Compaq presario CDS 520 a praktikus retro gép

Ha azt mondom, hogy All In One PC, akkor az informatikában kicsit is jártasabb ember egyből tudja, hogy egy olyan számítógépről van szó, ahol egy LCD monitorba vannak beépítve a főbb komponensek is (alaplap, CPU, memória, háttértár) s így egyben képeznek egy számítógépet, tehát nincs különálló „kasztni” Aminek hála, nem csak kevesebb helyet foglal a számítógépünk, de praktikusabb is, hiszen nem lesz akkora a „kábeldzsungel” sem (elég egy tápkábel, a kettő helyett, nem kell monitorkábel, beépített a hangszóró stb.)

Ahhoz, hogy ilyen számítógépek születhessenek meg, szükség volt arra, hogy a főbb komponensek kicsi méretűek legyenek, illetve a szűk hely miatt a hűtés is nehezebben kivitelezhető, így az alacsony fogyasztású komponensek szintén nélkülözhetetlenek.

Ennek ellenére még a 90-es években is volt pár gyártó, aki próbálkozott olyan egybe számítógépek gyártásával, ahol szintén egybe volt építve a monitor, és maga a gépház. Persze itt még szigorúan CRT monitorba/mellé volt építve a gépház, hiszen az LCD-k még csak a laptopok kiváltsága volt.

A tesztben szereplő, 1994-ben megjelent Compaq presario CDS 520 is egy ilyen gép.

Első ránézésre egy standard CRT monitornak tűnik az egész, de kicsit jobban megnézve látszik, hogy a monitor talpa lényegében egy kisebb számítógépház, de az egész egybe van „öntve” azaz nem különválasztható. Látható, hogy a képernyő alatt van egy megszokott ki/be kapcsoló gomb, ám ez ebben az esetben nem csak magát a monitort, hanem az egész számítógépet kapcsolja. A képernyő alatt,jobb oldalon látható még a hangerő szabályzó, illetve a HDD töltés visszajelző, és a Power LED visszajelző. Továbbá a gép szélein, örömteli, hogy egy-egy hangszóró is helyet kapott, amit a fenti gombokkal szabályozható. A gép elején megtalálható még a kor sajátossága, az 1,44MB-os floppy, illetve mellette helyet kapott már egy CD-ROM meghajtó is.

 

Ha megnézzük a gép hátulját, szépen egymás mellett sorakozik a billentyű, és az egér PS2-es csatlakozója, de találunk soros, és párhuzamos portot is, illetve látható hogy itt vannak a hangkártya jack csatlakozói is, illetve egy gameport.

Látható az is, hogy 2 bővítőkártyának is van fenntartva 2 nyílás. Tápkábelből csak 1 kell, amit a monitorba kell bedugnunk.

A brand gépeket azért nem szeretem, mert mindegyiket sajátosan kell szerelni, és eleinte minden gép egy kisebb fajta kihívás, ami ennél a Compaq egybe gépre is igaz, ám, ha kitapasztaljuk hogy kell szerelni, elmondható róla, hogy könnyű szerelni.

Az alaplap egy tálcán van, ami hátrafelé kihúzható, így könnyedén hozzáférhetünk a CPU-hoz, a 2 memória foglalathoz, és a 2 ISA csatlakozóhoz.

Az alaplapon van integrálva 4MB memória, ezt lehet bővíteni 2 foglalatba rakható FPM memóriával. Egy Riser kártya segítségével 2 ISA SLOT várja még a plusz kártyákat, amiket hangkártyával már nem feltétlenül kell terhelnünk, mert az alaplapra integráltak egy ESS688-as hangkártyát, ami igaz nem prémium minőség, de a beépített hangszórókat nagyon szépen meg tudja szólaltani, s maguk a hangszórók is meglepően jó minőségben, és erős hangerővel tudnak szólni.

A Floppy, és CD-ROM meghajtóhóz, és a merevlemezhez viszont a gép elejéről férünk, ha lecsavarozzuk az előlapot.

Még bekapcsolás előtt lássuk a paramétereket:

14″-os színes SVGA monitor 1024X768-as maximális felbontással
Intel 486SX2 66MHz

4MB Integrált16MB=20MB FPM RAM

4GB HDD

1MB Cirrus Logic VGA kártya

10Mbit LAN kártya

DOS6.22+Windows3.11 Operációs rendszer

Szeretnék pár szót említeni a bővíthetőségről!

Nagyon sokat szenvedtem a géppel, hosszú ideig mindenféle memória hibát dobott a gép, mire rájöttem, hogy a CPU-t nem szereti. Az első lépésem az volt, hogy az SX2-es CPU helyére DX-et raktam, ami már tartalmaz FPU-t. Először egy 100MHz-es Cyrix került a lapba, ami aránylag megbízható volt DOS alatt, de Windows alatt random fagyott, hibaüzeneteket dobott. Aztán próbálkoztam különböző 486DX2-esekkel, de a helyzet vagy nem változott, vagy még rosszabb lett. Persze meg sem fordult a fejembe, hogy a CPU okoz ilyen problémát, hiszen itt még a memória vezérlő még nagyon messze állt attól, hogy a CPU része legyen. Szóval sajnos a CPU maradt a 486SX2, ami gyárilag került bele.

Memóriából elégséges egy ilyen CPU mellé a 4MB, de azért a „komolyabb” gépigényű játékok, mint pl a Doom, vagy a Warcraft 2, már erősen töltögetett. egy 16MB-os modullal meg lett toldva a rendszer, így 20MB állt rendelkezésemre.

A gépet egy 4GB-os HDD-vel kaptam, ami már nagyon nem gyári volt, s nem is illik annyira az összképbe, de a gép szárnyra kapott vele, így ezt nem is bántam.

Hálózathoz kapott egy 10Mbites 3COM LAN kártyát még a gép. Mivel hangkártya pedig integrálva van, azt már nem kellett beleraknom.

 

Igaz, hogy ez csak egy gyenge közepes 486-osnak számít, de azért a DOS-os játékok igen nagy része hibátlanul fut a számítógépen, ebből szemezgetnék olyanok közül, amiket nem igazán láthattatok még korábbi cikkeimben.

Coolspot:

Igazi platform játék, egy „7UP” figurával kell végig menni a pályán, úgy hogy közben „bizbasz”-okat kell gyájteni, a homokból előugró ellent meg le kell gyakni, vagy átugrani

Alien Breed

Ez egy felül nézetes lövöldözős játék, ahol idegen lényeket kell szitává lőnünk. PC-re 1993-ban jelent meg

Doom

A Doom az örök kedvenc, az örög zöld, az örök klasszis, aminek minden DOS-os (és Windows-os) gépen ott kell, hogy legyen. Nem részletezném.

 

Heretic:

A Doom alapjaira épített FPS játék, ami egy Fantasy világba lett átültetve. Aki ismeri a DOOM-ot, annak a Heretic sem lesz újdonság. Bónusz infó: Működik az IDDQD, és az IDKFA kód, igaz itt az ellenkező hatásokat lehet vele elérni, azaz azonnali halál, és az összes fegyver elvesztése.

Duke Nukem 3D

Pont a játszhatóság határán van ez a játék, itt már érződik, hogy ez a CPU gyengécske, s jobb lenne egy 80-100MHz-es példány, de azért el lehet vele lenni, még nem a diavetítés kategória. Magáról a játékról szerintem megint nem kell túl sokat írnom, hiszen mindenki ismeri.

Winter challenge

A játék 1991-es, s már kezdetleges 3D-s grafikával ejti ámulatba a játékost. Lényegében a téli sport kedvelőinek kötelező.
Simcity 2000:

A legendás városépítős játék második része is igen szép karriert futott be a maga idejében. 1993-ban a megjelenésekor elég kellemes látványvilágot biztosított a játékosának.

Lamborghini American Challenge

1992-ben megjelent, autós játék, mely nagyban hasonlít a Lotus-hoz is. Grafikája a maga idejében sem volt kiemelkedő, de azért el lehetett vele szórakozni.

Warcraft 2:

A Warcraft, illetve a Warcraft 2 volt a mai RTS (valós idejű stratégia) őse. Aki tud bármilyen mai RTS-el játszani, az igen sok ismerős elemmel találkozhat a Warcrat-ban is.

Ezeken felül természetesen, még nagyon sok játék futtatható a gépen, de ha mindről írnék pár gondolatot, még jövőre is írhatnám a beszámolót :-)

Végezetül pedig elmondanék pár gondolatot a gépről!
Szimpatikus, hogy a gép kapott már optikai meghajtót, és integrált hangkártyát is, illetve egy sztereó hangszóró párt. Ezek ebben az időben még nagyon nem voltak elterjedtek, igazi multimédiás gépnek számított volna még pár évvel később is. Ráadásul a hangszórók minőségére sem lehet panasz.

A CRT monitor képminősége is teljesen megfelelő, még mai szemmel is, még akkor is, ha a mai szem már az LCD szemhez van szokva.

Egy minimális rutin szerzés után könnyedén szerelhető, és némileg bővíthető a gép, sajnos pont a CPU-t nem sikerült erősebbre cserélni, de az FPU hiánya annyira még ezeknél a játékoknál nem jön ki.

Mivel szépen egybe van rakva a gép, csak egy tápkábel, egy billentyűzet és egy egérre van szükségünk, és már lehet is indítani. Elpakolni, illetve igény esetén előszedni is egyszerű, nem kell külön bajlódni a gépházzal, a plusz monitorral, és a hangszórókról is le van a gond. Tényleg nagyon praktikus, egy ilyent csak ajánlani tudok retrozásra!

 

Ami tetszett:
-korrekt monitor
-gyárilag optikai meghajtó

-beépített hangszórók, és hangkártya

-könnyen szerelhető

-praktikus

Ami nem tetszett:
-nem bővíthető CPU