Compaq Proliant 800 (upgrade) bemutató

Még májusban a, számítógép kiállításon kaptam egy Compaq Proliant 800-as Workstation-t. Ez a munkaállomás egészen mostanáig a szobám kellős közepén hevert, illetve még most is itt van, majd csak eme teszt után fogok neki egy végleges helyet keresni. miután majd’ 4 hónapot kerülgette a gépet a család, mert egy „kicsit” elhúzódott a gép rendbe rakása. Úgy gondoltam, hogy mindenkép megér egy bemutatót.

Természetesen a szűk 4 hónap alatt voltak bizonyos holt idők, mikor nem tudtam a géppel foglalkozni egyéb tevékenységeim miatt, de az nem jelenti azt, hogy ne lett volna vele az elmúlt időben munka, mert volt, méghozzá nem is kevés. De úgy gondolom, hogy minden percét, és minden bosszúságát megérte, mert egy nagyon jó kis konfigot sikerült faragnom belőle.

Tehát kaptam egy Compaq Proliant 800-as gépet, s hazacincálás után már kapcsoltam is be, illetve bontottam le az oldalát. Kíváncsi voltam, hogyan is állunk a géppel kapcsolatban, hogy működik-e egyáltalán, és miket is tartalmaz a vas. Elsőre egy kicsit megtréfált a gép, s már-már kezdtem lemondani róla, mert eleinte furcsa volt, hogy bekapcsolás után közel 2 percig nem hajlandó képet adni. Miután erre rájöttem, hogy indul az, és működik, csak türelmesnek kell lenni, elsőnek a processzoron akadt mega szemem.

Egy 350MHz-es példány lapult az alaplapban. Na akkor ez lesz az első, amihez hozzá nyúlunk, mert bizony ezt lehet nagyobbra is cserélni, ráadásul akár még 2 CPU-s rendszerré is lehet fejleszteni a gépet.

 

A CPU csere még a könnyebbik feladat lenne, viszont a foglalatok mellett bizony ott van a VRM-eknek is a foglalata (CPU feszültség szabályozó tápáramkör)

Na jó, haladjunk lépésről lépésre. CPU-ból sikerült két egyforma 400MHz-es példányt találni. Viszont míg a második CPU mellé nem pattintok be egy VRM modult, addig biza az nem is fog működni. Aztán eszembe jutott, hogy most már több mint 10 éve kaptam 2 egyforma VRM-et, igaz állítólag Pentium PRO CPU-hoz valók, de gondoltam, megvizsgálom én azokat tüzetesebben. És láss csodát, hajszál pontosan olyanok voltak, mint ami ebbe a gépbe kell.

Már raktam is be a két 400MHz-es Pentium 2-t, és a hozzá tartozó VRM-et.

Na jó, azért nem volt ilyen egyszerű a mutatvány, mert a két CPU egymás felé néz, és nincs túl sok hely a két foglalat között, így válogatnom kellett olyan processzort, amiknek a hűtőbordája nem olyan túl vaskos, és elférnek egymással szemben. Végül is a fentebb fotózott példányok bont befértek, igaz le kellett szerelnem a gyári ventillátort a bordákról. Igaz azok ebben a gépben nem is kellenek, mert ennél a gépnél egy nagy rendszerhűtő hűti mindegyik processzort

 

Miután a CPU-k, s a plusz VRM landolt az alaplapban, bekapcsolás után nyugtáztam, hogy nyertem plusz 50MHz-et, és plusz még egy CPU-t. Na lássuk, hogy merre folytassuk a gép személyre szabását?

Látom ám, hogy egy szép nagy SCSI RAID vezérlő van elhelyezve az alaplap egyik PCI foglalatában. Ráadásul saját memóriás a cucc, na mondom ezt ha sikerülne bekonfigurálni, akkor a háttértárakra nem lesz panaszom.

 

A kis Compaq 3db 4,3GB-os 68pin-es SCSI HDD-t rejtett. Gondolkodtam, hogy kicserélem nagyobbakra, de végül is úgy döntöttem, hogy megtartom, ha sikerülne RAID0 tömbbe fűzni azokat.

Ez elsőre nehezebb feladatnak tűnt, mint gondoltam. Magának a kártyának nincs saját BIOS-a, így tehát ha konfigurálni akarjuk a kártyát, egy Compaq féle szoftverrel lehet megtenni azt, aminek a beszerzése is kissé döcögős volt. De azért sikerült beszerezni, ami a Compaq SmartArray névre hallgat. Ezt a programot kell kiírni CD-re, majd erről bootoltatni a számítógépet

Bootolás után egy Windows 98 felületű szoftver fogadott, ahol már elég egyértelműen be lehetett állítani a RAID tömböt. Így már egyből sikerült megcsinálnom a 3HDD-ből a RAID0-t, amivel 12GB kapacitást sikerült elérnem.

 

RAID, meg dupla CPU, ezek után eléggé leszűkült a használható operációs rendszerek listája, feltéve ha minden komponensben rejlő lehetőséget szeretném kihasználni.

A Windows 2000-re esett a választásom.

A telepítés után gondoltam kiváltom az 1MB-os alaplapra integrált VGA kártyát. Igaz csak PCI foglalat van a bővítő kártyák számára (AGP nincs) így egy 4MB-os S3 Virge, mellé pedig egy 12MB-os Voodoo2-t választottam.

 

Még mielőtt belekezdenék a szoftveres bemutatóba, megemlíteném, a gép furcsa belső kialakítását! Az alaplap, mint minden standard ATX házban, függőlegesen helyezkedik el, de az alaplapi csatlakozók (ISA és PCI portok) egy Riser kártya segítségével vízszintesen helyezkednek el. Hasonló megoldást, főleg a régi OEM gépeknél lehetett sokat látni, de én amikkel találkoztam, mind fekvő gépházaknál volt hasonló módon kialakítva, álló háznál ilyent még nem láttam.

 

Most, hogy sikerült minden bővítést megejtenem, lássuk tehát, hogy milyen komponensekből áll a gép:

 

Compaq Proliant 800

2X 400MHz Intel Pentium II CPU

384MB ECC SD RAM

4MB S3 Virge VGA kártya+Voodoo2 3D gyorsító

3db 4,3GB 68pin SCSI HDD@RAID0 12GB

ODD

SCSI DAT meghajtó

Windows 2000 SP4 Operációs rendszer

 

Nézzük meg, hogy milyen számítási teljesítményre képes a számítógép:

 

Természetesen a játékok ezúttal sem maradhattak ki, de most kifejezetten olyan játékokat válogattam össze, amik támogatják a Glide grafikus API-t, tehát kifejezetten szeretik a 3DFX kártyákat.

 

A gyengébb minőségű képekért elnézést kérek, a játékok mivel nem a VGA-n futottak, hanem a Voodoo2-es 3DFX kártyán, a képmentések (Print screen) nem működnek, így fényképzeővel fényképeztem ki a képeket a monitorról. Ha esetleg van valakinek bevált tippje, hogy Voodoo kártya renderelt képét kimenteni, kérem ne tartsa magába!

Quake2:

 

 

 

 

Remek FPS játék lett, ahol még nem a Multiplayer módot erőltették. A hangok, és a grafikai effektek is mind nagyon profin lettek elkészítve, így garantálva a remek játékélményt

 

World Cup 98:

 

 

Nem vagyok nagy focis játék rajongó, de a Word Cup 98-at imádom. Igaz a karakterek még eléggé baltával faragottak, de ahhoz képest, hogy egy majd’ 20 éves játékról van szó, nem is néz ki olyan rosszul. Az átvezető videók, és a nagyon jól választott zenei aláfestés óriási hangulatot, és remek atmoszférát tud biztosítani a játékosnak. Az intrót kötelező megnézni, hogy átérezzétek, miről beszélek :-)

 

Carmageddon 2:

Az egykor szebb napokat megélő Carmageddon második szériája nagyon hasonlít a legelső részhez, lényegében a játékmenet nem változott. Kapunk sok-sok pályát ahol a járókelőket gázolhatjuk halálra, és/vagy törhetjük össze az ellenség járgányát.

 

Rayman 2:

 

Az igazi „klaszikus” Rayman. Egy remek 3D-s platformjáték a 90-es évek végéről, ami annyira jól sikerült, hogy az Ubisoft máig próbál a sorozatból minél több pénzt csinálni, jelenleg is adnak ki Rayman játékot, elsősorban mobiltelefonra, illetve Android rendszerre. Az egészben az a legviccesebb, hogy az elmúlt bő 15 év alatt szinte  semmit sem változott a játék.

 

Need For Speed 3:

 

Ezerszer bemutattam ezt a játékot, szóval nagyon nem részletezném. Talán az egyik legjobban sikerült Need For Speed.

 

 

Unreal Tournament:

Szintén visszatérő szereplő a cikkeimben, de hát ahogy korábban is írtam, ennek a játéknak minden gépen ott kell lennie. Játszunk akár Single, vagy Multiplayer módban, garantáltan nem fogjuk unni a játékot, s az egészben az a legjobb, hogy készült hozzá magyar szinkron is.

 

 

Test Drive 5:

 

Na ez az a játék, ami annyira nekem nem jött be, igaziból nem érzem korszakalkotónak. Igaziból amikor megjelent, 1998-ban, voltak nála minden szempontból is nagyobb nevek, de mivel van benne kifejezetten Glide mód, így azért csak fel lett telepítve a gépre.

 

Konklúzió:

Igaziból nincs nagyon mit részletezni. Igyekeztem minél többet kihozni ebből a Compaq Proliantból, ami úgy érzem elég jól sikerült, és természetesen játékok terén igyekeztem most is pár kedvencet összeválogatni rá, mert ne hogy már ne. Kicsit hangos, kicsit sokat fogyaszt, de ezek mind hozzájárulnak a nosztalgikus hangulathoz