Bacsis-tuning Őrült hűtés és tuning megoldások bacsistól
Még október közepén madmaxxx nevű cimborám keresett meg, hogy hát lenne nála egy Biostar K8T890-A9 típusú alaplapja, plusz hozzá egy S939-es processzora (pontos típust direkt nem írtam le) hogy hát szívesen elküldené nekem egy tesztre, amik madmaxxx-hoz pedig Háry László ” Csirip” használtcikk boltjából érkezett.
Az alaplap nem egy tuning bajnok, és nem is egy jól felszerelt prémium kategóriás alaplap, de annyira standardnak sem nevezhető, így úgy gondoltam, hogy szívesen írok róla, illetve a vele érkezett processzorról, és elfogadtam a felajánlást.
Első körbe tekintsük meg az alaplapot!
Maga a gyártó máig piacon van, s vannak aktuális alaplapjai, többnyire kifejezetten jó alaplapokat gyárt, ám ennek ellenére itthon kevésbé ismeretes gyártó, szimplán csak azért, mert Magyarországra kevés terméket szállít.
A cikkben szereplő Biostar K8T890-A9 típusú alaplap már igen későn érkezett a piacra, 2006-ban, amikor amikor már javában a piacon volt az AM2-es platform az AMD-től, illetve Intel oldalon javában tombolt az LGA775-ös platform, és már az első 2 magos CPU-k is piacon voltak mindegyik gyártó részéről. Ennek ellenére ez az alaplap még a korábbi S939-es CPU-kat fogadja, amelyek lehetnek természetesen egy, és két magosak is, memóriából a S939-es processzorok, és az azokba épített memóriavezérlőjének köszönhetően a DDR1-es szabvány támogatott összesen 4GB-os összkapacitásig.
Az alaplapra a VIA K8T890 északi és VT8237 déli híd került.
A Déli hídnak köszönhetően természetesen már támogatott a SATA szabvány is a háttértáraknak, igaz csak 2 eszközt köthetünk az alaplapra, viszont legalább kapunk hardveres RAID0,1 támogatást is.
A K8T890-es északi híd érdekesebb lesz számunkra, hiszen ez volt a VIA részéről az első amely már a PCI Express szabványt is támogatta, így a VGA kártyáknak is biztosítva van az x16-os PCI express csatlakozó.
Viszont, ha figyelmesen megnézzük az alaplapot, akkor látható, hogy a PCI Express x16 mellett látható egy AGP port is.
Így tehát elméletileg mindegyik csatolóval rendelkező VGA kártya is behelyezhető az alaplapba.
Ez egészen odáig igaz is, míg a behelyezhetőn azt értjük, hogy fizikailag belemegy az alaplapba.
Ám sajnos nem minden arany, ami fénylik, és ez ebben az esetben is igaz. Ha megnézzük a csatlakozót, illetve a felette lévő írást, látható, hogy XGP van a csatlakozó mellé írva. És bizony nem véletlen.
Ha a chipset nem támogatja az AGP szabványt/buszt, attól még nem lesz megoldott a dolog, hogy a gyártó felforraszt az alaplapra egy ilyen csatlakozót. Ez az XGP port a Biostar saját trükkös (fél)megoldása, (Xtreme Graphics Port)ami lényegében a PCI buszt használja a kommunikálásra, ami kisebb sávszélességet tud csak biztosítani, ráadásul hivatalosan a Geforce FX5000-es, és a Radeon 9000-es széria támogatott csak. Érdekes, hogy egy Geforce 6600-al is elindult, ami elméletileg már nem támogatott, ám több Radeon 9600PRO VGA kártyával is megpróbáltam, amik viszont nem indultak el. Így vagy úgy, egy biztos, a kései AGP-s VGA kártyák (Geforce 7000-es széria, Radeon X széria és újabb) már tényleg nem működnek benne. Persze ilyen megoldásokat más gyártó is alkalmazott más névvel, pl az ECS AGP Express-nek, az Asrock AGI-nak,az Epox pedig AGX-nek hívta a saját megoldását. Akár hogy is hívjuk ezeket a nem natív AGP csatlakozókat, a közös bennük az, hogy nem teljes értékű AGP csatlakozók, csak fizikailag.
És most ejtsünk egy pillantást a CPU-ra. Aminek a teteje sajnos le van csiszolva.
Alap helyzetben nem jelentene túl nagy gondot, de ez egy kivételes helyzet! Hogy miért? Mert bekapcsolás után, Az Aida64 szerint ez egy olyan CPU, ami nem is létezik.
Az összes tesztprogram Athlon 64 FX38-nak detektálta. Egy gyors google keresésből az derül ki, hogy ilyen CPU nem is létezik/létezett.
Akkor ez valami rejtélyes ki nem adott FX típusú CPU lehet? NA és ha igen, akkor ez miért is különleges?
Az AMD FX jelöléssel adott ki Athlon 64-es CPU-kat, eleinte S939, S940 majd később AM2-es foglalatba is (Illetve jelent meg Socket F-be is) Válaszként az AMD ezt a CPU-t dobta ki az Intel Extreme Edition ellenfeléül. Ezek az FX jelzésű CPU-k, a „sima” Athlon 64 társaikkal szemben szorzózár mentesen kerültek piacra, így a szorzó emelésével könnyebben/kevesebb szakértelemmel lehet ezeket tuningolni, továbbá nem elhanyagolható tényező, hogy mindegyik Athlon 64 FX 1MB L2 Cache-t kapott, míg a sima Athlon 64-ek nagy része csak 512KB-al gazdálkodhattak.
Ha megnézzük a CPU többi paramétereit, látható, hogy itt bizony, mindössze csak 512KB L2 Cache került beépítésre. Oké, lehet hogy ez valami alacsony költségvetésű FX processzornak készült, aminél be vezettek volna egy ilyen limitációt. Semmi gond, állítsuk a szorzót! Na és itt bukik a „piacra soha nem került FX” elmélet, mert 10X-esnél feljebb semmiképp sem sikerült állítani a szorzót. Innentől kezdve ez a CPU egy sima Athlon 64 3200+ modell.
Még egy próbakép átraktam a CPU-t egy Asus A8N SLI Premium alaplapba, ahol szintén Athlon 64 FX38-nak detektálta az alaplap, viszont a szorzó itt is fixen 10X-es volt a maximális, ami beállítható.
Oké ez egy „sima” Athlon 64, de akkor miért detektálja FX-nek több alaplap, több tesztprogram is?
Ennek számos oka lehet, elképzelhető, hogy a gyártás során történt valami hiba a CPU magjában, esetleg valamelyik CPU lábbal van valami probléma, nem megfelelő kontaktus, ami miatt hibásan történik a kiolvasás. Bár szerintem inkább „unkown CPU”-nak kellene (nem) felismernie a programoknak a CPU-t, de valahogy mégis FX38-nak detektálják a programok. Én szerintem a CPU kupakja ráadásul ezért is lett lecsiszolva, hogy véletlenül se lehessen beazonosítani. De nem szeretnék összeesküvés elméleteket gyártani.
Rendben, ha már itt van ez az alaplap, és ez a furcsa CPU, teszteljük le mire képes!
A következő összeállítást hoztam össze:
Biostar K8T890-A9 alaplap
S939-es 1magos CPU 2GHz
2X512MB DDR400 RAM
Geforce FX 5900XT VGA kártya
160GB Samsung 7200RPM IDE HDD
Windows XP SP3 Operációs rendszer
VGA kártyából igyekeztem minél erősebb példányt használni, hogy lássuk, mennyire limitáló tényező ez a félmegoldásként használatos XGP csatlakozó.
Első körben mindent default értéken hagytam. Íme az eredmények:
Semmi váratlan nem történt, olyan teljesítményű a gép, mint bármely más 1 magos Athlon 64-es CPU-val szerelt számítógép.
Futtattam egy 3Dmark2001-et is:
És van 3Dmark2003-as eredmény is:
Látható, hogy a csatoló felületnél írja is a GPU-Z, hogy AGP@PCI, tehát az AGP csatolós kártya a PCI buszon kommunikál. Ennek ellenére itt is annyit hozott a 3Dmark, mint bármely teljesen átlagos alaplappal és CPU-val szerelt számítógépnél. Tehát itt még nem jött ki az AGP nyújtotta sávszélesség hiánya, és elég még ez a megoldás is.
Második körben próbáltam feljebb csavarni Referencia órajel emelésével az órajelet. Viszont ez az alaplap nem tuningra termett, így némileg korlátozva vannak a lehetőségeim. Maximum 232MHz-es beállítást enged az alaplap, amivel még elindul, de már a bootolás alatt lefagyott a rendszer. Míg 228MHz-es beállítás mellett még feszültség emelés nélkül is stabilnak mutatkozott a számítógép. Nagy valószínűséggel az ennél magasabb referencia órajelet már maga az alaplap nem tudja tolerálni, és nem a CPU vagy esetleg a memória a gyenge láncszem.
Lássuk tehát, hogy változnak a tesztprogramok eredményei így:
A gyorsulás szépen látszik, igaz itt benne van az is, hogy a memória időzítéseken is igyekeztem optimalizálni, a minél magasabb teljesítmény érdekében.
Lássuk a számunkra érdekesebb 3Dmarkokat:
Szépen gyorsult mindegyik 3Dmark is, látható, hogy tényleg a CPU a szűk keresztmetszet, elegendő a PCI busz nyújtotta sávszélesség is.
Mivel magasabb órajelet nem sikerült kipréselni az alaplap miatt a CPU-ból így nagyjából itt is lett volna vége a tesztnek, és jöhetne az összegzés a látottakról. Igen ám, de ahogy tesztelgettem a VGA kártyákat, hogy melyikkel indul el a lap, s melyikkel nem, amit még fentebb meg is jegyeztem, egyszer csak azt vettem észre, hogy az Aida64-ben 2200MHz-es órajel szerepel. És akkor jött az a jelenet nálam is, mint a rajzfilmekben, hogy tovább is fordultam, fel sem tűnt, majd 2 másodperc múlva ugrott vissza a tekintetem. Most akkor mi van? gyorsan ellenőriztem a beállításokat, és bizony, a CPU szorzója, valahogy 11X-esre állítódott át, minden más alapon maradt, így a CPU órajele 2200MHz-re ugrott. Gyorsan le is futtattam a CPU igényes tesztprogramokat:
Látható, hogy az értékek az alap 2000MHz, és az emelt, 2280MHz-es értékek közé esett, tehát biztosan nem arról van szó, hogy tévesen detektálja az Aida az órajelet/szorzót, hanem valóban, tényleg gyorsabb is lett a korábbi 2000MHz-hez képest a CPU.
Megpróbáltam a 11X-es szorzó mellett is feljebb emelni a Referencia órajelet, így újból beállítottam a 228MHz-et:
Ismét bebootolt az Oprendszer, ám sajnos már nem volt stabil, mindössze egy képmentést sikerült összehoznom. Gondoltam megpróbálom stabilizálni a rendszert, egy kis CPU feszültség emeléssel, hátha összejön, de a következő újraindítás után a szorzó ismét visszaváltott 10X-esre.
Ezután ismét vissza raktam a CPU-t az Asus A8N SLI Premium alaplapomba, ahol többszöri ki/be kapcsolgatás után szintén sikerült úgy indítani a gépet, hogy a CPU 11X-es szorzóval indult, ami egy újabb újraindítás után ismét teljesen automatikusan visszaváltott 10X-esre. Az egészben az volt a szép, hogy mikor 11X-es szorzóval indult a CPU, a BIOS akkor sem engedett 10X-esnél magasabb szorzót állítani.
Igaziból nehéz ezek után kommentálnom a látottakat. Ez a CPU biztosan nem FX, és biztosan nem valami ritka Engineering Sample (minta) példány. Még a helytelen CPU azonosítást csak-csak meg tudom/tam magyarázni, de hogy a szorzó miért ugrál kb. 80-20%-os arányban10X-11X-es állapot között, végkép nem tudom megmondani. HA egy CPU fix szorzóval jön ki, azt már megváltoztatni nem lehet.
Még egy olyan elméletem van, hogy valójában ennél a CPU-nál 11X-es a gyári órajel és 2200MHz az alap órajele, s valami hiba miatt van, hogy 10X-es szorzóval tud csak elindulni, és ezt érzékelik az alaplapok is, és ezért detektálják tévesen FX-nek, de ez megint csak egy tipp, és sötétben tapogatózás. Egy biztos, lehet hogy ez egy teljesen átlagos Athlon 64-nek készült, de valami oknál fogva sikerült érdekessé válnia.
Azért az alaplapról is írnék egy pár gondolatot! Igazi olcsó megoldás, alacsony felszereltséggel. annak tudatában, hogy ez az XGP csatlakozó is csak egy AGP-nek látszó valami de nem az, szintén csak megmosolyogtató. Ám eme rövid tesztből az jön le, hogy lehet hogy ha egy FX5950 Ultra teljesítményű VGA kártyát már limitálná a PCI busz, de egy egy magos CPU mellett ez még nem, vagy csak részben jön elő. 2 magos CPU-nál, már könnyen elő jöhet a szűk sávszél limitáló hatása, de 2 magos CPU mellé meg már amúgy is illik erősebb VGA kártyát tenni, s akkor már ott van a PCI Express, tehát annyira azért nem rossz megoldás ez az XGP port sem.
