Játékbemutató: Panzer General (1994)

Játékbemutató: Panzer General (1994)

Sajnos úgy alakult, hogy sikerült elkapnom ezt a jó nevű Covid vírust, és hát elég rendesen ledöntött a lábamról, s mikor eme sorokat írom, már erős 1,5 hete küzdök a betegséggel. Igaziból már ez a betegség is megérne egy bejegyzést, de mivel szeretném minél gyorsabban elfelejteni, így ezt most inkább kihagyom, s szóljon ez a cikk egy remek játékról!
Hogy miért írok játékról, és pont erről, ennek egyrészt az az oka, hogy még mindig nem nagyon van erőm felkelni, és “kütyüzni”, másrészt mivel az elmúlt 1,5 hetem ágyban fekvésről szólt és sorozatok nézéséről. De hogy kapcsolódik ide a Pnzer General?
Nagyon szeretem a tengeralattjárós filmeket, lényegében az összeset ami még így is talán egy tucatnyi filmet jelent csak, már láttam. Éppen ezért nagy reményekkel vágtam bele a Das Boot című sorozat nézésébe. A sorozatról nagyon röviden annyit, hogy nálam egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Unalmas, vontatott, esemény mentes sorozat, szóval nem igazán tudom ajánlani a megnézését, de azért végig szenvedtem az eddig megjelent 2 évadát, mert egyrészt mást úgy sem tudtam volna csinálni, na jó más sorozatot kezdeni, másrészt meg nincs túl sok alternatívája, így úgy voltam vele, azért is végig nézem.

Miután végig szenvedtem a 2 évadot, eszembe jutott a jó öreg Panzer General, amivel gyerekként viszonylag sokat játszottam, és az összes retro gépemen amúgy fent van a játék. Úgy gondoltam, hogy felnőtt fejjel, némileg jobb angollal szívesen belevetném magam ismét a játékba. Szóval így jutottam el a Panzer General-hoz, s gondoltam, ha már újból előveszem, akkor miért ne írnék róla egy kis beszámolót?!

Szóval a Panzer General, egy 1994-ben megjelent körökre osztott stratégiai játék, amely a 2. Világháború főbb harci eseményeit élhetjük át.

Mivel egy ’94-es játékról van szó, így ez még DOS alól futtatható, de természetesen akár Windows 95\98-as Operációs rendszerrel rendelkező gép is tökéletesen tudja futtatni. Hardverből pedig egy közepes teljesítményű 486-os, hangkártya megléte mellett is bőven jól tudja futtatni. Hangkártyát erősen javaslok a játékhoz, mert igaz nincs benne túl sok zene, konkrétan egy, ami folyamatosan játszódik a játék alatt, de az iszonyatosan jól eltalált, nagyon illik a játék hangulatához, illetve a játék effektjei is csak hozzátesznek a játék élményhez.
Előre szeretnék elnézést kérni, a képek gyenge minősége miatt, mivel DOS-os játékról van szó, s igaz hiába Windowst futtató gépen (P1-es IBM Thinkpad laptop) játszottam, nem működött a Print Screen funkció, így kénytelen voltam a képeket telefonnal lefotózni a kijelzőről.

A játékot elindítva egyből felcsendül a menü zenéje, ami már meg is adja a játék hangulatát. Választhatunk, hogy kampányt vagy “szkenáriót” akarunk játszani, utóbbi esetében kiválaszthatjuk mely helyszínen akarjuk megmérettetni magunkat, hogy mely oldalon akarunk játszani, de nem csak a gép ellen, akár egymás ellen is megmérettethetjük magunkat

A küldetést elindítva megadja a játék, hogy a csata lezajlásáhához hány “napunk” van.

Mivel körökre osztott játékról van szó, így a napok a játék köröket jelenti. Ami úgy zajlik, hogy először az egyik oldal egységeit tudjuk irányítani, majd ha végeztünk, akkor a másik oldal fog “lépni” legyen az gép, vagy emberi játékos. Amikor az adott oldal támad\játszik, olyankor a másik oldal természetesen csak nézőként lehet jelen, nem tud beleszólni a cselekményekben. Pont úgy mint egy bármilyen körökre osztott stratégiai játéknál.

A játékot elindítva látjuk a térképen az egységeinket, amelyek lehetnek földi gyalogos egységek, tankok\harckocsik, vízi egységek, illetve légi egységek. Mindegyik egységnek meg van az előnye, és a hátránya. Itt az előnyt úgy kell érteni, hogy nagyjából adott, hogy melyik egységek ellen a leghatékonyabb, és mi ellen kevésbé. Teszem azt a gyalogosság nehezen veszi fel a harckocsikkal a csatát, de a vadászrepülők sem túl alkalmasak földi egységek elpusztításához.

Az egységet kiválasztva kivilágsodik pár környező mező, az mutatja, hogy az adott egység hova tud lépni. Természetesen egy körben minden egység csak egyszer tud lépni és\vagy támadni. Ha oda lépünk az ellenséges egység mellé, akkor azt meg lehet támadni. Támadáskor látható egy egyszerűbb, pár másodperces animáció, s ez az animáció minden fajta egységnél különböző, ami szintén a remek hangulathoz teszt hozzá. De igény esetén ez az animáció ki kapcsolható, nem befolyásolja a csata vég kimenetelét.

Szimpatikus, hogy az animáció figyelembe veszi, hogy az adott mező milyen domborzati viszonyokkal rendelkezik. Teszem azt, ha egy mocsáros mezőre lépve történik a csata, akkor a harcoló egységek mögötti háttér az adott környezethez illő lesz.

A pályán láthatóak olyan mezők, amelyeken zászló van. Az adott pályát úgy tudjuk megnyerni, ha ezeket az (ellenséges) zászlók mezőit elfoglaljuk.

Mint látható, minden egység alatt van egy szám. Ez a szám jelképezi, hogy az adott “osztag” hány egységet tartalmaz. Ez alapértelmezettként 10-ről indul, és ezek a számok “morzsolódnak” le minden egyes csata után. Ezt a lemorzsolódást a gép valamiféle százalék számítás, és esély latolgatás alapján sorsolja ki, és itt meg is érkeztünk a játék legnagyobb problémájához, miszerint a gép csal. ISZONYATOSAN CSAL!
Persze lehet állítani nehézségi szintet is, hogy mely oldalnak “segítsen”, de a legkönnyebbre állítva is viszonylag gyakori hogy egy támadásnál a felső sorban pirosan megjelenik a Rugged Defense! felirat, és ekkor garantáltan meg fogja szívni a kedves játékos. És iszonyatosan nagy veszteséget szenved el.

Ilenkor mindegy, hogy a támadó milyen egységgel támad, garantáltan erős veszteségeket fog szenvedni. Erre 2 megoldást lehet tenni. 1: Én 2-3 támadás után mindig lementem az aktuális játékmenetet, és ha jönne a Rugged Defense! már töltöm is vissza a játékot. Idegesítő, de sajnos ez van. A másik pedig, amiről eddig nem írtam, hogy minden egyes (sikeres) támadás után fejlődnek az egységeink. Ezek apró csillagokként van feltüntetve. Ahogy nő a csillagok száma az egységeink neve mellett, úgy egyre hatékonyabbak lesznek a támadásban, de még a védekezésben is. Szóval ha van rá mód, lehetőleg minél tapasztaltabb, minél több csillaggal rendelkező egységekkel kell támadni, és úgy csökken a Rugged Defenese! esélye. Kizárni ez sem fogja, de legalább csökken az esélye. A játék pozitívuma, hogy ha az adott pályán nem veszítjük el az egységeinket, úgy akkor azt a következő pályára a tapasztalatukkal együtt átvihetjük.

Minden egyes legyőzött ellenséges egység után pénzt kapunk, amiből további egységeket vásárolhatunk.

A vásárolható egységek nagyon különbözőek lehetnek, legyen az gyalogosság, tankok, vagy légi egységek. Kapunk egy leírást, hogy az adott egység milyen képességekkel bír. Természetesen minél jobbak\minél hatékonyabbak, annál többe fognak kerülni.

Úgy gondolom ez is egy tipikus örökzöld játék, aminél a grafika a háttérben szorul, és a főbb hangsúlyt a taktikázás fogja jelenteni, így bő 25 év után is nagyon hangulatos tud lenni. Én is hogy betegen szinte csak feküdni tudok egész nap, szívesen vettem elő ezt a játékot, és játszom napok óta, törkedve arra, hogy megtartsam a lelki békém, és ne idegesítsem fel magam túlságosan azon, hogy a gép megpróbál csalni.

Ami tetszett a játékban:
-Nagyon eltalált zene, effektek
-Harc közbeni animációk
-Hangulat

Ami nem tetszett a játékban:
-Csal a gép

About bacsis