Sony VAIO VGN-P11Z (Rém)álom

Sony VAIO VGN-P11Z (Rém)álom

Annak ellenére, hogy az évek folyamán eszméletlen mennyiségű hardvert halmoztam fel, mégsem tartanám magamat kütyü mániásnak. A kütyü alatt a tenyérbe való apró készülékekre gondolok. Természetesen ezekből is akad pár darab, de csak olyanok, amik a maguk idejében csodának, utána pedig legendának, s máig annak számítanak. Ilyen például a HP Jornada 728-asom, vagy a Toshiba Libretto 100CT-m, de ide sorolnám a Sony VAIO VGN-UX17GP készülékem (Mindegyik linkelhető, ha még nem olvastad őket, klikk a nevükre)

siti fórumtárs, és egyben nagyon jó barátomnak köszönhetően lett volna rá lehetőségem, hogy a kollekciómat bővítsem egy Sony VAIO VGN-P11Z típusú készülékkel!

Maga a készülék 2010 Májusában debütált, és az Intel Atom platformra épült.

A gép több fajta kiépítésben került piacra, de ezek csak a HDD vagy SSD méretében és a CPU órajelében különbözhettek.

Először ismerkedjünk meg a gép külsejével:

 

Sony VAIO VGN-P11Z

 

A gép első ránézésre is elég keskenynek tűnik, és hát végül is az is. A teteje fényes dukkót kapott, a színe pedig fekete.

Vagy mégse’?

 

Sony VAIO VGN-P11Z napfényben

 

Ha a fény úgy esik, rá akkor sötétzöld színben pompázik, aminek biztosan megvan a hivatalos neve, de én csak ilyen egyszerűen nevezem a színeket.

 

Kinyitva elénk tárul a fémes hatású billentyűzet, és a 8 colos 1600X768-as felbontású kijelző.

A gép kinyitva

Ha a billentyűzetet jobban megcsodáljuk, látható a Trackpoint, mint egérpozícionáló, ami ráadásul a koppintható fajta, azaz ha „rá koppintunk” akkor azt bal klikkelésnek veszi. (Itt szeretném megemlíteni, hogy nagyon jól működik ez a funkciója)

Billentyűzet közelebbről

Ezen kívül, még amit érdemes megemlíteni, az pedig a gombsor fölött a bal felső, és a jobb felső sarokban elhelyezett apró hangszóró, ami már a méretükből adódóan is egyértelművé válik, hogy elég gyenge a teljesítményük, ám a minőségükre ez már nem igaz, mert igaz halkan, de nagyon szépen szólnak

 

A gép jobb oldalán találjuk a dokkoló csatlakozóját, amit sajnos nem tudok bemutatni, de elmondások alapján azon találunk még 10/100/1000-es LAN csatlakozót, valamint további USB portokat.

A dokkoló csatlakozója alatt találni még egy USB2.0-s portot.

Jobb oldala

A baloldalon van a töltő csatlakozója, illetve kapunk még egy USB 2.0-s portot, és egy 3,5-es Jack kimenetet a fülhallgatónak, vagy nagyobb hangfalnak, illetve látható egy aprócska szellőzőnyílás is.

Bal oldala

A gép elején található a bekapcsoló csúszka, a Wifi/Bluetooth bekapcsoló csúszkája, valamint kapunk egy SD kártya, és egy Memory Stick kártya olvasót is. Ezekről sajnos, ha megfeszülök, sem tudok jobb minőségű képet készíteni.

a gép eleje

A gép alján

A Sony alja

Van a 7,4V-os 2100mAh-s akkumlátor, ami 16Wh-s teljesítményre képes, továbbá az akkumlátor alatt van egy SIM kártya foglalat is, ami segítségével 3G hálózat segítségével is tudunk a géppel internetezni.

Bekapcsolás után elénk tárul a tű éles kép, ami a gép egyik (és sajnos, majdhogynem az egyetlen) erőssége

Windows7 készen áll

És most pedig lássuk a hardvert:

Intel Atom Z520-as CPU

2GB DDR2 533MHz memória (Single Chanel)

Intel GMA 500 IGP VGA

Gyárilag 60GB 1,8”-os ZIF HDD, de a cikkben, szereplő gépben egy 16GB-os SSD kapott helyet

8”-os 1600X768-as UWXGA 25:12-es képátmérővel

Mindehhez pedig 0,59KG társul

Windows 7 Home Basic SP1 oprendszer

Még mielőtt a felhasználhatóságát kezdenénk kitárgyalni a gépnek, kicsit ismerkedjünk meg jobban az Atom platformmal.

Az Intel az Atom Z500-as családot 2008-ban mutatta be, s a célja az volt, hogy egy nagyon alacsony fogyasztású, olcsón gyártható CPU-t készítsen el. Ezt a kritériumot sikerült is megvalósítania, hiszen az adott CPU mindössze csak 2,2W-ot fogyaszt, ami nagyon kevés.

A gépben szereplő Atom Z520 magja 45 nanométeres csíkszélességgel készült, és 1 CPU maggal rendelkezik, ami a Hyper-Threading-nek köszönhetően egyidejűleg 2 szálon tud dolgozni, órajele pedig 1,33GHz. L2 Cache-ből 512KB jutott neki, SIMD utasításkészletből pedig az MMX, az SSE, az SSE2, SSE3, SSSE3, az NX bit, és végül a Virtualizációs technológia van támogatva. 64bites utasításokkal NEM boldogul a gép. A CPU-ba integrált memóriavezérlő maximálisan 2GB memóriát támogat, így az ebben a gépben maximálisan ki is van használva.

A Kifejezetten az Atom Z500-as CPU családhoz fejlesztett Intel GMA 500 IGP-t, ami ennél az Atom Z500-as sorozatnál még NEM a CPU-ba lett integrálva a Drictx10.1-et támogatja hardveresen, aminek lényegében semmi értelem nincs, annak viszont annál inkább, hogy megoldott a h.264-es formátumú videók gyorsítása

És akkor lássuk a teszteket!

Első körben a szokásos tesztjeimet futtattam le, ami a Winrar Benchmark-ot, Super PI-t, és Linx –et tartalmaz:

benchmarkok

Amikor megjelent az Atom platform, és elárasztották a tesztek az internetet, mindenhol azt írták, hogy igen, a fogyasztás tényleg nagyon korrekt, de a teljesítmény is a fogyasztással egyenértékű, azaz igen alacsony, akkor nem tévedtek.

Hiába a Hyper-Threading, és hiába a viszonylag fejlett architektúra, ezt a szintet nagyjából egy 2GHz-es Pentium 4 hozza, vagy egy hasonló tudású Athlon XP, annyi különbséggel, hogy azok már az Atom megjelenése előtt 7 évvel korábban piacon voltak.

Tehát a gép nyers erejétől tényleg nem szabad hasra esni. Ennyit tud, ezzel kell beérni.

Természetesen kíváncsi voltam, hogy mire képes a GMA500-as Videó vezérlő, és lefuttattam egy 3Dmark2001-et:

3Dmark2001

Az alig több mint 1000 pont már sejteti, hogy bizony itt még nagyobb gondok vannak a teljesítménnyel. A részletezésnél látszik, hogy a tesztek átlagosan 10 FPS-el futottak, azaz már-már a diavetítés kategóriába esett a dolog. Persze az ember nagyon nem játékra, és combos 3D-s megjelenítésre fogja használni a gépet, de a vicc az egészben az, hogy a korábbi Intel integrált grafikus vezérlők is erősebbre sikerültek, mint ez a GMA500, pedig az Intel a 2000-es évek elején a 3D-s megjelenítés téren finoman fogalmazva is elég gyengén teljesített.

 

Innentől kezdve nagyon nem is mentem bele játékok tesztelésébe, mert nem igazán volt, ami elfusson.

Egyedül az Unreal Tournament-et raktam fel, igen, a legelső részét, ami még 1999-ben jelent meg.

A játékot be is állítottam 1600X768-as felbontásra, azaz a gép kijelzőjének natív felbontására, de kb. 2FPS-el futott a játék, aztán visszavettem 1024X768-ba ahol már 18-20FPS körül karistolj a játék, igaz a részletesség High-on volt.

Elég vicces, hogy a gép megjelenésekor egy több mint 10 éves játék csak erős kompromisszumok mellett volt hajlandó futni.

Úgy voltam vele, hogy próbálom magam ezen a részén is túltenni, és megpróbálom a gép filmlejátszós képességét is letesztelni. Először is a Youtube-t hívtam segítségül, az Opera böngészőből, amire a Flash Player 11.6 volt feltelepítve. Nem véletlenül lett ez a párosítás! Majdnem egy egész napot azzal töltöttem el, hogy próbálgattam az Internet böngészőket, és a különböző Flash player-eket, hogy melyikekkel tudok folyamatos videó lejátszási sebességet elérni, és végül ez lett a győztes.

Halkan megemlítem, hogy ha a 12-esnél újabb Flash Player-t használtam, akkor teljes képernyőben nem sikerült akadás mentesen lejátszani videót, még 360P-s felbontásban sem. De végül összejött

youtube

Látható, hogy a CPU, teljes ablakos lejátszási módban erős 80%-os terheléssel dolgozott, tehát, nagyon nem érdemes a háttérben mást is futtatni, mert akkor már garantáltan nem fog menni a videó lejátszás. Az már csak hab a tortán, hogy a Windows Aero felületét is ki kellett kapcsolni

Mivel az SSD-n túl sok szabad hely nem volt, ezért az asztali számítógépemről osztottam meg videókat, s WIFI-n keresztül próbáltam a géppel lejátszani. Első körben egy 720P-s videó klippet, amit a Media Player Classic Home Cinema lejátszó programmal indítottam el:

720p

Végre mosolyra görbülhetett a szám, mert különösebb probléma nélkül ment a lejátszás, a CPU 30%-os terhelés mellett képes volt játszani a videót.

Végül pedig, igaz remegő kézzel, de némileg bizakodva indítottam 1080P-s tartalmat is:

1080p

Itt is szerencsém volt, hiszen problémamentes volt a videós lejátszás, végre a nagyon jó minőségű kijelzőnek hasznát lehetett venni, tényleg remekül mutatott rajta a magas felbontású videó, ráadásul a CPU is 40%-os terheléssel vitte a videót

 

Összegezzünk!

A Sony VAIO VGN-P11Z minden kütyümániás (rém)álma. Hiszen a Sony eme megoldásában ezúttal sem kell csalódni, hiszen egy nagyon korrekt, minőségi gépet rakott le a gyártó az asztalra, amibe ilyen téren nem lehet belekötni. A kijelzője több mint jó, már-már túl jó, a billentyűzete is remek. Kapunk két fajta memória kártya olvasót, s manapság már egy Micro SD kártya nagyobb, akár 32-64GB-os méretben sem drága, így egy SD-Micro SD adapterrel olcsón tudjuk bővíteni a háttértárat, ha erre van igény. Az akkumlátora a gépnek nem valami nagy, de miután a hardver fogyasztása sem túl sok, átlagos használat mellett 2 órát kibír a gép róla, illetve nálam ennyit bírt. Új korában ennek akár a 1,5-2X-esesét is tudhatta, tehát erre sem lehet panasz.

Viszont a remek külső nem tudja megszépíteni a belsőt, amire még én is azt mondom, hogy nagyjából használhatatlan.

Én az az ember vagyok, aki egy 20 éves hardverre is megmagyarázza, hogy mire jó, mit lehet rajta futtatni.

Na most ennél a gépnél sajnos elég szegényes a felhozatal, mert lényegében 3D-s játékok futtatására alkalmatlan a gép. Elképzelhető, hogy a 90-es évek közepéről-végéről lehetne szemezgetni egy-egy játékkal, ami még Windows 7-en is hajlandó elindulni, (Például a Quake1 azért jól ment) De azoknál pedig az a gond, hogy a kijelző natív felbontására nem lehet beállítani azokat. Tehát nagyjából a pasziánsznál ki is merül a dolog.

Internetezésre sajnos szintén csak erős kompromisszumok mellett lehet vele, hiszen mára már minden weboldal tele van tűzdelve különböző Flash tartalmakkal, reklámokkal, Bannerekkel, amik legyilkolják a gépet, és igen döcögősen megy az oldalak szkrollozása. Online videó lejátszásra is ugyanaz igaz, azaz még egy alap, 360P-s videóval elboldogul a gép, de kérdés még meddig? Hiszen amint jön az, hogy már 12-es Flash Player alatt el sem indul a lejátszás, vége a dalnak. (Jó persze lehet html5-el is használni a Youtube-t, de itt most magáról az elvről van szó :-) )

Egyedül a videós lejátszással nincs probléma, de hiába szép, és tű éles a kijelzője, azért egy szabad vasárnap délután ágyban fekve nem ezen a gépen szeretnék filmezni.

Hogy kinek ajánlom a gépet? Olyan kütyümániásoknak, akik nem akarják használni a gépet, csak a polcra kirakni, és gyönyörködni a külsejében, mert sajnos bekapcsolás után eme álom gép gyorsan rémálommá változik

 

About bacsis

8 hozzászólás

  1. Ömmm, ezt a vasat még a P3-as notim is megeszi :D
    JÓ, Windows 7 alatt meg van lassulva kicsit az 512 MB RAM miatt (cirka 200 ponttal kevesebb a 3DMark 01), de akkor is ez az Atom egy vicc :D

    https://drive.google.com/folderview?id=0Bzw2TpzO2O1OMVFtLTA3RF9kcFk&usp=sharing

  2. Bizony, nem nagy szám, nekem ezek a netbookok sose tetszettek, mert lehet, hogy kicsik, de kicsi a kijelző, kicsi az akksija és régi játékokra is teljesen alkalmatlan.

  3. Szia!

    Gépelni milyen rajta?
    Amúgy nekem is nagyon tetszenek ezek a kicsi kis gépek.

  4. Csak úgy szólok, hogy az Intelnek sok köze a GMA500-hoz nincs. Az egy PowerVR SGX535 kicsit megturbózva. Gyakorlatilag iPhone 3GS GPU-ja. Annak meg HVGA-t kell meghajtani és a max amit visz az a NOVA3 és a GTA3.
    Bizony ez az a hírhedt fos amit mindenki utál, és amiért az atom név le van járatva. ARM-en meg tarolt a cucc.

  5. Régebbi játék: pld az Unreal1 ( nem az UT1 ) DX patch- el tetszőleges felbontásban/képaránnyal is fut Win7 alatt, 32/64bit- en is. Ez elég jól menne ezen is sztem.

  6. Ez a gép nem játékra való, a mozgathatóságon van a hangsúly. Arra amire kitalálták (net,film,zene,adatfeldolgozás szükség esetén) tökéletes. Logikus, hogy nem egy erőgép… de ezt senki nem is várta el tőle.

Leave a Reply