Mikor ezt a cikket írom, még mindig internet kimaradozási problémákkal küzdök, Ennek is tudható be, hogy csúszott ez a tesztem, hiába van már kész. Szóval a csúszásért elnézést kérek, de szerencsére czunder kollega szórakoztatott titeket, míg én a fogamat szívtam!
Jahh, és ha valami nem okés a cikkeivel, mondjátok ám meg neki keményen, ne kíméljétek!
Na de térjünk vissza erre a cikkre!
Nemrég meg kínálhattam egy 1200MHz-es Socket A tokozású Thunderbird magos AMD Athlon CPU-t mrgg fórumtársunk jóvoltából. Az a CPU sajnos nem rendelkezett kövér tuning potenciával sajnos, de hát a tuning az mindig lutri. Ahogy az a CPU itt hevert pár napig a monitorom előtt, valahogy egyre jobban megtetszett… Tetszik a kerámia tokozása. Épp ezért egyre jobban motoszkált a gondolat bennem, mi lenne, ha megpróbálnék egy másik Thunderbird-et meghajtani, biztosan van olyan példány, amiben több a tartalék.
Így hát kinyitottam a CPU-s fiókomat, és körbe néztem, hogy mi a kínálat!
És találtam egy 750MHz-es példányt. Na mondom, ennek elég kicsi a gyári órajele, hogy legyen benne egy kevés(nél kicsit több) tartalék
A 750MHz 7, 5-es szorzó, és 100MHz-es FSB szorzatából jön ki ennél a CPU-nál. Az órajelet ezúttal is FSB emeléssel fogom növelni, mint ahogy azt szoktam. A szorzó emeléssel tuningoljanak a hozzá nem értő vérPistikék. (Remélem mindenki, veszi a poént)
Mivel korábbi cikkemben már leírtam, hogy nagy vonalakban mit kell tudni a Thunderbird-ről, ezért ettől most eltekintenék, s javaslom, csapjunk is bele a mókába
A CPU már röppent is a szokásos Abit NF7-S V2.0-ás alaplapomba, és kezdődött is a tuning!
Ezúttal viszont egy másik léghűtést használtam:
Cooler Master gyártmány, elég pofásan néz ki a forgótárcsás ventillátora, nem egy megszokott cucc. A ventillátora maximálisan 3600-at tud pörögni, ami szabályozható a hozzá kötött potméterrel. A legkisebb fordulatszám pedig 1800, de azon nem használtam. A talpa pedig rézből készült, a gyorsabb hőátadás érdekében. A lefogatójáról lerí, hogy „Only” Socket-A CPU-khoz készítette a gyártó. Illetve még rá lehet gyömöszölni Socket370-es CPU-kra is, más kérdés, hogy azokra meg szinte tök fölösleges.
Na akkor gép indít alap órajelen, és a szokásos teszteket futtattam:
Szóval tudjuk, hogy kb. mire képes a CPU, jó volna, ha azt a 2: 30-as Super PI időt bőven 2 perc alá sikerülne nyomni.
Nem kell leírnom mi fog következni… Ahogy megszokhattátok már, alap feszültség mellett, ami jelen esetben 1, 7V kezdtem emelni az FSB-t! Belőttem a 110MHz-es FSB-t, ami ugye barátok közt is
10%-os túlhajtást jelent, és szomorúan tapasztaltam, hogy bootolás közben folyamatosan újraindul a gép. Na, mondom ilyen antituningos CPU nem létezik… Azaz úgy tűnik mégis… Jött a feszültség emelés, De az 1 tized volt emelés is csak ahhoz volt elég, hogy eljussak, az üdvözöljük képernyőig… 1, 85V-ig kellett pakolni a feszkót, hogy lefusson minden teszt stabilan:
Na jó, ha tovább akarunk menni, ésszel kell csinálni, azaz inkább csak kis léptékekben, hiszen a CPU-nak már most közel van a vége…
115MHz-es FSB-t próbáltam stabillá tenni, amihez már 1, 9v kellett:
A CPU hőmérséklet pedig picit emelkedett, De a tesztprogramok tovább gyorsultak.
Remegő kézzel lőttem be a 120MHz-es FSB-t:
900Mhz fölött vagyunk egy hajszállal, és a tesztek lefutottak. Figyelitek az Everest CPU ID feszültség kijelző tartományát?!
Hoppá! Nem változott a feszkó! Bizony! Először belőttem neki az 1, 95V-ot, szépen lefutottak a tesztek, de késztetést éreztem rá, hogy megpróbáljam visszavenni a feszültséget, és így is lefutott a teszt.
Ismét 5MHz-el emeltem az FSB-t, 125MHz-re, ami ugye a 25%os lélektani határt jelentette:
Gyönyörűen lefutottak a tesztek, sikerült 2perc alá becsúszni a Super Pi-vel. A proci hőmérséklet nem változott, elvégre a feszültséghez nem, az órajelhez pedig csak kis mértékben nyúltam.
Figyelitek hogy a feszültség még mindig nem változott? Ilyen CPU-t még nem láttam!
Ugye amikor eljut a CPU egy olyan szintre, amikor a további órajel emelés feszültség többletet kíván, akkor onnantól kezdve a még magasabb órajelhez, még több feszültség kell…
De jelen esetünkben egy olyan állapot alakult ki, hogy az alap órajelhez kell X feszültség, onnantól kezdve pár százalékos tuninghoz már kicsivel még több feszültség kellett, majd ismét egy kis tuning, és ahhoz ismét további feszültséget kellett emelni.
Majd ahogy még tovább lett tuningolva a CPU, valami érdekes módon újabb feszültség emelés nem volt szükséges…
Megjegyezném, hogy a tesztet kétszer is elvégeztem, játszottam többet a feszültségekkel is, és a kezdeti 10 illetve 15%-os tuninghoz tényleg kell a többlet feszültség, utána pedig, ahogy a képek is igazolják, tényleg nem kellett feszültséget emelnem.
Na jó, kíváncsi vagyok, hogy mit hozok ki a processzorból… Továbbemeltem az FSB-t, de a feszültség maradt 1,9V:
977MHz-en is lefutottak a tesztek, és gyorsultak is a tesztprogramok
Következő lépés ismét 5MHz-es FSB emelés, ami 1014MHz-et eredményezett volna, de az 1,9V ide már tényleg kevés volt, így hát feszültséget kellett emelnem. 2V-ot zongoráztam be:
Ismét stabilnak bizonyult a rendszer, és a 35%-os tuning nem is olyan rossz.
Jött a 40%-os túlhajtás, azaz az 1052MHz:
Lefutottak a tesztek, de a CPU már az 50fokot súrolta, és 2,12V kellett, hogy stabil maradjon a rendszer.
Na akkor hűtsük be a processzort, a jó kis fagyállóval, ami már egy ideje nem szerepelt:
A feszültséget 2, 15V-ra emeltem, majd 145MHz-es FSB-t állítottam be, de a Super PI már nem futott le, a Linx-től pedig kékhalálozott a gép. További feszültség emelés nem javított a helyzeten, így 1MHz-el csökkentettem az FSB-t, ahol lefutottak a tesztek már, így tehát 144MHz-es FSB lett a plafon a CPU-nak:
Én úgy gondolom, hogy megérte megnézni ezt a CPU-t, hogy mit bír, hiszen ezúttal is találkoztam egy olyan jelenséggel, amivel korábban még nem, ráadásul bebizonyosodott, hogy némely Thunderbirdben azért hagytak elég rendes tartalékot