Az AMD első K8-asa

A CPU-k nagy részébe igen komoly tartalékot hagy a gyártó akarva, vagy akaratlanul, amit ugye sokan, nagyon szívesen és örömmel aknázunk ki! Ugye ezeket, a túlhajtásokat mutatom be nektek hétről hétre! De vannak olyan CPU-k is, amik egyszerűen a névleges órajelük fölé nem hajthatóak túl, vagy csak nagyon minimálisan, igaz nem is olyan sokszor, de futottam már bele ilyenbe, s úgy gondoltam, hogy az adott CPU annyira anituningos, hogy arra sem méltó, hogy cikket írjak belőle! Régóta terveztem S754-es AMD CPU tuningját, de eddig nem találtam olyan CPU-t ami, 10%-os túlhajtásnál többet bírt volna! Ezért hát nem is tartottam őket jó tesztalanynak! Viszont nem olyan régen hozzám került egy 754 tűs AMD Athlon 64 CPU, amihez szintén nem fűztem túl sok reményt, de legnagyobb meglepetésemre, kihangsúlyozva: a többihez képest, elég jól szerepelt! Úgy gondoltam, hogy akkor bemutatom ennek a CPU-nak a túlhajtását, már csak azért is, mert ugye eddig ez a platform kimaradt!

Ezúttal is úgy kezdem a cikkem, hogy pár sort írnék a tesztalanyról, ami nem más mint egy 3200+-os AMD Athlon 64

Ez az Athlon 64-es CPU az AMD K8-as architektúrájára alapul, amit a gyártó 2003-ban vezetett be, és lényegébe máig az összes CPU-i ezt az architektúrát használja nyomokban. (igen, a Bulldozer is)

A gyár ezzel az architektúrával teljesen új architektúrát hozott be, ami gyökeresen megváltoztatta a korábbi CPU-inak a felépítését! Egyrészt ezeknél a CPU-knál lett integrálva először a memóriavezérlő, ami a S754-es CPU-knál egy csatornás, ezáltal az FSB, mint rendszerbusz megszűnt, ez helyett a memóriát és a CPU-t a máig ismeretes Hyper Transport kötötte össze, ennél a platformnál ez 800MHz-en üzemelt. Továbbá ezek a CPU-k kapták meg a 64 bites utasításkészletet is. Igaz ezt nem mindegyik 754-es CPU kapta meg, csak az Athlonok, a z olcsóbb Sempron modellek ezt mellőzték. Illetve az AMD ezeknél a CPU-knál vezette be először a SOI gyártástechnológiát, amit lényegében máig meghagyott. Az első példányok még 130nanométeres csíkszélességgel készültek, mint a tesztben szereplő 3200+-os Athlon64 is, de később készültek 90nanométeren gyártott 754-es CPU-k! Ezeknél a CPU-knál nem csak a gyártástechológia tért el, hanem míg a 130nanós példányok 1MB L”-es gyorstárat kaptak, addig a 90nanométeres csíkszélességű példányok „csak” 512Kb-ból gazdálkodhattak!

Illetve ezekbe a CPU-kba került bele először az SSE2 utasításkészlet is, de természetesen a korábban is elérhető MMX, 3Dnow! És SSE továbbra is elérhető maradt. A legkisebb órajelű példány a 2800+-os Athlon64 volt, amely 1,6GHz-es valós órajellel rendelkezett, míg a legerősebb a 3700+ volt, ami már 2400MHz-es üzemelhetett.

A tesztben szereplő 3200+ tehát valahol fél úton van, és az órajele is a középmezőnybe passzol, kerek 2GHz-es, amit 200MHz-es ref. Clock, és 10X-es szorzó szorzatából jön ki! A Clawhammer kódnevű magja, ahogy fentebb is írtam 130nanométeres csíkszélességen készült.

A CPU-ról a kép jó nagy felbontású, klikkelj csak rá!

A 3200+-os 754-es Athlon

A 3200+-os 754-es Athlon

És akkor lássuk a tesztkonfigot:

A konfig

A konfig

DFI NF3 250gb alaplap (köszönet Titagyerkenek érte)

AMD Athlon 64 3200+ 2GHz CPU

Ati Radeon X850XT AGP VGA kártya

2X512MB Corsair XMS PRO PC3200 memória

60GB SATA HDD

High Power 500W tápegység

Windows XP SP3 Oprendszer

A teszt lényegében a szokásos módon zajlott, azaz először a CPU-t alap órajelen teszteltem, hogy tudjuk, mégis mit produkál, illetve később tudjunk viszonyítani, mennyit gyorsult a túlhajtásnak köszönhetően, Majd szépen elkezdtem emelni a CPU órajelét a referencia órajel emelésével. Eleinte alapfeszültségen emeltem az órajelet, ami jelen esetben 1,55V volt, illetve léghűtés hűtötte a CPU-t, majd mikor már instabillá vált a rendszer, akkor próbálkoztam a feszültségemeléssel, illetve a jól ismert fagyállós hűtéssel!

És akkor lássuk, hogy a CPU mit produkál alap, 2GHz-es órajelen:

2000MHz

2000MHz

A szokásos tesztprogramok lefutottak, majd akkor ezekhez tudjuk viszonyítani, mennyit gyorsul a CPU! A memória részre hívnám még fel a figyelmet, látható, hogy a RAM-ok 333MHz-en futottak, én osztottam vissza 400MHz-ről, hogy a túlhajtásba ne a memória szűk keresztmetszete szóljon bele

Ezúttal az Everest CPU Queen nevű tesztprogramját is lefuttattam, hogy látható legyen, a CPU hogy viszonyul több procihoz is képest, ezt a tesztet még egyszer lefuttattam, azon a maximális órajelen, amin még stabil volt a rendszer!

Everest CPU Queen-je

Everest CPU Queen-je

Természetesen a jó öreg 3Dmark2001 sem maradhatott ki:

2000MHz-en a 3Dmak2001

2000MHz-en a 3Dmak2001

Szép eredmény a majd 20ezer pont, de tudjuk, hogy az X850XT Radeon tud ennél többet is, szóval, ez meg is fog mutatkozni a 3Dmark alatt, ha gyorsul a CPU!

És akkor kezdődjön a tuning! Első körben a ref. Clock-ot 200MHz-ről 220MHz-re emeltem:

2200MHz

2200MHz

Igaz nem sok, de volt már pár 754-es CPU a kezem alatt, de már ezt is némely csak feszültségemeléssel, vagy még azzal sem bírta! Szóval azt hiszem, hogy ez így alapfeszültségen összejött, már alapból jó eredménynek számít!

Természetesen a 3Dmark is tovább gyorsult ettől a röpke 10%-os túlhajtástól:

2200MHz-en a 3Dmark2001

2200MHz-en a 3Dmark2001

Bátorkodtam tovább emelni az órajelet, s még 10%-ot emeltem, azaz a ref. Clock-ot 240MHz-re módosítottam:

2400MHz

2400MHz

20%-os túlhajtás alapfeszültségen egy 754-es Athlontól?! Igen! Még ezt is bírta! Úgy látszik némi tartalék maradt ebben a 130nanós csodában!

A gyorsulás természetesen kimutatható, és ezúttal a 3Dmark2001 sem kivétel:

2400MHz-en a 3Dmark2001

2400MHz-en a 3Dmark2001

Viszont ez után jöttek a problémák! 250MHz-es Ref. Clock-ot állítottam be, de itt már a Windows sem töltött be, nem hogy a tesztprogramok, még akkor sem, ha a feszültséget egészen 1,67V-ig emeltem! Természetesen a HT linket és a memóriát is megpróbáltam visszaosztani, de nem hozott javulást, azaz biztos, hogy a CPU nem bírja ezt az órajelet, ami 2500MHz lenne! Nem maradt más választásom, mint bevetni a jó kis fagyállós hűtésemet!

A fagyállós palack

A fagyállós palack

És…és…és… SEMMI!

Azaz de! Pontosan ugyanaz mint az előbb léghűtéssel, tehát továbbra sem volt hajlandó betölteni a Windows, nem lett stabil a rendszer!

Pedig a CPU hőmérséklete is szépen szobahőmérséklet alá csökkent:

14 foknál láttunk hűvösebbet, de még így is szobahőmérséklet alatt vagyunk

14 foknál láttunk hűvösebbet, de még így is szobahőmérséklet alatt vagyunk

Igaz nem annyira, mint szokott, azaz nem 0-5 Celsiusfok környékére, ez annak tudható be, hogy nem volt annyi ideig behűtve a fagyállós palack, de akkor is cirka 40fokkal csökkent a CPU hőmérséklete, ami ezúttal nem hozott semmi eredményt!

Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a 130 nanométeres csíkszélességnek ez volt a korlátja, amit sem feszültséggel, sem a komolyabb hűtéssel nem sikerült áthidalnom!

Összességében ez a 20%-os túlhajtás elég soványka, de úgy gondoltam érdemes bemutatni, mert lehet, hogy a későbbiekben sem találok ennél jobban húzható ilyen foglalatos CPU-t hiszen a korábbi példányok még ennyit se mentek! Szóval én jelen esetben ennek a 20%-nak is örülök

Mivel az utolsó stabil órajel a 2400MHz volt, itt lefuttattam még egyszer az Everest CPU Queen-jét, hogy itt is lássuk, mennyit gyorsult a processzor:

2400MHz-en az Everest CPU Queen-je

2400MHz-en az Everest CPU Queen-je

Látható, hogy alaphelyzetben a 3,4GHz-es Pentium4 Extreme körül teljesített, de mostmár a 3733MHz-es P4 EE is meg lett csípve, tehát alapjáraton nem olyan gyenge ez a CPU, de kár hogy túl sok tartalék ezekbe már nem maradt.

About bacsis