Maxoljunk ki integrált grafikát

Aki játékra használta, illetve használja a számítógépet, az mindig igyekezett minél erősebb VGA kártyát választani, hiszen a játékoknak első sorban a VGA kártya kell, hogy minél erősebb legyen. Persze nagyon sokan a számítógépüket nem játékra, hanem inkább irodai munkára, vagy szimplán internetezésre, vagy egyéb multimédiás felhasználásra, pl. filmnézés, zenehallgatás, esetleg e tartalmak szerkesztésére használták. Ezekben az esetekben nem feltétlenül szükséges az erős VGA kártya. Ez így van most, de 10-15 vagy akár 20 évvel ezelőtt is így volt ez. Persze a monitoron megjelenített tartalmat akkor is meg kellett valamivel hajtani, de ezekhez lényegében bármilyen egyszerű, vagy integrált videókártya is bőven megfelel, illetve megfelelt. Az integrált VGA kártyákra mindig az volt jellemző, hogy a teljesítményük nagyon gyenge, játékra szinte alkalmatlan, és ez miatt nagyon sokan le is „húzták” többek között én is, de igaziból ez nem jó hozzáállás, hiszen szimplán nem az a feladatuk, hogy megterhelő 3D-s grafikát számoljanak ki, illetve jelenítsenek meg monitorunkat valós időben. Elviekben viszont az integrált Videó vezérlők is alkalmasak játékot futtatni, illetve mindig is támogatták a 3D-s megjelenítést, csak hát a sebességük hagytak némi kívánni valót maguk után. Persze az utóbbi időben a helyzet némileg megváltozott, miután a Videó vezérlők már a CPU-ba lettek „költöztetve”, azóta ezek teljesítménye is drasztikusan megugrott. A 2000-es évek elején az Intel Extreme Graphics elnevezésű északi hídba integrált Videokártyák kő keményen csak irodai munkára voltak alkalmasak, és aki némileg jártas az informatikába, az bizony ezt bizonyára már tapasztalhatta is. Aminap viszont a kezembe akadt egy SIS chipsetes Asus alaplap, ami szintén rendelkezik integrált VGA kártyával, s tudtam, hogy csodát nem kell tőle várni, de kíváncsi voltam, hogy mire képes, és hogy mit is lehet belőle kihozni! Ebben a tesztben tehát egy Asus P4SGX-MX típusú alaplapot, illetve az ennek a SIS 650GX északi hídjába integrált SIS 315-ös integrált VGA kártyát szeretnék nektek bemutatni, hogy mégis mire is (volt) képes.

 

 

Miután egy több mint 10 évvel ezelőtti hardverről beszélünk, így mai szemmel nézve már nincs túl sok jelentősége, hogy a 3Dmark 2001-ben ennyi, vagy annyi pontot kap, mert mai modern alkalmazásokra így is, úgy is alkalmatlan lesz. De aki régi játékok futtatását is megfontolná egy hasonló megoldáson, annak ez hasznos infó lehet, na meg legalább, így 10 évvel később meg tudjuk mire is képes a SIS ezen megoldása, mert nagyon máshoz az internet világában hasonló teszt még nem nagyon volt. Még mielőtt belevágnánk, egy kicsit ismerkedjünk meg az Asus P4SGX-MX alaplap SIS 650GX chipsetével! Ami lényegében megegyezik a SIS 645-ös északi híddal, csak ez kiegészült egy SIS 315-ös IGP-vel is. A SIS ezen megoldását 2002-ben mutatta be, és a Socket423-as Pentium 4-es processzorok, illetve az akkor még újnak számító Socket478-as Intel Celeron, és Pentium 4 CPU-k mellé ajánlotta. Mivel egy olcsó megoldásról volt szó, többnyire az alsó és esetleg közép kategóriás alaplapokon lehetett megtalálni. Ez a chipset hivatalosan a 400MHz-es FSB-s CPU-kat támogatta, de az Asus ennél az alaplapjánál gyárilag biztosította az 533MHz-es FSB-s CPU-k támogatását is. a Videokártyáknak szánt AGP port 4X-es sebességet támogatott, memóriából pedig maximum 3GB-ot helyezhettünk el az alaplapban, ami lehetett SD vagy DDR szabványú is. Az északi hídba integrált SIS 315-ös VGA kártya hardveresen mindössze csak a Directx6-ot támogatta, tehát a hardveres T&L megjelenítését nem tudta vállalni. Ami már a megjelenésekor elég elavultnak számított, hiszen, akkor már a Directx8 is jelen volt. Természetesen, mint az esetek 99,9%-ában a Textúrák raktározásához nem volt biztosítva külön dedikált memória, így azt a SIS 315-IGP a Rendszermemóriába pakolta be, egy külön leválasztott részbe, aminek a mérete maximum 64MB lehet. Miután megismerkedtünk a főszereplőkkel, lássuk, hogy első körben hogy is nézett ki a konfiguráció!   Asus P4SGX-MX alaplap Intel Celeron 1,8GHz S478 CPU 256MB PC133 SD RAM 40GB IBM IDE HDD Windows XP SP3 Oprendszer SIS 315 IGP+ Nvidia TNT2 VGA kártya referencia értéknek

 

A tesztet nem akartam túl bonyolítani, lefuttattam a 3Dmark2000-et, , illetve kipróbáltam az Unreal Tournament nevű játékot, és mértem annak a sebességét FRAPS-al. Majd elkezdtem csereberélni az alkatrészeket, amik befolyásolhatják az IGP teljesítményét, majd ismét mértem!   Első körben tehát egy 1,8GHz-es Celeron CPU volt az alaplapban és mellé 256MB PC133-as SD RAM   Először tehát a 3Dmark2000-et futtattam, íme:

 

 

Kemény 1300 pötty, maguk a tesztek pedig nagy átlagban 20FPS-el futottak, tehát azért annyira nem vészesen. Mivel nem nagyon találtam programot, ami felismerné az IGP paramétereit, ezért a saját driver tulajdonságainak megnyitásával írattam ki annak tulajdonságait! Jól látható, hogy detektálja, hogy SD RAM van Videó memóriának használva, abból is 32MB. annak órajele 133MHz-es, ami nem meglepő. Illetve fontos infó, hogy az IGP mag órajele 166MHz-en jár   Többnyire az Integrált VGA kártyák szűk keresztmetszete a viszonylag lassúnak számító memória, így, mivel volt rá lehetőségem, jelen alaplapnál, kicserélni, így hát kicseréltem egy DDR modulra. Annak órajelét először csak 200MHz-re állítottam. Lássuk így mit produkált a 3Dmark:   Minimálist, ám mérhető különbséget sikerült kimérni! Az IGP tulajdonságainál látható, hogy a Videó memória DDR szabványúra változott, és az órajele natív 100MHz, azaz a DDR moduloknál ilyen esetben az 200MHz-nek számít.   Mivel a memória modul 400MHz-es volt, így gondoltam, hogy bírni fog magasabb órajelet is, így 333MHz-re állítottam annak sebességét. Íme, az eredmény:

Bizony 2ezer pont fölé kúszott a végeredmény, és bizony szemmel láthatóan is lényegesen gördülékenyebbek lettek a 3Dmark teszt részei.   Mivel ennél magasabb órajelet, igaz be lehetett állítani a memóriának, de már instabil volt a rendszer, tudtam, hogy a további teljesítménynövekedéshez más megoldást kell keresnem!   Így hát kicseréltem a CPU-t, egy 2,8GHz-es 800MHz-es FSB-n ketyegő Pentium 4-re! Hivatalosan ez a CPU már nem támogatott a magas FSB-je miatt, de ekkoriban még nem voltak a lapok annyira finnyásak a CPU-kra, főleg úgy, hogy ez is Northwood maggal rendelkezett, ami pedig támogatott, így tehát elindult a konfig ezzel a CPU-val is, csak némileg kisebb órajelen!

 

133MHz-re állítottam az FSB-t, amivel ez a CPU is közel 1800MHz-en ketyegett, csak úgy, mint a korábban használt Celeron, viszont az FSB 400MHz-ről 533MHz-re duzzadt, aminek a hatása:

 

  Meg is lett, hiszen több mint 50%-al több pontot kaptam! Ez a bő 3ezer pont nem véletlen, hiszen látható, hogy azok a tesztlépések, amik korábban csak alig mentek 20FPS fölött, most már közel 60FPS-el száguldoztak!   Ezután pedig jött a finomhangolás, az FSB-t 1MHz-enként emeltem, és feszegettem az alaplap határait, mi az a maximum, amit még elbír. Mivel a CPU 2,8GHz-es gyárilag 800MHz-es FSB-vel társítva, tudtam, hogy az nem lesz most szűk keresztmetszet! Egészen 145MHz-ig jutottam, ami a CPU-nak 2030MHz-et jelentett, a Memória pedig 362MHz-en ketyegett. Sajnos a pontos órajelet nem tudta kiírni az IGP szoftvere.

Látható, hogy 3500 pont fölé sikerült jutnom, ami cirka 270%-os gyorsulást jelentett! Legvégül pedig lássuk, hogy az Unreal Tournament hogyan gyorsult, ahogy nőtt az FSB, illetve a memória órajele:

A játék 1024X768-as felbontásban, és High részletesség mellett futott, látható, hogy ezen felállásban, mikor SD RAM-al volt használva a konfig, bizony még elég döcögős játékmenetet kaptam. Nem mondom azt, hogy játszhatatlan volt, de bizony egy-egy akciódúsabb lövésnél, robbanásnál masszívan be-beszaggatott a játék. Igaziból akkor vált teljesen hibátlanul játszhatóvá a játék, mikor bekerült a Pentium 4 CPU. Tehát itt is jól látszik, hogy a Rendszerbusz is elég rendesen vissza fogta az IGP-t. Amikor már az FSB-t is elkezdtem emelni, lényegében nagyon hasonló eredményt kaptam, mint az Nvidia TNT2-es VGA kártyájával Sajnos az Nvidia TNT2-vel futtatott 3Dmark2000-es eredményemet elkevertem, így csak az Unreal Tournament mérésére támaszkodhatunk, de azért azt megjegyezném, hogy 3Dmark2000 alatt is nagyjából hasonló eredményt produkált az Nvidia 1999 tavaszán bemutatott középkategóriás kártyája, mint az integrált SIS 315. De szerintem nem csak én gondoltam úgy, hogy a SIS 315-ös IGP jól sikerült, hiszen a gyártó későbbi chipseteibe is beépítette ugyanezt a Videó vezérlőt, ahol már támogatva volt a 800MHz-es FSB, és a Dual Channel memóriatámogatás, amiknek köszönhetően még tovább gyorsulhatna ez az IGP. Összességében én nagyon is elégedett vagyok ezzel az Integrált SIS315-el, mert ha kellően gyors RAM-okat, és minél magasabb órajelen üzemelő rendszerbuszt biztosítunk neki, akkor egy elég kellemes sebességet biztosított, ha mai szemmel kéne néznem, és mai hardverhez kéne hasonlítanom, akkor nagyjából olyan, mintha most egy felső kategóriás APU-t tesztelnék. Annyi különbséggel, hogy a SIS azon megoldása csak az alsó kategóriába lett indítva.