Este 11-kor mikor fáradtan hazaérek a munkából hát mi mást is csinálhatnék, ha nem is egy jó kis tuningot! Így tehát most a héten is a szürke hétköznapi késő estéket tuningolással töltöttem. Nézegettem a proci készletet, hogy mit is kéne?! És sikerült rálelnem a mindenfelé heverő hardverek közt egy jó kis 3200+ típusjelzésű Bartont. A jó múltkorijában már hajtottam, egy 3000+-os Barton magos AMD CPU-t, de sajnos nem értem el vele eget rengető eredményeket, így hát arra jutottam, ez most jó alkalom lehet egy visszavágóra, azaz ahol bizonyíthat a Barton mag, hogy némely típusában van tartalék, ami csak arra vár, hogy a fanatikus kis kezecskék kicsalogassák belőle.
A Barton magos CPU-król a múltkori tesztemben már részletesen beszámoltam, így most attól eltekintenék. Azért a legfontosabb tulajdonságait megemlíteném! Ez volt az utolsó olyan AMD processzor, ami még a K7-es architektúrára épült. Gyártástechnológiája a 0,13mikrométeres csíkszélességet használja, utasításkészletekből pedig az MMX-et, 3Dnow!-ot, és az SSE-t támogatja.
A Bartonok többsége a 166MHz-es FSB-t támogatja, de készültek olyan 3000+ és 3200+-os modellek is, amik már 200MHz-en jártak. Könnyen kitalálható már, hogy a Barton magra épülő AMD-ből, a 3200+-os a legerősebb modell. A tesztben szereplő CPU is pont ilyen.
És ezúttal is a S462-es Epox alaplapom hívtam segítségül, íme, pár sorban a gép főbb paraméterei:
Epox 8RDA+ Nfoce2 Ultra 400 Alaplap
AMD Athlon XP 3200+ CPU
Geforce2 GTS VGA kártya
1X256MB Twinmos DDR533MHz Memória
4,3 GB Segate HDD
Windows XP SP3 Oprendszer
Bekapcsolás után egy kicsit aggódtam, hogy mivel a CPU FSB-je 200MHz-ről indul, ki fog fulladni a lap, még mielőtt megtalálnám a CPU legmagasabb órajelét. Mert hiába nagyon jól bírja a magas FSB-t ez a kis Epox lap, de azért ennél a deszkánál is az a szabály érvényesül, 200MHz-es FSB-t tudja, az fölött minden plusz MHz már ajándék. Hát igen… Ezek a lapok illetve a rajta lévő csipszetek nem úgy voltak, mint, a mostani LGA775-ös foglalat mellett lévő legmodernebb északi hidak, hogy hivatalosan a 333MHz-es FSB-t támogatják, gyakorlatilag meg viszik a 600-at is :-D
Na szóval korábbi tesztekből már kisakkoztam, hogy az alaplap 225-230MHz-es FSB-t még kényelmesen visz, ez akkor is kb 15%-os túlhajtást eredményez!
Még abban reménykedtem, hogy a processzor hátha szorzózármentes.
Ezt a gép bekapcsolása után kis is próbáltam. Ez nagyon könnyedén kideríthető. a BIOS-ban a CPU gyári 11X szorzóját 12X-re állítottam, s ha elindul a gép, illetve a POST képernyőnél már a 12X szorzót fogja nekem mutatni, akkor biza lockmentes a proci. És lám sikerült. Szerencsére tényleg lockmentes a CPU, így szabadon emelhetem felfelé a processzor szorzóját, azaz könnyedén emelhetem a processzor órajelét anélkül, hogy az FSB emeléssel bajlódjak.
A tesztet ezúttal NEM teljesen a szokásos módon végeztem!
Ezúttal úgy végeztem a tesztet, hogy kitaláltam mindig egy adott órajelet, és ahhoz igazítottam mindig a feszültséget. Mikor stabil lett a gép, és lefutott a szokásos Super PI, Winrar teszt, akkor ismét órajel emelés következett, majd ismét igazítottam hozzá a feszültséget. A hűtés viszont első körben most is léghűtés volt, s mikor már léggel nem nagyon akart magasabb órajelen dolgozni a CPU, akkor jött a hűsítő fagyálló.
Első körben természetesen alap órajelen, és alap feszültségen, ami ezúttal 1,65V indítottam a gépet, s úgy futtattam le a teszteket, hogy, később tudjunk viszonyítani, hogy mennyit gyorsult a CPU a tuning hatásától.
Az Everest CPU Queen-t nézzétek csak meg alaposan! Azért az nagy kemény, hogy a 3,46GHz-es Extreme Edition P4-el van egy szinten a processzor, ráadásul úgy, hogy „csak” 2,2GHz-en teker.
Hát igen. Van a Bartonban kraft rendesen… Nagy kár, hogy nem került bele legalább az SSE2-es SIMD.
Na ha összeszedtük a padlóról az állunkat, kezdjük a teszt legjobb részét az órajel emelést!
Első körben éltem a szorzózár mentesség örömeivel, és a 11X-es szorzót felraktam 12X-re, ami tehát 2400MHz-et eredményezett, és a gyári órajelhez képest 200MHz pluszt. Ezt a CPU még úgy bírta, hogy a feszültséghez nem is kellett hozzá nyúlnom:
Minimális gyorsulás mérhető csak ki. Cserébe nem is lett melegebb a processzor.
Na akkor gyorsan rakjuk még feljebb a szorzót, had repesszen a proci!
A szorzót amint 13X-ra raktam, a BIOS default beállításokra állította vissza magát. Érdekes jelenség. Mert ha egy CPU lockmentes, akkor annak a szorzóját kényelmesen lehet emelni, nem csak egyel magasabbra, de ennél mégis ez a jelenség lépett fel. Megpróbáltam csak 05-el emelni a szorzót, amin még elindult, így tehát az órajel 2500MHz-re emelkedett. Ide viszont már feszültséget kellett emelnem, de még nem kellett különösebben oda pörkölni, elég volt neki az 1,725V. Lássuk, mit tud 2500-on:
A Gyorsulás szinte alig kimérhető, nem úgy mint a CPU mag hőmérséklet emelkedés. cserébe stabil a rendszer.
Ha az órajelet még feljebb akarjuk pakolni, akkor már az FSB-t kell feljebb tornázni. Így tehát első körben 200-ról azt 208MHz-re módosítottam, így jött ki a 2600MHz
Ehhez viszont már jobban kellett emelni a feszültséget! Ide már kellett a kerek 1,9V.
Az FSB növelés meghozta az eredményét, ismét mérhetően gyorsabb lett a CPU, persze most az is közre játszott, hogy a memória órajele is emelkedett, amiből a Winrar tud profitálni.
Viszont a CPU hőmérséklete is szépen feljebb ugrott már elérte az 50 fokot. Persze hozzáteszem, kerek 30fok volt a szobában a levegő hőmérséklete. Mivel léggel nem igazán ajánlott 1,9V-os feszültség tartományba menni hosszabb távon, ezért nagyon léggel nem akartam tovább kínozni a CPU-t, de gondoltam, a 210MHz-es FSB mellett még akkor is stabilizálom a CPU-t! Hát nem volt könnyű, mert a további cirka 25MHz többlethez, elég drasztikusan meg kellett emelni a feszültséget! 1,975V kellett, hogy lefusson a Super PI:
Minimális gyorsulás, további 3 fokkal melegebb CPU hőmérséklet jellemzi ezt az órajel beállítást.
Léggel feljebb nem tudtam jutni. Így tehát jött a hűsítő fagyálló!
Úgy ahogy szoktam, első karikában nem emeltem tovább a feszültséget, hanem szépen kijátszottam így mennyi pluszt tudok rárakni a processzorra! A hidegnek köszönhetően 50MHz további plusz jött össze!
A Processzor hőmérséklete Everest szerint 20 fok alá eset… Gyakorlatilag pedig tuti hogy 0 fok alatt van.
Következő lépésként a 220MHz-es FSB mellett akartam stabilizálni a CPU-t, ami meg is lett volna kerek 2,1Volton, de a Super PI felénél állandóan lekapcsolt a számítógép, így, a feszültséget kénytelen voltam 2,075V-ra csökkenteni. Ekkor viszont már nem volt stabil a rendszer. így az FSB-t is csökkentenem kellett, 1MHz-el vettem visszább, 219Mhz-re állítottam, ahol ismét stabil volt a gép, és lefutottak a tesztek:
2735MHz lett a maximális órajel, amit bír a processzor. Megmondom őszintén én azért vártam volna egy 2800MHz-et a processzortól, ami sajnos nem jött össze. Mindenesetre, még mindig magasabb órajelet értem el, mint a múltkori 3000+-al. Szóval tudott bizonyítani a Barton, hogy tényleg van bennük tartalék, ha nem is mindegyik példányba, de azért lehet kifogni combosabb példányokat.
És végezetül, lássuk, hogy a CPU Queen-be mit ér így el a processzor:
Így már sikerült a legerősebb Pentium4 Extreme Editiont is lenyomni. Nem rossz, nem rossz.