Szóval mára már tombol a DDR2 sőt inkább már a DDR3 memóriás korszak, és a 2GHz-es memória órajel sem ritka, főleg a tuningosok körében.
Ebben a bemutatómban én mégis az első DDR memóriákra fókuszálnék, hogy megmutassam, bizony egy jobbfajta DDR1 memóriának még ma sincs szégyenkezni valója, főleg ha egy jobb alaplap és bika CPU mellett kap helyet.
A DDR1 memóriák hivatalosan 400MHz-ig skálázódnak, de sok gyártó ennél jóval magasabb órajelű, direkt tuningosoknak, hardcore felhasználóknak is készített memóriát.
A teszt főszereplője ezúttal egy pár 600Mhz-en ketyegő A-DATA memória lesz.
Kapacitásuk 256MB modulonként, ami mára kis túlzással kb. semmire sem elég, de arra tökéletesek, hogy kimérjük milyen sebességre képesek
Üzemfeszültségük gyárilag 2, 95V, tehát a gyártó a referencia feszültségtől is igencsak eltért, hisz a DDR1 memóriák üzemfeszültsége hivatalosan 2,6V, de ezt szerintem vállalható, főleg hogy már gyárilag is 50%-al magasabb órajelet, elviselő memóriát kapunk.
A legmodernebb platform, ami még ezzel a memóriával üzemel, az a S939-es AMD processzorok, illetve az ezekhez a CPU-khoz tartozó Nforce4 chipkészlet. Íg hát én is ilyennel teszteltem
Lássuk a tesztkörnyezetet:
DFI Lanparty Nforce4 SLI alaplap
Opteron 170 CPU 2X1MB L2 (kb. az Athlon 64 X2 4400+-nak felel meg)
2X6800ultra SLI VGA kártya
2X256MB 600MHz A-DATA memória
Windows XP SP3 operációs rendszer
Mivel az AMD K8-as architektúrás CPU-inál így tehát a tesztben szereplő processzor is, a CPU-jában van a memóriavezérlő, ezért a memória sebessége részben függ a CPU órajelétől is, így azt is igyekeztem minél magasabb órajelen járatni
A memória sebességet az Everest 5.3-as tesztprogram beépített sebességmérőjével mértem.
Először a kiindulópontot mértem, azaz mikor a CPU referencia órajele „FSB-je” 200Mhz-en ketyegett, ez 400MHz-es memória órajelet jelentett. Lássuk:
Bizony, már így is elég magas sebességet tud felmutatni a DDR memória.
Következő lépésben meg sem álltam 600Mhz-ig, hisz ezeknek, a memóriáknak ez az „alap” órajelük. Ehhez már a CPU-nak 300MHz-es „FSB”-t kellett állítanom, a szorzót vissza vettem 9X-re, hogy a CPU ne fulladjon ki idő előtt, így tehát 2700MHz-en ketyegett a 600MHz-en járó memóriák társaságában:
Az eredmény magáért beszél, a gyorsulás szépen kivehető.
De én itt nem álltam meg, próbáltam még magasabb órajelet kihozni memóriáimból
Sajnos nem tudtam megnézni a memória legmagasabb órajelét, mert a CPU-ban lévő memóriavezérlő fulladt ki.. így a ramokat „csak” 633Mhz-ig bírtam húzni, ez fölött a gép nem volt hajlandó elindulni, hiába emeltem a 2,95V-os feszültséget 3,2V-ig is akár, meg sem nyikkant…
De mivel éreztem, hogy a memóriáimban van még tartalék, ezért a RAM-ok késleltetését próbáltam lejjebb szorítani. A sikeres kísérlet érdekében a memóriák üzemfeszültségét 3, 2V-ra állítottam be.
Ahogy az eredményeken látszik, sikerült még egy kis sebesség többletet kinyerni a memóriákból.
Azt hiszem sejtésem beigazolódott, ha van valami spécibb DDR1 memóriánk, akkor azzal, ha a mostani DDR3 memóriák sebességét nem is lehet hozni, de megközelíteni igen.
Ez a teljesítmény pedig még tovább fokozható lenne, ha sikerülne egy magasabb órajelen ketyegő CPU-t kifogni. Erre az a bizonyíték, hogy a régebbi Athlon 64 X2-m mellett is lemértem a memóriákat, hogy mit mennek, miközben a CPU már majd’ 3,2GHz-en ketyegett:
Ugyeugye? Azért mert a DDR1 memória régi, nem biztos, hogy lassú is.
Felmerül a kérdés, hogy akkor mi értelme van a DDR2-nek illetve a DDR3-nak? A válasz egyszerű: ehhez a tempóhoz ezeknek az A-DATA RAM-oknak 3, 2V-ra van szükségük, míg ugyanezt a sebességet a DDR3-as memóriák akár 1,6V környékén is tudják, ami kisebb hőtermelést, kevesebb fogyasztást jelent.
Lényeg a lényeg, tud gyors lenni a DDR1 memória is, cask adni kell neki lehetőséget