Az enyém 10,5 centi… Vastag!

Jópár évvel ezelőtt kaptam egy Acer LX1100-as típusú laptopot, csak magát a gépet, de a felkínáló szerint a gép egy univerzális töltő csatlakoztatása után elindult és képet is adott. Így egy újabb gyöngyszemben reménykedve fogadtam el a gépet.

Megérkezte után egyből kipróbáltam, és sajnos nem voltam boldog, mert igaz a gép elindult, képet is adott, a BIOS-ba is be lehetett lépni, de ott semmit sem lehetett állítani, mert lefagyott a gép. A megfelelő beállítások nélkül meg nem volt hajlandó bootolni. Így felköltöztettem a padlásomra, „a majd egyszer lehet, hogy kezdek velük valamit kategóriába” rakott gépek tetejére. És hát le is húzott a laptop ott jópár évet. Míg nem, most a nyáron ráleltem, gondoltam hát, kipróbálom. Ugyanúgy elindult, de sajnos a bootolásig ezúttal sem jutottam vele. Ekkor kicsit elhatározottabb voltam, és gondoltam, nem adom fel egykönnyen, megcsinálom, vagy megcsináltatom.

Szétszedtem atomjaira, de sajnos csak maga az alaplap, és a rákötött kijelzővel is ugyanazt produkálta a gép. Abban reménykedtem, hogy hátha csak az alaplapi Dallas chip okozza a hibát, hiszen az tartalmazza a Cmos beállítások megtartásáért felelős akkumlátort is. De mivel az alaplapra forrasztott volt, így külsős segítséget igényeltem. FinalCaleb barátom szívesen elvállalta az Dallas chip kicserélését. A képen, az alaplap jobb oldalán látható, hogy a Dallas chip tetejére rá lett építve egy cserélhető szabványos RC2032-es gombelem

 

Ekkor egy aprócska fény kigyulladt, hiszen már lehetett a BIOS-ban állítani mindent, ami szükséges, hogy elinduljon a rendszer, de bizony még ráncolhattam a szemöldökömet. Jöhetett az összeszerelés,  csak miután a szétszedés és az újból összerakás között eltelt egy bő hónap, az összerakás is egy újabb kihívás volt, ráadásul kiderült, hogy  a laptop floppy meghajtója, és a merevlemeze is hibás volt.

A Floppy meghajtó kevésbé volt nagy érvágás, mert egy teljesen átlagos asztali PC 1,44MB-os floppy meghajtóját tartalmazta, némileg vékonyabb kivitelben. Fogtam egy normáls Floppy meghajtót, lebontottam a burkolatát, és már passzolt is a „kis” Acer-be.

Igen ám, de adöglött HDD miatt  már nagyobb volt a gond, mert igaz ebből is egy teljesen átlagos 3,5 colos asztali merevlemez passzolt a laptopba, csak hogy a tápellátása már egyedi volt.

Már féltem, hogy itt is forrasztgatni, és moddolni kell, de észre vettem, hogy ebből a korból az összes, vagy legalábbis nagyon sok conner desktop HDD-t lehetett úgy is árammal táplálni, ahogy azt ez a laptop tudja biztosítani. Viszonylag elég sok (100+) régi párszáz MB-os HDD-m van, mindenféle gyártótól, de Conner-ből csak egyet találtam. Nem működött. Aztán egészen véletlenül egy szintén évek óta, a padláson porosodó 486-os félkonfigon megakadt a szemem. Az esély, hogy ilyen HDD-t tartalmazzon, kb 1%. De bejött. Conner típusú HDD volt benne. Bíztam benne, hogy működni fog, és működött. Így hát összeállt, működött, úgy, ahogy az a nagy könyvben meg van írva!

 

Az első reménysugarak:

Na de mit is tud pontosan ez az Acer LX1100-as típusú hordozható számítógép?

Intel 386SX 16MHz CPU

3MB RAM (de akár 5MB-ra is felbővíthetem)

120MB-os Conner IDE HDD (40MB-ra leformázva)

10 colos640X480 monoVGA megjelenítő 16szürke árnyalattal

DOS6.22 operációs rendszer

Igaziból a laptop fizikai mérete babonázott meg, és ez miatt adtam neki még egy esélyt, mert igaz a 90-es évek legelején jóval vastagabbak voltak a laptopok, mint a mai ultrabook csodák, de ez a gép a kortársain is rendesen túlmutat, egy mai gép mellé téve pedig főleg, még finoman fogalmazva is feltűnő

Ehhez igen impozáns, hajszál híján 6kg-os tömeg is társul. Így hogy könnyebben cipelhessük a gépet, az elejéből ki lehet húzni egy fogantyút is.

Itt a gép elején láthatjuk még a bekapcsoló gombot, és a floppy meghajtót is.

A gép oldali különösebben nem izgalmasak, mindössze a töltő csatlakozóját rakták a jobb oldalára.

A gép csatlakozói szokásosan, hátulra kerültek, ahol van egy soros, két párhuzamos, és egy PS2-es port, illetve a VGA csatlakozó is. Továbbá található egy széles csatlakozó amire talán dokkoló illeszthető, de ebben nem vagyok biztos, és túl sok infót nem találtam róla. Opcionálisan  egy 2400Byte/sec-es modem is beépítésre kerülhetett volna, de ez a gép ezt nem kapta meg.

A fedlapot felnyitva elénk tárul a 10 colos 16 szürke színárnyalatos kijelző, és a billentyűzet, aminek az érdekessége az, hogy a billentyűzetet is kiemelhetjük, ami alatt megtalálható az akkumlátor, és itt tudjuk a memóriát is bővíteni.

 

Na de mire is jó egy 25 éves laptop? Természetesen elsősorban ma már csak nosztalgiára lehet használni, de hát nekem pont ez volt a célom ezzel a géppel is! Így erre a PC-re is felkerültek a már több cikkemben is bemutatott klasszikus játékok, ezek közül mutatnék be most is párat:

 

Stunts:

A máig egyedinek számító autós játék, ahol több autó közül választva kell egy egyénlieg megépített akadálypályán minél gyorsabban végigmenni, akár egyedül, akár egy számítógépes ellenféllel.

 

Test Drive3:

Az elég komoly szimulátoros tulajdonságokkal rendelkező autós játék komoly kihívást jelent mindenki számára, hiszen gyors hajtásért a rendör üldözni kezd/elkap. Ha egy bogár a szélvédőnek csapódik, az elkenődik, amit persze ablaktörlővel letörölhetünk, ha kimegyünk a pályáról könnyen defektet kaphatunk, nagy sebességnél pedig lesodródik az autó az útról, szóval kis túlzással máig megállja a játék fizikája a helyét a mostani nagy nevek között is

 

Grand Prix:

Forma1-es versenyzős játék, amiben a kedvencem hogy, el lehet füstölni a motort, ha túl magas fordulaton hajtjuk az autót

 

Simcity:

Ki ne ismerné a városépítős szimulátor első részét? Természetesne már itt is az volt a lényeg, hogy minél nagyobb metropoliszt építsünk

Dyna Blaster:

Egy kis figurával kell lepakolni a bombákat, amik robbanáskor elpusztítanak mindent ami az útjukba ér. Arra kell törekednünk, hogy mi saját magunk ne, csak az ellenség kerüljön a lángcsóvába. A játékot akár 4-en is játszhatjuk.

 

Prehistorik:

Az egyik legjobb mászkálós játék szerintem a korszakból, aranyos grafikájának köszönhetően a gyerekek is kedvelik. A lényege hogy egy ősemberrel, és annak a bunkós botjával fejbe kell csapkodni az ellenfeleket, és így minél több élelmet összegyűjteni.

 

Street Road 2

 

Az első olyan autos játék, ahol az autónkat viszonylag szabadon tuningolhatjuk, cserélhetjük az alkatrészeket a nagyobb sebesség elérése érdekében,  igaz Nitró tudtommal nincs, viszont motor finomhangolás, s különböző upgrade lehetőségek garmadájával találjuk magunkat szembe, amiknek hála olyan játék lett belőle, hogy napjainkban is megirigyelhetnék a mostani aktuálisak

Wolf3D:

Az első First per Shooter játék, igaz mai szemmel elég kezdetlegesnek néz ki, de a maga idejében igazi korszakalkotó 3Dimenziós játék volt.

 

Természetesen, mai szemmel, egy 16MHz-es 386-os laptop, elég gyenge képminőséggel nem túl sok mindenre jó, de ezúttal is be tudtam mutatni jónéhány régi klasszikus játékot, amikkel kellemes perceket tölthetünk el egy olyan gép társaságában, ami remekül vissza adja a 90-es évek laptopjainak a hangulatát.