AMD K6: Retro tuning

Mivel a 386-os tesztem igen népszerű lett nálatok, ezért úgy gondoltam, hogy maradok még egy kört a retro-nál! Persze nem a 80-as évek végén lévő számítógépekre gondolok, mert a 386-oshoz képest ugrok az időben cirka 15 évet, és a 1990-es évek vége, 2000-es évek legelejére szeretnélek kalauzolni titeket! Abba az időbe, mikor számomra a számítástechnika bimbódzó virága kezdett kinyílni. Egyre több és több, s nagyobb teljesítményű 3D-s VGA kártyák jelentek meg a piacon, a CPU-k teljesítménye drasztikusan kezdett nőni, és az internet is ekkortájt kezdett széles körökben elterjedni, igaz akkoriban az emberek még szinte kivétel nélkül betárcsázós internetet használtak, ami 56Kbit/secundumos letöltést tudott biztosítani. Ebben az időben döntött úgy az Intel, hogy processzoraihoz olyan foglalatot (és ez által alaplapot) használ, amibe nem megy bele a konkurencia processzora. Hiszen korábban adott volt egy CPU foglalat, amibe kedvünk szerint rakhattunk bele Intel vagy AMD vagy Cyrix CPU-kat, csak hogy a nagyobb gyártókat említsem.

Ezt az Intel, a Pentium II-es CPU-ival vezette be,1997-ben, ami az úgynevezett SLOT1 foglalatba passzolt. Ezek a CPU-k váltották a Socket7-es Intel Pentium MMX CPU-kat. Az AMD –nek nem volt más választása/lehetősége, mint hogy a korosodó Socket7-es foglalatba fejleszt további CPU-kat. Így született meg az AMD K6-os széria első tagjai 1997-ben. Ezek a CPU-k még a Pentium MMX-ekkel fel tudták venni a versenyt, hiszen ezek voltak az első olyan AMD processzorok, amik megkapták az MMX utasításkészletet. De a Pentium II CPU-k ellen ismét ki kellett találnia az AMD-nek valamit.

Így ennek fényében bejelentette 1998-ban a K6-2 CPU-it, ezek a processzorok 0,25 mikronos eljárással készültek, és úgy próbáltak erősebbek, lenni a „sima” K6-os testvéreikhez képest, hogy a mérnökök beépítették a CPU-ba a 3Dnow! Utasításkészletet, továbbá a támogatott lett a 100MHz-es FSB, ezzel megteremtve a Super Socket7-es foglalatot, erre a foglalat köré épült alaplapok hivatalosan is támogatták a 100MHz-es rendszerbuszt. Megjegyezném, a 100MHz-es FSB-t támogató K6-2-k mellett jelentek meg 66MHz-et támogató CPU-k is.

De hiába tudtak ezek a CPU-k 550MHz-ig skálázódni, mivel nem volt bennük másodlagos gyorsító tár, ez igen csak hazavágta a teljesítményüket, illetve volt, de az alaplapon helyezkedett el. De még  így is, az akkor megjelent első szériás Celeronok is agyon vágták ezeket a CPU-kat.

Így tehát az AMD tovább csiszolta a K6-osokat, s bemutatta 1999-ben az AMD K6-III-as CPU családot. Ezek a processzorok mindenben megegyeztek a K6-2-es társaikkal, viszont kaptak 256KB L2 gyorstárat, ami cirka 20%-al megdobta a teljesítményét a CPU-nak. Mivel a 0,25-ös gyártástechnológia már igen elavultnak számított, továbbá ott volt a CPU-ban a 256Kb L2 cache, ezért nehezebben értek el ezek a CPU-k magasabb órajelet, ráadásul sok esetben több feszültség is kellett nekik. Sok példány 2,4V-ot igényelt a gyári órajeléhez, míg a K6-2-esek 2-2,2V-on üzemeltek.

Az órajelük is csak 450MHz-ig skálázódtak, illetve készültek 500Mhz-es példányok, de csak nagyon kevés készült belőlük, még piacra kerülésük előtt befejezték a gyártásukat.

Ezek a processzorok nem nyerték el a tuningosok szívét , mert mivel már gyárilag is annyira a határon voltak járatva, tuningolni egyáltalán nem lehetett őket, sőt egy-egy gyengébb alaplapban még a gyári specifikációját sem tudta a CPU vagy csak a feszültséget még tovább emelve.

Később, az AMD a mobil frontra is átvitte a K6-os szériáit, ekkor már 2000-et írtunk, s a gyártástechnológia is fejlődött, így ezek a K6-os CPU-k már 0,18mikronos csíkszélességgel készültek, ennek hála csökkent a fogyasztása ezeknek a processzoroknak, illetve kisebb feszültségen is üzemeltek, továbbá kibővítették a 3Dnow! Utasításkészletét ezeknek a CPU-knak. Ezek a processzorok kapták meg a K6-2+ és a K6-III+ nevet. A K6-2+ CPU-k egyes pletykák szerint hibás K6-III+ CPU-k voltak, melyekben az L2 cache egy része hibásan működött, ezeknek a processzoroknak az L2 Cache felét letiltották, s így értékesítették K6-2+-nak! Szeretném még egyszer kiemelni, hogy csak felét tiltották le, tehát 128KB L2 Cache elérhető volt ezeknél a processzoroknál, így ennek köszönhetően azonos órajelen ezek a CPU-k gyorsabbak, mint az asztali, K6-2 társaik.

A csiszolt gyártástechnológiának köszönhetően az órajelük ezeknek a CPU-knak valamivel tovább fokozódhatott. a K6-2+ CPU-kból 575MHz-es példányok is jelentek meg, míg a K6-III+ CPU-kból 550Mhz-es példány is készült, igaz ezek a processzorok azon kívül, hogy méregdrágák, szinte beszerezhetetlenek, főleg a magasabb órajelű példányok.

Ahogy írtam fentebb, ezeket a CPU-kat hivatalosan laptopokba szánták, de teljesen láb kompatibilisek maradtak az asztali társaikkal. Ráadásul valami „érdekes” módon, tálcás verziók jelentek meg ezekből a processzorokból a számítástechnikai boltok polcain, igaz csak külföldön lehetett kapni őket. De aki tudott egy ilyent szerezni, az belerakhatott egy ilyen CPU-t az asztali számítógépébe. Mivel ezek a CPU-k, ahogy írtam, kisebb feszültséggel működtek, ezért nem mindegyik alaplap tudott velük mit kezdeni, de az utolsó szériás Super Socket7-es lapok mind boldogultak vele.

Mivel ezek a CPU-k belementek asztali PC-k alaplapjaiba továbbá a csiszolt gyártástechnológiának hála ezek a processzorok a tuningnak sem mondtak nemet, ezért én szerintem asztali számítógépet használók köreiben nagyobb sikert arattak ezek a CPU-k, mint a laptopokban. Ez a népszerű szigorúan idézőjelben, hiszen ezek a CPU-k már megjelenésükkor is igen elavultnak számítottak, esetleg csak azoknak volt alternatíva, akik a régi Socket7-es platformjukat nem akarták lecserélni…

Mivel nekem van egy olyan „bogaram” hogy meg akartam/om építeni mindegyik platformból a lehetőleg legerősebb számítógépet, így nekem sem hiányozhatott egy ilyen AMD K6-III+ CPU.

Nem volt könnyű beszereznem, az USA-ból rendeltem, egy 500MHz-es példányt, ami ráadásul 30ezer!!!!! Ft-omba került. Sokan tartják, hogy hülye vagyok. Nem, nem vagyok az, csak egyrészt fanatikus, másrészt, meg, na és ha hülye vagyok? Ha ez nekem nagy örömet okoz, akkor miért ne. Inkább ittam volna el azt a pénzt? Na, ugye :-)

Később, itthon az országban is sikerült szereznem kisebb órajelű K6-III+ CPU-kat, így került hozzám, relatíve egész jó áron, cirka 5ezer Ft-ért egy gyűjtőtől egy 450Mhz-es példány is hozzám.

Ebben a tesztben ezt a 450-es példányt fogom az egekig tuningolni, vagy legalábbis amíg bírja!

Bika Socket7-es proci alá bika alaplap is dukál, így a választásom az Epox gyártó MVP3G2-es lapjára esett. Azért mert ezen a lapon található 1MB gyorstár is ami K6-2 CPU esetén az L2 Cache, míg K6-III CPU esetén L3 Cache-ként működik.

Létezik olyan alaplap is, és nagy szerencsémre az én birtokomban is van egy olyan lap, ami az MVP3G5 nevet viseli, ami 2MB gyorstárral rendelkezik, ami meg is mutatkozik a programok sebességében, de én azért ezt a lapot választottam ehhez a teszt megírásához, mert ez a lap bírja a 100MHz fölötti FSB-t is, míg a másik 100MHz fölött már nem bootol be.

Ezek a processzorok még nem voltak szorzó zárasak, azaz szabadon állítható lefelé és felfelé is a szorzó teljesen szabadon 2X és 6X között 0,5-ös lépésekben.

Ebben az időben, ha túl akartuk hajtani a processzorunkat, akkor azt az alaplapon jumperek segítségével kellett beállítani, így tehát ennél a lapnál is így van! Viszont a néhai Epox mérnökei nagyon praktikusan megoldották ezt a kérdést. Van egy jumper amivel a szorzó állítható és van egy jumper, amivel az FSB zongorázható, az egy szem jumpert oda teszem, ahova oda van írva a kívánt szorzó illetve FSB, és nem kell mahinálni a különböző beállításokkal, továbbá nincs az a veszély, hogy egy-egy jumpert rossz helyre rakunk, és nagyon nem az-az órajel jön ki, amit mi szeretnénk.

Viszont van még egy nagyon nagykuriózumnak számító tulajdonsága is az alaplapnak! Méghozzá az, hogy ennél az alaplapnál a BIOS-ból is lehet állítani az FSB-t! Persze itt még nem 1MHz-es léptékek voltak, hanem 66,75,83,95,100,112,124,133MHz-es beállítások közül választhattunk.

Mivel 3Dmarkot is szeretnék futtatni, amihez pedig VGA kártya kell, így abból is minél jobbat szerettem volna választani az alaplapba!

az alaplap még a 2X AGP foglalattal rendelkezett, amibe fizikailag sem mennek már bele az újabb VGA kártyák, szóval ilyen AGP-s HD3850 és társai bőven kihúzva!

Olyan VGA kártya jöhetett csak szóba, ami még az univerzális AGP csatolókat támogatta, azaz bármilyen AGP foglalatba belementek! ez ATI-tól a Radeon 9800PRO volt, illetve az Nvidiától az Fx5950 ultra… Nekem igaz 5950-es Nvidiám nincs, viszont egy alig gyengébb FX5900 Ultrám van, így hát ez került bele az alaplapba!

Tehát így néz ki a gép összerakva:

AMD K6-III+ 450MHz CPU

Epox MVP3G2 alaplap

Nvidia FX 5900 Ultra VGA kártya

256MB Kingston SD RAM

4,3GB Segate HDD

Windows XP SP3 Oprendszer

A hűtést nem túloztam el, egy mezei Pentium 1-es CPU-ra való hűtést raktam rá, egy darabig ez is elég lesz, ahova meg már nem oda úgyis minimum a fagyálló fog kelleni!

Szóval a tuningot ezzel a pici léghűtéssel kezdem, azt meglátjuk meddig lesz elég. Az órajel emelést pedig alap feszültségen kezdem, ahogy szoktam, majd 0,5-es szorzó emeléssel növelem a CPU órajelét.

Akkor lássuk, mit villant a gép alap órajelen, azaz 4,5X 100MHz-en:

Ahogy az lenni szokott, itt vannak a szokásos tesztek, és a CPU hőmérséklete… De totál véletlenül egy érdekességre lettem fgyelmes! Jegyezzétek meg jól az eredményeket, majd nézzétek meg most:

Hoppsz sokkal jobbak az eredmények… Mi történt? Nem fut a háttérben az Everest monitorozó programja. Én ezt annak tudnám be, hogy míg egy modern erősebb processzornál meg sem kottyan hogy futtat a háttérben egy hőmérséklet monitorozó programot, de itt ennél a CPU-nál annyit számít az a kevés, hogy ez kihat a többi program sebességére is!

Szóval innentől kezdve nem mérem a CPU hőmérsékletet, inkább legyen jobb az eredmény!

Toltam egy 3Dmarkot is, lássuk, mit mutat a 2001-es verzsön:

Elég korrekt, De! És ismét van DE! Az Asus mellékelte a saját driverét, Ezzel a saját Asus driverrel is megpróbáltam ugyanezzel a beállítással a 3Dmark2001-et:

Ez az úgynevezett Enhanced driver, ami azt mondja a leírásában, hogy optimalizálja a 3D-s teljesítményét a kártyának. Igaz ezzel semmi értelmes infót nem kapunk, de kicsit utána kutakodva, találni olyan leírásokat, hogy a VGA kártya terhelésétől függően a program/driver szabályozza a kártya órajeleit (memória GPU)

Ez már egész jó infónak tűnik, csak éppenséggel nem hiszem el! Miért? Mert egyrészt a kártyát NEM lehet tuningolni, az NV35-ös GPU gyárilag annyira a maxon jár, hogy 5MHz-et nem lehet rajta emelni. a Vramokat éppenséggel lehet, csak éppen nem azok limitálják a 3D-s teljesítményt. Továbbá ha manuálisan, kézzel húzom maxra a kártyát, ennélkül a driver nélkül akkor is kb. ugyanazt az eredményt kaptam, sőt inkább még kevesebbet… harmadrészt ekkora CPU limit mellett, ha gyorsulna is elvileg a kártya, a CPU nem tudja kihajtani, így ismét nem tudna gyorsulást okozni… De valamiért mégis elég jelentős gyorsulást tapasztaltam. Talán a képminőségen ront? hmmm talán… figyeltem a monitort, de nem láttam semmi romlást. Így nem tudom, hogy mit csinál ez a spéci driver, de mindenesetre bazi jól csinálja

Nahh hát így ennyit tud a prockó így alapon! Ahogy írtam, a szorzót 0,5-el emelem, ami 500MHz-et fog eredményezni:

Szépen gyorsult minden, de a Winrar csak minimálisat. Hát igen a rendszerbusz órajele, amire érzékeny a Winrar, az nem változott, így nem csoda hogy ennyire keveset gyorsult.

Lássuk mi lesz ha a szorzót 5,5-re lövöm:

Itt is lefutott minden, a Winrar ezúttal is hangyányit gyorsultés még mindig alap feszültségen vagyunk!

Következő a 6X100MHz, azaz a 600MHz-es beállítás jött:

Tovább gyorsultak a progik, de figyeljétek csak a CPU-Z feszültség értékét! 2,4V kellett ide már. Hírtelen 4 tized voltal is feljebb kellett tolnom a feszültséget, de meglett!

És ez még nem minden! A hűtést is cserélnem kellett! Éreztem, hogy ide még elég lesz a lég, de az a picike Pentium 1-es hűtés cirka 200-300MHz-re lett tervezve, nem 600-ra… Szóval rá került még a procira a batárka

Miután a szorzót nem tudtam már tovább emelni, csak az FSB-t, így hát jött a 112MHz-es FSB beállítás, ami ugye 6X112MHz-en 672MHz-et eredményezett volna, szegény proci persze hogy ezt már nem bírta, még a durumb hűtéssel sem, így hát a szorzót visszább vettem 5,5X-re így 616Mhz-et kaptam:

Nem tudom, figyelitek, hogy ismét mennyit gyorsult a gép? Emeltem rajta 2%-nyi órajelet, mégis cirka 10%-ot gyorsultak a programok! Hogy ez hogy? Hát igen… úgy hogy ennyit számított, hogy az FSB és ez által a memória órajele is gyorsult!

Kínozzuk még egy kicsit a gépvasat? Ez után 124MHz-es FSB jönne, amit 5,5-es szorzó mellett ugyanúgy nem fog bírni, viszont, ha a szorzót vissza csapom 5X-re, akkor az 620MHz-et jelente, amit akár még bírhat is a gép! Lássuk:

Igen, a gép még tovább gyorsult!

Következőre, úgy gondoltam, megjátszom a 133MHz-es FSB-t, amit 4,5X-es szorzó mellett gondoltam használni, ami kerek, ismét 600MHz-et jelentene… a CPU ugye ezt kényelmesen bírni fogja, de vajon az északi híd, illetve a többi komponensek is így gondolják?:

Skacok, ez csúnya lesz, de le kell írnom! Azt hittem lefosom a bokám, mikor megláttam az eredményeket, nem csak az, hogy gyorsult még így is a gép, annak ellenére, hogy csökkent az órajele a CPU-nak, hanem, hogy egyáltalán lefutottak a programok! Bámulatos mire nem képes ez a gép!

Meg kell említenem, hogy a Linx az valamennyit lassul, de csak azért mert ugye az keményen a CPU nyers erejét nézi, és itt maga a CPU számítási teljesítménye ugye lassult, hisz 20MHz az mégis cirka 3%, ami kimérhető…

Na, jó… mi legyen? Legyen vége a cikknek? Hisz a maximális FSB-n is lefutottak a tesztek, ami még adható. HA a szorzót féllel feljebb rakom, már képet sem ad.. Vége? Nem… MÉG nem! Még többet AKAROK a vasból kicsikarni!

Tudjátok, mi jön! Rég volt, most ismét eljött az ideje! Akkor hűtsünk oda neki

Sajna a CPU már nagyon koppon járt, így az ördögi 666MHz nem jött össze, de egy kis vigaszdíj:

Egy POST képernyő erejéig eljutott a gép, sőt még a Windows is elkezdett bootolni és eljutott az üdvözöljük képernyőig, de tovább nem jutottam, pedig feltoltam a feszültséget 2,8V-ig, de az is kevés volt oda…

Fagyállózás ide, vagy oda, bámulatos eredményt tudtam elérni a jó öreg K6-III+-al, egyáltalán nincs szégyenkezni valója! Kategóriáján belül nagyon ütős kis konfig!

Végezetül még annyit, hogy HA van rá igény, akkor szívesen készítek egy szoftveres bemutatót erről a gépről, hogy mire is képes a cucc! Ha szívesen vennétek, akkor írjatok a fórumba, ha nem vagytok rá kíváncsiak, no para, akkor majd írok másról J