Gyúrjunk max-ra egy 386-os PC-t

Az emúlt 2 hétben napi 6-8-10 órát öltem az egyik retro gépemre, hát most ennek a gépnek a történetét fogom bemutatni 2 részben!

Valamikor, bő 1 évvel ezelőtt már nem is tudom milyen indítatásból, kitaláltam, hogy beszerzek pár régi monitort, így feladtam egy hirdetést, hogy keresek CGA és EGA monitort.

A CGA-ról (Color Graphics Adapter) annyit kel tudni, hogy a szabványt az IBM találta ki 1981-ben ez volt az első színes monitor, ami grafikus módban 4 szín megjelenítésére volt alkalmas. Fekete, fehér cián kék, és lila. Persze keverni nem tudta őket. A Monitor 640X200-as felbontásra volt képes. Egy ilyent sikerült is szereznem elég hamar, de miután meglett, egyre jobban vágytam egy EGA -ra is. Ez sajnos nem is volt olyan egyszerű mutatvány, hiszen mára már nagyon kevés maradt, mert egyrészt vagy tönkre mentek, vagy kidobálták őket.

A hirdetésem feladása után, bő 1 évre rá, sikerült szereznem egy igen jó állapotú példányt!

A hozzá tartozó monitor vezérlőt sem sokkal, előtte sikerült beszereznem, ( Direkt nem VGA kártyát írtam, mert ez még marhára nem az)szintén nem kis munka árán, mert mára az sem egy tömeg cikk!

Mint a képen látható, a mai grafikus kártyákhoz csöppet sem hasonlít, és a csatlakozója is eltér, ennek még csak 2 soros volt a monitor kimenete, tehát mai modern megjelenítőt még fizikailag sem tudunk rákötni.

Szóval meg volt „álmaim” monitora, a hozzá tartozó monitor vezérlőjével!

Pár gondolatot azért írnék az EGA-ról is! Szintén az IBM vezette be a szabványt, 1984-ben, immár 64 színű palettából válogatta a színeket, s egyszerre 16 szín megjelenítésével tudott szolgálni a monitor,  640X350-as felbontás mellett. Az Eredeti EGA monitorvezérlő kártyákon 64KB memória, de az utángyártottakon 256KB volt található. Igen, egy mai átlagos kártyának az ezrede, vagy inkább a két ezred része. De ne felejtsük el, egy bő 25 éves hardverről van szó!

Elhatároztam, hogy a monitor alá egy jó kis 386-os konfigurációt fogok építeni!

Volt is hozzá egy integrált CPU-s 386SX-em, ami 33MHz-en ketyegett. Különösen megfelelőnek találtam első körben, mert az alaplap cirka 20 éves kora ellenre igen jó állapotban van, ezt annak tudhatja be, hogy mikor hozzám került az alaplap, kábé 5 éve, még bontatlan állapotban volt, s én is csak 2-3 éve bontottam ki, hogy kipróbáljam, működik-e. Mikor megbizonyosodtam hibátlan állapotáról, szépen visszacsomagoltam.

Úgy gondoltam, hogy eljött az ideje, hogy használjam ezt a gyöngyszemet. Vicces, hogy 20 éves kora ellenére kevesebbet futott, mint egy átlagos I7-es platform.

Az én korombeli, illetve a nálam fiatalabbak nagy része biztos nem sokat, vagy csak alig tud ezekről a gépekről valamit, így hát pár sort írnék a 386-os CPU-król is. az Intel a 4. generációs x86-os CPU családja lett a 80386-os CPU család, amit 1985-ben mutatott be. azaz kerek 25 éve. Ez a CPU család volt az első, amely megbirkózott a 32bites utasításokkal is. Továbbá az Intel ezeknél a CPU-knál  gyártott olcsóbb modelleket is, a „csóró szférának” is. A teljes értékű 386-os CPU-k a 386DX nevet kapták, míg az olcsóbb, de butított példányok lettek a 386SX-ek. Úgy is fel lehet fogni őket, mint a Celeronok ősét. a 386SX-ek csak magában a processzorban belül voltak 32bitesek, míg a „külvilággal” csak 16biten tudtak kommunikálni. Így ezek a CPU-k is elboldogultak (nak) a 32bites kódokkal, de dupla annyi órajel ciklus kell nekik hozzá. Ilyen esetben elég csúnyán elvéreztek a nagy testvér DX-ek ellen. Órajelűk 20Mhz-től 40MHz-ig skálázódott. Itt még nem volt a CPU-ban szorzó, ami felszorozta az FSB órajelét, azaz volt. 1X-es. Tehát amekkora órajelen ketyegett az FSB, akkora órajelen járt a CPU is. Továbbá nagyon sok esetben a CPU-k az alaplapra közvetlen rá voltak forrasztva. Mint az én alaplapomnál is.

Az alaplapról még annyit, hogy látható, milyen pici a mérete! Hiába a régi technológia, könnyen össze lehetett hozni ilyen pici méretet, hisz az alaplapra semmi nem volt integrálva. NA, jó ez így ebben a formában nem igaz, De például a HDD és a Floppy vezérléséhez is külön egy úgy nevezett „IO” (Input Output) kártyát kellett beraknunk az alaplapba, és az akkoriban alapvetőnek számító nyomtató és soros port is ezen a kártyán volt megtalálható. Szóval, ha valamit rá akartunk dugni a gépre, akkor ahhoz az eszközhöz tuti tartozott egy külön vezérlő kártya, mert az alaplapon nem volt az tuti.

Ez a bekezdés egy hozzáértőnek elég csúnyán hangozhat, majd maximum segítetek szebben megfogalmazni.

Szóval úgy gondoltam, hogy ez bőven jó lesz az EGA monitorom alá, mert azok a játékok, amik megelégednek egy EGA monitorral is, azoknak bőven elég ez a teljesítmény. Így hát összeállt a gép:

386SX 33MHz

4MB memória

270MB HDD

DOS6.22 operációs rendszer + Norton Commander

Amint összeállt, a kedvenc játékaimat gyorsan rá is másoltam a gépre, de szomorúan tapasztaltam, hogy a Stunts és a Test Drive 3 bizony szaggat. konkrét FPS-el nem szolgálhatok, mert itt még ilyeneket nem nagyon lehetett mérni, de olyan 5-10FPS-re tippelném a minimum FPS-eket, de átlagban is olyan 12-15FPS körül mehetett a két játék.

Hogy azért tudjak valami támpontot adni, hogy hogyan fog gyorsulni a kis 386-os fenevad, futtattam két Benchmark programot, az egyik a 3Dbench, amihez mindig beraktam egy VGA kártyát, mert már az kell neki, és futtattam. a Program pár 3dimenziós alakzatot mozgat, forgat, és a végén kiírja, hogy átlagba hány FPS-el futott. Itt természetesen minden egyes grafikai effektet a CPU számol, közel sem volt még a hardveres gyorsítás, azaz a video vezérlő csak a képet adta, más feladata nem volt. Magyarul a játékok is „prociból mentek”… A Másik program pedig a Checkit, ami CPU Dhrystones, és Whetstones teljesítményét méri!

Lássuk akkor, először a 3Dbench eredményét:

Igen, ott alul, amit ír 5,5 az a végeredmény.

Nézzük meg akkor, hogy a Checkit mennyit mutat:

A bal alsó sarokban írja a két eredményt! a Whetstones eredmény elég gyenge, mivel nincs a CPU mellett coprocesszor, vagy matematikai társprocesszor, vagy FPU, kinek hogy szimpatikus. Hogy az micsoda? hangozhat a kérdés…

 Ebben az időben az FPU-t még nem volt „szokás” a CPU-ba integrálni, igaz ehhez az is hozzá tartozik, hogy nagyon kevés program használta, leginkább csak a tervező programok profitáltak belőle, meg némely tesztprogram.

Én is csak a feeling kedvéért raktam bele az alaplapba, de erről majd később…

Gondolom, sokan kíváncsiak vagytok, hogy egy mai CPU milyen teljesítményre képes! a Mostani Windows-ok alatt is hajlandó elindulni a Test CPU nevű program, ami annak ellenére, hogy cirka 9 éve nincs fejlesztve, a mostani CPU-k teljesítményét is természetesen csak egy magon! Elég jól le tudja mérni, hát, íme, az eredmény:

Segítek! 11 millió fölötti a Dhrystones eredménye a kis Phenom II-nek. Hát igen ehhez képest mai szemmel elég vicces a kis 33MHz-es SX 3 ezres eredménye. Jahh, ennyit fejlődött a technika 25 év alatt

Szóval. Nem volt más választásom, mint alaplap csere! Irány a padlás, ahol a sok nem, vagy csak ritkán használatos kacatjaimat tárolom, és következő lépésbe ezt találtam:

Wov micsoda fenevad! 8 memória foglalat, és cserélhető CPU! Továbbá az alaplapon bővíthető Chache memóriáknak is van fent tartva hely, ott a memória foglalatok alatt. Igaz egy szem modul nincs benne, de nem baj, mégis csak egy 386DX-el van dolgunk. Összeraktam az alaplapot, és indítottam a két játékomat. Egy fokkal jobb lett. Tényleg! Érezhető a különbség. De még mindig lassú a játék. Lássuk a benchmarkokat!

3Dbench:

5,5-ről felment 8,2-re ez 50%-os gyorsulás.

Lássuk a Checkit-et:

Szépen gyorsult a gép, annak ellenére, hogy az órajele pedig csak 25MHz. Gondoltam CPU-t cserélek, de hiába raktam be 40MHz-es példányokat, mindig ugyanezt az eredményt kaptam, továbbá a Chache memóriát sem tudtam bővíteni, mint utólag, e sorok írásakor jöttem rá, azért, mert nem elég a Chache IC-ket berakni, TAG chipeket nem raktam melléjük!

Szóval gyorsabb, gyorsabb a gép, de még mindig nem az igazi, és éreztem, tudtam, hogy ennél még sokkal gyorsabb is lehet a gép!

Ismét alaplap keresés jött! át túrtam az egész padlást, és vagy 60 alaplapot, de egyet sem találtam, ami megfelelt volna igényeimnek… Elkeseredetten nézelődtem magam körül. Mikor egy barna cipős dobozt ide oda pakolva azon járt az agyam, hogy már itt van mióta, de soha nem néztem meg mi van benne. Hát kinyitottam, és mit látok:

Egy gyönyörű állapotban lévő 386-os alaplapot, amin ott az integrált 40MHz-es DX CPU, továbbá ott sorakoznak az alaplapi Chache memóriák is,egész pontosan 64KB, ráadásul ott a hely, hogy CPU-t bővítsek! Jahh mert közben felhívták a figyelmem, hogy létezik egy úgy nevezett 486DLC processzor, ami lényegében egy 386-os csak hozzá csaptak még 1KB L1 gyorstárat, és simán megy a foglalatos 386-os alaplapokban! Szinte repülve jöttem a padlásról, hogy kipróbáljam, működik-e a lapocska!

Pöccre indult! És már próbáltam is ki a játékokat!

A stunts száguldott, de a Test Drive 3 még mindig nem volt tökéletes. Olyan 18FPS körül mehetett.

Lássuk a tesztprogramokat:

Uhh, szinte megduplázódtak az eredmények! Ehhez ugye az is közre játszott, hogy itt rendesen, 40MHz-en járt a CPU, na meg uyge a 64Kb Chache memória

Hát mi lesz, itt kérem, ha még bele pakolom az alaplapba a 486DLC processzort!

De sajnos ismét váratlan hiba lépett fel! Nem volt hajlandó elindulni a 486DLC-vel. Így ismét tovább kellett keresnem alaplapok téren, ha még nagyobb teljesítményre akarom sarkallni a rendszert!

Bő egy hetes keresgélés után a Prohardveren találtam ezt a gyöngyszemet:

Az alaplap felépítése hasonló az előzőhöz, csak itt nincs integrált CPU. A kép mikor készült, akkor már bent lapult a 486DLC CPU

Illetve mellé beraktam egy 487-es társprocesszort, ami ugye a matematikai számításokat levéve a CPU válláról ő végzi.

Az alaplap eredetileg egy szintén 40MHz-es 386DX CPU-val érkezett, amivel hajszálpontosan ugyanazt az eredményt értem el, mint fentebb az integrált CPU-s 386DX-el. De most lássuk, mennyi pluszt tudtam kihozni a gépből úgy, hogy immár a DLC dolgozik:

Wááááóó! Még cirka 20%. Nem sok, de ez is valami! a Checkit programban mért Whetstones eredmény a sokszorosára nőtt, nem csoda, hisz az alaplapban már ott van a 487-es társprocesszor

A program amúgy egy „kicsit” rosszul detektálja a CPU órajelét. Ugyanúgy 40MHz-es ez is

Minden olyan játék száguld, amit elterveztem, hogy fogok játszani ezen a gépen, bámulatos, hogy az eredeti felálláshoz képest a teljesítmény több mint 3X-osára emelkedett! És ne felejtsük el, ugyanaz az architektúra, ugyanúgy a 3. generációs X86-os Intel CPU család köré épült gépek, mégis ekkora eltérés van köztük!

Bacsisnak ez után kezdett el járni az agya… Mi lenne ha…

Innen folytatjuk

 Ha valami tárgyilagos vagy akármilyen hibát találtok, rosszul írtam, nem jól tudom vagy ilyesmi, nyugodtan jelezzétek, ezzel a témakörrel én is csak most ismerkedek :-DDD