Rambus kimaxolva

Rambus kimaxolva

A Rambus memóriák viszonylag tiszavirág életűek voltak, hiszen asztali PC fronton, mindössze csak 3 Intel, és 1 SIS chipset támogatta. Az elterjedését az is nehezítette, hogy mindig is horror ára volt, épp ezért a felhasználók sem rajongtak érte, ráadásul a két-háromszoros árkülönbözet nem hozott ugyanekkora teljesítményugrást a konkurens megoldással szemben. Ráadásul mindig párba kellett őket használni, tehát nem volt elég, ha csak egy modult vásároltunk, illetve volt egy kiskapu, ha 1 memória modullal akartuk használni a gépünket, akkor a másik memória foglalatba egy úgynevezett terminálót kellett bepattintani.

Mindezeket még megfejelték az állandó  szabadalmi pereskedései a Rambusnak, (amikből még ma is van szép számmal) ami miatt az alaplapgyártók is egyre jobban elidegenkedtek tőle. ennek a több tényezőnek köszönhetően az RDRAM-ok cirka 4 évig lehettek csak piacon.

Engem persze mindig is érdekeltek az RDRAM-ot támogató konfigok, talán pont a ritkaságuk miatt. Mára szinte teljesen kikoptak a használt piacról is, épp ezért én is elég sokáig vártam, hogy megfelelő alaplapot találjak az 1066MHz-es moduljaimhoz, amiben meg tudjam nézni, hogy mégis, a leggyorsabb modulok mire képesek!

A Rambus fejlesztette RDRAM-ok PC-khez, még a Pentium 3-as korszak végén jelentek meg 1999-ben, és az első chipset, ami támogatta, az pedig az Intel 820-asa volt. Ez a chipset a 600 és 800MHz-es modulokat támogatta. Ez óriási sebességnek tűnhet elsőre, ha azt nézzük, hogy az akkor domináló SD memóriák “mindössze” 133MHz-en jártak. Persze a helyzet egy kicsit árnyaltabb, hiszen az Intel 820-as chipset az RD memóriákkal csak 16 bites csatornán kommunikáltak.
Az SD RAM 133MHz-en így 1066MB/sec-es adatátviteli tempóra képes, míg a Rambus RDRAM-ja egy csatornás módban alig gyorsabb, 1,6GB/sec-re képes.

Az RDRAM-okkal a két csatornás mód értelemszerűen dupla teljesítményre,3,2GB/sec-re képes, ami már elég jól hangzik, de ez csak a Pentium 4-es korszakkal jött el. De a Pentium 3-as platform nem tud profitálni amúgy sem a magasabb adatátviteli tempóból, így nem igazán tud gyorsabb lenni egy RDRAM-os Pentium 3-as konfig, az SDRAM-os megoldásnál.

Később az Pentium 4-es platform is kapott RDRAM támogatású chipsetet, ez lett az Intel 840-es chipset. Ezt a chipsetet rakták a korai, Socket423-as Pentium4-es alaplapokra is, de néhány S478-as CPU-kat támogató alaplap is megkapta. Ez a chipset a 400MHz-es FSB-s Pentium 4-es (és Celeron) processzorokat támogatta csak. Viszont itt került be a Dual Channel támogatása az RDRAM-nak, így már 2 modullal elérhető lett a 32bites csatorna, s a vele járó 3,2GB/sec-es adatátviteli sebesség.

Ezután piacra került az Intel 850-es chipset, ami támogatta már az 533MHz-es FSB-s Northwood magos Pentium 4-es CPU-kat is, de hivatalosan ez a chipset is csak a 800MHz-es RD RAM-okat támogatta. Majd az Intel piacra dobta az Intel 850E chipsetet, ami a “sima” 850-től csak annyiban tért el, hogy ez már hivatalosan is támogatta az 1066-os RAMBUS memóriákat is.

A SIS is próbálkozott, és piacra dobta a SIS R658-as chipsetet, ami szintén támogatta az 1066-os RDRAM-okat, és az Intel 850E chipsettel szemben már a 8X-os AGP-t is támogatott volt, de nem nagyon terjedt el, egyedül az Abit SI7 alaplapjára került, de ennek az alaplapnak a forgalmazását igen hamar beszüntette a gyártó, így nem sok ilyen alaplap került piacra.

2003-ban a SIS piacra dobta az R659-es chipsetét, ami már 64 bites memória csatornát biztosított volna az akár 1200MHz-es moduloknak is. Így elérve a 9,6GB/sec-es adatátviteli tempót, (viszonyítás képen, még a 800MHz-es DDR2 is “csak” 8,53GB/sec-re képes) nagyon jó alternatíva lett volna az akkor már piacon lévő i875-ös chipsettel szemben, de sajnos az alaplapgyártók nem készítettek köré alaplapot

sis-r659-sis964

 

Persze voltak tervek, hogy az ALI, is készít chipsetet RD memóriával, és lett volna ott is 1200MHz-es memóriamodul támogatás. Tervben voltak  32 bites modulok is, amiket nem kellett volna már párban használni (azaz 1 modul esetén sem kellett volna termináló), de ezek már nem valósultak meg.

Így tehát, aki a legmodernebb RDRAM-os platformot szeretne magának, neki maradnak az Intel 850E chipsetes alaplapok.

Hiába voltak 1066MHz-es moduljaim, sajnos a 820/840-es chipsetes alaplapok oly annyira nem támogatják, hogy el sem indulnak, tehát mindenképpen 850(E) chippes lap kellett, az 1066-os modulokhoz.

20150417_201005

Sikerült szereznem egy Abit TH7-II alaplapot:

Abit TH7-II

Ez a lap S478-as CPU foglalatot kapott, és az Intel 850-es északi hídjának köszönhetően az 533MHz-es FSB-s Northwood magos P4-eket támogatja. Mivel a lapon a “sima” 850-es Tehema kódnevű chipset kapott helyet, így a lap hivatalosan nem támogatja az 1066-os memóriákat, persze ezt én is csak vásárlás után tapasztaltam meg.  Külföldi fórumokon azt írták, hogy a kései Abit TH7-II-es alaplapok már elindulnak mindenféle probléma nélkül az 1066-os modulokkal, hát valószínűleg nekem a “középmezőnyből” jutott alaplap, mert igaz, ha elindul a lap, akkor beton stabilan megy az 1066-os modulokkal is, de volt, hogy mikor kapcsoltam be az alaplapot, csak sípolta az 1066-os modulokat. Olyankor kivettem, majd 800-as modulokra cseréltem vissza, úgy elindult, majd kikapcsoltam a gépet (nem áramtalanítottam) visszapakoltam az 1066-os modulokat, utána már elindult 2 modullal. 4 modullal csak akkor volt hajlandó elindulni, ha az AUX Power csatlakozót is rákötöttem a lapra.

Mivel a mai modernebb tápokon már nem nagyon van ilyen, ezért egy 250W-os semmit sem érő JNC tápot kötöttem rá, mert egyedül csak azon a tápomon volt AUX Power tápcsatlakozó.

Érdekességképp megjegyezném, még soha nem találkoztam olyan esettel, hogy szükség lenne az AUX Power csatlakozó használata, a stabil működéshez.

 

Lássuk tehát a tesztkonfigot:

20150417_205755

Abit TH7-II alaplap

Intel Pentium 4 2,4GHz 533MHZ FSB CPU

4X256MB PC1066 RDRAM

Nvidia Geforce4 TI4600 Ultra VGA

80GB Maxtor HDD

Windows XP SP3 Oprendszer

A tesztet úgy képzeltem el, hogy először 600MHz-en fogom járatni a memóriát,  utána 800MHz-en, majd 1066MHz-en is elvégzem a méréseket, legvégül pedig elkezdem a memóriák órajelét túlhúzni, egészen addig míg stabil marad a rendszer.

A RAM-ok sebességét az Aida64 beépített memória sebesség tesztjével, és a Winrar benchmarkjával fogom mérni.

 

600MHz

 

Ezután tekertem fel a memória órajelét 800MHz-re:

800MHz

 

Látható, hogy a sebesség megugrik, mind az Aida64 tesztjeiben, mind aWinrar benchmarkjában is tetten érhető, pedig a CPU és az FSB órajele nem emelkedett.

Amire felhívnám a figyelmet, az a memória késleltetés, illetve annak a botrányos eredménye, látszik, hogy a Rambusnak ez egy elég nagy gyengéje volt.

Amúgy a Pentium 4, illetve maga a Netburst architektúra ki tudta szépen használni a Rambus nyújtotta órajelet

 

Innentől kezdve, hogy sikerüljön elérnem az effektív 1066MHz-es  memória órajelet, az FSB-t kellett állítanom, ami miatt a CPU órajele is elkezdett emelkedi, ez nagyban befolyásolja a Winrar eredményét, tehát a magasabb eredménye már így nem összehasonlítható a korábbi eredményekkel, csak az Aida64 sebességtesztje:

1066MHz 533MHz FSB

 

Bizony-bizony a memória kezelés rendesen megtáltosodott, itt már hozta a rendszer a kommerszebb DDR400-as memóriák sebességét.

Maga a rendszer is amúgy érezhetően gyorsabb/pörgősebb lett, és biztosan nem (csak) azért mert a CPU órajele is emelkedett… Egyszerűen jobban ki tudja futni magát a rendszer mert egyre kevésbé limitált a memória nyújtotta sávszéleség

Végül pedig kijátszottam, mi az a legmagasabb frekvencia, amit még elviselnek a memóriák! Ez pedig az 1140MHz lett:

1140MHz

 

Majdnem sikerült elérni a 4ezres memória olvasást ami tényleg jónak mondható egy S478-as P4-es konfigtól. A memória késleltetés is közel a felére csökkent.

Nagy kár, hogy nem sikerült megcsípni az 1200MHz-et, mindenesetre azért a 7% is több mint a semmi

 

Ha megnézzük az eredményeket, látható, hogy elég jó teljesítményre képes a Rambus RDRAM-ja. főleg így, 1000MHz fölött! Ha nem is gyorsabb a DDR-nél, azért a tempót tartotta azzal. Persze ez akkoriban elég sovány vigasz volt, hogy nagyjából ugyanazért a teljesítményért két vagy háromszoros árat kellett fizetnünk, így nem véletlen, hogy a 2000-es évek közepére teljesen kikopott a technológia a piacról.

 

About bacsis