AMD Athlon 64 X2 6400+ avagy K8 a plafonon

Legutóbbi cikkemben megemlítettem, tervbe van véve, hogy megnézem, mire képes egy komolyabb AM2-es tokozású CPU.

Így került eme cikkem főszereplőjévé egy AMD Athlon 64 X2 6400+-os CPU. Ez a példány volt a legerősebb processzor AM2-es tokozásban, így ha valami, akkor ez meg tudja villantani, hogy mire képes a K8-as architektúra.

Magát az AM2-es platformot az AMD 2006 tavaszán mutatta be, nem sokkal azelőtt, hogy az Intel a Core2 duo CPU-kat piacra dobta volna.

Az AM2-es platform, a korábbi S939-es platformot váltotta. S az AM2-es CPU-k, továbbra is a még S754-es tokozású, első Athlon 64 CPU-k K8-as architektúrájára épülnek. Éppen ezért, ez a foglalat váltás nem(sem) hozott túl nagy újítást, mindössze csak a DDr2-es memória támogatás jelent meg a repertoárban. Aminek a vezérlője továbbra is a CPU részét képezi. A gyártástechnológia sokáig 90nm-en folyt, igaz később megjelentek a 65 nanométeres AM2-es Birsbane magos CPU-k.

SIMD utasításkészletből továbbra is az MMX, AMD 3Dnow! SSE, SSE2, SSE3, és az AMD féle 64 bites utasítások támogatottak, az L2 Cache mérete magonként 1MB (65 nanométeres Birsbane magos CPU-knál magonként 512KB), és a HT link órajele is, csak úgy, mint a korábbi S939-es processzoroknál, 1GHz-re lett hitelesítve.

Ahogy fentebb is írtam, a cikkben szereplő AMD Athlon 64 X2 6400+ volt a legerősebb AM2-es tokozású CPU. Ezt a példányt az AMD a foglalat megjelenése után bő2 évvel később dobta piacra, 2008 nyarán.

Órajele 3200MHz-re lett hitelesítve, természetesen ahogy fentebb is írtam, 2X1MB L2 gyorstárat kapott, a Windsor kódnévre hallgató CPU mag pedig 90 nanométeres csíkszélességgel készült.

Ebből a CPU-ból szerettem volna minél többet kipréselni. Amihez a következő tesztkonfigot hívtam segítségül:

Abit Fatal1ty AN9 32X alaplap (Nforce 590SLI chipset)

AMD Athlon 64 X2 6400+ CPU

2X1GB A-Data Vitesta DDR2 800MHz@CL4 memória

Ati Radeon HD 3870X2 VGA kártya

1TB Samsung SATA2 HDD

500W High Power PSU

Windows 7 SP1 64 bit Oprendszer

A tesztet a szokásos módon végeztem. Először megnéztem, hogy a rendszer mire képes a gyári, 3200Mhz-es órajelen, majd elkezdtem emelni a CPU órajelét Referencia órajel emelésével, először alapfeszültségen, de mikor már a rendszer úgy kívánta, elkezdtem emelni a CPU feszültségét, illetve a mikor már a léghűtés is kevésnek bizonyult, ezúttal is bevetettem a fagyállós hűtésemet.

Első körben, lássuk tehát, hogy mit tud a rendszer 3200MHz-en:

Érdemes vissza nézni S939-es CPU-s eredményeimet, és azokkal összemérni a CPU nyers erejét mérő programok eredményeit. Látható, hogy nagyjából ez a CPU is azt a szintet hozza, mint a S939-es CPU-k, 3GHz környékén. Tehát a nyers számításti teljesítmény tényleg nem változott túlságosan az elődhöz képest.

Viszont ne felejtsük el, hogy ez a CPU a 3,2GHz-et úgy teljesíti, hogy itt ez a gyári érték, míg S939-nél nagyon jó CPU kell ahhoz, hogy sikerüljön ilyen magas órajelet elérnünk.

Amire még szeretném felhívni a figyelmet, az a CPU feszültsége, ami az Aida64 szerint 1,42V környékén volt, pedig a BIOS-ban 1,35V-ot állítotam be.

Kezdődjék a tuning! a CPU Black Edition kiszerelésű, azaz a szorzót szabadon lehet állítani, így megkönnyítve a tuningolását, ám sajnos az alaplap nem engedett magasabb szorzót beállítani, annyira nem, hogy egyszerűen nem is kínált fel magasabb szorzót. Így kénytelen voltam a Referencia órajel emelésével növelni a CPU órajelét, ami hozza magával azt, hogy emelkedik a HT és a RAM frekvenciája is.

Első körben 210MHz-es referencia órajelet állítottam be, ami 3360MHz-et jelentett. Lássuk:

A tesztek probléma nélkül lefutottak.

 

Következő lépésben 220MHz-es Referencia órajelet állítottam be, így a CPU 3520MHz-re ugrott:

És itt már előjöttek a problémák! Sajnos hiába állítottam be a CPU-nak 1,55V-ot. A Linx pár másodperc után instabilitást jelzett, ezzel párhuzamosan a CPU hőmérséklete is drasztikusan megugrott. Szerencsére azért még a 3Dmark-okat le tudtam futtatni.

Ekkor felmerült bennem az ötlet, mi lenne, ha még a fagyállós hűtés bevetése előtt bevetnék egy  közel 30ezer Ft-os Cooler Master V8 GTS típusű hűtést! Ha valaminek, hát ennek el kell bírnia egy ilyen CPU termelte hőmérséklet kordában tartásával.

Kicsit azért kíváncsi voltam arra is, azon felül, hogy elbírja-e CPU hűtését, avagy sem, hogy mennyivel jobb ez a hűtés, mint a Zalman CNPS 9500-asom! Elkezdtem futtatni a winrar benchmarkját, így 3520MHz-en, mert ez még nem okozott instabilitást, s közben mértem a CPU hőmérsékltét az Aida64-el. Először a Zalman CNPS 9500-as hűtés próbálta kordában tartani a CPU hőmérsékletét, majd ugyanezt a mérést megejtettem úgy, hogy átszereltem a Cooler Master V8 GTS-t, íme az eredméynek:

 

Az eredmény elsőre egy kicsit csalóka! Az Aida64 grafikonján úgy látszik, mintha a Cooler Master V8 GTS hűtéssel kevesebb ideig futtattam volna a tesztet. De ez nem így van. Szimplán a Winrar futtatása alatt 4 perc elteltével összeomlott az Aida64, s újból meg kellett nyitnom. Ha a Winrar időmérjőn tisztán látható, hogy míg a Zalman hűtés volt felszerelve a CPU-ra, a teszt 3 perc 40 másodpercig futott, míg a Cooler MAster V8 GTS esetében, több mint egy percel tovább futtattam a tesztet.

Látható, hogy a Cooler Master V8 GTS bő 5 fokkal hűvösebben tudta tartani a meghúzott 6400+ X2-t, de ne felejtsük el, hogy a Zalmannál a Cooler Master megoldása kb. 5X többe kerül, tehát ez a minimum.

Ezek után bátorkodtam kipróbálni, hogy stabil-e a rendszer, ha a Linx-et is futtatom, illetve megpróbáltam a 3Dmark2006-ot ismét lefuttatni:

Az eredmény annyiból csalóka, hogy tényleg tovább tudta futtatni a számítógép a Linx-et, de a képmentés után 1 másodpercel ezúttal is hibát jelzett. Ám elmondható, hogy stabilabbá vált a nagyobb hűtéstől a rendszer.

Viszont ennél többet még ezzel az óriási, profi léghűtéssel sem lehetett kihozni a processzorból, tehát jöhetett a jól bevállt fagyállós hűtésem:

 

Szépen felszerelés után gondoltam, további 10MHz-et dobok a referencia órajelen, azaz 230MHz-re állítom azt. Így tehát a CPU órajele egészen 3690MHz-re repült. Ehhez 1,7V-os CPU feszültséget állítottam be. Lássuk, hogy tolerálta ezt a rendszer:

A Linx-et is elindítottam, bár túl sok reményt nem fűztem hozzá. Természetesen nem sikerült stabilizálni a rendszert, de bő 20 másodpercig képes volt futni. Utána nem sokkal lefagyott. Sajnos Print Screen-t nem tudtam róla készíteni, de úgy gondoltam, a monitorról lefényképezem az eredményt:

 

Próbálkoztam a 3Dmark2001 lefuttatásával, de sajnos ott is, a 13. tesztlépésnél lefagyott a gép, így tehát ez lett a vége a játéknak…

Végeredményben én úgy látom, hogy az AMD a S939-es platformal már elég sokat kihozott a K8-as architektúrából. Lényegében az AM2-es platform csak annyi előrelépést hozott, hogy itt hivatalosan is magasabb órajelen járhattak a processzorok. De sajnos ez a K8-as architektúra, és a 90 nanométeres gyártástechnológia határát nem tolta ki, tehát itt is elvéreznek a CPU-k 3GHz fölött, és a 4GHz elérésére esélyünk sincs otthoni körülmények között.

Elég nyilvánvaló, hogy manapság az AMD elég nehéz időket él meg, én úgy látom, hogy ez a lejtmenet valahol az AM2-es platform életciklusának a vége felé kezdődött meg, hiszen az Intel a Core2 Duo CPU-kkal elég magasra tette a lécet, amit sikerült a későbbiekben még magasabbra tennie.

De, hogy konkrétan erről a CPU-ról is írjak pár gondolatot! Túlhajtásban sajnos nem tudott túlságosan jeleskedni,hiszen léghűtéssel még 10%-ot sem sikerült elérni vele stabilan. Bár én ezt már sejtettem a tesztelés előtt is. Persze ez nem jelenti azt, hogy rossz, vagy gyenge lenne ez a CPU, hiszen,  alapból is igen magas órajelen jár, tehát borítékolható volt a gyengécske túlhajtási képessége, ám ha valakinek kevésbé szempont a tuning, és erős AM2-es processzort akar, akkor neki ez a legjobb választás.

enyhe csalódottságom azért nem szegi kedvem attól, hogy ne tesztelgessek további AM2-es processzorokat!