Építsünk majd’ 10 éves platformra “új” gépet?!

Építsünk majd’ 10 éves platformra “új” gépet?!

Lelövöm már az elején a poént: A címmel (ezúttal is) némileg túlzok, hiszen a platform sincs még egészen 10 éves, a VGA kártya pedig egy (többé-kevésbé) aktuális modell lesz.Ráadásul a tesztelt játékok pedig nem mind 2022-es nevek (azaz a platform, és a játékok megjelenése között nincs 10 év), de ennyi barokkos túlzást kérlek nézzetek el nekem, viszont garantálhatom, hogy ennek ellenére ezúttal sem mindennaposan közelítem meg a PC építést.
Már korábban is írtam egy nagyon hasonló hangvételű cikket:
10 éves PC-t napjaink játékaira
És most ezúttal is ilyesmi bemutatót készítettem el.
Mindig is volt egy olyan perverzióm, hogy amikor építettem gépet, mindegy, hogy melyik korból származó platform volt a kiválasztottam, a lényeg, hogy az adott kor felső kategóriájára épüljön. Legyen az csak egy-egy kiállítási/hobbi gép, vagy pedig napi használós. Vagy abszolút felső kategória, vagy semmi. És ez a perverzióm máig meg van.
A sztori ott kezdődött, hogy 1,5 éve eladtam az asztali gépemet, ami több tényezős volt. Röviden és tömören, és a fő indok az volt, hogy nem igazán használtam ki, és bőven tudtam helyettesíteni egy mobil Workstation-al
Dell Precision M6800: Dolgozz, és játssz

Tényleg jól el voltam, és vagyok máig azzal a “kis” laptoppal. De egy számítógép gyűjtő úgy sem bírja számítógép nélkül. S ez rám is igaz. Persze, el vagyok a laptopommal, de csak kéne valami asztali gép. Már előre tudom, hogy úgy sem fogok olyan sokat játszani vele. Persze az újdonság varázsa meglesz, de szép lassan ez kopni fog, és lesz, hogy hónapokig nem indítok rajta el egy játékot sem. Ezt diktálja az agyam. A szívem viszont azt, hogy márpedig kell nekem most akkor is.
Erre jön hozzá az, hogy vagy felső kategória, vagy semmi.
Mivel a legújabb fejlesztésű alapot “nem szeretném” kifizetni, így ezúttal is a használt piacon nézelődtem. Ahol nem is kellett túl sokáig nézelődni, mert amint elhatároztam, hogy gép kell nekem, már tudtam is, hogy az LGA2011-v3 platformját fogom választani.
Gyorsan álljon is itt, mi lett végül összerakva, aztán majd utána pár mondatban összefoglaljuk a lényeget:



Asrock X99 Extreme4 LGA2011-v3 alaplap
Core I7 5820k CPU 3,3GHz@4,3GHz
2X8GB “Kommersz” 2400MHz memória
Nvidia Geforce RTX 3080 10GB VGA kártya
512GB M.2 NVME SSD+2X512GB SATA3 SSD@RAID0
750W Chieftec PSU
Windows 10 PRO operációs rendszer

És akkor most beszélgessünk egy kicsit a hardverelemekről:

Asrock X99 Extreme4 alapap Core i7 5820k CPU, illetve maga a platform:

Az Intel az abszolút felső kategóriába elsőként az LGA1366-os tokozású CPU-it indította útjának, még 2008-ban. Ezt a platformot az Intel HEDT platformnak is hívja. (HEDT= High-End Desktop Platform) Ami arról volt mindig híres, hogy brutál asztali gép teljesítményt nyújtott… Brutál áron. Az LGA1366-ot a Sandy Bridge-E és Ivy Bridge-E platform követte, immár 2011-es CPU tokozással.
2014-ben pedig megjelent az LGA2011-v3 tokozású Haswell-E CPU család. Erre a platformra építettem én is tehát a számítógépemet. Na jó de miért egy ilyen elavult platformot választottam? Nemes egyszerűséggel, mert ügyesen válogatva a CPU-k közül, választhatok akár 22 magos Xeon processzort is az alaplapba. 22mag pedig azért mai szemmel nézve sem rossz. Oké, értem én, hogy elavult, meg a sok mag nem feltétlenül korrigálja, a régebbi architektúra gyengébb IPC teljesítményét. De nekem ez kellett, és kész, ettől vagyok most boldog. Téma lezárva :-)
Core i7 5820k:
Szintén 2014-ben megjelent processzor, ami a még 2013-ban piacra került Haswell architektúrára épül. A nevezéktan kicsit csalóka, hiszen az 5000-es CPU család már a Broadwell felségterülete volt, de itt a HEDT platformon az Intel a korábbi generációknál is “szívesen játszott” a számokkal. Szóval ez egy jó kis 4. generációs Core processzor.
A Core i7 5820k-nak 6 CPU magja van, ami a Hyper Threadingnak köszönhetően 12 szálon tud dolgozni, és 22 nanométeres csíkszélességgel készült. A CPU órajele 3,3GHz (Turbó segítségével ez lehet akár 3,6GHz) de mivel szorzózár mentes példány, így az órajellel könnyedén játszhatunk.
A memória vezérlő az Intel oldaláról elsőként támogatta a DDR4 memória szabványt, viszont abból egyből Quad channel (4 csatornás) módban, egészen hivatalosan 2133MHz-ig. (Ezt szintén könnyedén emelhetjük magasabb órajelre, feltéve ha bírják a memória modulok is)
Szintén a HEDT platform kiváltsága a jóval több PCI Express sávok száma is, ami ezen a platformon a 3.0-s szabványt jelenti, és ez a CPU 28 PCI Express sávot tud biztosítani a bővítőkártyák irányába. Halkan említem meg, hogy az ebben a foglalatba illeszkedő többi CPU már 40 sávot is ki tud osztani. Így tehát Több VGA kártyás rendszer esetén is jut a kártyáknak bőven sávszélesség. Mondjuk az más dolog, hogy manapság a MultiGPU-s rendszerek, nem hogy kihalófélben vannak, hanem konkrétan megszűntek létezni. (igazán nem is léteztek soha). De legalább számomra a tudat. Ha akarnék… Már ez önmagában hoz a fejemben minden játékban plusz 3FPS-t :-)

MSI Geforce RTX3080:

A Geforce RTX 3080-as VGA kártya az Ampere architektúrájú GA102 nevű GPU-t kapta. Ez a GPU a Samsung 8nanométeres gyártástechnológiájával készül, és 2020-ban került piacra. Népszerűsége talán napjainkban a legmagasabb, hiszen teljesítménye még sok-sok évig elég lesz, viszont már kezd megfizethető lenni. A GA102-es GPU 8704 Shader egységet tartalmaz272TMU és 96 ROP blokkal karöltve. a 10GB GDDR6X szabványú memória 320bites buszon keresztül kommunikál a GPU-val, 19GHz-es órajelen. A GPU pedig az Nvidia ajánlása szerint 1440MHz-re van hitelesítve, ami a Boost segítségével 1710MHz-ig emelkedhet, ám manapság kb nem kapni gyári órajelű VGA kártyát, ami igaz a tesztben szereplő 3080-as kártyára is.
Ami még megemlítendő, az a még az RTX 2000-es szériánál debütált Raytracing, és az ehhez tartozó hardveres felépítés, ami természetesen tovább optimalizálva az RTX30000-nél is megtalálható. Az RTX 3080-on található GA102 GPU tartalmaz még 68 Raytracing, és 272 Tensor magot is. Ezzel a felépítéssel ez a kártya egyértelműen 4k-s felbontáshoz is tökéletes választás.

A többi komponensről túl sokat nem érdemes beszélni. Mivel a hosszabb távú célom az lesz, hogy a CPU-t egy 10-12 magos Xeonra cserélném, s így vele egyetemben a memóriákból is ECC-s modulok fognak belekerülni, így túl drága, illetve magasabb órajelű modulok megvásárlását értelmetlennek tartottam. Manapság az SSD már nem számít úri huncutságnak, így egyértelmű, hogy az operációs rendszernek egy NVME-s M.2 SSD, míg a telepített játékoknak is szintén SSD lett szánva. Utóbbira két db 512GB-os 2,5-es SATA SSD, amiket RAID0-ba fűztem, mert hát miért ne. Tápból amúgy egy 850W-os 80 Plus Silver minősítésű Cooler Mastert fogok használni, de az jelenleg bent van az évek óta nem használt gépházamban, a gépet pedig tesztjelleggel “padon” raktam össze.
CPU hűtésből egy Zalman CNPS9500 Nvidia Edition lett rá rakva a processzorra. Teszt jelleggel “jóvanazúgy” rá. Ha a P4-re jó volt, akkor jó lesz erre is a teszt idejére alapon. És amúgy jó is lett.

Mivel legyünk őszinték, maga a CPU platform 2013-ban jelent meg, így tényleg karcolja a 10 évet, a CPU is “mindössze” 6 CPU maggal rendelkezik, ami akkoriban elképzelhetetlen erősnek számított, de manapság ezt már a közép-alsó kategória is megugorja, így arra voltam kíváncsi, hogy boldogul a gép a nagyjából aktuális nevekkel, és hát természetesen 4k felbontás mellett.
A tesztet úgy képzeltem el, hogy a tesztelt játékokat lefuttattam alap, 3,3GHz-en, illetve 4,3GHz-re emelt órajel mellett is. Így nem csak azt látjuk, hogy mit bír a számítógép játékok alatt, hanem hogy, esetleg befolyásolja-e a CPU órajele az FPS számokat, azaz van-e CPU limit.

Kezdjük a tesztet a játéknak gyatra, de tesztnek igen jó, 2016-os Ashes of the Singularity-vel!
A játék beépített benchmarkját használtam. A GPU tesztet futtattam le Diretx12-es API mellett, A játék több “Average” Framerate értéket jegyez fel, én az “All Batches” értékét vittem fel a grafikonomra, CPU, és GPU-ra fókuszálva egyaránt tesztelve. Majd ezután a képkockák közötti késleltetést jegyeztem fel. Míg az előbbiből természetesen a minél magasabb, addig utóbbiból a minél alacsonyabb érték a jobb.

Az alap 3,3GHz-es éa a túlhúzott órajelek között mind CPU, mind GPU-ra fókuszált tesztek alatt kijött a különbség. Méghozzá nem is kicsit. Egyértelmű, hogy a sebességet a CPU határozta meg minden esetben.

Folytasuk a tesztet a 2018-as Assassin’s Creed Odyssey-el, ezúttal is 4k felbontás, és maximális részletesség mellett:


Első sorban a minimum FPS szám emelkedett meg, de általánosságban elmondható, hogy azért itt elég rendesen ki lett hajtva a 3080-as Geforce

Folytassuk a tesztet a 2020-ban megjelent Cyberpunk2077-el, amit 4k felbontás mellett High részletesség mellett futtattam (Az Anizo szűrés ki volt kapcsolva)

Ezúttal is sikerült kicsikarni pár plusz FPS-t a magasabb órajel mellett

Jöjjön a 2021-ben megjelent Far Cry 6 Ultra részletesség mellett:

Ezúttal is azt kaptuk, mint a Cyberpunk 2077 alatt. Egy jó 10%-al emelkedett az FPs szám a túlhajtott órajel mellett

Teszteljük le a szintén 2021-ben megjelenő Forza Horizon 5-t is, természetesen maximális részletesség, és 4k felbontás mellett:

Na ennél a játéknál tűnt úgy, hogy a CPU órajele nincs befolyással az FPS-ekre. Úgy néz ki a 3080-as minden esetben ki volt hajtva.


Végezetül pedig nézzük meg, hogy fut a 2022-es God Of War maximális részletesség mellett:

Ennél a játéknál inkább csak a maximális, és az átlag FPS szám emelkedett az órajel növelésének hatására.

Na de hogy alakul a fogyasztás?

A megemelt órajel, és az ahhoz szükséges 5 század volt feszültség emelés jól látszik/érződik. A 750W-os teszt táp már rendesen izzadt, ha a CPU húzott órajelen ketyegett. De hát valamit valamiért.

Összegzés:
Attól nem féltem, hogy 4k felbontás mellett ezzel a kártyával probléma lenne a maximális részletesség mellett a játszható sebesség, mert ez amúgy meg van. Igen, még ezzel a majd’ 10 éves processzorral is. De azért azt nem gondoltam volna, és vicces látni, hogy még 4k felbontás mellett is CPU limitbe ütköztem. Persze mint írtam, a CPU le lesz cserélve egy legalább 10 de inkább több magos megoldásra, arra viszont ez a teszt rámutatott, hogy figyelnem kell a minél magasabb órajelre is, mert egy ilyen kártya mellett, még 4k felbontás alatt is kelleni fog a minél magasabb CPU órajel.
És hogy megéri-e ezt a platformot választani egy ilyen erős VGA kártyához? a válasz egyértelmű NEM! Egy ilyen alaplap, hozzá ez, vagy egy picit erősebb processzor 70-100ezer Ft körül is lehet. Ennyi pénzből pedig az ember jobban jár egy B450 chipestes AMD AM4 alaplappal, és egy bele való Ryzen 1600/2600 processzorral, ami szintén 6 mag 12 szál, de egy jóval modernebb architektúra, vagy Intel oldaláról egy 8-9-10. Generációs Core i5 processzorral. Persze ott nincs 40db PCIe sáv, meg 3 utas Crossfire/SLI kiépítési lehetőség, de ezt az emberek 99,9%-a úgy sem használja ki. Mint ahogy a 8 RAM foglalatot sem. És ugye az ember minek fizessen olyanért, amit nem használ.
Szóval megbántam, hogy ezt a gépet raktam össze magamnak?
…Ha 2X ennyibe fájt volna az alaplap, akkor is erre a platformra építettem volna :-)

About bacsis

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*