Az utolsó Pentium 4

Az Intel, mikor még 2000 novemberében bemutatta a Pentium 4-et, még ő maga sem gondolta, hogy ezzel mekkora Brand nevet fog létrehozni, hiszen máig, főleg azoknak a körében, akik kevésbé értenek a számítástechnikához, még az ő szemük is felcsillan a Pentium 4 hallatán, hiszen ezt a nevet még azok is ismerik!

Ez annak köszönhető, hogy a NetBurst architektúrára épülő Pentium4 aszámítástechnikába elég sokáig jelen volt, s a kötelező órajel emeléseken túl megélt 3 CPU foglalat cserét is! Az első példányok, amik 2000-ben debütáltak még, 1,3GHz-ről indultak, és a Socket423-as tokozást kaptak, és 0,18mikronos gyártástechnológiával készültek, ami már akkor is elavuló félnek számított, hiszen a Tualatin magos Pentium3-asok is már 0,13mikronos csíkszélességgel készültek. Egy ével később, 2001-ben, már a S478 tokozású P4-es CPU-k is piacra kerültek, de ebbe a foglalatba is, az első CPU-k ugyanúgy 0,18 mikronos technológiával készültek, de ezeket hamar leváltotta a 0,13mikronos Northwood magos Pentium 4, ami 1,6GHz-től, egészen 3,4Ghz-ig skálázódott. Az órajel emelésen kívül sikerült a CPU-k belső FSB-jét is emelni, amik 100-ról 133MHz-re emelkedtek, de később megjelentek 200MHZ-es FSB-vel rendelkező példányok, illetve itt jelent meg elsőnek a Hyper Threading is. Az első példányok 2002 elején kerültek piacra. Az Intel később tovább csiszolta a Pentium 4-es CPU-kat, s 90 nanométeren kihozta a legendásan melegedő és sokat fogyasztó Prescott magos Pentium 4-es lapkákat, amik ha órajelben nem tudtak az előd, Northwood fölé skálázódni, hiszen a legnagyobb S478-as Prescott magos P4 órajele is 3,4GHz de sikerült az L2 Cache-t megduplázni, így 1MB-ot kaptak, ekkor már 2004-et írtunk!

A legerősebb, 3,4Ghz-es példány elérte a 100W fölötti TDP-t, ami akkoriban nagyon soknak számított, és hogy még tovább növeljék az órajelet, új foglalatot kellett ismét behozni, hiszen a Socket478 már nem volt képes kiszolgálni a még magasabb fogyasztással rendelkező CPU-k igényeit, így az Intel behozta, még 2004 nyarán, a máig nagyon sikeres, LGA775-ös foglalatot! Ez volt az első foglalat, amikor már a CPU érintkezők nem a CPU-n, hanem az alaplapon, illetve a CPU foglalatban kapott helyet.

Az első ilyen LGA775-ös tokozású Pentium 4-esek, nem hoztak semmi újdonságot a S478-as társaikhoz képest, illetve csak annyit, hogy sikerült elérni a 3,8GHz-es gyári órajelet. Továbbá már pakolhattunk melléjük DDR2-es memóriát, az új alaplapoknak, illetve a hozzájuk passzoló új chipkészleteknek köszönhetően.

Még annyit megemlítenék, hogy ezeknél a CPU-knál vezetett be az Intel külön számozást. Ezek a CPU-k az 500-as családba tartoztak. A legkisebb példány az 505-ös számozást kapta, amely 2,26GHz-es volt, míg a legnagyobb az 570, illetve az 571 volt, mindegyik 3,8GHz-en üzemelt, de utóbbi már támogatta a 64 bites utasításkészletet is.

2005 februárjában ismét csiszolt a gyártó a Prescott-okon, s sikerült ismét duplázni az L2 Cache gyorstárat, így már 2MB L2 kerülhetett beléjük, és ezeknél, a példányoknál is sikerült elérni a legmagasabb 3,8GHz-es órajelet! Ezeknek a CPU-k családjának a számozása a 600-as számozást kapta, a 620 volt a legkisebb, ami 2,8GHz-en üzemelt, míg a 670-es volt a legerősebb, ami 3,8Ghz-en járhatott gyárilag. Még ebben az évben, 2005 novemberében  kijött a 662-es illetve a 672-es példány is amik már a Virtualizációt is támogatták hardveresen.

2006 év elején került piacra a legutolsó Pentium 4, ami új magra, a Cedar Mill-re épült, ami már 65 nanométeren készült, de semmi más újítást nem tudott felmutatni a 2MB L2 gyorstáras Pentium 4-hez képest, de legalább csökkent a fogyasztása a kisebb gyártástechológiának köszönhetően. Ezeknek a számozása a korábbi Prescotokkal szemben sem változott sokat, ugyanúgy a 600-as családba kaptak helyett, csak a szám vége 1-essel végződött, a legkisebb példány a 631-es volt, a maga kerek 3GHz-es órajelével, a legnagyobb pedig a 661-es volt, ami 3,6GHz-en üzemelt. Érdekes, hogy Cedar Mill magos P4-ből ez a 3,6Ghz-es példány lett a legerősebb, s ezek közül nem került ki 3,8Ghz-es példány.

Jelen tesztben is egy 661-es példány fog szerepelni, amit Pite71 fórumtársunk biztosított a teszthez, azaz lényegében a legutolsó Pentium 4. Órajele tehát 3,6GHz, amit 200MHz-es belső FSB, és 18X-os szorzó szorzatából hoz össze, SIMD utasításkészletekből pedig az MMX, SSE, SSE2, SSE3 és a 64 bites utasításkészletet támogatja. Gyári feszültsége pedig 1,25V

a proci

a proci

Lássuk hát a tesztkonfigot:

Abit IX38-Quad GT alaplap

Intel Pentium 4 661 CPU

2X1GB A-Data Vitesta 800MHz Memória

Ati Radeon HD 2900XT VGA kártya

60GB Sata HDD

Windows XP SP3 Operációs rendszer

A teszt a szokásosan zajlott, először alap órajelen teszteltem le a CPU-t a szokásos programokkal, majd elkezdtem emelni az órajelet FSB emeléssel, eleinte csak alap feszültségen, azaz 1,25V mellett, majd mikor ez már kevésnek bizonyult akkor igény szerint emeltem. S közben a CPU-t léghűtéssel hűtöttem, amikor már úgy tűnt, hogy a hűtés bizonyult kevésnek, bevetettem a jó öreg fagyállós palackomat, ami segítségével 0fok környékére vagy az alá tudom hűteni a CPU-t!

Lássuk, akkor hogy teljesít a CPU alap órajelen:

3600MHz

3600MHz

Felhívnám a figyelmet a memória 667MHz-es órajelére! A BIOS-ban beállítható volt a 800MHz is, de inkább most osztottam vissza, biztos, ami tuti alapon, hogy bírja a memória a tempót a CPU mellett, s ne ez miatt fulladjon kudarca a CPU tuningja!

És akkor lássunk egy kis 3Dmark-ot:

3600MHz-en a 3Dmark2001

3600MHz-en a 3Dmark2001

3600MHz és a 3Dmark2006

3600MHz és a 3Dmark2006

Először azt hitem, elég vad HD2900XT-t rakni egy „vacak” P4 mellé, de úgy látszik annyira nem, mert azért a 3Dmark2006-ban elég szép pontszámot kapott a gép, mármint ahhoz képest, hogy ez „csak egy P4” Természetesen mindegyik 3Dmark alatt nagyon erős CPU limit van, azaz szépen ki fogják mutatni a CPU gyorsulást a programok, akármilyen kicsi is legyen az!

A tuningot nem apróztam el, egyből a 200MHz-es FSB-t 240MHz-re emeltem, tisztába voltam azzal, hogy a CPU-ban valószínűleg elég sok tartalék lesz! Ez kapásból 4320MHz-re repítette a CPU órajelét:

4320MHz

4320MHz

Igen, a CPU szépen vette az akadályt, a gyorsulás elég komoly, de hát ezt is vártuk tőle! Lássuk a 3Dmarkokat:

4320MHz és a 3Dmark2001

4320MHz és a 3Dmark2001

4320MHz és a 3Dmark2006

4320MHz és a 3Dmark2006

Itt is nagyon szépen gyorsult a rendszer, szóval mehetünk is tovább!

260MHz-es FSB-t állítottam, ami már 4680MHz-et jelentett:

4680MHz

4680MHz

4680MHz és a 3Dmark2001

4680MHz és a 3Dmark2001

4680MHz és a 3Dmark2006

4680MHz és a 3Dmark2006

Több Mint 1GHz-et sikerült húzni a CPU-n, úgy, hogy plusz feszültséget nem kellett adni neki! Ez igen szép eredmény, azt hiszem! A gyorsulás ezúttal is nyomon követhető volt, minden alkalmazásnál!

Ismét 20MHz-et emeltem az FSB-n, tehát 280MHz lett beállítva, így 5040MHz-re módosult a CPU órajele! Ehhez viszont egy leheletnyi feszültséget kellett emelnem, 1,3V-os magfeszültséget állítottam be a stabil működés érdekében!

5040MHz

5040MHz

5040MHz-en a 3Dmark2001

5040MHz-en a 3Dmark2001

5040MHz és a 3Dmark2006

5040MHz és a 3Dmark2006

Beton stabil így a gép, és ismét sikerült egy kis pluszt felmutatnia! Viszont a CPU hőmérséklete átlépte a 60 fokot terhelés alatt! Kezd melege lenni!

De még nem vészes, így még bír egy kicsit léggel is! 290MHz-re emeltem az FSB-t, s így 5220MHz-en járt a CPU, ehhez viszont tovább kellett emelnem a feszültséget, egészen 1,375V-ig!

5220MHz

5220MHz

5220MHz és a 3Dmark2001

5220MHz és a 3Dmark2001

Minden a terv szerint, azt leszámítva, hogy a 3Dmark2006 nem futott le! Viszont a CPU elérte majdnem a 70fokos maghőmérsékletet, és ezt azzal is jelezte, hogy még magasabb órajelet már nem viselt el! Jött a jól bevált fagyállós hűtésem!

Blokk felszerelve

Blokk felszerelve

És ott a fagyállós palack

És ott a fagyállós palack

A palack és a blokk a helyén, folytatódhatott a tuning! 300MHz-re emeltem az FSB-t , a CPU feszültségét pedig 1,4V-ra módosítottam:

5400MHz

5400MHz

A CPU szépen vette így már az 5400MHz-et is, és a tesztek is lefutottak! Természetesen, mivel a fagyálló gyorsan melegedett, nem futtattam 3Dmarkokat, inkább még tovább nyúztam a procit!

Nem kispályáztam, 320MHz-re emeltem az FSB-t s így 5760MHz-en jártam, ehhez 1,45V-os feszültséget állítottam be:

5760MHz

5760MHz

A Windows betöltött, de a Linx lefagyasztotta a rendszert, ezzel jelezve, hogy mostmár nagyon nem akaródzik még tovább menni! Nem is sikerült feljebb vinni az órajelet, hiába emeltem még tovább a feszültséget, azaz ez lett a vége!

Azzal zárnám a cikket, hogy elmondjam pár szóba, én úgy gondolom, hogy így átfutva a Pentium 4 5 évnyi fejlődését, szépen látszik, hogy az Intel próbálta minden áron növelni az órajelet, nem foglalkozva a fogyasztással, s a hőtermeléssel. Amit időnként azzal próbált ellensúlyozni, hogy csökkentette gyártástechnológia csíkszélességét, de aztán végül a gyártó is belátta, hogy ezt nem lehet a végtelenségig húzni, s eljött a Conroe alapú Core2-esek ideje, de ez már ismét egy másik történet! Mindenesetre az is látható, hogy a Pentium 4-ben volt így a végén is tartalék, méghozzá nem is kevés, de már a gyártó ezt nem akarta/tudta kihasználni.

About bacsis