Asus Matrix GTX 285 SLI: nyers erő

Asus Matrix GTX 285 SLI: nyers erő

Legutóbbi cikkemben, mikor kezelésbe vettem a Core2 Extreme QX9770-es CPU-t, volt a gépben 2db Geforce GTX 285-ös VGA kártya, amik nem igazán kaptak nagy szerepet. Miután elég komoly teljesítményű kártyák azok, még önmagukban is, nem hogy párban, vétek lett volna kihagyni a lehetőséget, és tüzetesebben nem letesztelni őket. Így hát ebben a cikkemben a 2db Asus Matrix Geforce GTX 285-ös kártyák teljesítményét fogom bemutatni.

Miután most a kártyáké a főszerep, ezért most velük ismerkedjünk meg egy kicsit!

CAM02500

Az Nvidia a GT200-as GPU-t 2008 nyarán dobta piacra.

Ez a GPU 240 shader processzorral (vagy mai kifejezéssel úgy is írhatnám, hogy CUDA maggal) és 80 textúrázóval készült, ami 512bites memória adatbuszon kommunikált a GDDR3-as memóriákkal. az 1,4 milliárd tranzisztorból felépülő GPU ami 65 nanométeres gyártástechnológiával készült, a Geforce 280-as VGA kártyákon kaptak helyet, és ezek a kártyák egyáltalán nem az alacsony fogyasztásukról voltak híresek. Nem sokkal később, 2009 januárjában viszont sikerült a gyártástechnológiát tovább csiszolni, és 55 nanométeres eljárással is készülhettek a GPU-k. Ennek köszönhetően 2009 januárjában az Nvidia piacra dobta a GT200b elnevezésű GPU-t, ami ugyanazokkal a paraméterekkel bír, mint a korábbi „sima” GT200-as GPU, de már 55nanométeren gyártva.  Kisebb csíkszélesség alacsonyabb fogyasztást, némileg kisebb hőtermelést, és ezekből eredően némileg magasabb órajelet is elviselt, így az ezekre a GPU-kra alapuló Geforce GTX285-ös kártyák már nem 602MHz-es GPU és 1296MHz-es shader órajel, hanem 648MHz-es GPU és 1476MHz-es shader órajellel rendelkeztek. Természetesen voltak gyártók, akik még magasabb órajelű GTX285-ös kártyákat dobtak piacra, s a tesztben szereplő Asus Matrix-ok is ilyenek, mert ezeknek a kártyáknak 662MHz-es mag és 1512MHz-es shader órajelre lőtte be a gyártó a GPU órajelét. Mint fentebb írtam, a GPU-hoz 512bites Crossbar memóriabuszon kapcsolódik a GDDR3-as memória, melynek összkapacitása 1GB, órajele pedig effektív 2600MHz (natív 1300MHz)

Az Nvidia a Geforce GTX 285-ös kártyákra 2db 6 tűs tápcsatlakozót ajánl a referencia kártyákra, de mivel az Asus kifejezetten tuningra készítette az Asus Matrix-ait, így ezek a kártyák 1db 8-as és 1db 6-os tápcsatlakozó segítségével gyűjthetik be a szükséges kakaót.

CAM02504

Még itt szeretném kicsit megmagyarázni, hogy a cikk miért is ezt a címet kapta, illetve miért szerepel a címben a nyers erő kifejezés. Az Nvidia úgy fejlesztette ki ezt a GPU-t, hogy lényegében még a 2006-ban bemutatott G80-as GPU-t turbózta fel a több jobb elv alapján, azaz megnövelte a shader processzorok számát, bővítette a memória busz sávszélességét, de a beépített featurákat listáját nem bővítette, azaz maradt a Directx10.0-s támogatás. Ne feledjük el, hogy az AMD ekkoriban már a Directx10.1-et használta, hozzá teszem igaziból így utólag visszagondolva, ez annyira nem lett nagy érvágása a kártyának.

Már a korábbi cikkemből is megemlítettem, de most itt is megtenném, az Asus Matrix GTX 285-ös kártyák különlegessége még az, hogy az Asus Matrix felirat mögött LED-ek vannak, amik terhelés hatására tudják változtatni a színüket, így visszajelezvén, hogy a kártyák milyen szintű terhelésnek vannak kitéve. Értelemszerűen a kék az semmilyen, vagy csak minimális 3D-s terhelést jelent, ám ahogy ez a szín kezd átváltani rózsaszínbe, illetve pirosban úgy nő a kártyák terheltségi szintje.

CAM02495

CAM02489

Erre sokan azt mondanák, hogy túl sok értelme nincs, viszont vannak pillanatok, amikor jól jön egy ilyen visszajelző. Konkrét példám az volt, hogy elkezdtem túlhajtani a kártyákat MSI Afterburner-el, és arra lettem figyelmes, hogy a játékok inkább lassabban futottak, mint sem gyorsultak volna. Rápillantottam a kártyák Matrix feliratára, és láttam, hogy csak sötétkék fényt bocsájtottak ki. Tudtam, hogy valami nem oké. Végülis, megoldódott a probléma, az Asus GPU Tweak-et használva, de azért jó volt látni így is, hogy valami nem oké, nem csak egy grafikonra hagyatkozva.

Tehát két ilyen kártya teljesítményét fogom letesztelni a korábban már látott konfiggal, azaz :

 

Asus Striker II Extreme alaplap

Core2 Extreme QX9770 CPU

4X2GB Corsair DDR3 1600MHz memória

2db Asus Geforce Matrix GTX285 VGA kártya

160GB SATA HDD

850W Cooler Master M2 tápegység

 

A játékok minden esetben 1920X1200-ban futottak, és a többkártyás üzemmód, azaz az SLI végig be volt kapcsolva. Ahogy már korábban írtam, a gyártó ezekkel a VGA kártyákkal a túlhajtás szerelmeseinek is igyekezett kedvezni, ezért a teszteket nem csak a VGA kártyák alap órajelükön, hanem túlhajtott módban is lefuttattam, majd újra lemértem a játékok sebességét, hogy azok mennyivel futottak gyorsabban a megemelt órajeleknek köszönhetően.

Első játékom, a még a kártyák idejében frissnek mondható Crysis Warhead volt, ami 2008 szeptemberében jelent meg. A játék részletessége maximálisra lett állítva, de élsimítást nem használtam

Crysis 2014-09-16 13-31-30-46

Crysis Warhead

A játék kellő sebességgel futott, még gyári órajelek mellett sem esett a tesztelés alatt 30FPS alá. Viszont maximális FPS-eknél nem tudtam pluszt kicsikarni a magasabb VGA kártya órajelekkel sem, ez valószínűleg annak tudható be, hogy CPU limitbe ütköztem

Tehát nagyon szépen futott a játék, bár ne felejtsük el, hogy ehhez 2 VGA kártya kellett.

 

Következő játékom a 2008 decemberi GTA IV volt, amiben a részletességet, illetve összességében a látványvilágért felelős összes effektet maximálisra állítottam. Igaz így már a játékprogram szerint igen csak ki volt használva az 1GB Vram, de a sebességgel itt sem volt probléma.

GTAIV 2014-09-16 13-39-25-23

GTA IV

 

A minimális FPS-ek bizony karcolták a 25FPS-es határt, de a játékmenet összességében megfelelő volt, és még itt szeretném kihangsúlyozni, hogy ennél a játéknál nincs SLI támogatás, tehát 1db GTX285-el is hasonló eredmény született volna

A szintén brutális gépigényű, 2010. márciusi Metro2033-at is teszteltem, ahol a Directx9-es API alatt maximális részletességet állítottam be, viszont élsimítást itt sem használtam:

metro2033 2014-09-16 13-23-54-19

 

Metro2033

A grafikon önmagáért beszél, remekül futott, és a túlhajtásért további plusz FPS-ekkel jutalmazott a játék

 

Folytattam a tesztelés a 2010. augusztusi Mafia II-vel, ahol szintén minden látványért felelős effektet maximálisra állítottam:

mafia2 2014-09-16 11-55-39-47

Mafia II

Nem lassult a játék 30FPS alá itt sem, és amikor megemelt órajeleken futottak a kártyák, a gyorsulás elég drasztikus volt, már-már hihetetlennek tűnt, főleg a minimális FPS-ek száma.

 

A remekül sikerült Far Cry 3, ami 2012 novemberében jött ki, sem maradhatott ki a tesztből.Itt Directx9-es API-t használva Very High-ra állított részletesség mellett teszteltem:

farcry3 2014-09-16 16-49-00-20

 

Far Cry 3

A 2 kártya tette a dolgát, s a játék repült a gépen.

A Tomb Raider 2013. májusi verziója is bekerült a tesztjeim közé, ebben az esetben a játék beépített benchmarkját futtattam le maximális grafikai részletesség mellett, ám élsimítást nem használtam:

 

TombRaider 2014-09-16 14-12-28-07

Tomb Raider

Itt is jól látható a megfelelő sebesség

 

 

Autókázgattam egyet a 2013. májusi Grid II-vel is, ahol maximális grafikai részletességet, és 8X-os MSAA-t állítottam be:

maxresdefault

GRID 2

 

Problémamentesen futott a játék, a túlhajtás is szépen megmutatkozott, tehát a korosodó Core2 Extreme nem fogta vissza a kártyákat.

 

Végezetül pedig a 2013. novemberi Battlefield4-et is kipróbáltam Nagyon magas részletesség mellett, de élsimítást nem használva:

bf4 2014-09-16 16-53-14-61

 

Battlefield 4

 

Az eredmények elég felemás felállást mutatnak, pedig a teszteket megismételtem. A VGA kártyák órajelétől függetlenül alakult a minimális FPS szám, és érdekes, hogy túlhajtás után a maximális FPS szám pedig inkább csökkent. Ezek az eredmények valószínűleg annak tudhatók be, hogy erős CPU limitbe ütköztem.

 

Igyekeztem tehát úgy beválogatni a játékokat, hogy legyenek olyan nevek, amik a kártyák megjelenésekor voltak frissek, de válogattam a mostani aktuálisak közül is. Viszont mindegyik játék közös tulajdonsága, hogy igen magas gépigénnyel rendelkeznek. Ennek ellenére nem volt olyan helyzet, hogy a konfig ne, vagy csak döcögősen vitte volna valamelyik játékot, még maximális, vagy maximális közeli látványvilág mellett.

A tesztelt játékok nagy része már támogatná a Directx11-es API-t is, de érthető módon, mivel a kártyák azt nem tudják, így Directx10, vagy csak Directx9 mellett futtatták a játékokat, de nem igazán éreztem azt, hogy ez a játékélmény kárára történt volna, hiszen a maximális részletességnek köszönhetően a grafika így is minden esetben Pazar volt.

Ezek a kártyák egyszerűen nem tudnak elavulni, főleg ha párban vannak, és segítik egymást. Persze szép lassan elszáll felettük az idő, és egyre több játék nem fog elindulni rajtuk, de nem azért mert kevés lenne a teljesítményük, hanem mert már alapkövetelmény lesz a Directx11 használata, és ez garantáltan így lesz. De az is garantált, hogy nem nagyon van, és lesz olyan játék, ami 2db GTX285-öst megfogna, tehát az a játék, ami el indul egy ilyen VGA kártya pároson, az biztosan remekül fog futni.

Még a CPU-ra térnék ki kicsit. Köztudott, hogy mára a Core2 Quad-ok is igen kifutóban vannak, és a teljesítményük egy mostani alsó kategóriás CPU-éval egyenértékű (Core i3 széria)

Biztosan egy Core i7-es rendszerben még többet futottak volna a kártyák, hiszen találkoztunk itt-ott CPU limitben, bár én egyáltalán nem éreztem úgy, hogy szükséges lenne 2 ilyen bika kártya mellé az erősebb CPU, tehát hiába, egy 6 éves rendszerről beszélünk, még ha játékokról is van szó, bőven megállja a helyét

About bacsis