Bacsis-tuning Őrült hűtés és tuning megoldások bacsistól
Nem is olyan régen bemutattam egy korosodó, de a maga idejében abszolút csúcs platformot, a még a Haswell archiktetúrára épülő Intel HEDT platformját egy Core i7 5820k formájában, ami meg lett támogatva egy RTX 3080-as VGA kártyával.
A konklúzió az volt, hogy hiába telt el a platform megjelenése óta egy évtized, a platform állja a sarat, és máig elfogadható teljesítményt nyújt.
Ám ennek ellenére napi használatra már senkinek sem tudtam volna jó szívvel ajánlani, mert maga az alaplap ára horrorisztikus, és azonos árból modernebb konfigurációt is lehet építeni.
Viszont tudjuk, hogy vannak fanatikus felhasználók, mint például én, aki/akik nem feltétlenül hoznak racionális döntést, valamilyen okból. Én most duplán nem hoztam racionális döntést, bár mentségemre szóljon, hogy a döntésem teljes tudatában vagyok. Azért hoztam duplán nem észszerű döntést, mert egyrészt erre az öregedő platformra építettem elsődleges gépet, papíron játékra, másodjára pedig ezt a platformot kezdtem tovább reszelgetni, s még többet kihozni belőle.
Első körben a Core i7 5820k CPU le lett váltva egy Xeon 2660 V3 CPU-ra.
Ez a CPU szintén Haswell mikroarchitektúrára épül, ugyanúgy 0,22nanométeres gyártástechnológiával készült, még a megjelenési dátuma is szinte egyezik az I7-el, (2014 szeptember) Viszont 10 CPU magot tartalmaz. További pozitív előrelépés, hogy az L2 Cache az I7-el ellentétben 1,5MB-ról 2,5MB-ra, míg az L3 Cache 15MB-ról 25MB-ra emelkedett. A gyári TDP ráadásul szintén jobb, mint az I7 esetében, mert 140W helyett, mindössze 105W-ban határozta meg a gyártó.
Túl jól hangzik nem? A fogyasztás csökkent, miközben a CPU magok száma 6-ról 10-re, és az L2/L3 Cache mérete is emelkedett. Vajon hol van a csavar? Sajnos természetesen van. Ahhoz, hogy ez ne tűnjön a fizikai határoknak az átlépésének, (azaz hogy több mag, de mégis kevesebb a fogyasztás) A CPU órajele viszont sajnos csökkent. A Xeon 2660 V3 CPU alap órajele 2,6GHz, ami Turbo segítségével, (feltéve, ha nincs az összes mag kihasználva) 3,3GHz-ig emelkedhet. NE felejtsük el, hogy az I7 5820k pont 3,3GHz-ről indul. Ráadásul ott még van egy szorzózár mentesség is, ami természetesen a Xeon esetében zárt. Tehát így a tuning is ki van zárva.
Ettől függetlenül, ha egy program (játék) jól skálázódik, és ki tud használni 6-nál több CPU magot, lehetőleg mind a 10-et, akkor a Xeon 2660 V3 erősebb lehet az I7-es “kis testvérénél”
De itt még nem állt meg a “combosítás”. Igaz csak egy teszt erejéig, tehát nem saját kártya, de lehetőségem nyílt, hogy a korábbi RTX 3080-as Geforce helyére egy RTX 3090-es VGA kártya kerüljön a rendszerbe.
A Geforce RTX 3090-as VGA kártya ugyanúgy az Ampere architektúrájú GA102 nevű GPU-t kapta. Ez a GPU a Samsung 8 nanométeres gyártástechnológiájával készül, és 2020-ban került piacra.
A 3090-es VGA kártyán lévő GA102-es GPU 10496 Shader egységet tartalmaz 328 TMU és 112 ROP blokkal karöltve. Itt már 24GB GDDR6X szabványú memória található, ami 384 bites buszon keresztül kommunikál a GPU-val, 19GHz-es órajelen. A GPU pedig az Nvidia ajánlása szerint 1395MHz-re van hitelesítve, ami a Boost segítségével 1695MHz-ig emelkedhet, De a gyártók természetesen az RTX 3090 esetében is, leginkább megemelt órajelű példányokat készítenek.
Ami még megemlítendő, az a még az RTX 2000-es szériánál debütált Raytracing, és az ehhez tartozó hardveres felépítés, ami természetesen tovább optimalizálva az RTX 3000-nél is megtalálható. Az RTX 3090-en található GA102 GPU tartalmaz még 82 Raytracing, és 328 Tensor magot is. Igaz, már piacon van az utód, 4000-es széria, ám egy RTX 3090 máig az abszolút csúcs kategóriát képviseli, aminek meg sem kottyan a 4k felbontás, legyen szó bármilyen játékról.
Szóval röviden és tömören, egy 6 magos i7 helyére egy 10 magos Xeon, míg az RTX 3080 helyét egy RTX 3090 váltotta.
Ebben a cikkben pedig arra keresem a választ, hogy sikerül-e a korábban tesztelt játékok alatt további plusz FPS-t kicsikarni. Az hogy az adott játékban a plusz FPS-eket az erősebb VGA-nak, vagy a jobb skálázódás miatt a több CPU magnak köszönhetem, jelen esetemben nem mérvadó. Mert a kérdés csak tehát csak annyi, hogy gyorsulnak így a játékok, vagy sem?
A tesztek ismételten lefuttatása előtt lássuk még egyszer összefoglalva a gép paramétereit:
Asrock X99 Extreme 4 alaplap
Intel Xeon E5 2660 V3 CPU
32GB (4x8GB) DDR4@2133MHz Memória (Quad Channel)
Geforce RTX 3090 VGA kártya
512GB M.2 NVME SSD
2X512GB SATA SSD@RAID0
850W PSU
Windows 10 PRO Operációs rendszer
A játéktesztek előtt a Cinebench R11.5-ös verziójával a CPU-k nyers erejét elég jól össze lehet hasonlítani. Lássuk, hogy viszonyul az I7 5820k a Xeon E5 2660 v3-hoz
Az 5820k 10.12 pontot ért el, míg a 2660 V3 15,39-et. Magyarán ha tökéletesen skálázódik egy program/ játék, akkor a Xeon cirka 50%-al nagyobb teljesítményt tud elérni. Apró érdekesség, hogy a Xeon 2660 v3 ott lohol a Ryzen5 3600 nyakában, de hangsúlyozom, hogy ez a gyakorlatban is így nézzen ki, tökéletes skálázódás kell.
A játékteszteket úgy készítettem el, hogy feljegyeztem a a húzott Core i7 CPU+RTX 3080 eredményeit, és azt hasonlítottam össze a Xeon+RTX 3090 eredményeivel, ami egyfelől csalás, másfelől nem. Hiszen a túlhajtás sokat hozott az I7-nek, de ez nála bármikor, bárki számára elérhető, s mivel amúgy is úgy használtam a gépet, ez esetben mégis úgy igazságos, hogy az úgy elért eredményt versenyeztetem az új felállással.
Kezdjük ezúttal is, a játéknak gyatra, de tesztnek igen jó, 2016-os Ashes of the Singularity-vel!
A játék beépített benchmarkját használtam. A GPU tesztet futtattam le Diretx12-es API mellett, A játék több “Average” Framerate értéket jegyez fel, én az “All Batches” értékét vittem fel a grafikonomra, CPU, és GPU-ra fókuszálva egyaránt tesztelve. Majd ezután a képkockák közötti késleltetést jegyeztem fel. Míg az előbbiből természetesen a minél magasabb, addig utóbbiból a minél alacsonyabb érték a jobb.
A játék nagyon jól skálázódik, mind VGA, mind CPU fronton. És ez meg is látszik az eredményeken. Igaz a képkockák közötti késleltetés a Xeonnál picit gyengébbre sikerült, mint a húzott i7 mellett. Ettől függetlenül a Xeon+ RTX 3090 pároson érezhetően jobb eredmények születtek
Folytassuk a tesztet a 2018-as Assassin’s Creed Odyssey-el, ezúttal is 4k felbontás, és maximális részletesség mellett
A két felállás között olyan túl nagy különbség nincs. A minimum FPS erősen csaló. A játék benchmarkját futtattam le, s bizony nem igen esett az FPS 60 alá. Maga a benchmark FPS monitorozója “iszonyatosan gyors” mintavételezést csinál, és hát lehet, hogy ő mér egy pillanatnyi igen alacsony számot, de ez a gyakorlatban egyáltalán nem érződik, és a teszt végig, tényleg 60FPS környékén futott. A Xeon+ 3090 kombóval, ha nem is sokkal, de jobban futott a Benchmark, nagyjából pont annyival, hogy elmondható legyen, hogy ez már túl mutat a mérési hibahatáron, de olyan túl sokat nem befolyásolt.
Folytassuk a tesztet a 2020-ban megjelent Cyberpunk2077-el, amit 4k felbontás mellett High részletesség mellett futtattam (Az Anizo szűrés ki volt kapcsolva). A játék a teszt alatt az 1.31-es verziószámmal rendelkezett.
A Minimum FPS-ek nagyjából ugyanúgy alakultak, de azért az átlag, és a maximális FPS szám érezhetően emelkedett, nagyságrendileg egy 10%-al
Jöjjön a 2021-ben megjelent Far Cry 6 Ultra részletesség mellett:
A minimum FPS Ezúttal is, nagyjából egyformán alakult, illetve picit alacsonyabb lett a Xeon-al, de az átlag FPS, és a maximális FPS is több mint 10%-al magasabb lett.
Teszteljük le a szintén 2021-ben megjelenő Forza Horizon 5-t is, természetesen maximális részletesség, és 4k felbontás mellett:
Minden tekintetben nőttek az FPS számok, és a Xeon+3090-es kombó segítségével már 60FPS azért nagyjából végig meg volt.
Végezetül pedig nézzük meg, hogy fut a 2022-es God Of War maximális részletesség mellett:
Ezúttal nagyjából fej-fej mellett alakult az eredmény.
Összegzés:
A tesztelt játékok eredményeiből az látható, hogy ha nem is sokkal, de picit több FPS-t sikerült kipréselni a Xeon 2660+ RTX 3090 kombó felállással. Mivel egy ilyen CPU kb. 20ezer Ft-os értéket képvisel, így egy ilyenbe még megérheti beruházni, akár még a korábbi, 6 magos I7-ről váltva. Viszont az RTX3080-ról RTX3090-re váltani ezen a platformon 2 dolog miatt is teljesen felesleges. Az egyik, hogy vagy CPU limitbe ütközünk, és nem lesz magasabb az FPS az erősebb VGA kártyától. Ez leginkább a minimum FPS-eknél érhető tetten. Ahol meg esetleg ki tudja futni magát a VGA kártya, ott meg már igaiból annyira mindegy, hogy sikerül plusz 10-15FPS-el többet mérni. Szóval, továbbra is azt tudom mondani, hogy az LGA2011 v3-as platform már erősen kezd elavulni. ÉS persze meglátszik, hogy a maga idejében az abszolút csúcs volt, és hosszú távra lehetett vele tervezni, de ezt a hosszú távot így 10 év után szép lassan sikerült is teljesíteni. Én természetesen nagy örömmel kapcsolom be továbbra is ezt a gépet, és nem tervezek platform váltást, sőt további fejlesztéseket tervezek. (Gondolkodok egy 14 magos CPU beszerzésén)
Ha további érdekes retro számítógéppel kapcsolatos bejegyzést megtekintenél, csatlakozz a Facebook bacsis-tuning fanklub csoportba:
