Egy soha meg nem jelent Pentium D Extreme Edition tuning bemutatója

Nagyon régen készítettem már tuningos bemutatót. Ennek egy kisebb, és egy nagyobb jelentőségű oka van. A kisebbik oka az, hogy az elmúlt időben inkább a retro számítógépek felé fordultam, és azokat faragtam, többek között a BRSZK kiállítás alkalmaira. A nagyobbik ok, hogy nagyjából a 2010-es évekig bezárólag nem igazán maradt olyan platform, olyan CPU családjának legalább egy-egy tagja, amit ne tudningoltam volna. Hiszen hajtottam már meg laptop CPU-t, szerver CPU-t, és tényleg különleges desktop CPU-t is. Szóval azért tényleg elég sok processzor megfordult már a kezeim között, és a fagyállós palackom alatt. De ezek nem jelentik azt, hogy esetleg már nem érdekel a téma. Természetesen mindig meg hagytam a lehetőségeimet, ha valami érdekesebb processzor jön, bármikor kezelésbe tudjam venni.

Eme cikkem főszereplőjét MasterDeeJay biztosította a számomra, ami nem más, mint… mint…Hát igaziból pontosan meg sem tudom mondani, hogy mi ez, mert egy olyan CPU ez ami soha sem került tömeggyártásba, illetve forgalomba. Naná hogy nagyon szívesen lecsaptam rá.

Jó oké, a karcos felületen azért kivehető, hogy Intel Confidental, de ezen kívül próbáljuk már meg beazonosítani, nem?

A CPU-Z némileg bővebb infóval tud szolgálni, miszerint ez egy Pentium D Extreme Edition 920. Ilyen CPU természetesen nem került soha sem kiadásra. Amúgy csak nekem tűnt fel, hogy az Intel ezt a számozást „ellőtte az első gen core i szériánál? ahol az i7 920 volt a legkisebb, és a csúcsot a 965/975 Extreme Edition jelentette?!

NA de térjünk vissza a főszereplőnkre, tehát a legközelebbi rokonságban ez egy Pentium D Extreme Edition, lenne, de több ponton is elmarad az Extremektől. Először is, ami miatt egyértelműen kijelenthetjük, hogy az Extreme Editionokkal van leginkább rokonságban, az az, hogy ez a CPU is a 2 magja mellett a Hyper Threadingnek köszönhetően 4 szálon tud egyszerre számolni. És ez a ficsőr, csak az Extreme Edition procik kiváltsága volt. Viszont az órajele mindössze csak 2,8GHz, és ami a legérdekesebb, hogy a külső FSB-je csak 533MHz. Ilyen alacsony órajelen ekkoriban csak a Celeronok ketyegtek. Szóval érdekes, hogy az egyik fele a CPU-nak az akkori Intel CPU kínálat csúcsát képezte, azaz 2 mag 4 szál, viszont a másik oldalon azt láthatjuk, hogy a belépő Intel processzorok külső FSB-jén ketyeg. A többi paraméter már megegyezik az ebbe a családba tartozó processzorokéval.

Mint mindig, most is ismerkedjünk azért meg egy kicsit közelebbről a CPU-val.

És most egy kicsit felejtsük el, hogy egy piacra soha nem kerülő példányról van szó, s kezeljük úgy, mintha egy általános Pentium D Extreme Edition lenne.

Az Intel 2006 év elején dobta piacra a Pentium D Extreme Editiont szériát, ami 2 modellből, a 3,46GHz-es 955, és a 3,73GHz-es 965 modellből állt. Ezek a CPU-k még mindig a Netburst architektúrára épültek, és 65 nanométeres csíkszélesség használatával az Intel próbálta az utolsó teljesítménymorzsát is kisajtolni ezekkel a CPU-kkal, hogy fel vegye az AMD csúcs CPU-ival a versenyt. Ezek a CPU-k 1066MHz-es külső FSB-n ketyegtek, míg az „Extreme Edition mentes” Pentium D-k csak 800MHz-en jártak. Továbbá különös ismertető jelük volt még ezeknek a CPU-knak, hogy mint a Pentium 4 CPU-k esetében, úgy ezek is megkapták a Hyper Threading támogatást, így a desktop piacon elsőként támogatták ezek a CPU-k a 4 szálú egyidejű feldolgozást. Még a valamelyest magasabb órajelükkel tűntek ki a „Sima” Pentium D CPU-k közül, ám a többi paraméter megegyezett. Magonként 2-2MB L2 gyorstár jutott, L3 Cache ekkoriban még a kanyarban sem volt általánosan használatban, SIMD utasításokból az MMX, az SSE-SSE3 támogatott, a korábban már említett Hyper Threading, és támogatott volt a hardveres virtualizáció is, de a 64 bites utasításokkal is elboldogulnak ezek a processzorok. Az Extreme Edition elnevezés mellé extrém fogyasztás is dukál, így az Intel 130″W-os TDP-ben határozta meg azt.

A cikk főszereplőjére tehát a fenti paraméterek igazak, mindössze annyiból tér el, hogy órajele mindössze 2,8GHz, és a külső FSB-je csak 533MHz.

2 dolog miatt voltam kíváncsi erre a CPU-ra. Egyrészt arra, hogy valójában milyen teljesítményt is nyújt egy ilyen CPU, mennyivel nyújt többet mint egy „sima” Pentium D. És ha nincs ló, azaz teljes értékű Extreme Edition, akkor jó a szamár elven ennek a CPU-nak is örültem, másrészt meg kíváncsi voltam, hogy oké, hogy ennyire alacsonyra állította az Intel ennek a CPU-nak az órajelét, de vajon mennyire bírja a tempót? vajon utol éri a nagy testvérei értékeit?

Mivel az 533-as FSB-s CPU-kat a legutolsó szériás LGA775 foglalatos alaplapok nem támogatják, egy picit régebbi modellt kellett használnom. De szem előtt tartva, hogy mindenképp valami minőségibb példányra lesz szükségem, ami bírni fogja a tuningot.

Így végül a következő konfig állt össze:

Abit AWD9-MAX alaplap
Intel Pentium D Extreme Edition Engineering Sample CPU
2X2GB Geil 800MHz@CL4 RAM
Radeon HD6790 VGA kártya
WD Raptor 10k rpm SATA HDD
Windows 7 SP1 64bit oprendszer
500W PSU
Zalman CNPS 10x Optima hűtés

A tesztet úgy kezdtem, hogy hagytam a CPU-t az alap órajelén, és úgy futtattam le a szokásos tesztjeimet, míg a CPU feszültségét az alaplap által kiolvasott 1,35V-ra fixáltam le, annak ellenére, hogy a Pentium D CPU-k feszültsége 1,2V-1,33V-ban lett meghatározva.

Lássuk a 2,8GHz-es tesztet elsőként:

Ami leginkább szemet szúrt, az a 100 fok körüli kiolvasott hőmérsékleti érték. MasterDeeJay felhívta a figyelmem rá, hogy ezt a CPU-t kb esélytelen lesz hűtenem. Nekem nagyon, de nagyon gyanús volt ez a magas hőmérséklet. Így igyekeztem a végére járni. Először is egy infrás hőmérővel mértem a CPU kupak közvetlen felületével érintkező hűtőbordát, de az is csak 50 fok körüli értékeket mutatott.

Ezután csináltam egy elég „extrém tesztet”, ami úgy zajlott, hogy ráengedtem a CPU-ra az Aida64 CPU stressztesztjét, majd menet közben leemeltem a hűtőbordát a CPU-ról, és először az infrás hőmérővel mértem a kupak felületét, majd miután az nem mutatott kiugróan magas hőmérsékletet, az ujjammal is ellenőriztem, hogy igaz robbanásszerűen forrósodik, de még közel sem tűzforró, ráadásul hűtés nélkül is még jó néhány másodpercig ment a rendszer hiba nélkül, s ha valójában 100 fok körül jár a CPU terhelés alatt hűtéssel, hűtés nélkül egyből le kellene kapcsolnia, a hővédelem miatt az alaplapnak. Így arra jutottam, hogy nagyságrendileg egy 30 fokkal többet mutat a hőmérő szonda, mint ami a valós lehet. Persze ez csak erős tipp. De az biztos, hogy a CPU nem ilyen extrém magas hőmérsékleten üzemelt.

Az eredményekre visszatérve a Super PI elég gyenge eredménye szúrhat szemet, de ha azt vesszük alapul, hogy az csak 1 szálat használ, így 2 mag ide, 4 szál oda, A Netburst architektúrának köszönhetően ez egy Pentium 4 CPU teljesítménye. A többi eredmény is csak helyén kezelve az értékeket, nevezhető jónak.

Na de kezdjük a tuningot! Első körben 133-ról 150MHz-re emeltem a CPU FSB-jét, ezzel 3150MHz jött ki…

A gyorsulás jól látható, meg a hőmérséklet emelkedése is, hiszen itt már az Aida majd’ 110 fokos hőfokot is mutatott, ami persze továbbra sem valós.

Következő lépésben az FSB-t 166MHz-re csavartam fel, amivel 3486MHz jött ki:

Mivel mindenféle akadály nélkül vette a CPU a feladatot, jöhetett a 180MHz-es FSB-vel beállított 3780MHz, de sajnos nem sikerült sehogy sem stabilizálnom, így a kerek 3700MHz-el próbálkoztam, 176MHz-es FSB-vel:

Azért, hogy stabil legyen a rendszer, a CPU feszültségét 1,55V-ig kellett feltornázni. Viszont a 3Dmark így sem futott le, oda már 1,6V-ig emeltem a feszültséget. Ott már Aida64 hőmérséklet grafikonja totál kiakadt. 120 fokig tud amúgy mérni. Természetesen a CPU közel sem volt annyi, de hogy lassan vizet forralni lehetett volna vele, az már biztos.

Ez tehát a léghűtéssel elért maximális órajel. Alulról karcolva, s alacsonyabb FSB-vel de nagyjából sikerült megcsípni a Pentium D Extreme Edition 965 órajelét elérni. De itt már tényleg izzott a hűtés alatt CPU. Biztos voltam benne, ha bevetem a rég nem használt fagyállómat, lesz még itt magasabb órajel is. Na nézzük mi van a hűtőben:

Már szereltem is fel a CPU blokkot, az FSB-t tovább emeltem 190MHz-re, a CPU feszültségét pedig 1,75V-ra emeltem.

Lássuk tehát a 4GHz-es órajelet:

A tesztek szépen gyorsultak, minden stabil volt, s mivel még a Linx sem rakoncátlankodott. Figyelmesek észre vehetik, hogy A Radeon HD 6790 csendben lecserélődött egy GTX285-re. Ennek az az oka, hogy még a fagyállós hűtés bevezetése előtt egy fél délutánt még különböző játékok telepítgetésével töltöttem. Egyszer csak szépen elsötétült a monitor. Először azt hittem, hogy huzamosabb ideig hajtva a gépet 3700MHz-en már nem stabil. A restart után tudatosult bennem, hogy mégsem a CPU okozta az instabilitást, hanem szimplán megadta magát a VGA kártya. Úgy gondoltam, hogy a 3Dmark tesztet akkor a GTX285-el folytatom, mivel igen erős CPU limit van a 3Dmark06 alatt is, így, hogy másik VGA kártyát rakok a gépbe, az összpontszámot ez különösebben nem befolyásolná, és nagyjából ez be is igazolódott a 3,7Ghz-es, és a 4GHz-es órajelekkel elért pontszámot nézve.

Szóval miután a 4GHz telejsen stabilnak bizonyult, folytattqam a túlhajtást, végülpedig jöhetett a szép kerek 200MHz-es FSB, amivel már 4,2GHz jött ki:

Szépen lefutottak a tesztek, igaz fagyállós hűtés ide, vagy oda, a Linx-et már nem tudtam lefuttatni, tehát az elért maximális órajel, ez a 4,2GHz lett.

Összegzés:

Nehéz mit mondanom erről a CPU-ról. Ha úgy nézem, lehet magasztalni, ha úgy nézem, akkor nagyon csúnyán lehúzni. Nézzük a teljesítményt mindegyik szemszögből. azt is mondhatom, hogy a teljesítménye tragikus, még szénné húzva sem tudta megváltani a világot. De úgy is nézhetjük, hogy az Intel a Netburst-ból úgy gondolom kisajtolta a maximumot, és a fényévekkel jobb core2-es CPU család gyengébb tagjainak a szintjét is meg tudta már csípni, főleg így 4GHz környékén.

A tuning potenciál is két élű, hiszen ha azt veszem alapul, hogy bőven 4GHz fölött mennek léghűtéssel is a Pentium D CPU-k, szoba hőmérséklet alá hűtve pedig 5GHz-et is megfutják, akkor ez a még 4GHz-et sem elérő léghűtéses érték elég tragikus. Viszont ha azt vesszük alapul, hogy ez a CPU akárhogy is nézzük, de 2,8GHz-es alap órajele van, akkor a több mint 30%-os léghűtésessel elért túlhajtás egyáltalán nem rossz, s ha a fagyállós hűtést is nézzük, akkor 50% fölötti a gyorsulás. Az meg hogy a CPU-ban lévő hőmérő szonda olyan amilyen, és hogy 533-as FSB-ről rajtol a CPU, azt pedig egy olyan CPU-nak simán elnézhetjük amelyik soha nem is létezett.
Nem szeretném egyértelműen kijelenteni, hogy tetszett-e a CPU, avagy sem, de azt bátran kimondhatom, hogy az elmúlt 20 évemben, mióta informatikával foglalkozok, ez volt az egyik legkülönlegesebb processzor, amivel találkoztam. A CPU-t köszönöm mégegyszer MasterDeeJay-nek. Aki pedig szeretné megvásárolni, az itt megtalálja a hirdetést:

https://hardverapro.hu/apro/nem_letezo_es_intel_pentium_extreme_edition_903_2/hsz_1-100.html