AMD Ryzen 9 5900X gyorsteszt

Egy cimborám kért meg, hogy építsünk neki valami „baszó” gépet. A projekt nem ment egyik napról a másikra. Még valamikor a nyáron kezdett körvonalazódni a dolog. Sokat beszélgettünk, hogy mit is kellene. A fő koncepció az volt, hogy felső kategóriás gép legyen összerakva, ami sok-sok évig, kompromisszum mentes lesz/legyen. Tudtuk, hogy zsebbenyúlós lesz a dolog, de azért úgy terveztük, hogy maradjunk a józan ész határain belül. Ha pénz van, minden van, és a lehetőségek tárháza nyílik meg. Én úgy gondolom, hogy lehet ilyenkor venni jót, vagy egy hajszállal jobbat mint a jó, de a végeredmény akkor is az lesz, hogy garantáltan elégedett lesz a felhasználó. A miértekbe nem szeretnék belemenni, hogy miért épp ezt vagy azt, de én a következő konfigurációt állítottam össze a cimborámnak:

Asus ROG Stix GA35 (X570 chipset) alaplap
AMD Ryzen 9 5900 CPU 12 mag 24 szál
2X16GB DDR4 RAM@ 3600MHz
(ideiglenesen) GTX 1060 3GB VGA kártya
256GB SSD+4TB HDD
750W PSU
NZXT AIO Vízhűtés

Mivel számomra ritkán adatik meg, hogy ilyen teljesítményű számítógéppel dolgozhatok, meg amúgy is hobbim a számítástechnika, naná, hogy leteszteltem. S, ha már lefuttattam pár tesztet, gondoltam közkincsé teszem az eredményeket. A cikk címébe azért említettem meg, hogy gyorsteszt, mert az eredményeket nem fogom semmivel sem összehasonlítani, nemes egyszerűséggel, szimplán nem nagyon volt mivel. A háztartásomban, ahol azért van jó néhány számítógép, a legerősebb teljesítménnyel rendelkező processzor/konfig is egy reumás csigának számítana a Ryzen 9 5900X-hez képest, s hogy ecsetelgessem, hogy 500%-okat ver rá a Ryzen, kb. semmi értelmét nem láttam. Szóval csak a nyers eredményeket közlöm, aztán majd mindenki hasonlítgatja a sajátjához, ha van kedve.

Szokás szerint, a tesztek előtt ezúttal is egy pár szóban írnék magáról a vasról:

Az AMD a Ryzen CPU családot, és az AM4-et 2016-ban dobta piacra. A CPU neve a felemelkedésre utal/célzoz (raize szó után szabadon) ami igen találóra sikerült, hiszen ez a CPU család az AMD utolsó utáni esélye volt, hogy ismét piaci tényező lehessen az Intel mellett.
A sztorit mindenki ismeri, a korábbi sok-sok éveken át zajló „altatás” után tényleg olyan processzort rakott az AMD az asztalra, hogy mindenki elismerően csettintett. Igaz eleinte voltak kisebb problémák, főleg a memória kompatibilitás terén, de az AMD gőzerővel dolgozott a problémán, s ezek az emlékek mára szinte teljesen kikoptak a köztudatból. Az AMD még 2016-ban mondta, hogy jó pár évig piacon tartja az AM4-et, amit a leg-elvakultabb rajongók sem vettek komolyan, de ezt az ígéretét is betartotta a gyártó. Igaz minden egyes újabb generációs Ryzen processzorokkal újabb chipsetek is debütáltak, de az oda-vissza kompatibilitás megmaradt.

Az 5000-es Ryzen Processzor család lett az utolsó, ami még AM4 tokozást használ. Eme sorok írásakor már piacon van a friss ropogós AM5 is, de azért egy 5000-es szériás Ryzen-el még hosszú-hosszú évekig el lehet lenni. A Ryzen 9 5900 CPU 2020 Októberében került piacra, s a Zen 3 architektúrára épül, amely már 7 nanométeres csíkszélességgel készült. A Vermeer kódnevű CPU magokból a Ryzen 9 5900X 12-t kapott (ez felett már csak AM4 fronton a Ryzen 9 5950X van, ami 16 maggal rendelkezik) SMT támogatás természetesen van, ami segítségével 24 szálon képes dolgozni a processzor.
A CPU alap órajele 3,7GHz, de a Turbo segítségével 4,7GHz-ig is fel tud kúszni. L2 Cache-ből magonként 512KB, míg L3 Cache-ből 2X32MB áll rendelkezésre. Korábban minden cikkemben le szoktam írni, mely SIMD utasításkészletek állnak rendelkezésre, de itt már annyi minden elérhető, hogy a cikk végéig írhatnám. Lényegében minden IS elérhető. Az összes SSE, AVX, AVX2, csak hogy a legfontosabbakat említsem. Természetesen egy jó ideje A CPU részét képezi a memória vezérlő, ami itt már 3200MHz-es DDR4 modulokat támogat. Illetve a PCI Express vezérlő is ami szintén a 4.0-s szabványt támogatja.
Igaz lockmentes a CPU, azaz szabadon állítható a szorzó, ezáltal az órajel, de mivel az AMD órajel kezelése már annyira „kifinomult” és az adott terheléstől, fogyasztástól, és hőmérséklettől függően olyan precízen be tudja állítani a legjobb órajelet, hogy otthoni körülmények között (szinte) teljesen értelmetlenné vált a tuning, mert akár ronthatunk a teljesítményen, mint sem javíthatunk. Így a túlhajtástól ezúttal eltekintettem. A CPU-n úgyis van egy NZXT Kraken Z53-as vízhűtés, ami igyekszik hűvösen tartani, s ezáltal majd pörög a CPU, ahogy csak tud.

Szóval jöjjenek a tesztek:

A Super PI 8sec alatti futási sebessége még annyira nem is nagy dobás, hiszen egy pár generációval korábbi, de 5GHz fölé húzott CPU-val is könnyedén meg lehet lépni ezt az eredményt, hiszen ez csak 1 szálon fut. De a többi érték eléggé impozáns. 50ezer Kb/sec-es Winrar érték, a 220Gflops feletti LinX eredmény mind-mind olyan érték amit korábban soha nem láttam.
Apró figyelmesség még, hogy a memóriák természetesen, a névleges értékükön, 3600MHz-en ketyegnek, ami már „tuningnak” számít. De természetesen ennyit lazán „megugrik” mind az alaplap, mind a CPU (memória vezérlője)
Adjunk a CPU búrájának egy kis Cinebench R11.5-t

Szerintem nem nagyon kell részleteznem. Ami-nap volt szerencsém egy 3900X-hez is, az is döbbenetesen nagyot lépett. Hát a Zen 3-as Ryzen 5900X rá rakott még egy szívlapáttal. Még itt annyit említenék meg, hogy továbbra is a Precision M6800-as Dell laptopot használom főgépnek, a maga kis Core i7 4930MX CPU-jával, és még az is bőven elég teljesítményt tud.

Mivel a gép még nem kapta meg a végleges VGA kártyáját, ideiglenesen a korábbi gép GTX 1060-asa lett átmentve, így játék teszteknek túlságosan nincs értelme. De szerencsére a 3Dmark2001, ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább lesz alkalmas CPU tesztre. Hiszen manapság bármilyen, mai szemmel nézve egyszerű kártyát rakunk a gépbe, a 3Dmark2001 úgyis CPU limites lesz. Lássuk tehát mit dobott a 3Dmark2001:

90ezer! pont felett azért nem egyszerű domborítani. Ne felejtsük el, hogy hiába a 12 mag, 24 szál, a tesztprogram csak 1 szálon/magon fut. Jó volt látni, hogy az esetek többségében kiakadt az FPS számláló, és fix 999FPS-t mutatott… Valójában annál is magasabb számokat dobott a rendszer időnként.

Jöjjön a 3Dmark2006:

Itt is elsősorban a CPU pontszámra hívnám fel a figyelmet, azzal az adalékkal, hogy a CPU intenzív tesztje a programnak 4 magon tud csak futni (míg az első sorban grafikai tesztek 2 magon). Most először láttam, hogy a 3Dmark06 CPU tesztje elérte a stabil 8FPS-es sebességet. Ha így fejlődünk, egy 20 év múlva már meg lesz a folyamatos 25-30FPS-es futási sebesség is.

Összegzés:
Eme kurta tesztem is elég volt arra, hogy rámutasson, a Ryzen egyik legerősebb AM4-es processzora irgalmatlan erősre sikeredett. S igaz játékok alatt nem feltétlenül lesz kihasználva a teljes ereje, hiszen nem tudnak a játékok 8 mag/szál felett annyira jól (vagy leginkább sehogy) skálázódni, de a CPU nyers ereje még évek múltán is bőven elegendő lesz, s akkor már a játékok is valószínűleg ki fogják használni a 8 mag feletti magokat is. Tehát úgy gondolom sok-sok évig bármilyen használatról legyen szó, bőven elegendő lesz ez a processzor.