elég impozáns. Aztán az összképet azért az árnyalja, hogy az elmúlt 7-8-10 év alatt azért szépen emelkedett a játékok gépigénye, illetve azért az átlagos felbontás is szép lassan eléri az alsóbb szegmensben is a FulHD-t. Így a teljesítmény növekedését szépen el is viszi a magasabb felbontás, és a megnövekedett gépigény. Tehát egy AMD APU-val továbbra is ott vagyunk, mint 10 évvel ezelőtt, hogy korlátozottan, de használható játékra, csak szépen le lett követve a nagyobb gépigény, és a magasabb felbontás. Viszont ha nem a legújabb játékokkal akarunk játszani, akkor egy aktuális AMD APU-val a pár éves játékokat már csak minimális kompromisszum kötések mellett lehet futtatni. 10 év múlva újból előveszem ezeket a vasakat, és megnézzük majd, hogy a következő 10 év is hoz-e ekkora fejlődést?!