mITX-es VIA-t játékra, tuningra

mITX-es VIA-t játékra, tuningra

Sikerült elég olcsón hozzá jutnom egy mITX-es szabványú alaplaphoz, ami manapság nem számít túl nagy ritkaságnak, hiszen miután az Intel, az Atom CPU-it bemutatta, az ilyen kisméretű, integrált processzoros megoldások elárasztották a piacot, s nem sokkal később a konkurens, AMD is piacra dobta a saját megoldásait.

A harmadik x86-os alapú CPU gyártó, a VIA már több mint egy évtizede igen csak a háttérbe szorult. S a termékeiből elég kevés található a piacon, ám ennek ellenére, ha igen kevés is, de hasonló kis fogyasztású mITX-es, integrált CPU-s platformja már az Intel és AMD előtt is volt

A tesztben szereplő integrált processzoros alaplapon is VIA CPU kapott helyett, s így már kicsit érdekesebbnek tűnt számomra a dolog. Hiszen most végre megnézhetem, hogy az Intel, és az AMD megoldásai mellett a VIA mire is képes.

VIA EPIA-M

Az alaplapot megtekintve láthatjuk, hogy egy teljesen szabványos mITX-es alaplap ez, s alkatrészekkel rogyásig meg van pakolva, nem hiába, spórolni kellett a hellyel. Kapunk egy PCI foglalatot további bővítés céljából, illetve egy szem memória foglalat található, ami DDR1-es memória modulokat támogat, egészen 1GB-ig. A VIA CLE266 északi híd, és a VT8235 déli híd közösen egy nagyobbacska alumínium hűtőbordát kapott. Mellettük található az alaplapra forrasztott VIA C3-as CPU amin a teszt alatt egy nagyobbacska réz hűtőborda lett elhelyezve, s váltotta fel a gyári aprócska és hangos hűtőborda+ventilátor kombót.

Az alaplap kivezetéseit elnézve nagyjából a megszokottakat kapjuk: PS2-es port billentyűzetnek, és egérnek, D-sub VGA csatlakozó, 2db USB port, 10/100/1000-es LAN csatlakozó, soros/párhuzamos port, hangkivezetés, ami támogatja az 5.1-es hangzást is, illetve kapunk még TV kimeneteket is.

hátlapi portok

Tovább nézve az alaplapot, látható még a 2 IDE csatlakozó, ami segítségével összesen 4 IDE-s eszközt használhatunk, illetve kapunk még floppy meghajtó portot is. Tüskesori kivezetéseiből találunk még  két USB-t, még egy további sorosportot, illetve infraportot is. . Természetesen ez nem egy új fejlesztésű dolog, hiszen a VIA ezen C3-as CPU-ja még 2004-ben jelent meg. Éppen ezért a majd kapott eredményeket nem érdemes összehasonlítani egy mostani Intel Atom vagy AMD Brazos CPU-val szerelt mITX-es platform teljesítményével, mert már most előre tudható, hogy jóval gyengébb eredmények fognak majd születni.

Még a tesztelés előtt ismerkedjünk meg magával a CPU-val.

Nehemiah magos VIA C3

Ami egész pontosan a Nehemiah magra épülő VIA C3-as CPU. A Nehemiah magos C3 volt ezen CPU család legutolsó szériája. Az órajele kereken 1GHz, és 130 nanométeres csíkszélességgel készült, ami még 2004-ben teljesen elfogadott volt. SIMD utasításkészletekből az ismertebb  MMX, és az SSE támogatott,  ezeken felül pedig hardveresen támogatott az Advanced Cryptography engine, ami segítségével hardveres titkosítás érhető el, e-mailok, internetes tranzakciók, és egyéb file-ok esetében. Továbbá támogatott a Random Number Generator is, ami pedig biztonsági algoritmusokat generál.  Ezekből az utasításokból is látható, hogy a VIA nem feltétlenül csak otthoni, multimédiás PC-nek szánta eme megoldását.

L1 gyorstárból kapunk 64KB adat és ugyanennyi Instrukciós Cache-t, és szintén 64KB L2 Cache áll a rendelkezésre. A CPU 1GHz-es órajele 7,5X-es szorzó, és 133MHz-es FSB szorzatából jön ki

Ezek után lássuk, hogy milyen konfig született:

VIA Epia-M alaplap VIA C3 Nehemiah 1GHz CPU-val

1GB A-data Vitesta DDR500MHz Memória

Integrált S3 Unichrome VGA kártya 32MB (később PCI-os Radeon HD2400PRO VGA kártya)

20GB Quantum Fireball HDD

Windows XP SP3 Operációs rendszer

Miután feltelepült az operációs rendszer, a szokásos tesztprogramjaimat futtattam:

Alap órajel

1GHz ide vagy oda, az eredmények elég katasztrofálisnak tűnnek. A Super PI több mint 10 perc alatt futott le, a Winrar 95KB/sec-es eredményt hozott ki, és a Linx-ben elért 0,135Gflops-os nyers számítási teljesítmény finoman szólva is igen karcsú. Erre a szintre egy 400Mhz-es Pentium2-es CPU is képes

Természetesen nem hagyhattam ki a 3Dmark2001-es tesztprogramot sem:

1000MHz-en a 3Dmark2001

A kapott eredmény önmagáért beszél, a tesztprogram végig diavetítéssel futott, vagyis inkább vánszorgott. De nézzük pozitívan! Támogatott a hardveres 3D-s képrenderelés.

Akkor viszont biztosan futni fog egy-két régebbi 3D-s játék is!

Két játékot vettem be a tesztbe, az egyik az 1999-ben megjelent Re-volt, amit 800X600-as felbontásban játszottam alacsony részletesség mellett, a másik pedig a Need For Speed: Porsche volt, ami már 2000-ben jelent meg. Ezt pedig szintén 800X600-as felbontásban, és közepes részletességi szint mellett futtattam.

Lássuk az FPS számokat:

1000MHz-en játéktesztek

Sajnos az NFS Porsche lényegében játszhatatlanul futott. A Re-volt lényegében elég kellemesen ment, bár voltak kisebbbelassulások. Persze nem kell nagyon hanyatt vágódni a Re-volt viszonylag elfogadható eredményeitől, elvégre a játék minimális VGA kártya igénye egy első generációs 4MB-os 3D-t támogató kártya.

Elmondható, így alapjáratban a gép teljesítménye minden téren nagyon gyér, s nem csak mostani szemmel, de ez a szint már 10 éve is igen kevésnek volt mondható.

De hátha egy kicsit lehetne csinosítani az összképen! Megpróbáltam a gépből minél többet kicsikarni, hátha van benne még tartalék, csak azt valahogy elő kellett csalogatni. Természetesen a BIOS túl sok túlhajtási funkciót nem engedett, ám a memóriaidőzítést lehetett szűkebbre venni.

Így hát beállítottam a memóriaidőzítést CL2-re, és a teszteket ismét lefuttattam:

1000MHz CL2

Látható az Everest CPUID ablakában, hogy a memória időzítése CL2,5-3-3-6 CR2-ről CL2-2-2-5 CR1-re változott, s ez a mutatvány 10-20% körüli gyorsulást hozott tesztprogramtól függően.

Lássuk, hogy a 3Dmark2001 eredménye hogyan változott:

1000MHz, CL2 3Dmark2001

Itt is érezhető a gyorsabb memóriakezelés, hiszen a gyorsulás ebben az esetben már majdnem 30%-os

Természetesen ezúttal is kipróbáltam a játékokat, lássuk azok sebessége hogyan változott:


Játéktesztek 1000MHz-en, Memória CL2-n

Igaziból érezhető volt ez a kis plusz, hiszen a Need For Speed: Porsche még igaz mindig nagyon sok esetben élvezhetetlenül futott, ám lényegesen többször kaptam folyamatos képmegjelenítést, s ugyanez igaz a Re-voltra is ahol már a belassulások is alig voltak észrevehetők

Hivatalosan itt vége is lenne a tesztnek, hiszen az alaplap nem támogat ennél több sebességre is ható beállítást.

Ám van egy olyan programunk, hogy SpeedFan.

SpeedFan

Ennek a programnak a segítségével sikerült Windows alól módosítani az FSB órajelét. Igaz nem túl sokat, mert elég hamar instabil lett a gép, de a gyári 133MHz-ről 140MHz-re tudtam kapcsolni, ami 1050MHz-et jelentett a CPU-nak. Lássuk így hogy futottak a tesztprogramok:

1050MHz

A gyorsulás ezúttal természetesen kisebb, de legalább 10 perces futási idő alá ment a Super PI, a Winrar csak 5KB/sec-et gyorsult, a Linx pedig 10 Megaflop-nyit.  A semminél természetesen több.

Lássuk, a 3Dmark2001 mit produkál így:

1050MHz, CL2, 140MHz-es FSB 3Dmark2001

Egy ördögi eredményt kapott a gép, s a korábbi eredményhez viszonyítva, itt 15%-os a gyorsulás. Valószínűleg a magasabb memória órajel, és a nagyobb FSB sávszélesség ebben az esetben többet számított, mint a plusz 5%-os órajel többlet.

Természetesen a 2 játék sem maradhatott ki:

1050MHz-en a játékok

Nagyon szépen látszik ezúttal is a plusz teljesítmény. A Need For Speed és  a Re-volt is szépen gyorsult.

Azon gondolkodtam, hogy ezek után, hogy lehetne még többet kicsikarni a kis VIA-ból.

Aztán felraktam a CrystalCPUID nevű programot:

CrystalCPUID

Ami segítségével a szorzót lehet módosítani, és mivel szerencsére a CPU szorzója nincs „lockolva”, így felfelé is szabadon állítható! Már emeltem is 9,5X-esre a gyári 7,5-es értékéről, ami 1330MHz-et eredményezett, s futtattam ismét a teszteket:

1330MHz

Az eredmény magáért beszél! A Gyorsulás nagyon szépen látszik! A Super PI újabb 20%-al gyorsabban futott le, de a Linx még ennél is többet hozott. A Winrar 15%-os gyorsulása is igen szép eredmény. Ám érdekes módon ezzel együtt a hőtermelés is megugrott, s bő 10 fokkal magasabb hőmérsékleten üzemelt a CPU.

Lássuk a 3Dmark2001-et:

1330MHz.JPG 3Dmark2001

Itt is nyomon követhető a gyorsulás, de itt nem annyira kimagasló. Persze ez annyira nem csoda, hiszen hiába gyenge a CPU, hozzá képest a VGA még gyengébbnek számít, s inkább VGA limites a tesztprogram.

Lássuk a játékokat

1330MHz-en a játékok

A Re-volt szárnyal, valószínűleg valamivel magasabb részletességi beállítással is elfutna szépen a játék, a az NFS Porsche is csak gyorsul, és csak gyorsul, már 20FPS alá sehol sem esett a játék.

Próbálgattam még feljebb tekerni a szorzót, s ahol még stabil volt a rendszer, az a 11X-es szorzó, ami segítségével 1540MHz-re módosult a CPU órajele. Lássuk, itt mit produkáltak a tesztprogramok:

1540MHz

Természetesen gyorsultak a tesztprogramok, s most már egy 500Mhz-es Pentium3-as CPU szintjét is hozza a kis VIA. A Super PI kevesebb, mint 7 perc alatt futott le, s a Linx is átlépte a 0,2Gflops számítási teljesítményt.

Jöhet a 3Dmark2001:

1540MHz 3Dmark2001

A 3Dmark ezúttal is gyorsult, közel 8%-ot.

Lássuk a játékokat:

1540MHz-en a játékok

Azt hiszem, fölösleges különösebben kommentálni

A CPU 54%-os órajel emelést viselt el, ám a gyorsulás még ennél is több, hiszen javítottunk a memóriaidőzítésen, emelkedett az FSB sávszélessége, ami még további plusz teljesítményt hozott, s a Linx szerepelt a legjobban, ami összességében kicsit több mint 60%-ot gyorsult.

Ott árválkodik az az egy szem PCI Port. Gondoltam, mi lenne ha belepattintanék egy olyan Radeon HD2400PRO VGA kártyát, ami PCI csatoló felülettel van ellátva!

PCI-os Radeon HD2400PRO

PCI-os Radeon HD2400PRO hátulja

Természeten a processzor erejére támaszkodó programok ettől még nem fognak gyorsulni, ám a 3D-s alkalmazások igen!

Lássuk, így mennyire gyorsul a 3Dmark2001:

1540MHz Ati Radeon HD2400PRO-val a 3Dmark2001 radeon

Bizony, bőven 4000pont fölé gyorsult a program, szabályosan megtáltosodott, százalékban kimutatva 460%-os a gyorsulás.

Nézzük meg ismét a játékokat:

1540MHz-en Radeon HD2400PRO-val a játékok

Egy kicsit csalódott voltam, mert a játékok viszont már nem hozták azt a gyorsulást, amit elvártam. A Need For Speed erősen CPU limites, és ez azt is igazolta, hogy 1: a CPU órajel emelésével gyorsult a játék, viszont az erősebb GPU-ból nem tudott profitálni a játék. A Re-volt gyorsult, ám az sem olyan drasztikusan, mint ahogy az várható volt. Valószínűleg magasabb felbontás/részletesség mellett jobban ki lehetne mutatni az erősebb GPU hatását, de ha a tesztet így kezdtem, így is fejezem be, ezekkel a beállításokkal…

Van „erős” VGA kártyánk, és egy elég szépen gyorsuló CPU-nk! Akkor próbálkozzunk frissebb játékokkal!

A következő játékom, amit futtattam, az Far Cry első része volt, amit szigorúan a lehető legalacsonyabb grafikai beállításokkal indítottam, azaz 800X600-as felbontás, és alacsony részletesség:

Far Cry

Meglepő ugye? De a játék 20FPS fölött futott, igaz nem olyan helyen teszteltem ahol robbanások történtek, és vagy 20 egység mozgott a pályán, hanem csak úgy a dzsungelben mászkálgattam egymagamban, ám így a játékmenet folytonos volt, persze azért egy Multiplayer játékmenetet nem vállalnék be vele

Végezetül még lefuttattam a Crysis nevű játék benchmarkját szintén 800X600-as felbontás, és alacsony részletesség mellett:

Crysis

A 2FPS az elég tragikusnak mutat, ám ennyire csak a benchmark indulásakor lassult be a játék. Utána sehol sem esett 10FPS alá a sebesség, persze ez mit sem számít, ha viszont szinte alig volt olyan pillanat, hogy 20FPS-t elérte volna a játék, tehát természetesen játszhatatlan. Az átlag user számára, de fanatizmusból simán nagy feeling játszani vele

Amiről még nem szóltam, az az internet.

Azt kell, hogy mondjam, nem tudom milyen csoda folytán, de még akkor is, amikor a CPU alap órajelen megy, teljesen használható sebességgel futnak a jelenlegi weboldalak, annak ellenére, hogy már minden oldal tartalmaz flash elemeket, s ezeket még a jó öreg HD2400-as nem tudja gyorsítani. Természetesen, ha a CPU feljebb van pöckölve, érezhetően gyorsul a böngészés, s a scrollozás is gördülékenyebb, de a korábban futtatott programokban nyújtotta sebességből ítélve, én klasszisokkal rosszabb eredményre számítottam. Poénból megpróbáltam a Youtube-t is, ami alap órajel mellett kicsit akadozva vitte a 360P-s filmeket, ám ha a CPU 1540MHz-en járt, érdekes módon a youtube is kifogástalanul futott, természetesen a 360P-s videókról beszélünk, igaz a CPU „teker” rendesen, de a videó lejátszás hibátlan:

Videolejátszás

Végeredményben elmondható, hogy a gépben még nagyon sok tartalék van, amit elég jól sikerült előcsalogatni, s a teljesítmény tényleg drasztikusan megugrott. Ám hiába ez a nagy plusz, a végeredményen ez nem túl sokat változtat, hogy alapjáratban nagyon gyenge teljesítményre képes ez a platform.

Igen, picike, és lehet kisméretű PC-t építeni köré, a gond az, hogy tényleges dolgokra manapság már nem lehet használni, annak ellenére, hogy még az integrált VGA mellett is, valami érdekes módon a weboldalak böngészésére még alkalmas a gép.

Esetleg azoknak tudom ajánlani akik szeretik a különlegességeket, mert az Intel, és AMD-vel szemben ez talán egy kicsit ritkább, s nem utolsó sorban lehet tuningolni, és a tudat…

About bacsis