A mérnöki példány

Ebben a tesztemben egy nem hétköznapi CPU-t fogok bemutatni, egy igen ritka Pentium III CPU kerül „kínzópad” alá. De nem lövöm le a csattanót, csak mindent szépen sorjában!

Éééés nem ér csalni sem! Szóval nem ám egyből a végére lapozol! Tessék szépen végig olvasni!

Az Intel a Pentium III CPU családot 1999-ben mutatta be, még SLOT 1 tokozással, ezek voltak a Katmai magos Pentium III-ak, amik még 0, 25 mikronos eljárással készültek. Főbb újításuk az SSE utasításkészlet volt, illetve a korábbi Pentium II társaikhoz képest ezek már alapból 133MHz-es FSB-vel üzemeltek. Gyorsítótáruk 512KB volt, ami a CPU magon kívül helyezkedett el, ráadásul a CPU órajelének csak ½-vel üzemeltek. Kezdeti órajelük 450MHz volt, míg a legerősebb modell 600MHz-en ketyegett. Ezekhez, a processzorokhoz az Intel 2V-os magfeszültséget ajánlott.

Az Intel még ugyanabban az évben, 1999 év végén bemutatta a frissített technológiával készült, immár 0, 18mikronos Pentium III-at, ezek lettek a Coppermine magos Pentium III CPU-k. Mivel a csíkszélesség csökkent, így feszültség is csökkenhetett. Ezek a CPU-k 1,5V-1,75V-os feszültséggel üzemelhettek

De nem csak a csíkszélességet csökkentették, hanem az L2 cache memóriát is, egészen 256KB-ra. Ez első hangzásra elég rossznak tűnik, hiszen a fele akkora gyorstár mérete teljesítmény csökkenéshez vezet. Vagyis inkább fogalmazzunk úgy, vezethet.

Az Intel ezeknél a CPU-knál viszont a gyorstárat már a CPU magon belül helyezte el, s a CPU órajelével megegyező sebességen tudott futni, így tehát lényegesen gyorsabb lett az L2 Cache. Ennek köszönhetően fele akkora gyorstárral is tudta a Coppermine magos Pentium III CPU azt a sebességet azonos órajelen, mint a Katmai. Viszont így az Intel olcsóbban tudta előállítani a processzorokat. Ezek a processzorok is készültek SLOT 1 tokozással, de lényegesen több készült belőlük Socket370-es foglalattal is. A legkisebb példány 500MHz-es volt, s egészen 1100MHz-ig skálázódtak. Készült 1133MHz-es példány is belőlük, de azok, ha jól tudom, nem kerültek kereskedelmi forgalomba.

Nekem egy 1000MHz-es példány jutott. És akkor jön is a kérdés, hogy mi benne a különleges?! Íme egy kép:

2 különböző Coppermine

Na mi a különbség?

A Bal oldalon egy „mezei” 1gigás P3 van, míg a jobb oldalon az én „különleges” példányom

Ahha hogy az enyém, úgy néz ki „mintha” Tualatin lenne, hisz van rajta kupak? Jó megfigyelés! Az Intel az utolsó szériás Coppermine Pentium III CPU-kra is rakott kupakot, hogy ne sérülhessen a mag. De a különlegessége nem ebben merül ki!

Köztudott, hogy az Intel minden CPU-iba rakott szorzózárat a Pentium II-es modellek után. Azaz nem készült olyan tömeggyártásba szánt processzor, aminek szabadon állítható lett volna a szorzója. A hangsúly a „tömeggyártásba szánt”-on van. Ha megnézzük közelebbről a processzorazonosító (SPEC) számát, látható, hogy nem a szokásos „SL”-el kezdődik! Mert ez a példány egy mérnöki, engineering sample példány! A mérnöki példányokról azt kell tudni, hogy ezeket, a processzorokat bemutató darabnak szánják, vagy ezek azok a processzorok, amikről mintázzák a sorozatgyártásba került CPU-kat. Csakhogy ezekben nincs szorzózár, azaz a szorzót szabadon lehet állítani! Na ezért különleges ez a CPU, mert az ilyenekből nagyon kevés létezik!

Mivel a szorzót így tehát nagyon kevés CPU-nál lehet állítani, ezért sok alaplap erre lehetőséget sem ad. Az alaplapgyártók úgy gondolták, hogy nagyon kevés ember jut ilyen processzorhoz, ezért a szorzóállítási lehetőség fölösleges opció, s így sok alaplapnál ez letiltásra került!

Ahhoz hogy tudjak élni eme processzor lehetőségével, így nagyon nem mindegy, hogy milyen alaplapba teszem. Először egy Abit ST6-al próbálkoztam, ahol sikeresen tudtam is állítani a szorzót, de a CPU, vagy inkább az alaplap? Teljesen megbolondult, és nagyon érdekes órajeleket írt ki, volt hogy 2MHz-es CPU frekvenciát írt ki POST-oláskor a gép, persze még véletlenül sem annyin ment. Szóval hiába állíthattam a szorzót, az alaplap hibásan kezelte.

Így tehát másik alaplap után kellett néznem. Következő választásom, a szintén legendás, Abit BE6-II RAID lett.

A Legendás BE6-II

A Legendás BE6-II

Az alaplap nem kicsit megelőzte korát, hisz olyan tuning beállításokat kínál, amiket még sokkal később gyártott tuninglapok sem tudnak. Ilyen például az északi híd feszültség állítás, vagy a CPU cache memória késleltetési sebessége, illetve az igen extrém magas feszültség beállítási lehetőség

CPU Soft Menu III

CPU Soft Menu III

Az alaplap még SLOT1 CPU-k fogadására lett felkészítve, de egy SLOT1-FCPGA átalakító segítségével könnyen belevarázsolható az alaplapba a Socket370-es tokozású CPU-k is!

Egy Soltek átalakítót használtam, ami szintén nem mindennapos. Kis Jumperek segítségével felül tudjuk bírálni az alaplap BIOS-ában beállított CPU feszültséget, így még magasabb feszültségen is üzemeltethetjük processzorunkat. A Leírás szerint akár 3, 6V is állítható, ami még egy Pentium MMX CPU-nak is gyilkos lehet.

Az átalakító előröl

Az átalakító előröl

Az átalakító hátulról

Az átalakító hátulról

Szóval az alkatrészek igen jól össze lettek válogatva, így reménykedek abban, hogy a szorzót is sikeresen fogom tudni állítani, és sikeres tuningot is el fogok tudni érni.

Lássuk akkor egy gyors felsorolásban, hogy miből is áll a gép:

Abit Be6-II RAID alaplap

Intel Pentium III 1000MHz CPU Engineering Sample

256MB Kingston SD RAM

8MB Matrox Millennium G200 PCI VGA kártya

4,3GB Segate HDD

Windows XP SP3 operációs rendszer

A teszt a szokásos lesz. Super PI-t futtatok minden egyes órajel módosítás után, illetve Everest-el fogom monitorozni a CPU hőmérsékletét. Először léghűtéssel kínálom a CPU-t, majd megpróbálom a fagyállót is bevetni

 A Gép indul. De először nem piszkálok semmit, mehet a CPU alap órajelen, 1000MHz-en. Ami 7, 5X133MHz-el jön ki

1000MHz gyárilag

1000MHz gyárilag

Super PI nem egy kapkodós, legalábbis a korábban tesztelt gépeimhez képest.

gyári órajelen CPU hőmérséklet

gyári órajelen CPU hőmérséklet

A CPU hőmérséklete is teljesen rendben van. Természetesen alap feszültségen is fut még a CPU, azaz 1,75V van beállítva

 Mivel tiszta jó, hogy tudok szorzóval is szórakozni, így megpróbálom azt módosítani, s belövök 10X100MHz-et, ami ugyanúgy 1000MHz

1000MHz1 0Xszorzóval

1000MHz1 0Xszorzóval

Ehh, nagy poén, hogy a Super PI majd egy perccel lassabban fut le, pedig ugye azonos az órajel… Hát igen.. Ennyit számít, hogy kisebb az FSB, kisebb a sávszél, lassabb a memória.

De mivel nem a nyers erő a szempont, hanem a minél magasabb órajel, ez most nem számít.

Na akkor kezdjük a CPU órajelét feljebb rakni!

Továbbra is szeretném élvezni a szorzózár mentességet, így a szorzót emelem kezdésnek! Felrakom 11X-re, azaz 11X100-on indítom a gépet:

1100MHz

1100MHz

Tökéletesen stabil a gép, lefut a Super PI, és gyorsul a 10X100-as eredményhez képest.

1100MHz-en CPU hőmérséklet

1100MHz-en CPU hőmérséklet

Hőmérsékletemelkedés nincs, legalábbis elhanyagolható, nem csoda, hisz a feszültséghez nem nyúltam…

 Próbáltam alapfeszültségen a 12X100-at is, de a gép el sem indult, így feszültséget kellett emelnem. 1, 85V- is csak annyira volt elegendő, hogy a POST képernyőn megjelenjen az 1200MHZ, majd utána le is fagyott a rendszer. Tovább kellett emelnem a feszültséget. 1,9V is nagyon kevés volt, de legalább ott már megjelent a Windows lógó is. Így kénytelen voltam 2V-ra emelni a feszkót:

1200MHz

1200MHz

Na így nagy nehezen stabillá tudtam tenni a gépet. Gyorsult is ismét egy kicsit

1200MHz-en CPU hőmérséklet

1200MHz-en CPU hőmérséklet

Ha a hőmérsékletre is rálesünk, látható pár fok emelkedés, de ahhoz képest, hogy 2,5tizeddel emeltem meg a feszültséget, egyáltalán nem vészes.

 Megpróbáltam az FSB-t emelni s 12X105MHz-en indítani a gépet, de még 2, 2V-al sem volt hajlandó betölteni az oprendszer.

Így hát jött a fagyálló. A Blokk szépen deresedett:

Biztos nincs melege

Biztos nincs melegeMint egy fagyi

 és már a Windows is betöltött. Így már elkezdtem reménykedni abban, hogy sikerült még egy keveset kihozni a CPU-ból.

Most illesszek be ide egy fekete képet? Mert az lett a végeredmény, amint elindítottam a Super PI-t

A Biosban próbáltam a PCI rekvenciát osztani jobbra, balra, az AGP órajelével is szórakoztam, a cache memória késleltetésével is játszottam, de semmi, ha a feszültséget még tovább emeltem, a rendszer be sem töltött. Próbálkoztam kisebb szorzóval, de magasabb FSB-vel, 10X125-el. De akkor sem jutottam előrébb. Szóval nagyon úgy tűnik ennek a CPU-nak ez a vége

Így tehát elmondható, hogy ez egy igazán antituning példány!

De én amúgy sem számítottam sokkal jobb eredményre, mert egyrészt a 0, 18mikronos gyártástechnológiának ez volt a vége. Nem véletlenül az 1GHz-es Coppermine-ok voltak a legnagyobb példányok, amik még elérhetőek voltak, mert már az 1, 1-esek is nagyon ritkák (voltak).

Másrészt ez egy mérnöki darab, ami meg főleg nem a tuningra lett kihegyezve, s ráadásul ezek a processzorok még a tömeggyártásba kerülő CPU-k előttiek így az is közre játszhat, hogy a szilícium lapka amiből készült, még közel sem volt olyan jó minőségű mint a tömeggyártásba került daraboké.

Miközben ezeket az utolsó, záró sorokat írom/ írtam, közben azért próbálkoztam a tuningal, hátha…

S kicseréltem a VGA kártyát, egy Geforce 4 TI4200-asra, és láss csodát:

1250MHz

1250MHz

Ehh lefutott a Super PI!!! Most ugye jóval gyorsabban, mint az előbb, hisz magasabb az FSB is!

Vessünk egy pillantást a hőmérsékletekre:

1250MHz-en CPU hőmérséklet

1250MHz-en CPU hőmérséklet

Ehh 1fok a CPU… valószínűleg 0 fok alatt nem tud mérni azért ír rá ennyit… Szerintem bőven -5 fok alatt vagyunk….

Na jó.. újult lendülettel, folytassuk a tuningot!

A szorzót nem bántottam, az FSB-t raktam még feljebb! 10X130MHz:

1300MHz

1300MHz

 Bőven jók vagyunk, hisz a CPU tovább gyorsult…

Ennél többet viszont tényleg nem tudtam kicsikarni a prociból. 1300MHz lett a vége. Mondjuk olyan 1340MHz még talán meglett, volna, de plusz 30-40MHz-ért már nem akartam kínozni a processzort…

Végülis ez sem olyan hű de rossz eredmény.

Ráadásul ezt a CPU-t még egy csomó mindenre tudom használni. Pl. ki lehet vele mérni hogy milyen FSB-t bír ez az alaplap, hisz jól visszaosztva, mondjuk 5X szorzóval akár a 200MHz-es FSB mellett sem a CPU fog kifulladni, de akár SD RAM-ok kitesztelésére is használhatom ugyanígy ezt a CPU-t…

Szóval van egy olyan érzésem, ha nem is főszereplőként, de jó pár tesztemben szerephez fog jutni ez a gyöngyszem

About bacsis

13 hozzászólás

  1. Üdv :)

    a teszt nagyon jó, viszont van egy kérdésem :)
    a slot típusú foglalatokat nem azért hagyták leginkább abba, mert 600mhz fölött már eleve instabilitást okozott?
    gondolom a slot1-fcpga átalakító ezen próbál szűrni, de nekem már az is “csoda” volt hogy 1000mhz-en ment :)

    félre vagyok informálódva? :)

  2. Igen, félre vagy informálva mégpedig tudatosan az intel által. Valóban terjesztették, hogy instabilitást okoz (amit soha senki nem igazolt), de valójában egyszerű logisztikai/gyártási okai voltak, hogy leálltak vele. Túl drága volt. Eleinte csak az extra bordát és borítást hagyták le, lásd celeronok, utánna már az átalkítót is külön kellett beszerezni, már csak a nagyobb PIII-ak jöttek slot kialakítással, ahol az árrés elbírta. Meg cégek vették ahol nagy lett volna a felháborodás, ha a renszergazda nem csak kiapattintja a helyéről a szerverben és bedobja a gyorsabbat, hanem még tákolni is kellene átalakítókkal. Szar lett volna az optikája. Nem véletlen, hogy az AMD is gyorsan leállt a Slot A-val. De elég ha csak megnézed a méretüket, rögtön rájössz, hogy eleve egy költségigényes fázist ki lehetett ezáltal hagyni a gyártásból. Akkoriban a Sparc szerverek slotosak voltak, és divatos volt, mert mindenki arra asszociált róluk. De a gazdasági realitás gyorsan elmosta ezt a divatot. :-)

  3. Jahh terjesztették a hibás infót, de közben, ha nem is olyan nagy darabszámban, de gyártották a SLOT-os procikat, SLOT1 prociból is van 1GHz-es modell

  4. Nagyszerű proci! Vicces, hogy nálad a VGA fogta meg a tuningot, nálam meg most egy PCI-os SATA vezérlő miatt nem tudom 1,6 GHz-en, csak 1,55-ön járatni a procit, mert nem bírja a kártya.

  5. Nagyszerű eredmény, különleges proci.A 900- as cerkát 1200- on elindítottam, alapfeszen, léghűtéssel, de vajon stabil- e? Nem teszteltem csak 1100- on.Majd sort kerítek rá.
    Élmény volt olvasni, köszi!

  6. Hát igen,megint nagy írás bacsistól!:)

  7. Jó ez a proci de az én mezei 1Ghz-es Cerkám gyári hűtővel egy gagyi Abit-VL6 lapban 1450Mhz-en vigan megy 1.90V-al. Stabilam:P
    Ha lenne fagyállom menne tovább is:)

    Jó kis teszt volt grat.

  8. Igen könnyen lehet hogy megy az annyit, csak ne felejtsük el, hogy ez az Engineering sample proci már akkor menőzött az 1GHz-es órajelével, amikor még a te példányod szílicium tömbjét még kis em bányászták :-DDDD
    Szóval míg a tied elkészült ,addig a waffer anyaga nagyon sokat finomulhatott;-)

  9. Az alaplap és a slot1 átalakitó ismerösnek tünik. :D
    Gratulálok!

  10. Az átalakító tényleg tőled van,de a lap sajna nem működött a púpos kondik miatt. Ez egy másik BE6-II

  11. Üdv mindenkinek a pcworld szerint az amd 1400mhz ig gyártott slot 1 es cpu kat!!!

  12. “amd 1400mhz ig gyártott slot 1 es cpu kat!!!”
    Ez igy hülyeség, ahhogy van:-D.
    Az AMD Sose gyártott Slot1-es procit, maximum SlotA-st. De azt se nagy teljesítményig, mert lassú vót a cache, és nem ment tovább egy x órajelnél.
    Igaz, bscsis?:-D

  13. Jahh, az valami elírás lesz…. 1400MHz-ig mentek a P3-asok de azok Socket370-esek voltak (tualatin)
    SLOt1-be készült legnagyobb proci 1GHz, és az Intel volt…
    AMD SLOT-A foglalatot használt, (nagyon hasonló) Szintén 1000MHz-ig skálázódott…
    Igaziból nem azért fejezte be a gyártásukat mert lassú volt a Cache.. semmivel sem volt lassabb mint az első KAtmai magos P3-asoknál.. sőőt a “végén” készültek Thunderbird magos SLOT-A procik ahol 1:1-ben ment a Cache.. húztak is azok a procik… azért fejeződött be a gyártás mert a PGA tokozású Socket-A procik gyártási költsége jóval olcsóbb volt..

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*