Bacsis Retro Számítógép Kiállítása: Beszámoló

Hát gyerekek, ez is megvolt…

Szép volt, jó volt, remélem mindenki jól érezte magát aki eljött, és eljöttök a következőre is! Amire már most elkezdtem a készülődést. Sok tervem van, ami most nem volt megcsodálható/kipróbálható, de a következőre (egy év múlva) mindenképp szeretnék elkészülni.

Na de aki nem tudott eljönni, neki ezzel a beszámolóval szeretnék kedveskedni!

Az egész rendezvény terve már évek óta lógott a levegőben, nagyjából azóta, mióta, még 2012-ben csináltam egy kiállítást a munkahelyemnél LINK!

 

Többen is javasolták, hogy kéne csinálnom egy hivatalos, nyilvános rendezvényt is, hiszen sok érdekes gépem van, ami megérdemli a kiállítást. Azért nem vágtam bele, mert nem nagyon volt hozzá megfelelő helyszín. Illetve, ha nagyon akartam volna, lehetett volna keresni/találni, pl. Budapesten is, ahol lenen a legoptimálisabb, de annak komoly anyagi vonzata lett volna, ami nem tett volna jót a pénztárcámnak.

És így ezzel a magyarázatommal teltek-múltak a hónapok, a sok nosztalgikus számítógép pedig csak tovább gyarapodott.
Aztán most, 2015 áprilisában megindult a vezérhangya: Csináljunk egy számítógép kiállítást Fülén! Igaz a helyszín nem a legoptimálisabb, de úgy voltam vele, ha el tudnak jönni a rendszeresen szervezett Lanpartykra is Fülére, akár több száz km-et utazva, egy ilyen rendezvényre is el fognak jönni, csak akkor azt úgy kell megcsinálni.

Így tehát a helyszín pedig a fülei művelődési ház lett.

Nem akarok nagyon belemenni a részletekbe, de a végleges időpont 2015. május 30-31-e volt. Ez az időpont május elején fixálódott le, így nem volt egész egy hónapom felkészülni a rendezvényre. Annak ellenére, hogy azok a gépeim, amiket szántam a kiállításra, működőképesen voltak elrakva, mégis tudtak bekapcsolás/tesztelés után fejtörést okozni számomra.

pl. ennél a gépnél a Memory Parity error checking-et kellett letiltani a stabil működéshez, amivel korábban nem volt gond

 

Az asztali gépek szűk két hét alatt lettek gatyába rázva, amik után a laptopjaimat kezdtem kipofozni.

Azoknál szerencsére nem volt különösebb probléma, talán 1 gép volt úgy, hogy működőként volt elrakva, de a pár hónapos pihenése után nem akart bekapcsolni, és nyugtáztam, hogy már az örök bitmezőkre távozott. Többnyire egy akkumulátor feltöltéssel megúsztam mindegyik gépet.

 

Annak ellenére, hogy lényegében 3 hét alatt elkészültem az összes kiállítandó gépemmel a kiállításra, az utolsó pár napom még így is igen zsúfolt volt. Ami leginkább a billentyűzetek, egerek, monitorok, tápkábelek, és elosztók összeválogatásával telt.

 

Eljött a várva várt nap! Illetve az még nem, csak az előtte lévő nap estéje. Amikor is már megkezdtem a felpakolást.

Mivel a nyitás 30-án délelőtt 10-re volt ütemezve, nem akartam már aznap hajnalban elkezdeni a pakolást, inkább amit csak tudtam, felpakoltam még előző este.

 

Persze így is jutott mit csinálnom a nyitás előtti órákban.

Nagy pakolászásomból két helyi kissrác zökkentett ki, akik hajszál pontosa 10:00-ra érkeztek, s akkor döbbentem rá, hogy meg vagyok csúszva, s még legalább 1 óra kell nekem, hogy mindennel elkészültem.

Nagyjából 11 lehetett mire minden klappolt, és a molinó is kikerült az épület elé

 

 

 

Kicsit örültem is neki, hogy vidéki látogató még nem érkezett. De szerencsére ez hamarosan megváltozott, mert nem sokkal ebéd előtt a reggel 10-re érkező helyi fiúkon kívül is elkezdtek szálingózni az emberek

Az érkezőket egy rossz hírrel kellett fogadnom, még pedig azzal, hogy a 4 processzoros Pentium PRO szerverem tápja sajnos üzembe helyezés után 2 perccel tönkre ment.

 

De természetesen, ha már bekapcsolni, és kipróbálni nem lehetett, azért a belsejét a gépnek meg lehetett csodálni

Persze azért szomorkodni nem kellett, hiszen a sok-sok laptopon és asztali gépen kívül, volt még mit megcsodálni, hiszen vittem fel egy kisebb processzor gyűjteményt, és egy pár, gyári állapotú, most már retro-nak számító VGA kártyát:

 

 

 

 

De persze a 80-as évek elejéből származó PC-k látványa sem volt mindennapi, amiket természetesen ki is lehetett próbálni.

 

 

 

 

 

 

Voltak, akik nagyon kíváncsiak voltak a gázplazma kijelzős gépekre, amiből sajnos az első napon csak az egyik volt működőképes, a Compaq Portable III

 

 

 

De sok embernek manapság egy feketefehér kijelzős gép is „újdonságnak” hat, hiszen mára már azok is szinte teljesen kikoptak.

 

 

 

 

Halkan megsúgom, hogy a második nap pöccre indult az IBM P70 is

Amúgy a gépeket igyekeztem időrendi sorrendbe elhelyezni, így a kedves látogató nyomon követte, hogy fejlődtek a laptopok, és az asztali gépek az évek során, illetve maguk a játékok

 

 

 

 

 

Az sor végén már a modernebb gépeket láthattuk. Ezek a gépek az idősebb korosztálynál kevésbé, míg a fiatalabb korosztálynál annál inkább kedveltebb volt:

 

Hopp, egy kakukktojás is volt a kiállításon, egy HP Jornada 728-as tenyérszámítógép, ami nem PC kompatibilis, de olyan jól nézett ki az aprócska Toshiba Libretto CT100 mellett:

 

A laptopok is rogyásig voltak játékokkal:

 

Voltak olyan laptopok is kiállítva, amik önmagukban nem lennének olyan különlegesek, de a máig bontatlan tartozékuk azzá teszi őket:

 

 

Aki megnézte a kiállított gépeket, és kijátszotta magát az arkanoid, Stunts, Wolf3D, Doom, Quake, Need For Speed 3, és még jó néhány klasszikus egy játékos módjával, akkor kipróbálhatta az erre külön kiépített sarokban a Duke Nukem3D multiplayer módját, akár 3 ellenféllel szemben, ráadásul a játékos azt is eldönthette, hogy asztali, vagy hordozható gépen mérje össze a tudását ellenfeleivel:

 

 

 

 

És ha a kedves látogató kipróbálta az összes gép összes játékát, akkor még kipróbálhatta azt is, hogy szól egy Gravis Ultrasound és egy AWE32-es hangkártya:

 

A Kiállítást továbbá az is színesítette, hogy voltak olyan látogatók, akik szintén hoztak el számukra egy-egy különlegesebb hardverelemet, amiket szintén meg lehetett csodálni:

 

A második nap végére ráadásul előkerült egy 3D-s szemüveg, amit az Asus adott a Deluxe VGA kártyáihoz egészen az Nvidia Geforce4-es szériájáig, s ha már ott volt, akkor miért is ne próbáltuk volna ki?!

 

Ami azért nem volt akkora nagy élmény, de hát ez is az informatika részét képezi

 

Annak ellenére, hogy nagyjából 50 fő látogatott el a 2 nap alatt, szerencsére úgy érkeztek az érdeklődők, hogy mindíg volt élet a kiállításon.

Ezen a 2 nap alatt én is sok tapasztalatot gyűjtöttem, hogy lehetne a következő kiállítást még színesebbé, még jobbá tenni, aminek már most neki is álltam.
Mégegyszer köszönöm a látogatók részvételét, és remélem, hogy egy év múlva újból találkozunk a BRSZK Party-n