Intel HD Graphics 4000 játékos szemmel

A nemrégiben bemutatott HP 2170P típusú subnotebookom szívét egy Ivy Bridge alapú Core i5 3427U típusú processzor adja, amelyben a HD Graphics 4000 nevű grafikai részegység lapul, ami felel a grafikai számításokért.

Korábban már teszteltem a HD Graphics 3000-et, hogy mire képes, természetesen a HD Graphics 4000-et is nagy érdeklődéssel teszteltem, ezeket a méréseimet szeretném nektek megosztani!

 

A fentebb linkelt HD Graphics 3000-es tesztemben megemlítettem, hogy a Intel, még 2008 környékén, az utolsó északi hídba integrált IGP-jével kezdett a grafikus teljesítményre is koncentrálni, s generációról generációra fokozatosan duplázta az IGP-k teljesítményét. Persze ennek eleinte nem volt túl nagy jelentősége, mert ahhoz, hogy értelmes sebességgel futtassanak az IGP-k egy játékot, rengeteget kellett fejlődni. Aztán 2011-ben, mikor megjelentek a Sandy Bridge alapú processzorok, az azokban lévő IGP-k végre eljutottak oda, hogy erős kompromisszumokkal, de végre futtathatóvá váltak a játékok nagy része, de a korábbi pár éves nevek szinte minden esetben játszhatóak voltak.

Szerencsére az Intel a következő generációnál is továbbra is fontosnak tartotta az IGP-k fejlődését, így már előre borítékolható, hogy az Ivy Bridge alapú processzorokba helyett kapott HD Graphics IGP-k erősebbek lettek, mint elődeik.

Többek között ezért is vágtam bele nagy érdeklődéssel a tesztelésbe, mert a HD Graphics 3000-es IGP-nél volt több olyan játék, ami nagyon a játszhatóság határán volt, s bizakodtam benne, hogy végre dedikált VGA kártya nélkül is jó néhány (aránylag) modern játékom játszhatóvá válik!

De még mielőtt belecsapnák a tesztekbe, kicsit ismerkedjünk meg jobban az Ivy Bridge-el, és a az erre épülő HD Graphics-al!

Az Intel az Ivy Bridge kódnevű processzorait 2012-ben mutatta be. Az Ivy Bridge szériáról annyit kell tudni, hogy az előd, Sandy Bridge alapjain nyugszik, viszont a gyártástechnológiát az Intel 22nm-re tudta csökkenteni, amihez a tri-gate tranzisztoros gyártástechnológiát használta a gyártó. Lényegében ez azt jelenti, hogy a felhasznált tranzisztorok 3Dimenziós formát alkotnak, azaz nem (csak) síkban, hanem „térben” helyezkednek el. Ennek köszönhetően sikerült tovább csökkenteni a szivárgási áramot, s ez nagyban megkönnyítette a 22nanométeres csíkszélességre való átállást.

Számunkra jelen esetben az IGP a fontos, így azt is részletezném pár sorban!

Ahogy az elődnél, úgy most is két fajta IGP-t készített az Intel az Ivy Bridge processzorokhoz. ezek név szerint a HD Graphics 2500, és a HD Graphics 4000 lett. Ezek lettek az Intel hetedik generációs integrált grafikus proceszorai, amit röviden Gen7-nek hív az Intel.

Míg az asztali Ivy Bridge CPU-knál csak a Core i7-esek és a csúcs Core i5-ös CPU-k kapták meg a HD Graphics 4000-et, (Illetve az A Core i3 3225, de ez kakukktojás ezen a téren) a többi CPU-k (szorzózár mentes Core i5, Core i3 Pentium és Celeron CPU-k) a gyengébbik, HD Graphics 2500-at kapták meg.

Laptop téren viszont az összes Ivy Bridge alapú Core i processzor, azaz a Core i3, Core i5 és Core i7 CPU mind a HD Graphics 4000-es IGP-vel lett építve, s csak a Pentium, és Celeron mobil processzorokba került a gyengébbik HD Graphics 2500.

A HD Graphics 2500, és a HD Graphics 4000 között a főbb különbség az, hogy míg az elöbbi csak 6 feldolgozó egységet kapott (EU-t,Execution Unit) csak úgy mint a közvetlen előd, a HD Graphics 2000, addig a HD Graphics 4000-nél már 16 feldolgozó egység került beépítésre, (A közvetlen előd HD Graphics 3000-nek 12 volt)
Órajelek tekintetében nincs különösebb előrelépés, most is modelltől függően 1050, és 1300MHz között vannak az IGP-k órajele, viszont ezúttal már a HD Graphics 2500 is fel tud ugrani erre a tartományra.

Természetesen az IGP ezúttal is a rendszermemóriát használja, s mivel az Ivy Bridge már hivatalosan is támogatja az 1600MHz-es memória modulokat, így a korábbi 1333MHz-hez képest ez is előrelépés ami szintén pozitívan hat ki a grafikus teljesítményre.

Fontos megjegyezni, hogy az Intel nem az előd grafikus részegységét csiszolta tovább, hanem teljesen új alapokra, a nulláról építette újra az Ivy Bridge-be beépített IGP-t. Ez azért fontos, mert a teljesítmény növekedés nem csak abból jön, hogy több EU-t tartalmaz a HD Graphics 4000, vagy hogy gyorsabb a rendszermemória órajele, hanem ezeken felül több optimalizáción esett át az IGP, az elődhöz képest.

Ilyen például, hogy átalakították a párhuzamos művelet végrehajtás menetét, megoldották a jobb skálázhatóságot, azaz jobban tud profitálni az IGP, ha több EU-t építenek be, de a textúrázás hatékonyságát is növelték.

A támogatott grafikus API-nál is történt előrelépés, s végre megkapták a Gen7-es IGP-k a Directx11 az OpenGL3.1-es a DirectCompute5.0, és az OpenCL1.1 supportot
A laptopokba szánt Ivy Bridge alapú CPU-k a Chief Bay névre hallgató platform lett. Így tehát ez alá a platform alá tartozik a főszereplő HP Elitebook 2170P, amiben egy Intel Core i5 3427U típusú alacsony fogyasztású, (17W TDP) CPU kapott helyet. Mivel egy alacsony fogyasztású CPU-ról van szó, ezért a minél kisebb fogyasztás volt a cél, ehhez viszont az órajeleket némileg megnyirbálták a normál (és asztali) verziókhoz képest.

Az IGP alap órajele mindössze csak 350MHz, míg a normál fogyasztású CPU-k 650MHz-en ketyegnek, de szerencsére 3D terhelés alatt ez akár 1150MHz-ig is fel tud ugrani, ami már nagyjából megfelel a standard Ivy Bridge alapú processzorokkal szemben. Memóriából 2X4GB 1600MHz-es modul kapott helyet, így már itt is maximálisan ki van használva az, amit az IGP támogat.
Mivel elsősorban arra (is) kíváncsi voltam, hogy a korábbi HD Graphics 3000-es IGP-hez képest mennyit gyorsult a HD Graphics 4000, ezért többnyire ugyanazokkal a játékokkal teszteltem, azonos beállításokkal, hogy össze lehessen mérni a korábbi eredményeket!

Még a tesztek előtt lássuk a tesztkonfigot:
HP Elitebook 2170P:
Intel Core i5 3427U CPU

Intel HD Graphics 4000 IGP

2X4GB SO-DIMM DDR3 1600MHz

120GB SATA 3 SSD

Windows 7 Home SP1 64 bit Operációs rendszer

Tehát ezúttal is 1366X768-as felbontásban teszteltem.

 

Játéktesztek előtt természetesen most is lefuttattam a 3Dmark2006 tesztprogramot:

Ami most is csak 1280X768-ban futott, a standard 1280X1024 helyett. Kevesebb pixel, kevesebb számolni való, így a teszt gyorsabb, és némileg több az összpontszám.

Könnyen kiszámolható, hogy a standard 1280X1024-es felbontás 1310720 pixelt jelent, míg az 1280X768-as felbontás esetén az IGP 983040 pixelt számolt ki. Ebből már könnyen kiszámolható, hogy 33%-al kevesebb volt így a számolandó pixel szám. Tehát, hogy a pontszám is, hogy a standard beállításnak megfelelő legyen, 33%-al el kell osztani, tehát standard felbontás mellett kb. 4300 pöttyöt kapott volna a HD Graphics 4000

A fentiek tudatában is, én valahova a Geforce GT520, ATI Radeon HD4650 szintjére sorolnám be ezt a kártyát. Ha még régebbi kártyákhoz kéne hasonlítani, akkor kb a Geforce 7800GT, Radeon X1800XL szintje ez. Tehát úgy 2006 tájékán egy közép-felső kategóriás dedikált VGA kártya szintjét tudja, míg 2008-ban pedig ez a szint a közép-alsó kategóriába esett volna.

Na de nézzük a játékokat!

A tesztelt játékokat időrendbeli sorrendbe raktam, s a legrégebbivel kezdem, mint a múltkor

 

Első játékom 2004-ből a Far Cry, amit Very High részletességre állítottam be.

 

Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen régi játék is ennyit fog profitálni az újabb HD Graphics képességéből. Persze ennek csak örülni tudok

Kipróbáltam a szintén 2004-es Counter Strike: Source nevű játékot is,  maximálisrészletesség mellett:

Itt viszont fordult a kocka, és nem hogy gyorsulni nem tudott, de a játék sebessége csökkent az elődhöz képest, bár szerencsére a minimum FPS-ek azért tudtak emelkedni.

Folytattam a tesztet a 2005-ös Call Of Duty 2-vel

 

A COD2 egyből el tudta felejtetni velem a CS-nél tapasztalt negatív eredményt. A játék szinte folyamatosan 91FPS-el futott, valószínűleg be volt állítva egy maximális korlát. Eleinte azt hittem, hogy a FRAPS-al történt valami, és esetleg lefagyott, azért nem mutat más értéket. Össze vissza lövöldöztem, ugráltam, robbantottam, amikor azért sikerült egy-egy rövid időre csökkennie az FPS értéknek, de csak minimálisan. Az elődhöz képest, főleg a minimum FPS-ek közel háromszorosára tudott gyorsulni.

Egy kicsit ugrottam az időben, és a 2008-ban megjelent Far Cry 2-t is kipróbáltam, aminek Medium részletességet és Directx9-es render-t állítottam be.

 

 

Óriásit gyorsult a játék, pedig nem gondoltam volna. A játék egy csapásra, a HD Graphics 4000-re váltva gyönyörűen futott, s a korábbi éppen csak játszható sebesség itt is a duplájára ugrott. Ennek hála, a későbbiekben pár FPS-t beáldozva még lehet megpróbálok pár grafikai effektet High részletességre állítani.

Szintén 2008-ból kipróbáltam a GTA 4-et is.

 

 

Sajnos hiába reménykedtem, hogy itt is duplázódni fog a sebesség, és végre lesz esélyem, nem csak porig butított grafika mellett játszani a laptopon vele, de sajnos egy hajszálnyit sem gyorsult a játék, s egyszerűen nem tudom az okát, hogy miért nem.

 

Ismét ugrottam egy kicsit az időben, és 2010-ből a Blur nevű autós játékot választottam, ahol alacsony részletességet állítottam be:

 

 

 

Itt viszont ismét lehidaltam, a korábbi, éppen hogy csak játszható sebesség konkrétan szinte megduplázódott, gyönyörűen folyik már a játék a HD Graphics 4000-en, akár érdemes lehet megpróbálni a medium részletességet is.

Majd , 2013-ból ezúttal is beválogattam a Grid2-t a gépre, s mivel Intel logóval indít a játék, mertem a részletességet közepesre állítani

 

Na ez volt az a játék, amit a legtöbbször teszteltem újra. Egyszerűen nem hittem a szememnek, hogy egy ráadásul Intel logós játék egy hajszálnyit sem tudott gyorsulni, és lényegében pontosan ugyanazt az eredményt hozta, mint a korábbi HD Graphics 3000. Ami lényegében elég, de elvártam volna ezúttal is legalább egy kisebb gyorsulást.

A 2013-as Tomb Raider-t is feltelepítettem, s lefuttattam a játék benchmarkját, igaz a részletesség, ezúttal is alacsonyra volt állítva.

 

Ezúttal elmaradt a tűzijáték, és a duplázódó teljesítmény, de azért a gyorsulás így is bőven tetten érhető. Míg korábban szinte játszhatatlan volt a játék, addig a HD Graphics 4000-en a kritikus 25FPS alá nem esett a sebesség. Legalábbis a Benchmark része, és az átlag is 30FPS fölött alakult.

Gondoltam, nézzünk már meg egy aktuális játékot, s a 2016-os Far Cry Primal-t is feltelepítettem, aminek a beépített benchmarkját futtattam le 1280X720-as felbontás, és alacsony részletesség mellett:

 

 

Ezt a játékot értelemszerűen csak az Ivy Bridge-s HD Graphics 4000-el tudtam már tesztelni, de valószínűleg a HD Graphics 3000-en, a DX11 hiánya miatt el sem indult volna. Persze már nagyjából előre borítékolható volt a játszhatatlan sebesség, de becsületére váljon, hogy egyáltalán elindult, s nem voltak grafikai hibák, és persze a játszhatóságon nem sokat változtat, de a diavetítéshez képest egy fokkal még jobban is futott. Persze nagyon más eredményt nem is vártam.

Végeredményben elmondható, hogy tényleg sokat fejlődött a HD Graphics 4000 az elődhöz képest. Igaz egy-egy játéknál nincs változás, és továbbra is erős kompromisszum mellett maradt játszható, ilyen például a GTA4, vagy az Intel logós Grid2, és nagyon 2014-2015-ös vagy újabb játékokkal sem célszerű próbálkozni, mert ott továbbra is diavetítés várható, de ha azt nézzük, hogy egy csomó játék ami korábban pont a játszhatóság határán futott, ott is porig lebutított grafikával, most pedig szárnyal, azt kell mondjam, hogy elégedett vagyok, és látszik a tényleges előrelépés.

Úgy gondolom, hogy tényleg az Intel, a HD Graphics 4000-el érte el azt a szintet, hogy alkalmi játékosoknak alacsonyabb felbontás mellett elég lehet. Persze ismét ott vagyunk, hogy a megjelenése óta lassan 5 év telt el, tehát bőven az elavult kategóriába esik, de ha eddig el voltam a HD graphics 3000-el is, akkor ezzel a HD Graphics 4000-et még inkább elégedetten fogom használni.