Játék 1, és 2 CPU-val, AMD K10 alapokon

Nem valami frappáns cím. Ráadásul több címen is gondolkodtam, mert a cikkben több mindenre keresem, és remélhetőleg meg is kapom a választ. De majd akkor legyen úgy, hogy a látottak alapján az összegzésemet fogom egy kicsit jobban kifejteni.
Hogy miről is lesz ebben a cikkben szó? Egy MSI K9ND Speedster 2 alaplapról, és a benne található 2db Opteron 2354-es CPU-ról. Eme cikkemben azt fogom megnézni/bemutatni, hogy ez a konfig, ezek a CPU-k hogy boldogulnak (egy kicsit sarkítva) a napjaink játékaival.
De mik is ezek az Opteron 2354-esek? Hát egy kicsit ismerkedjünk meg velük!

A történetbe ott kapcsolódunk bele, hogy 2006-ban az Intel a Core architektúrával, a Core 2 duo és Quad (illetve az ezekre épülő Xeon) CPU-kkal hatalmas előrelépést hozott a CPU-k frontján, amire természetesen az AMD-nek is meg volt a válasza. Igaz némi késéssel, de 2007 szeptember 10-én bemutatta a K10-es architektúrát, és az erre épülő Phenom(1) és Opteron CPU-kat. Míg az Intel lényegében egy új architektúrát készített az akkor megjelent aktuális processzoraihoz, addig az AMD a korábbi K8 architektúrát reszelte tovább, s igaz több fontos újítást is bemutatott a K10-el, de mint utólag ismerjük a sztorit, sajnos nem sikerült felvenni az Intellel a versenyt. Ettől függetlenül számos asztali, és szerver processzorok kerültek forgalomba. A K10-es architektúrára épülő szerver processzorok már a 3. generációs Opteronok voltak és a Socket F tokozást használták.

Sokaknak újdonság lehet, hogy az AMD az Opteron, azaz a kifejezetten szerverekbe szánt processzorainál az LGA tokozást használta, amit az Intelnél az LGA775-el ismertünk meg. A Socket F-et még LGA1207 néven is ismerhetjük.

Az ebbe a foglalatba illeszkedő Opteron CPU-k 65 nanométeres SOI gyártástechnológiával készültek. Ezek a processzorok tudtak a piacon, elsőként felmutatni egy szilícium lapkán 4 különálló CPU magot a processzoron belül. Ezek a magok a Barcelona nevet kapták. Ezt azért érdemes kiemelni, mert ekkoriban az Intel megoldásai úgy néztek ki, hogy egy CPU-n belül két-két szilícium lapka volt „összedrótozva”, s mindegyik lapka tartalmazott 2-2 CPU magot. Igaz a végeredmény az Intel oldaláról is 4 CPU magot jelentett, de azokról nem lehetett elmondani, hogy natív 4 magosak lettek volna
A K10 további újítása, hogy megjelent az L3 Cache, amelynek 2MB volt a mérete. ezen kívül minden egyes CPU mag kapott még 512KB L2 gyorstárat is. A memória vezérlő ahogy a korábbi K8-as architektúránál, úgy itt a K10-nél is a CPU részét képezi, amely ez esetben a DDR2-es modulokat támogatja, 2 csatornás módban.
SIMD utasításkészletből az MMX, a jó öreg 3DNow!, és az SSE-SSE3 támogatott, illetve itt lett először bevezetve az SSE4a is. Természetesen a 64 bites utasítások, és a Virtualizálás is támogatott.
Sajnos a K10 architektúra nem volt jó barátságban a magas órajelekkel, így ezeknek a CPU-knak az órajele elég alacsony lett, s ez nem csak mai szemmel nézve igaz. A Socket F tokozású 65 nanométeres gyártástechnológiával készült Opteronok órajele 1700, és 2500MHz között volt elérhető. Ez valószínűleg annak volt betudható, hogy hiába a 4 teljesen különálló CPU mag egy lapkán, de annak nagyobb mérete, és komplexitása nem tette lehetővé a magasabb órajeleket. A Cikkben szereplő Opteron 2354-es processzorok órajele 2200MHz-re lett hitelesítve. A K10 architektúra számos, energia gazdálkodási újításokat is bevezetett, ilyen a CoolCore Technology, és a korábbi PowerNow! továbbfejlesztése, ami itt már Independent Dynamic Core Technology-nak lett elnevezve. Ezek lehetővé teszik, hogy a CPU-nak le/kikapcsoljanak a nem használt részegységei, illetve a CPU magoknak egymástól függetlenül szabályozható az órajelük terheléstől függően. Az Opteron 2354 átlagos(!!!, tehát nem a maximális) TDP értéke 75W-ban lett meghatározva.
Tehát egy 2007-ben megjelent 2db 4 magos CPU párt szeretnék letesztelni pár éves, illetve többé-kevésbé mai játékokkal, hogy mennyire képesek, már ha egyáltalán képesek futtatni.
Ahogy fentebb írtam, ezek a processzorok DDR2-es memóriát támogatnak, így természetesen azokat fogok felhasználni, összesen 16GB-ot, ami még mai szemmel nézve is elégséges a játékokhoz. S mivel azt szerettem volna, hogy a játékok sebességét csak a CPU-k teljesítménye határozza meg, így igyekeztem minél erősebb VGA kártyát használni, hogy VGA limitbe semmikép se kerüljön a rendszer. Így ezt a feladatot egy Geforce GTX 1070Ti VGA kártya fogja ellátni.
A VGA kártyáról most nem szeretnék túl sokat írni, tényleg csak egy mondatban annyit, hogy ez így 2021 elején a közép-felső kategória tetejére, és/vagy a felső kategória aljára helyezném el. FulHD felbontáshoz a Cyberpunk2077-et leszámítva kb mindegyik játékot ki tudja szolgálni maximális részletesség mellett/közelében. És nem, Cyberpunk nem lesz a tesztben, az nem indul már el ezen a konfigon, mert kell neki az AVX utasítás.
Az alaplapról viszont még pár gondolatot megosztanék. Az MSI K9ND Speedster 2 alaplapja tehát 2db Socket F CPU foglalatot biztosít. Mindegyik CPU mellé 4-4, azaz összesen 8db DDR2 memória foglalat van biztosítva.
Az alaplapon az Nforce 3600-as Chipset kap helyet, amely a PCI Express 1.0a-t támogatja (Itt még nem képezte a CPU részét a PCI Express vezérlő) az alaplapon fizikailag 2db PCI Express x16 portot találunk VGA kártyáknak, amelyek x8-x8 felállásban támogatják az Nvidia féle SLI-t, (Egyszer megkínáltam a rendszert 2db GTX285-el. 2 CPU, 2 GPU, fűtött a konfig rendesen, elhihetitek) Továbbá van még egy x8-as PCI Express csati, és 2db „klasszik” PCI port is. Először egy kicsit tartottam, hogy a PCI Express 1.0 szabvány nem fogja megenni a GTX1070Ti-t, és a félelmemnek bizony van alapja, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy a S939-es (AMD) alaplapok a Radeon HD4000, és a Geforce GTX200-as szériánál újabb kártyáival nem indulnak el, de ugyanez igaz a már újabb AM2-es alaplapok tetemes részére is, és Intel oldalon is ez tapasztalható a korai LGA775-ös alaplapoknál. Ennek nagyon röviden az az oka, hogy a korai lapoknak a PCI Express tápellátása nem elégséges az újabb VGA kártyákhoz, ám a komolyabb alaplapok kaphattak ezeknek a VGA kártyáknak megfelelő tápellátást, így néhány korabeli PCI Express 1.0-s alaplap is képes elindulni újabb VGA kártyákkal (igaz nagyon nem ez a jellemző) Így ebben bíztam, hogy elvégre mégis csak egy Workstation lapról beszélünk, és szerencsére nem is volt semmi gond, pöcc-röcc indult a gép a GTX1070Ti-vel.

A Cikk elején már utaltam rá, hogy több dologra is keresem a cikkemben a választ. A másik, pedig hogy a mostani játékok mennyire skálázódnak jól 4 CPU mag fölött. Persze a neten rengeteg tesztet látunk, ahol különböző aktuális 4-6-8 magos Intel, és AMD CPU-kat tesztelnek játékokkal, de az eltérő architektúra, és az eltérő órajelek miatt nekem ezekből soha sem egyértelmű, hogy mennyire határozza meg a plusz CPU mag a játék sebességét, arról nem beszélve, hogy az esetek tetemes részében ezekben a tesztekben inkább jellemző a VGA limit. Szóval a tesztet úgy készítettem el, hogy a játékokat, futtattam 1db Opteron 2354 CPU-val, tehát 4 CPU maggal, és 2db Opteron 2354-es CPU-val, azaz 8 CPU maggal.

Igyekeztem csak a legfontosabbakat leírni a platformról, de azért így is elég hosszúra sikeredett. A könnyebb átláthatóság végett lássuk tehát a tesztkonfigot:

MSI K9ND Speedster 2 alaplap
2db Opteron 2354 CPU 2,2GHz 2X4 CPU mag
8X2GB DDR2 RAM
Geforce GTX 1070TI 8GB VGA kártya
WD Raptor 150GB+750GB HDD
Windows 7 SP1 x64 Operációs rendszer
500W PSU

Igaz első sorban arra vagyok kiváncsi, hogy a játékok alatt mire képes a konfiguráció, de azért úgy voltam vele, ha már a CPU-kon van a főszerep, nézzük meg mire képesek pár CPU igényes alkalmazásban a 2 CPU-s felállás:

Ami elsőként szembe tűnt, hogy az Aida64 grafikonja szerint a CPU-k alig melegedtek. Mondjuk a hatalmas tömör réztömb hűtésnek köszönhetően ez annyira nem is csoda. Hogy mennyire valós ez a hőmérsékleti érték, azt nem tudom, de az tény, hogy a hűtőbordák épp hogy langyosak voltak. Ugorjunk tovább! A Linx 35Gflops teljesítménye körülbelül egy Core i7 950 szintjére elég nyers erőben. A Super PI csak 1 szálon tud számolni, ezért olyan gyászos a 40 másodperces eredménye. Ez kb egy combosabb Pentium 4 CPU szintje, vagy hogy egy picit modernebb CPU-hoz hasonlítsam, akkor kb egy AMD Athlon 64 X2 4400+ szint. A Winrar 3500KB/sec-es értéke viszont nagyon nem rossz. Ezt már csak DD3 memóriás LGA775 platform tudja hozni. (Az LGA1366 már lelépi) Szóval ekkora nyers erővel kell gazdálkodnia a játékoknak.

Először is szintetikus teszteket futtattam, s kb egy tesztemből sem maradhat ki a 3Dmark06, lássuk, hogy alakult az eredmény:

A 3Dmark06 a grafikai teszteknél két, míg a CPU tesztnél 4 CPU szálat tud kihasználni. ez meg is látszik a végeredménynél, nincs különbség az egy, és a két processzoros felállásnál. Vagy mégis? Ha alaposan megnézzük a CPU pontszámokat, akkor látható, hogy 1 CPU-nál 3ezer, míg 2 CPU-nál 4ezer pontot kapott a konfiguráció. Ez biztosan nem mérési hiba, illetve ennyit nem „szór” a 3Dmark. Lehet mégis tud 4 szálnál többet kihasználni a 3Dmark06 CPU tesztje?!

Következő tesztem a 3Dmark Vantage Performance tesztje volt:

Itt már az összpontszámban is meglátszik a különbség, igaz ez a szűk 5ezer pontos difi csak 25%-os pluszt jelent. Viszont ha a CPU pontszámot nézzük, látható, hogy megduplázódott az eredmény. tehát a Vantage nagyon szépen ki tudta használni a 8 magot bizonyos teszt fázisokban.


Utolsó szintetikus tesztem az Unigine Valley volt, amelyet 1680X1050-es felbontás mellett Közepes grafikai részletesség mellett futtattam:

Sajnos (közel) azonos eredmény született egy, és két CPU-s felállásban is. Egyértelmű, hogy 4 mag fölött nem tud skálázódni a tesztprogram.

Jöjjenek a várva várt játékok!

Első játékom a Grid Autosport volt, amely 2014-ben jelent meg. A hivatalos gépigény szerint CPU-ból 2 magos Core 2 Duo 2,4GHz-en, vagy egy Athlon X2 5400+ kell neki. Ezt a játékot 1680X1050-es felbontás, és High részletesség mellett futtattam:

Egy 2014-es játéktól nem vártam azt, hogy mind a 8 magot kihasználja, ettől függetlenül az is szép eredmény, hogy 4 maggal is ilyen jól futott a játék, hiszen már ennél a játéknál is elmarad a minimum megkövetelendő CPU órajeltől. Ám ennek ellenére a benchmark/játék remekül futott

Következő játékom a szintén 2014-ben megjelent Thief volt, Illetve annak beépített Benchmarkja, amely csak annyit ír, hogy „nagy teljesítményű” 2 magos, vagy 4 magos CPU kell minimum, optimumhoz pedig egyenesen Core i7-et kérne már. Ezt a játékot szintén 1680X1050-es felbontás, és ezúttal is High részletesség mellett futtattam:

Érdekes eredmény született. És most nem a 0FPS-es minimumra gondolok. A Benchmark elég „döcögősen” indult, és azért jelzett nekem 0FPS-t minimum értéknek, de 2-3 másodperc után aránylag „kisimult” a teszt. Ami érdekes, hogy a második CPU teljesítménye masszívan rontott a végeredményen. Míg az 1 CPU 4 magjával már-már elfogadható sebességet kaptam, addig 2 CPU-val folyamatosan akadozott a benchmark. Itt próbáltam először a grafikai részletességgel játszani, és csak közepesre állítani, de konkrétan zéró hatással volt a sebességre. Mérési hiba határon belül (sem) változott a sebesség. Így ennél a játéknál kijelenthető, hogy 2 CPU-s felállásban játszhatatlan a játék, s igaz 1 CPU-val jobb lett az eredmény, de még mindig kompromisszumos.

Nem maradhatott ki a 2014-ben megjelent Metro: Last Light Redux, illetve annak a benchmarkja sem. Ez a játék egy 2,2GHz-es 2 magos CPU-t kér minimumként, és bármilyen 4 magos az ajánlott, tehát elvileg jónak kell lennünk 1 CPU-s felállással is. A Benchmark elég erősen akciódús jelenetet játszik le, tehát ha játszható sebességet mutat a gép itt, akkor a játékban is garantáltan játszható sebességet fogunk kapni végig. A Benchmark 1680X1050-es felbontás, és High részletesség mellett futott. A Grafikai API-t Directx11-re állítottam, és a Teszelálást szintén Highra álítottam.

A grafikon kicsit csalóka. 8 mag mellett, azaz 2 CPU-val a legalacsonyabb FPS tényleg csak 1 pillanatra volt jelen, de maga a teszt végig stabilan 30FPS fölött futott, míg 1 CPU mellett sokkal többet „röccent” be a játék. Igaz magasabb FPS számokban alig-alig látszódik a plusz 4 mag nyújtotta erő többlet, de a játszhatósághoz mégis sokat hozzá tudott tenni, ahogy „kisimította” a kisebb akadásokat. Így én ezt a játékot 2 CPU mellett simán játszhatónak ítélem meg ezen a konfigon. Továbbá fontos megjegyeznem, hogy próbáltam Directx10-es API mellett (Ott a tesszelálást nem lehet állítani) futtatni a Benchmarkot, de nem volt hatással a sebességre.

Folytattam a tesztet a Far Cry Primal-al. Ez a játék már 2016 márciusában jelent meg, CPU-ból pedig minimum egy Core i3 550-et (2 mag 4 szál, 3,2GHz-en) követel meg, vagy egyenesen egy Phenom II 965-t. Szóval erősen elmarad ez a konfig a minimumtól is. Lássuk hogy futott a Benchmark 1680X1050-es felbontás, és High grafikai részletesség mellett:

Ennél a játéknál is próbálkoztam a részletesség állításával, és ezúttal is azt tapasztaltam, hogy hiába állítottam Medium-ra a részletességet, nem befolyásolta a játék sebességét. Viszont az 1 és 2 processzoros felállás igen. A gond csak az, hogy ha nem is sokat, de a 2 CPU-s felállás inkább még némileg rontott is a sebességen. Pedig a Metro után bíztam a jó skálázódásban. Viszont annak ellenére, hogy már Core i3, vagy Phenom II kellene a játéknak, egész szépen futott az Opteronon, a csoffadt 2,2GHz-ének ellenére.

Következzen a 2016-os Ashes Of The Singularity beépített tesztje. Ez a játék sem részletezi pontosan a CPU igényét, csak annyit ír, hogy bármilyen 4 magos kell neki minimum. A GPU tesztet futtattam le Diretx11-es API mellett, 1680X1050-es felbontás, és a szokásos High grafikai részletesség mellett. A játék több “Average” Framerate értéket jegyez fel, én az “All Batches” értékét vittem fel a grafikonomra, illetve a képkockák közötti késleltetést jegyeztem fel. Míg az előbbiből természetesen a minél magasabb, addig utóbbiból a minél alacsonyabb érték a jobb.

Igaz a dupla teljesítmény nem tudott megmutatkozni, de bőven kimutatható a 8 CPU maggal futtatott teszt, Leginkább a képkockák közötti késleltetés javult érezhetően.

Még egy kicsit 2016-nál maradva a Rise Of The Tomb Raider is bekerült a tesztbe. A hivatalos CPU igénye a játéknak 2. generációs i3 CPU vagy „ennek megfelelő AMD” Hát az Opteron 2354 ettől papíron nagyon messze van. De lássuk mégis mire képes a játék alatt:

A benchmark több jelenetet futtat le. Én a Mountain Peak teszteredményeket jegyeztem fel. A Minimum FPS-ek ezúttal is csak a benchmark elejére voltak jellemzők, alapjában véve nagyon szépen futott a teszt. Érdekes, hogy a legmagasabb FPS-ek 1 CPU-val születtek, ám nagy átlag a 2 CPU-s felállásban születtek.

Egy évet ugorjunk az időben! Lássuk mit mutat a 2017-es Tom Clancy’s Ghost Recon Wildlands! A szokásos 1680-as felbontás, és High részletesség mellett lett tesztelve. A játék CPU igénye a hivatalos adatok szerint egy Core i5 2400, vagy egy AMD FX4320.

Az első tesztet 2 CPU-val végeztem. A Benchmark folyamatosan monitorozza a CPU/GPU terheltségét, s azt láttam, hogy 2 CPU mellett a játék Benchmarkja maximum 55%-os CPU terheltséget jelzett. Itt már szinte biztosra vettem, hogy a játék nem nagyon tud mit kezdeni a 8 maggal, annak ellenére, hogy látja. Miután ismét lefuttattam a tesztet 1 CPU-val, és ugyanazt az eredményt kaptam, valahogy nem lepődtem meg. Viszont érdekességképp megjegyezném, hogy 1 CPU-val máris 70-80% közötti CPU terheltséget jelzett a Benchmark. Ebből kiindulva lehet, hogy a 4 magot sem tudja kihasználni a játék teljesen.

Ezután a 2018-ban megjelent Battlefield 5-el próbálkoztam, a szokásos 1680X1050-es felbontás, és High grafikai részletesség mellett. Ez a játék már nagyon nem aprózza el a gépigényét, és legalább egy AMD FX 8350, vagy egyenesen egy Core i5 6600k CPU-t kér minimumhoz. Valahol éreztem, hogy erősen túlzó ez a gépigény, de már annak is örültem, mikor először láttam, hogy egyáltalán elindul a játék ezen a konfigon.

Na végre, ezt vártam! hiába a hivatalos – ehhez a géphez mért brutális gépigény – nem csak hogy elindult a játék, de remekül is futott. A CPU skálázódás is tökéletes, hiszen mind a 8 CPU magot ki tudta használni a játék, lényegében 100%-os skálázódással. Sőt a minimum FPS szám 8 CPU maggal több mint duplájára tudott emelkedni. Tényleg 1 CPU mellett játszhatatlanul akadt szinte végig a teszt, amíg játszottam, míg 2 CPU mellett ennek nyoma sem volt, és végig élvezhetően futott a játék.

2018-ból választottam még a Strange Brigad nevű játékot, aminek a benchmarkja ezúttal is 1680X1050-es felbontás mellett High részletességgel futott. Hivatalosan egy 2. generációs Core i3, vagy egy AMD Ryzen 3 2200G processzort igényel a játék:

A Játékot, illetve annak a beépített Benchmarkját Vulkan API-ban futtattam.
Sajnos a Benchmark csak az átlag FPS számot jegyezte fel, és mivel a Fraps nem működik Vulkan API alatt, így esélyem sem volt mérni legkisebb, és legmagasabb FPS számot. Ettől függetlenül ebből az átlagolt eredményből is bőven jól látható, hogy a játék Benchmarkja nagyon jól futott az Opteron 2354-esen. És Vulkan API ide, vagy oda, sajnos a 2. CPU már nem hozott teljesítmény többletet.

Végül pedig 2019-es World War Z nevű játék került be a tesztbe. A megszokott 1680-as felbontás, és High részletességet alkalmazva. Hivatalosan egy 3. generációs Core i3, vagy egy AMD A10 5700-as APU kellene a játéknak:

Hiába 2019-es a játék, túl sokat nem szól bele a 2. Opteron CPU a teljesítménybe. A maximális FPS-ek mérési hibahatáron belül vannak egy, és két CPU-val, leginkább a minimális FPS-nél sikerült kimérni némi különbséget, bár az is tény, hogy itt a legfontosabb a gyorsulás, mert ha nem is sokat dob a 2. CPU nyújtotta plusz 4 mag, de legalább segítségével 30FPS alá nem esett a teszt.

Mint látható, a tesztelt játékok elég jól futottak az Opteron 2354 CPU-kkal, annak ellenére, hogy sok esetben köszönő viszonyban sem volt a teljesítményük, a játékok által minimum előírt CPU-kkal. Persze a tesztnek van egy árnyoldala is, Hiába egy szép csokor játékot tudtam összeválogatni, amikkel teszteltem, de valójában nagyon sok játék el sem indult. Úgy nagyjából 2016-ig többnyire elindultak a játékok. Viszont valahol 2017 környéke után történhetett valami hirtelen ugrás a gépigény terén, mert 2017-től alig-alig találtam játékot, ami elindult. Tényleg nagyon sokkal próbálkoztam, s nagyon megörültem, mikor találtam 2017-ből, 2018-ból ,és 2019-ből is egy-egy nevet. De igaziból ez egyáltalán nem elvárható, hogy egy CPU megjelenése után több mint 10 évvel is induljanak el a játékok, tehát ezt továbbra sem hoznám fel hátránynak.

Összegzés:
Igaz mai szemmel nézve, a tesztben szereplő játékok többsége nem a legújabb, de az tény, hogy így is bőven 10+ évesek voltak ezek a CPU-k, amikor ezek a játékok megjelentek. Ráadásul olyan CPU-król van szó, amik megjelenésükkor is eléggé megosztók voltak a teljesítmény terén. Ennek ellenére én azt mondom, hogy a platform elég jól helyt állt. Persze ez annak is köszönhető, hogy így 2016 tájékán már többé-kevésbé tudtak a játékok 4 CPU mag/szál fölött is skálázódni. És az egyik pont ez volt amit kerestem a tesztemben. Sajnos 2018-2020-as játékok közül már nem, vagy csak alig van ami elindulna ezen a gépen. Viszont azért így is elég sok játékot sikerült összeválogatni. Ezekből kiindulva, ha meg nézzük hogy alakultak az eredmények 1, és 2 CPU-val, nekem kicsit vegyesek az érzelmeim. Mert voltak esetek, amikor semmi gyorsulást nem tudott felmutatni a játék, hiába a plusz 4 mag. Illetve ha volt is gyorsulás, közel sem dupla annyi, mint amennyit indokolna a „dupla processzor”. Szerencsére azért a Battlefield 5 esetében erre is volt példa, aminek kifejezetten örültem, illetve az Ashes Of Singularity is érezhetően jobban futott 2 CPU-val.
Igaz annyira nem releváns, de arra is választ kaphatunk a tesztből, hogy a K10-es platform mire elég napjainkban. Erre úgy gondolom egyértelműen kijelenthető, hogy úgy a 2015-2016-os játékoknál van meghúzva az a bizonyos vonal, és az újabbak közül már csak nagyon kevés az olyan név, ami még elindul egy ilyen platformon. Na nem mintha olyan sokan akarnának Phenom1 vagy annak megfelelő Opteronon napjaink játékaival játszani, na de soha sem lehet tudni. Na de hogy Inteles oldalon mi a helyzet, lehet arra is hamarosan sort kerítek, hogy kiderüljön