Bacsis-tuning Őrült hűtés és tuning megoldások bacsistól
…De ne csak úgy ímmel-ámmal! Hanem tényleg, egy igazán komolyat! Ebben a bemutatómban úgy hiszem sikerülni fog kimaxolni a témát.
Manapság a retro egyre nagyobb rajongói tábort tud megmozgatni. Bár inkább a 30-as 40-es korosztály a legnagyobb bázisa, viszont úgy gondolom, hogy a 90-es évek vége, 2000-es évek legeleje még nagyobb rétegeknek kellemes emlék. Én nekem is ez a kedvenc időszakom a számítástechnikában. Ekkoriban nagyon sok innovatív termék került a piacra, és a számítógépek teljesítménye robbanásszerűen fejlődött. Persze voltak hatalmas bukások is, s voltak olyan bukott gyártók, technológiák amikért nem ejtettünk könnycseppeket, (pl személyes „kedvencem” a Stereo 3D, ami óriási nagy bukás volt/nem terjedt el) de voltak olyanok is, amiket/akiket azóta is gyászolunk, ilyen például a 3DFX.
Nekem azért is volt személyes kedvencem ez az időszak, mert én úgy gondolom, hogy nagyon sok mai technológia, vagy annak az alapja ebben az időben jelent meg, vagy terjedt el, és már tudott az ember egy, még mai szemmel nézve is modern számítógépet venni. De persze csak elméleti síkon, mert a nagyon komoly vasak az akkori árakhoz mérten még talán drágábbak is voltak, mint manapság az őrült VGA kártyák piacán. Szóval leginkább az volt a felállás, hogy mi, akik akkor voltunk gyerekek/fiatal felnőttek, egy már akkori szemmel nézve is elavult gépet használtunk, 486-osokat, Pentium1-eseket, esetleg a 2000-es évek hajnalán Pentium 2 alapú Celeronokat, valami jó kis 3D „lassító” S3 VGA kártyával, s folyattuk a nyálunkat a korabeli PC-World/PC Guru/Chip magazinokban bemutatott Pentium III-as, 3DFX vagy TNT2 (ultra)/Geforce kártyákkal szerelt gépekre. Máig döbbenettel nézem, hogy 20 évvel ezelőtt is egy felső kategóriás asztali gép 300ezer Ft-ot verte, egy komolyabb laptop pedig 500-600 ezer Ft volt.
Aztán ahogy haladtunk előre az időben, úgy jöttek az alsó kategóriában is a megfizethetőbb hardverek, de az átlagember nem engedhette meg magának továbbra sem a Pentiumot, jó volt helyette a Celeron, s mire megfizethető lett volna a 3DFX grafikus kártya, addigra már 1: a cég csődbe ment, 2: megjelentek a megfizethető Geforce 2MX kártyák. Mi pedig ezekből építkeztünk.
A retro-ban az a jó, hogy így utólag átélhetjük a gyermekkori vágyainkat, úgy, hogy merjünk nagyot álmodni, és megépíthetjük azokat a gépeket, amiket akkoriban nem tudtunk. Persze ahány retro kedvelő, annyi „retro fétis” van, s mindenkinek egy kicsit máshogy „adja a feelinget” Van aki nagyon ragaszkodik hogy egy korhű gépnél minden alkatrész korhű legyen, de olyan is van akinél az adja vissza a nosztalgiát, hogy hajszálpontosan ugyanazt a (gyenge) gépet építi meg, mint amit akkoriban használt. Én az a fajta ember vagyok, aki egy adott korból az abszolút csúcsot szeretem megépíteni, s kipróbálni, mire képes. Ebben a cikkemben is egy olyan gépet fogok megmutatni, összerakni, ami itt-ott „sántít” korhűség terén, vagy bizonyos komponensek miatt eléggé „elborult” lesz a végeredmény, de mint mondtam, mindenkinek meg van a maga perverziója, nálam ez adja ki. Így vagy úgy, úgy gondolom, hogy azért a bemutatóm így is nagyon sok embernek fogja elnyerni a tetszését, vagy legalábbis remélem.
Eme bemutatómban szeretném mindegyik alkatrészt kicsit részletesebben is bemutatni, hiszen úgy gondolom, így tudom a leginkább átadni azt a hangulatot, amit ezek az alkatrészek nyújtanak nekünk (retro)számítógép kedvelőknek.
Asus P3B-F
Az alaplap doboza a kor követelményei szerint készült. Semmi extra, semmi sallang. Fel van tüntetve a lap főbb tulajdonsága, meg hogy azért egy „Flagship”-el van dolgunk. Tartozékként kis könyvet, driver CD-t és egy Asus matricát kapunk. Külön érdekesség, hogy a 2000 augusztusában vásárolt számla is meg van hozzá. Csak azt sajnálom, hogy az eredeti árak nincsenek feltüntetve.
Az Intel első igazán jól sikerült chipkészlete, az Intel 440BX minden nagyobb alaplap gyártó kínálatában feltűnt, többnyire minőségi alaplapokon, s szinte teljesen mindegy volt, melyik gyártót választottuk, ha azon az Intel 440BX chipset csücsült, nem futhattunk lyukra. Mivel nagyon sok potenciál volt a chipsetben, így hosszú éveken át a piac képét formálták az erre a chipsetre épülő alaplapok. Az Asus P3B-F alaplap a 440BX chipset éra vége felé jelent meg, s próbálta a chipset nyújtotta lehetőségeket kimaxolni, és feszegette az alaplap a határokat.
Ez az alaplap 1999-ben került piacra, s támogatja a SLOT1 tokozású, lényegében összes processzort, legyen az Celeron, Pentium II, vagy Pentium III. Ekkoriban nagy divatja volt a SLOT1-Socket 370, átalakítóknak is, így eme fordítónak köszönhetően, a SLOT1 foglalatot leváltó, Socket370-es tokozású processzorok is használhatóak ebben az alaplapban. Az Intel 440BX hivatalosan a 100MHz-es FSB-vel rendelkező CPU-kat támogatja, de olyan sok potenciál volt ebben a chipsetben, hogy az alaplapgyártók támogatottá tették ezeket a 133MHz-es FSB-s processzorokat is. (Coppermine mag) de a jobb lapok még 133MHz-es FSB felett is üzembiztosan működnek. Halkan jegyzem meg, hogy az Asus P3B-F lapoknak valahol 150MHz környékén van a végük, így a hivatalos 100MHz-es FSB-hez képest egy laza 50%-os túlhajtási potenciál van bennük.
Akkori szemmel nézve bődületesen sok, 1GB rendszermemóriát támogat az alaplap, amihez 4 memória foglalat lett biztosítva, ezek a foglalatok az SD RAM szabványú modulokat fogadják, hivatalosan 100MHz-es modulokat, de természetesen simán mennek a 133MHz-es modulok is. Az alaplap ISA-PCI-AGP foglalatokkal várja a bővítőkártyákat. Az Intel 440BX chipset mellé társított PIIX4 nevű déli híd pedig az UDMA33 szabványú IDE eszközöket fogadja összesen 2 csatornán, azaz 4 eszköz aggatható rá.
3dfx Voodoo3 3500:
A 90-es évek legvégén, 2000-es évek elején annyira túl nagy hangsúlyt még nem kaptak a hardverek dobozai, és ez alól a VGA kártyák sem voltak kivételek. Kivéve a 3dfx-nél. Nagyon dizájnos dobozt kaptak a kártyák, és ez igaz a 3dfx Voodoo 3 3500-as kártya dobozára is. Kék színvilágú szempár szerintem nagyon hatásos. Valószínűleg nem csak én gondolom így, és akkoriban tényleg bejött ez a izájn, mert ez a fajta dizájnolás a 3dfx további rövidke pályafutását végig követte
A doboz tartalma egy manual, telepítő lemez, illetve az úgynevezett „pumpa” ami a VGA kártya multimédiás kimeneteit tartalmazza, illetve a dsub csatlakozó is ezen a kivezetésen van. ez a megoldás csak a voodoo3 3500-asnál volt jelen, amit annyira senki sem bán, mert ez nélkül a kiegészítő nélkül lényegében használhatatlan a VGA kártya
Igaz a VGA kártyán egy „DVI szerű” csati van, az sajnos nem az, Sajnos csak ezzel a saját kivezetéssel működik a kártya.
Talán a legtöbbünk szívét megdobogtató név, és nem titkon, eme cikk főszereplője. Hiába immár 20 éve nincs velünk a 3dfx, de aki kicsit is benne van a számítástechnikában, elismerően gondol a 3dfx-re. Az elismerés annak köszönhető, hogy a 3dfx hozta el a hardveresen gyorsított 3D-s játékokat az asztali számítógépek világába, eleinte konkurencia nélkül. Aztán ahogy megjelentek az első konkurensek, szép lassan a 3dfx fölé nőttek, első sorban az Nvidia, és az Ati, szép lassan a 3dfx korszak végét jelentették. De az az időszak ahova vissza kalauzolom a kedves olvasót, a 3dfx az egyik leginkább meghatározó szereplője volt a Videokártyás piacnak. A 3dfx Voodoo1 és Voodoo2 iszonyatosan jól sikerült, nem véletlen volt az elvárás hatalmas a gyártó irányába. a Voodoo3, fogalmazzunk úgy, némileg megosztó volt, ám a széria legerősebb tagja a Voodoo3 3500 rendesen oda rakta magát, és ha nem is verte a konkurenciát a porba, tartotta a lépést. A 3dfx Voodoo3 3500 1999 júliusában jelent meg, s bár kicsit megkésve, hiszen ekkoriban már piacon volt a legfőbb konkurens, a TNT 2 Ultra, ami ráadásul erősebb is volt nála, azért nem kellett szégyenkeznie a 3dfx voodoo3 3500-asnak sem. Az avenger nevű „GPU” (Itt még nem beszélhetünk igazából GPU-tól, hiszen hivatalosan az csak a Geforce256-tól van jelen) 250 nanométeres csíkszélességgel készült s 183MHz-en jár a GPU. Vram-ból 16MB került felhasználásra.
Processzor:
Sajnos Pentium III-as CPU-ból nem találtam dobozos példányt, szóval csak „pőrén” lévő CPU-t raktam az alaplapba. Egy 933MHz-es példányt. Ez már egy picit overkill, főleg ehhez a 3dfx kártyához. De úgy voltam vele, hogy ez legalább „kihajcsa” a voodoo-t illetve legyen minél pörgősebb a rendszer
SCSI vezérlő:
Ha már elborultságnál járunk. Akkor miért is ne kaphatna a gép egy SCSI vezérlőt, amire rá lehet akasztani egy 10ezer fordulatos SCSI HDD-t. Ekkoriban egy átlag HDD 4500-5400 fordulatot tudott, ahhoz képest egy 10k RPM-es SCSI nagy előrelépés volt. Nem is nagyon találkoztunk átlag számítógépekben ilyesmivel. De hát utólag… merjünk nagyot álmodni, most megtehetjük. Merevlemezből annyira azért nem akartam elborulni. egy 9GB-os példány került beépítésre, ami utólag szűkösnek/épp hogy elégségesnek tűnt, hiszen azért 2000 környékén egy telepített játék 500MB körül foglalat a háttértáron, s így hamar be lehet tölteni 9GB-ot. Ezért aztán a 9GB-os SCSI diszk mellé bekerült még egy 18GB-os is.
Hangkártya:
Eredetileg egy Leadtek Winfast gyártmányú CMI chippes hangkártyát választottam, első sorban azért mert abból volt dobozos példányom. Ennek a hangkártyának a doboza szerepel a „közös” képen. Aztán beszereléskor vettem észre, hogy a doboz nem azt tartalmazza amire számítottam. Sajnos más dobozos hangkártyám ami korban ide illő lett volna, nem volt. Viszont Sound Blaster Live!-ból tonna számra áll készlet nálam, ami korban, és élvezeti faktor terén is kifejezetten passzol a géphez. Ezek a hangkártyák támogatták elsők között az 5.1-es hangrendszert, és hangminőségben is kifejezetten jónak számítottak. Ekkoriban azért elég sok hitvány minőségű hangkártya volt a piacon.
A sallang:
Memóriából egy 256MB-os Kingston modult választottam, ami icipicit megint csak túlzás, mert ekkoriban ha valakinek 64MB volt a gépében, már csajozni tudott vele. De hát merjünk nagyot álmodni ugye? Ami még érdekes az a „SLOT IN”-es DVD meghajtó, egyenesen 2000 júniusából. a DVD meghajtók sem voltak ekkoriban gyakoriak, de emlékszem pl, valamelyik számítástechnikai magazin a csinibaba című filmet DVD-n mellékelte az egyik számához. Tehát azért annyira extrém túlzásnak nem mondanám. Viszont ha DVD meghajtó, meg álmok, akkor legyen „beszívós” fajta. Azaz a lemezt csak oda kell tenni a nyíláshoz/nyílásba, és a lemezt „beszívja” a meghajtó. Ez a megoldás inkább az autóknál volt, illetve van máig jelen. Na meg még egy jó kis Mobilrack, a kor kedvenc adatmozgatási megoldása miatt
Kontroller:
Ha már kifejezetten gamer gép… Igaz PC-n kevésbé használunk külső játékvezérlőt, hiszen ez a PC társadalom kiváltsága, hogy mi billentyű+egér kombót használunk, nem holmi kontrollereket. De hát miért ne. Egy szép dobozos Genius Maxfire G-09D kontrollerre esett a választásom, amit amúgy kifejezetten szeretek, mert már a force feedback-et is támogatja. Az évezred környékén ez igen nagy szó volt. Ráadásul korban is tökéletesen passzol a géphez.
Egér:
Egérrel úgy vagyok, mint a Mafia 2 nevű játék, a rádióban szóló Elvies Presley számokkal. Korban igaziból nem illik, hiszen mikor a játék játszódik, a rádióban szóló Elvis számok még nem léteztek. De a játékfejlesztők a nagyobb feeling kedvéért belerakták, ennyi csalás belefért a jobb játékélmény miatt.
A Logitech MX5 nevű egér időrendben már kicsit kilóg, hiszen 2005-ben jelent meg. De úgy voltam vele, ennyi „csalás” még belefér. Erről az egérről azt kell tudni, hogy ez volt az első lézeres érzékelővel felszerelt egér. A csalás másik fele az, hogy szintén csak a „feeling” kedvéért raktam bele a tesztbe. Az egér bontatlan, és nem fogom felbontani. De csináljunk úgy, hogy ez lesz használva végig a géphez (persze nem)
Lássuk akkor hogy is néz ki pontosan a gép:
Asus P3B-F alaplap
Intel Pentium III 933MHz
3dfx Voodoo3 3500 VGA kártya
256MB PC133 SD-RAM
9GB+18GB SCSI 10k RPM HDD
Sound Blaster Live! Hangkártya
Windows 98SE Operációs rendszer
Úgy gondoltam, hogy egy kis korabeli sajtóval, még kedveskedek, azaz kedveskedünk. A feleségemmel! Az ő segítségével egy közel 100 újságot túrtunk át, hogy lássuk, ki és mennyire foglalkozott a 3dfx-el illetve a Voodoo3 3500-al. A nagyjából idevágó tratalmat beszkenneltem. Olvassátok hát ezeket is:
Összesen 3 PC World, és 3 PC Guru foglalkozott részletesebben a témával. Érdekes olvasni a 3dfx Voodoo3 4000-ről, ami úgy látszik szintén tervben volt, de soha nem lett belőle semmi. Illetve szintén érdekesnek találtam, hogy konkrétan a Voodoo3 3500-ról egyik számban sem mutattak be részletesebb tesztet.
Na de vissza az épített géphez. Egy ilyen gép természetesen csakis játékra készülhet, de előtte egy kis 3Dmark eredmény:
Annyi amennyi. Ekkoriban még a driverek nagyon sokat tudtak számítani a végeredménybe, tudom, most is. De az ezredforduló körül fényévekkel jobban számított a driver mint most. Biztosan lehetne több pontot is összevakarni, de ennél a gépnél elsősorban a stabilitás, és a megbízhatóan futó játékok lesznek a cél.
Csapjunk is bele!
Én úgy gondolom, hogy aki céltudatosan 3dfx-et használ grafikára, neki az számít, hogy 3dfx és kész. Úgy gondolom, teljesen fölösleges mindenféle FPS mérésekbe belekezdeni. Egy ilyen kártyának így több mint 20 év után nem kell semmit sem bizonyítania, csak tenni a dolgát. Tudja amit tud és kész. Úgy gondoltam, hogy bemutatom, hogy milyen nagyobb nevű játékokra lehet használni az elkészült gépet. A játékokról a képmentést DIREKT! úgy fotóztam ki a monitorról. Egyrészt mert így látható, hogy tényleg az adott gépen futtatom a játékot, másrészt a „körítés” miatt talán nagyobb hangulatot tud adni, mintha tényleg egy printscreen-t lőttem volna
Quake: (megjelenés: 1996)
A Quake. Az első valódi 3D-s játék. Ez a játék már túl volt a fénykorán, amikor az adott konfiguráció számított újnak. De a „klasszik” Quake nélkül nincs 3dfx-es gép. Kötelező darab
Need For Speed 3 (megjelenés: 1998)
Személyes kedvencem, de szerintem nem csak nekem. Talán a széria ezen része tette igazán naggyá az egykor szebben csengő Need For Speed nevet. Ebben a részben jelent meg a rendőrös üldözéses, azaz a „Hot Pursuit” mód, ami szerintem mindnyájunk kedvence. A játékban megtalálható zenék még tovább tudják fokozni a hangulatot.
Carmageddon II (megjelenés: 1998)
A brutalitást és az autózást ötvöző játék szintén legendás. Talán a legelső rész volt a legnagyobb, pedig a második rész sem volt rossz. Természetesen 3dfx+glide támogatás adott, igaz a grafikától annyira nem is esett le az állunk, már akkor sem, de a játékélmény nagyon ott volt a szeren, hiszen itt is lehet vandálkodni masszívan, embereket elütni autókat zúzni, és aránylag szabadon csatangolni a pályákon
GTA 2: (megjelenés: 1999)
A még felül nézetes játék nem volt annyira népszerű, viszont én kifejezetten szerettem. Akárhányszor indítottam el a játékot, az intrót kötelezően végig néztem. Emlékszem az egyik korabeli újság igen magasra értékelte a játékot. De csak az intrója miatt, ami tényleg nagyon ütősre sikerült.
Unreal Tournament: (megjelenés: 1999)
Szintén egy legendásan jól sikerült játék, Ami még 2 évtized elteltével is le tudja kötni az embert, főleg ha Multiplayer módban aprítjuk egymást. Igaz a Doom, és a Quake már masszívan megágyazott a multis játékoknak, de talán az Unreal Tournament volt az első ami tényleg nagyon széles körben terjedt el.
Re-Volt: (megjelenés: 1999)
A 2000-es évek hajnalán nem volt hiány a játék ötletekből. Ezt bizonyította a Re-volt is. Itt távirányítós autókkal versenyezhettünk, ami nem csak nagyon élvezetes, hanem több játékos módban igen vicces is tud lenni, hiszen a játékon belül egymásnak különféle „fegyókkal” is tudunk borsot törni az orra alá.
Quake III Arena (megjelenés: 1999)
Szerintem senkinek nem kell bemutatni. Ez a játék is erős Mulitplayer módjára alapoz, ami olyan jól sikerült, hogy máig nagyon sokan játsszák.
Age Of Empires 2: The Age Of Kings (megjelenés: 1999)
Még egy igen ütős név ’99ből: Máig az egyik legjobb stratégiának gondolom, de azt hiszem nem csak én, hanem rajtam kívül rengeteg sok játékos. Hiszen a „klasszik Age Of 2” máig rengeteg embert köt a monitorok elé
Rally Championship 2000: (megjelenés: 1999)
Keressetek rá az intrójára. Szintén hatalmas. Tudom én, hogy a Colin Mcrae colin mcRae Rally volt az etalon, sőt máig az az Isten, ha rally-ról van szó (én is imádom az aktuális Dirty Rally szériát) De én azt mondom, hogy a Rally Championship 2000 talán még élvezetesebb játék. Ez is egy keménykötésű Rally játék, ami valódi helyszínekre épül. Nagyon tetszik, hogy vannak igazán hosszú pályák is, akár 20-30 percesek is, és a törésmodell is igen jól sikerült. Szóval nálam ebből a korszakból. ha Rally, akkor csak is az RC2000
1nsane: (megjelenés: 2001)
Az 1nsane is egy igen népszerű játék, immár az évezreden „innen” Ráadásul teljesen magyar nyelvű. Kapunk egy nyilt világot, egy halom autó közül választva lehet mindenféle „játékot” játszani, nem csak körversenyek vannak, hanem kapu foglalós, vagy jó kis Capture the flag mód is van benne. Ebben a játékban is elég jó törésmodell jellemzi az autókat.
Mint látható, a ’99-es év igen erősre sikerült játékok terén. Na nem mintha a 2000-ből ne lettek volna nagy nevek. Hiszen abban az évben jelent meg a már fentebb említett Colin McRae rally 2.0, a Diablo2, vagy a Counter Strike, de az Euro 2000 focis játék is nagyobbat ütött, mint a koribbi Fifa/focis játékok. 2001-ben is jelentek meg nagy nevek, viszont mivel ekkoriban, ahogy már írtam robbanásszerűen fejlődött az informatika világa, és gyorsabban avultak el a hardverek, mint valaha, egy 3dfx Voodoo3 a megjelenése után 2 évvel már erősen elavulófélben volt. Egy Max Payne például már erősen kompromisszumosan futna ezen a gépen, de a szintén 2001-ben megjelent GTA3-al sem nagyon próbálkoznék a Voodoo3-al. Szóval aki 3dfx-ben gondolkodik, nagyjából 2000-ig bezárólag tud válogatni a játékok közül, amit nem hátrányként említek, hanem mint tény, de ahogy a fenti példáimból is látszik, vastagon lehet válogatni a jobbnál jobb játékokból.
Végezetül pedig álljon itt egy videó, ahol a nagylányom mutatja be ezt a gépet működés közben:
Összegzés:
Manapság a retro ahogy a bevezetőben is írtam, egyre népszerűbb. Az a jó benne, hogy a 20-30-40 éves hardverelemek is fellelhetők itthon, és fillérekből rakhatunk össze egy gépet nosztalgiázni. Viszont mint minden hobbi, úgy ez is tud igazán borsos lenni. A különlegesebb hardver elemek, főleg ha dobozosak, vastagon vannak árazva. Ez különösen igaz a 3dfx kártyákra. Ha egy standard P3-ast valami egyszerűbb, de korhű VGA-val akarunk összerakni, a 0-sör/csoki-5ezer Ft-os tengelyen megoldható. De ha fontos számunkra, hogy márkásabb alkatrészekből dolgozzunk, teszem azt nem Acorp alaplapot, hanem Asust vagy Abitot választva, fontos hogy ne egy Nvidia Vanta feleljen a grafikai számításokért, hanem egy 3dfx, és a hangért se korabeli integrált megoldás, hanem egy SB Live!, esetleg Audigy feleljen, a végösszeg máris hatványozódik, és belekarcolhat a 20-50ezer Ft-os ársávba is. De ha arra is oda akarunk figyelni, hogy minden komponens dobozos legyen, akkor nem árt ha óriási türelemmel fogunk neki a projectnek, és ha úgy van, meg kell barátkozni az ebay-el is, és az összeg már a (több) százezres kategóriába ugrik. Ami soknak tűnhet… de… DE!!!! úgy is lehet nézni, ha van aki egy mostani csúcs AMD/Nvidia VGA kártya fél millió Ft+ összeget kiad, egy olyan kártyára, ami játékra van… Hát kérem-szépen, ez a konfiguráció is játékra van. Ha az megér annyit, akkor ez miért ne érne?
