AMD Barton tuning próbálkozás

Első megjegyzés/gondolatmenet:

 Én még ilyen semmit nem érő antituningos procit nem láttam, azt sem érdemelné meg, hogy cikket írjak belőle. Egyedül csak azért írom meg, mert egyrészt kétszer félnapom ráment, másrészt, mert nagyon pofás kis képeket készítettem, ráadásul elég sokat, szóval, ha másért nem, majd arra jó lesz ez a cikk, hogy lehessen nézegetni a „kocka szív” döglesztő képeket!

…És akkor kb. 16 órával korábban:

Elhatároztam, hogy egy Barton magos AMD CPU-t fogok megtuningolni, egyrészt, mert van ilyenem, másrészt, mert egy igazi nagyágyú alaplapom van alá, s szégyenszemre, már több mint fél éve be sem kapcsoltam, így hát, már éreztem egy fajta késztetést, hogy muszáj röffentenem jó öreg kedvencemet, és akkor már legyen benne egy Barton!

Na de mit is kell tudni a Bartonról?

A Barton az AMD K7-es architektúrájára épül. A K7-es architektúrát az AMD 1999-ben mutatta be a nagy közönségnek, s az első K7-re épülő CPU-k SLOT-A tokozást kaptak, azaz úgy mint az Intel féle SLOT-1 megoldása, ugyanúgy „kártyaprocesszor” formájúak voltak.

Ezek a CPU-k annak ellenére, hogy a CPU maghoz tartozó cache memóriák a magon kívül helyezkedtek el, illetve sebességük is 1/2-ed vagy 2/3-a voltak a processzor sebességéhez képest, de fejlett FPU-juknak köszönhetően, nagyon bitang-ok voltak, s nagyon jól fel tudták venni az akkori P3-as Intel ellenfelükkel a versenyt

2000-ben már jött a Thunderbird magos Athlon, mely már a Socket462-es, vagy más néven Socket-A nevű tokozást kapta, s innentől kezdve ezt a foglalatot használta az AMD az összes, később megjelent K7-es architektúrára épülő CPU-jaihoz. A Thunderbirdekről még annyit, hogy ezeknél a CPU-knál már a mag tartalmazta a Cache-t, s elég gyorsak voltak ahhoz, hogy bírják a tempót 1:1-ben a CPU órajelével.

2001-ben debütált a Palomino magos Athlon, ami már támogatta az SSE utasításkészletet, és megkapta a PR jelzést, azaz a CPU-k megnevezésében nem a valós órajel szerepelt, hanem egy annál magasabb szám.

Téves állítások azt mondják, hogy ez azt jelentette, hogy kb. milyen órajelű Intel-nek felelne meg az a CPU, azaz egy 2500+-os Athlon egy 2500MHz-es Pentium 4-nek felelne meg.

Tény, hogy egy 2500+-os AMD és egy 2500MHz-es Intel Pentium 4 teljesítménye elég hasonló, de valójában az AMD ezt a számozást arra találta ki, hogy saját CPU-jához hasonlítsa az adott PR jelzésű processzorát, méghozzá a korábbi Athlonjaihoz hasonlítja.

Pl. a 2500+-os AMD Athlon XP olyan teljesítményt nyújt mintha egy „sima” Athlon menne 2500MHz-en

Remélem érthetően, fogalmaztam

A 4. Generációs K7-es CPU-k már a Thoroughbred-ek voltak, melyek megkapták a 0, 13mikronos gyártástechnológiát. Ezek a CPU-k 2002-ben jelentek meg.

Ezt a kis előzményt azért írtam meg, hogy látható legyen, hogy a Barton egy-egy tulajdonsága hogy alakult ki a korábbi szériáknál!

A Barton magos AMD CPU-k 2003-ban jelentek meg, s szintén 0,13 mikronos gyártástechnológiával készültek, utasításkészletből, sajnos nem hoztak semmi újítást, tehát még mindig ugyanazkat a SIMD-eket támogatják csak, mint a Palomino magos CPU-k, azaz tudják az MMX-et a 3DNow!-ot és az SSE-t..

A Bartonok első példányai 166MHZ-es belső, és 333MHz-es külső FSB-n jártak, de léteznek 200/400MHz-es példányok is.

Természetesen a Barton magos CPU-k is a PR jelzést viselték a nevükben. a legkisebb a 2500+-os, mely 1833MHz-es valós órajellel büszkélkedhet, míg a legerősebb, 3200+-os modell 2200MHz-en dübörög.

Barton magos AMD készült mobil verzióban is, amit kifejezetten laptopokba szántak. De kompatibilitás szempontjából teljesen megegyeznek az asztali társaikkal, csak a mobil Bartonok válogatott példányok, azaz kisebb feszültségen tudják ugyanazt az órajelet, mint az asztali társaik, illetve kivétel nélkül szorzózár mentesek, az energia megtakarítás miatt van ere szükség, hogy nyugalmi állapotban a CPU a Powernow!-nak köszönhetően vissza tudja venni a szorzóját, ezáltal energiát tud megtakarítani.

A Tuningosok kifejezetten ezeket, a mobil verziókat preferálják előnyben, hisz könnyebb őket tuningolni egyrészt a szorzózár mentességük miatt, másrészt mert az alapfeszültségük 1,45V az asztaliak 1,65V-ával szemben…

Én is egy ilyenre szerettem volna lecsapni, de nem jött össze, így egy teljesen mezei desktop Barton próbáltam kezelésbe venni! Először egy 2600+-t, de mivel rájöttem, hogy rohadtul nem úgy akar menni, ahogy én azt elterveztem, ezért egy 3000+-nak estem neki. Na nem mintha azzal jobban jártam volna. De ne rohanjunk annyira előre. Igaz most lelőttem a bemutató csattanóját, de nem érdekel, ezt most, így muszáj volt így belefogalmaznom már a teszt elején. Ennek ellenére érdemes lesz folytatni a teszt olvasását!

Epox 8RDA+ : A böllér

S462-es AMD processzorok alá az összes akkor még létező alaplap gyártó dobott ki lapokat, de chipset téren kevesebb volt a választás. Többnyire a VIA és az Nvidia gyártott chipseteket ezekhez, a lapokhoz/processzorokhoz. Az én Epox 8RDA+ lapomon egy Nvidia féle Nforce2-Ultra400 chipset figyel, ami talán a legjobb chipkészlet ebben a kategóriában, nem hiába az alaplap chipkészlet piacon ezzel durrantott igazán nagyon az Nvidia (a legelső Nforce nem volt olyan népszerű, és alig épült köré alaplap)

Azért is szeretem ezt az alaplapot, illetve chipsetet, mert támogatja az összes S462-es CPU-t visszamenőleg akár a legelső Socket462-es Athlonig, ráadásul tuningba is nagyon jó. Nem hiába ez időtájban az Epox virágkorát élte, s dobta piacra a jobbnál jobb, bitangabbnál bitangabb tuninglapokat.

Az alaplapról első ránézésre lejön, hogy a prémium kategóriába szánták, erről árulkodik, a CPU feszültség szabályozókon, és a déli hídon lévő kis hűtő bordák, továbbá az IDE portok mellett lévő kis 7 szegmenses POST kijelző

Epox 8RDA+

Epox 8RDA+ : A nagyágyú

POSTLED

POST-olás közbe'

Ami még nagyon tetszett, hogy bekapcsolás után POST képernyőnél a képernyő alján egy csomó infót kapunk, feszültségekről, hőmérsékletekről, s ventilátor fordulatszámokról. Így a legfontosabb adatokat anélkül megnézhetnénk, hogy belépnénk a BIOS-ba.

POST

A Lényeges infók

Geforce 6800GE (Gamer Edition)

Csak azért emelem ki, hogy ez a VGA lesz a gépben, mert nagyon szép. Amúgy más szerepe most sem lesz, csak a kép megjelenítésére

6800GE

6800GE a lamellák közt kék LED-el

A CPU Pedig, egy 3000+-os Barton magos Athlon XP lesz, semmi extrát nem tud, teljesen átlagos példány, 166MHz-es FSB-vel rendelkezik, a szorzója fix 13X-os így is jön ki a gyári 2158MHz-es órajele 13X166MHz, feszültsége is teljesen átlagos, 1,65V

Barton CPU

Barton CPU 3000+-al

A Tesztet a szokásos módszerrel kezdtem, először alap feszültségen néztem, meg mit bír a CPU, majd feszültséget emeltem két alkalommal, legvégül a -15 fokra lehűtött fagyállóval hűtöttem a CPU-t és úgy próbáltam belőle még többet kicsavarni. De a fagyálló előtt egy 2 ventillátoros léghűtést használtam, mely azon kívül, hogy baromira hangos, a talpa rézből van.

 Összerakva a rendszer valahogy így néz ki:

Indítás előtt

Jól összeválogatva

Megtalálható még a memória foglalatban a 2X256MB 600MHz-es A-DATA memória, amit nagyon rosszul választottam meg, mert ez az alaplap nem igazán „szerette” Windows újraindulás után sokszor nem adott képet, sípolta a memóriát és a Post kijelző is a C1-nél állt meg. Továbbá 300MHz-es órajelen is csak nagyon laza időzítésekkel tudott stabilan üzemelni, így kénytelen voltam a CL3-4-4-8-as időzítésen hajtani őket már a teszt elejétől kezdve.

A beállított órajelen, mikor betöltött az operációs rendszer, a Super PI 1M-es tesztjét futtattam le, ezzel ellenőrizve a rendszer aránylagos stabilitását, illetve, hogy lássuk az adott tuning hatására mennyivel lett gyorsabb a processzor. Továbbá megnéztem a CPU hőmérsékletét, illetve érdekesség képen csináltam egy winrar beépített benchmarkot.

Még mielőtt belevágnánk, fussuk át, hogy miből is áll a gép:

Epox 8RDA+ Alaplap

AMD Athlon XP 3000+ CPU (Barton mag)

Geforce 6800 GE AGP VGA kártya

2X256MB 600MHz A-DATA Memória

2GB IDE csatlakozós SSD (Lassú, mint a fészkes fene)

Windows XP SP3 oprendszer

Első körben tehát alap órajelen alap feszültség mellett futtattam le a Super PI-t illetve a winrar benchmarkot, hogy később tudjunk viszonyítani, hogy mennyivel lesz gyorsabb a CPU

Íme:

2171MHz

2171MHz

2171MHz-en hőfok

2171MHz-en hőfok

Látható, így alapjáraton 40fokon üzemel a CPU.

Első körben úgy gondoltam, ha az alap 166-os FSB-t felrakom 185-re, akkor még nem lesz semmi gond, de sajnos kapásból instabil géppel szembesültem, így kénytelen voltam csökkenteni az órajelet, s 182MHz-es FSB-t állítottam be:

2377MHz

2377MHz

2377MHz-en hőfok

2377MHz-en hőfok

Itt még szépen lefutott a Super PI is, s mivel feszültség emelés nem volt, különösebben nem melegedett jobban a CPU.

Szóval alap feszültségen hamar kiteszteltem, mit megy a CPU, így nagyon hamar jöhetett is a feszültség emelés. Az alap 1, 65V-ot raktam is fel 1,8V-ra.

Sajnos ezen a feszültségen is nagyon hamar ki tudtam tesztelni a processzort, mert a 190MHz-es FSB-n még stabil volt, de az fölött ismét instabil lett a rendszer, lássuk mit alkotott 2480MHz-en:

2480MHz

2480MHz

A CPU hőmérséklete a feszültség emelés hatására is feljebb kúszott kb. 5-7fokkal.

2480MHz-en hőfok

2480MHz-en hőfok

Szemfülesek észrevehették, hogy a CPU-Z továbbra is 1,6V-ot mutat. Úgy tűnik a CPU-Z hibásan, ismeri fel a magfeszültséget. Megnéztem az Everest CPU ID menüjében, hogy ott mit ír:

2480MHz és az Everest CPU ID

2480MHz és az Everest CPU ID

Igen, az Everest rendesen felismeri a feszültséget.

Ha tovább akarom növelni az órajelet, nincs más választásom, ismét feszültséget kell emelnem. S mivel ezek a CPU-k nem „barom biztosak”, azaz túlmelegedésnél nem kapcsolnak le, sem pedig túlfeszelésnél, hanem szépen elégnek szó szerint, így csak remegő kézzel mertem beállítani az 1, 925V-ot:

2533MHz

2533MHz

Bő 50MHz többlettel lettem „gazdagabb” viszont a CPU ismét melegebb lett 5-6fokkal.

2533MHz-en hőfok

2533MHz-en hőfok

A CPU-Z továbbra is hibásan ismeri fel a feszültséget.

2533MHz és az Everest CPU ID

2533MHz és az Everest CPU ID

Úgy gondoltam, hogy ha sikerül alaposan lehűteni a CPU-t akkor az meg táltosodik, és a tuning sokkal jobban fog folytatódni, ezért szépen jött az új felszerelés. Szépen ráraktam az Alphacool NexXxos XP vizes blokkomat:

Blokk felszerelve

Mindjárt jön a hideg

majd belevezettem a jó hideg fagyállót:

Fagyálló

Fagyálló -15 fokosan, jobbról

Fagyálló2

Fagyálló -15 fokosan, balról

Amint ez megvolt, úgy gondoltam, hogy feszültség emelés nélkül is fogom feljebb tornázni az FSB-t, hát tévedtem… Így kénytelen voltam beállítani a léghűtéssel már gyilkos 2V-ot.

A még több feszültségnek hála, ismét egy kicsit tovább ment a CPU:

2573MHz

2573MHz

Pedig a hőmérséklettel nem volt gond: ilyen magas feszültségen is, alig 15fokos volt a CPU

2573MHz-en hőfok

2573MHz-en hőfok

És itt be is fejeződik a bemutatóm. Ha 200-as FSB-t állítottam be, akkor már el sem indult a gép. Úgy tűnik ezekbe a desktop Bartonokba ennyi, van. Megpróbálok továbbra is szerezni egy Mobil, szorzózár mentes Barcit, és visszatérünk a dologra, de egyelőre nagyon elégedetlen vagyok

About bacsis