A Pentium 4 öröksége

A Pentium 4 öröksége

Eme cikket ebegab92 nevű fórumtársunk küldte be, így hát fogadjátok tőle szeretettel!

 

 

Eme cikkemben egy érdekességet szeretnék bemutatni. Egy olyan processzort, ami kilóg némileg a sorból. Nem szeretném egyből leleplezni, így egy kis előkészítés gyanánt röviden írnék a Sandy Bridge platformról, hisz tesztem alanya is ebbe a családba tartozik. A SandyBridge platform 2011. január 9-én jelent meg. LGA-1155-ös foglalatba helyezhetők ezek a processzorok. Minden modell 32 nm-es csíkszélességen készült. Egy, kettő, illetve négy maggal rendelkeznek, melyek között bizonyos modellek (Core i3 és Core i7) még megkaptaa Hyper Threadinget (HT) is. A CPU magok mellett ugyanazon szilíciumlapkán még az IGP-t és a memóriavezérlőt találjuk. Már az elődnél is a CPU kupakja alá költözött az IGP,de Sandy Bridge esetén már továbbfejlesztett HD2000 vagy HD3000 grafikus vezérlőt tartalmazott. Utasításkészlete MMX, SSE, SSE2, SSE3, SSSE3, SSE4.1 és 4.2 valamint az AVX (bizonyos modellek) utasításokból áll. Emellett mind képes 64-bites operációs rendszerek támogatására, illetve virtualizációra. Core i5 és i7 processzorok megkapták még a hardveres AES titkosítás képességét. Cikkem tárgya a belépőszintet képviseli, mely nem más, mint a Celeron G470.

Celeron G470

 

Ez a darab igen késői fecske, ugyanis 2013. június 9-én mutatták be. Hozzávetésképp a két generációval későbbi Core i7-4770K-t 2013. június 2-án mutatták be. No, de miért pont egy Celeronról írok? Az első Core architektúrás Celeronok óta sokan tudják, hogy ezek a modellek a kedvező ár mellett, korrekten képesek helytállni (multimédia, irodai munka, kis gépigényű játékok), mely tesztalanyunkkal sincs másképp. Ez a darab azzal emelkedik ki egymagos társai között, hogy megkapta a HT-t, azaz ez a modell az egy magjával képes két logikai szálon számításokat végezni. Mindeddig csak a középkategóriába szánt Core i3-asok és i7-esek kapták meg ezt a képességet a Pentium 4 óta. Megkapta ezt a képességet még a G460 és a G465 is, melyek között csak órajelbeli eltérések vannak. Ez a modell 2.00 GHz- en üzemel. A cím megtévesztő lehet, ugyanis a NetBurst architektúrának nincsen köze a G470-hez, de a HT miatt úgy érzi az ember, mintha egy HT-s Pentium 4-es processzort fogna a kezében. AVX-re sajnos nem képes a processzor, valamint HD2000-es grafikus vezérlőt kapott a lapka. 64 KB L1, továbbá 256 KB L2, illetve még 1.5 MB L3 gyorsítótárral lett felvértezve (mezei társai csak 1 MB-ot kaptak utóbbiból). Ezen adatok szemrevételezése után az tűnhet elő, hogy ez egy félkarú Core i3-mal egyezik meg, hisz azok ezen gyorsítótárak dupláját kapta meg.

photo

 

Térjünk rá, hogy miből is áll a vas. Alaplapnak ehhez a processzorhoz egy Gigabyte GA-H61M-S2-B3 tökéletesen megfelel. Belépőszintű lapról van szó, mely megfelelő frissességű BIOS-szal az összes LGA-1155-ös tokozású CPU-t támogatja, 2 db memóriafoglalat, mely maximum 16 GB 1333 MHz órajelen üzemelő RAM-ot fogad, 4 db SATA II-es csatlakozó, 1 db PCIe 2.0 x16-os és 3 db x1-es foglalat található rajta. RAM-ból 2×2 GB Corsair XMS3 1600@1333 MHz RAM-ot raktam bele (így az őrült nagy grafikus teljesítményű HD2000-esnek nem lesz a memóriaórajel miatt sávszélességbeli korlátja), HDD-nek pedig egy 320GB-os Western Digital Scorpio Blue-t választottam, operációs rendszernek pedig Windows 7SP1 64-bit Professional-t. Az alaplapot és a processzort (a teszt erejére), ezúton is szeretném megköszönni ST05 kollegának.

alaplap

 

Összegezve a konfigurációt még egyszer:

• Intel Celeron G470

• Gigabyte GA-H61M-S2-B3

• 2×2 GB Corsair XMS3 1600@1333 MHz RAM

• 320 GB-os Western Digital Scorpio Blue

• Windows 7 SP1 64-bit Professional

• LG Flatron L1954TQ 19”-os monitor (1280×1024)

• FSP Bluestorm II 400W táp

 

összerakva

 

A teszt során a processzor, valamint a grafikus egység ereje lett mérve szintetikus tesztekkel.Továbbá össze lett vetve, hogy mennyit számít a HT jelenléte.

HT nélkül:

cachemem

 

HT-vel:

cachememHT

 

Első tesztben a memória-sávszélesség és a gyorsítótárak sebessége lett mérve. Összevetve az eredményeket kitűnik, hogy a kettő között hibahatáron belüli eltérés látható, így ez esetben nem hozott érdemi változást a HT.

 

Ezután jöjjenek az AIDA64 szintetikus tesztjei:

 

cpuqueen

CPU Queen-ben igen jelentős, 47%-os differenciát produkált HT-vel, mint anélkül. Ez az általános rendszerhasználat során is érződött, ugyanis HT-vel gördülékenyebb is volt a rendszer. Jó látni, hogy például az Athlon64 X2 4000+-szal felveszi a versenyt.

cpupw

CPU PhotoWorxx-ben már „csak” 10.5%-os pluszt hozott a 2 logikai szál. Ez a tesztigen intenzív memóriahasználatot generál, így 2 szál (legyen ez fizikai mag vagy logikaiszál) felett már nem tud tovább jól skálázódni. A CPU Photoworxx különböző digitális fotófeldolgozási műveleteket hajtat végre a processzorral (kitöltés, forgatás, random stb.)

cpuzlib

A CPU ZLib-ben 36.5%-os plusz írható a HT számlájára. Ez a teszt is egy integer benchmark, amely a publikusan elérhető ZLib fájltömörítési algoritmussal méri le aprocesszor és a memória-alrendszer teljesítményét, ez a teszt is csak alap x86-os utasításokat használ. Itt inkább a CPU sebessége, illetve képességei számítanak (dekódolás szélessége, out-of-order load támogatása, ugrásbecslés, reordering ablak mérete), mint a memória sebessége.

cpuaes

A CPU AES-sel a processzor egy adattitkosító algoritmust használ. Ez esetben a minél magasabb órajel és a minél fejlettebb architektúra mellett jobb eredményt produkál a CPU, de Sandy Bridge óta (Inteles vonalon) már van hardveres AES titkosítás is, mellyel sokszorta nagyobb teljesítményt képes produkálni a CPU. Mivel HT-ra is optimalizálták az algoritmust, így most is tetten érhető 11% plusz.

fpusinj

Az FPU SinJulia a 80 bites (kiterjesztett pontosságú) lebegőpontos teljesítményt méri le a „Julia” fraktál módosított változatának kiszámolásával. Ht mellett egészen elképesztő 50.7%-os teljesítménynövekedést volt képes felmutatni. A többi FPU teljesítményét mérő tesztben a differencia hibahatáron belüli.

 

g470

 

HTg470

 

A következő programcsokorban Super Pi-ben, WinRAR-ban és LinX-ben lett összemérve ugyanazon processzor. Super Pi-ben gyakorlatilag azonos idő alatt számolta ki a Pi 1 milliomodik értékét. LinX-

ben viszont most először produkált némileg jobb eredményt (6.5%) 1 logikai szálon a G470-es. WinRAR-ban viszont újra porig alázta HT mellett, ugyanis 64%-kal produkált jobb eredményt. Ebből is jól látszik, hogy a WinRAR jól lett optimalizálva a több logikai szálra is (ha már több mag nincs ez esetben). Több gyorsítótárral viszont fokozni lehetne még ezt az eredményt.

Ezután jött a HD2000-es játékbeli teljesítményének felmérése. Ez a GPU képes hardveres Flash-tartalom gyorsítására, illetve full HD tartalmak lejátszására, így multimédiás célokra (filmnézés, zenehallgatás, online Flash-játékok, stb.) tökéletesen meg tud felelni egy ilyen GPU is. Ha viszont játszani szeretnénk, akkor mi a helyzet? 3DMark01 és 06-tal teszteltem a DirectX 8-as és 9-es képességeit, és beigazolódott az, amit sejtettem.

01HT

01nHT

 

3DMark01 alatt HT nélkül némileg jobb eredményt produkált a rendszer. Teljesítményre-e teszt alapján egy GeForce4 Ti4200-as szintjét hozza, így ebből már sejteni lehet, hogy 3DMark06-os eredménye milyen lesz. HT melletti rosszabb eredmény oka az lehet, hogy a program megjelenésekor még nem volt jelen az otthoni felhasználóknak szánt Pentium 4-esekben ez a képesség (egy ideig csak a szerverekbe szánt Xeonokban volt jelent, 2003-ban a Northwood magos CPU-kkal vált elérhetővé az otthoni felhasználóknak is).

06HT 06nHT

 

Első mérés során teljes mérés lett végezve HT mellett, ezután csak a CPU Score lett újramérve HT nélkül. Cirka 22%-kal jobb eredményt produkált 2 logikai szálon a G470-es, de a grafikai része a tesztnek már elég élvezhetetlen volt, elég vérszegény FPS-ek voltak. 3DMark Vantage-nek így már nem lett volna értelme, hisz az egész diavetítés lett volna, hiába támogatott a DirectX 10(.1).

eindexHT eindexnHT

 

Végezetül a Windows „sokatmondó” élményindexe: 0.1 ponttal jobb eredmény a Hyper-Threading javára. Természetesen ez a teszt csak marketingre való, érdemi információkhoz ezzel nem jutunk a rendszerről. Celeron lévén ez a darab szorzózáras (nem K-s végű), így a tuningnak búcsút kell inteni,ugyanis a Cougar Point chipkészletcsaládba már integrálta az órajelgenerátort is, így ha a BCLK órajelét emeljünk, azzal a PCIe és SATA portok órajelét is emeljük, melyek sajnos nem tolerálják a tuningot, továbbá ehhez Z-s chipsetű alaplap dukálna, hogy támogatott legyen a szorzózármentes CPU tuningja.

Ám a Celeronokat nem ebbe a piaci szegmensbe helyezték. Turbo Boostot sem kapta meg, azaz intenzív terhelés során emeli egy bizonyos mértékig a szorzót az alapértelmezetthez képest (esetünkben 20x), ehhez is drágább modell kellene. A CPU jelenleg 8.300-8.500 Ft körül elérhető, az alaplap már csak használtan, de aki csak főleg internetezésre, irodai munkára, filmnézésre, esetleg némi játékra használja, annak tökéletesen elég egy ilyen processzor. A HD2000-essel a 10-12 éves játékok gond nélkül mennek, ha újabbakkal szeretne a felhasználó játszani, annak ajánlott egy VGA beszerzése, középkategória belépő szintű darabokhoz még elég lenne a Celeron G470-es.

A 2 logikai szál mindenképpen pozitív hatással volt a rendszer teljesítményére egy egymagos egy logikai szálas Celeronhoz képest, átlagosan 20-25%-kal. Némileg magasabb áron 2 maggal rendelkező Celeronok is elérhetőek, melyek értelemszerűen még nagyobb teljesítménnyel rendelkeznek hála a +1 magnak és a +512 KB (így összesen 2 MB) L3 cache-nek, attól függetlenül mégis jó érzés volt egy ilyen különlegességet kézbe venni és tesztelni.

About bacsis