Extrém teljesítmény Extreme CPU-val

tiborandras fórumtársunknak köszönhetően tudtam már bemutatni Core i7 965Extreme Edition, illetve Core i7 2600k CPU tuningjának a bemutatóját. Ezúttal is ő keresett fel, és mondta, hogy egy Core2 Extreme QX9770-es CPU-s félkonfigot tudna felkínálni nekem, illetve nektek olvasóknak, egy teszt erejéig. Én természetesen ezúttal is, nagyon boldogan fogadtam a felajánlást, már csak azért is, mert olyan cuccokat küldött, amikhez tényleg csak a kiváltságosak juthatnak. Vegyünk is mindent, szépen sorjában!   Alaplap: Asus Striker II Extreme: Egy minden tekintetben kompromisszummentes alaplap, amin az Nvidia utolsó felsőkategóriába szánt vezérlőhídja, az Nforce 790iUltra SLI kapott helyett!  Ez biztosítja a DDR3-as memóriák támogatását, hivatalosan az 1333MHz-es modulok támogatottak, de az Asus akár 2000Mhz-es modulok használatát is garantálja. Összesen 8GB-nyi kapacitásig. Továbbá kapunk 3 db teljes értékű, 16X-os PCIe Express foglalatot a VGA kártyák számára, amik segítségével Nvidia VGA kártyákat használhatunk akár 3 utas SLI módban. Ráadásul ezekből a PCIe foglalatokból 2db már a 2.0-s szabványt támogatják, így még nagyobb sávszélességet biztosítva a kártyáknak Processzorokból az LGA775-ös CPU-k támogatottak, amik legalább 800MHz-es FSB-vel rendelkeznek (értelemszerűen a legelső LGA775-ös Celeronok már nem támogatottak, és néhány Pentium 4-es modell sem) Egészen a Core 2 Quad-ig lehet a lapba pakolni bármit, és hivatalosan is támogatott az egy szem gyárilag 1600MH-es FSB-vel érkező Core 2 Extreme QX9770-es CPU is. A Déli híd vezérli a Dupla Gigabites LAN-t, a 6db SATA portot, amik már alap, hogy a 2.0-t támogatják, és a 10db USB2.0-s port is ide tartozik   Hangkártyából nem is tartalmaz az alaplap integráltat. Az Asus egy külön PCI Express-es foglalatba dugható SupremeFX II kártyát mellékel az alaplaphoz.   Miután még ennél a platformnál, ahogy írtam, az Nforce 790i Ultra SLI chipset tartalmazza a memória vezérlőt, és a PCI Express vezérlőt is, ezért itt még igen komoly hőmennyiséget termelt az északi híd. A gyártó ezt úgy kompenzálta, hogy egy hibrid hűtést alkalmazott az északi hídon, amit használhatunk egy igen combos hűtőborda formájában, de igény szerint vizet is köthetünk rá, mert úgy alakították ki, hogy egyben egy vízhűtő blokk feladatát is ellássa. Továbbá ami még nagyon egyedi, és csak az Nforce cszipszetes alaplapok tudnak, hogy le tudjuk fixálni a memória órajelét, ami FSB emelés hatására sem változik meg, így nem kell attól tartanunk, hogy egy esetlegesen oylan memória szorzót használunk, amivel olyan memória órajel jön ki, amit nem viselnek el moduljaink. Így tehát a memória órajelét lefixálva garantált, hogy a memória órajele nem fog beleszólni egy CPU tuning sikerességébe. Látható, hogy egy mai szemmel nézve is egy igen kompromisszum mentes megoldást rakott le a gyártó 2008-ban, ez az alaplap lesz tehát az alapja a: Core 2 Extreme QX9770 CPU-nak: Ez a CPU is 2008-ban került piacra, és lényegében az LGA775-ös processzorok között a létező legerősebb példány. A 45 nanométeres csíkszélességgel készült, és 3,2GHz-es az órajele, amit úgy ért el, hogy a 8X-os beépített szorzójához 400MHz-es FSB-t társítottak, hozzá teszem ez a CPU volt az egyetlen 775-ös processzor, ami ilyen magas FSB-vel került piacra. Ehhez hozzá pattintott a gyártó 12MB L2 Cache-t, SIMD utasításkészletből pedig az MMX-től kezdve az SSE4.1-ig lett megoldva a támogatás. értelemszerűen a 64 bites utasítások, és a Virtualizáció hardveres támogatása is biztosítva van. Továbbá fontos megjegyezni, mivel Extreme processzorról van szó, ezért a beépített szorzót a gyártó nem zárta le, így nem csak lefelé, de felfelé is szabadon állítható, a könnyebb, és sikeresebb tuning érdekében. Az óriási kakaó óriási fogyasztással jár, s a CPU laza 136W-os TDP-vel bír, de hát, aki ilyen processzort vesz, az nem a gyári 2ezer Ft-os hűtők közül fog választani, és a magasabb villanyszámla sem szokott ebben a kategóriában már szempont lenni.   VGA kártyákat is kaptam a teszthez, 2db Geforce GTX 285-ös formájában, ami szintén az Asus színeiben tűnik fel. A kártyák az Asus Matrix névre hallgatnak. Ezek a kártyák a Geforce GT200b kódnevű GPU-ra alapoznak. Ez a GPU 2009-ben jelent meg, s ez már 55 nanométeres gyártástechnológiával készült. Ez volt az a GPU, ahol elérhető volt az összes, 240 Shader processzor, 80 textúrázó, 8 ROP blokk, és a memóriavezérlő is 512bites szélesre sikeredett. Amire 1GB GDDR3-as memória lett aggatva. Igaz ekkoriban már piacon volt a Directx10.1 is, amit még az AMD vezetett be a Radeon HD3000-es szériás kártyáival, de az Nvidia megmaradt a „sima” Directx10-nél. A referencia Geforce GTX 285-ös kártyák GPU-ja 648MHz-en, A Shader egységek ebből adódóan 1242MHz-en, míg a memóriák effektív 2484MHz-en járnak, amit az Asus Matrix-ok némileg túlteljesítenek, mert a gyártó 662MHz-es GPU órajelet határozott meg nekik. De az Asus Matrix VGA kártyák igazi különlegessége az, hogy a kártyák tetején meghúzódó Matrix felirat, terheléstől függően tud különböző színű fényt kibocsájtani. Míg nyugalmi, vagy enyhe 3D-s terhelés alatt kéken, addig komolyabban terhelve rózsaszín vagy piros fényben világítva jelzi az aktuális terheltség szintjét. Már a puszta paraméterekből látszik, hogy egy ilyen kártya még ma is elegendő teljesítménnyel szolgál, az, hogy két kártya mire képes, még a leg perverzebb álmomban sem mertem korábban belegondolni. Tehát ennek a konfignak fogom megvizsgálni a teljesítményét, illetve megnézni, hogy mennyire túlhajtható Lássuk akkor a gép pontos paramétereit: Asus Striker II Etreme alaplap Nforce 790i Ultra SLI chipsettel Intel Core2 Extreme QX9770 CPU 4X2GB Corsair 1600MHZ DDR3 memória 2X Asus Matrix Geforce GTX285 VGA kártya 160GB SATA HDD 850W M2 Silent Power Cooler Master tápegység Windows 7 SP1 64bit Oprendszer   A tesztet a szokásos módon végeztem, azaz először alap feszültségen, léghűtéssel vizsgáltam a szokásos programokkal, mire képes a CPU, majd utána elkezdtem az órajelet emelni. Ha Instabilitást tapasztaltam, akkor feszültséget emeltem, amikor ez is már kevésnek bizonyult, bevetettem a jó öreg fagyállós hűtésemet!   Első körben, tehát nézzük meg, mit tud a CPU a gyári, 3,2GHz-en: A Super PI mindig is feküdt az Intel CPU-knak, ezért igen jó időt futott a kis Extreme, de az 1600MHz-es FSB is némileg hozzájárult a jó eredményhez.  A Wprime 32M tesztje is nagyjából ugyanolyan gyorsan futott le, és jól látható a Linx 38Gflops-os nyers számítási teljesítménye is. Természetesen a szokásos 3Dmark2001 és 3Dmark2006 sem maradhatott ki a tesztből: Természetesen a 3Dmark2001 meg sem kottyant a gépnek. Sajnos ez a program csak 1 CPU szálon tud futni, így sem a CPU, sem pedig a VGA kártyák nem voltak rendesen kihasználva, viszont ha minimálisan is gyorsul később a CPU az egyből meg fog jelenni a tesztprogramban is. A 3Dmark2006-ban is erősen CPU limit jelentkezett, tehát itt is számolhatunk azzal, hogy ahogy gyorsul a CPU, úgy növekedik majd az összpontszám is   Igaz a CPU szorzózármentes, de én mégis FSB emeléssel emeltem a CPU órajelét, mert a Core2 platform teljesítménye nagyon érzékeny az FSB változására, így némileg nagyobb teljesítményre számíthatunk, mintha csak szorzóval emelnék a CPU frekvenciáját!   Első körben a gyári 400MHz-es FSB-t 425MHz-re módosítottam, ami 200MHz-es pluszt, azaz 3,4GHz-et eredményezett: Egy hajszállal gyorsabb lett a Super PI, viszont a Winrar számítási teljesítménye csökkent, ennek valószínűleg az FSB/memória órajel szorzó az oka, hiszen erősen aszinkron órajelet kell előállítani a memóriavezérlőnek, hogy tényleg a beállított memória órajelet kapjuk. Továbbá a Linx is hibát jelzett, azaz már itt kezdett instabillá válni a rendszer, pedig a feszültséget is megemeltem 1,248V-ra, de még ez is kevésnek bizonyult a teljes stabilitáshoz. A 3Dmarkok azért még le tudtak futni hibátlanul:     Némileg növekedtek is a pontszámok, tehát beigazolódott az amit korábban megemlítettem, az erős CPU limitnek köszönhetően, A CPU minimális teljesítmény növekedése is megmutatkozik a végeredményekben.   Újabb emelés következett, és megpróbálkoztam a 3,6GHz-el, amihez 450MHz-re emeltem az FSB-t. Ehhez viszont már 1,32V-ot kellett beállítanom, továbbá az MCH-nak (Északi hídba integrált memóriavezérlő) 1,5V-ra kellett emelnem a gyári 1,3V-os feszültségét: A rendszer így teljesen stabil volt, gyorsultak is a tesztprogramok, viszont a Winrar még mindig nem érte el az alap órajelen mért sebességet, de azért itt is láthatunk némi gyorsulást a korábbi eredményhez képest. a Linx már 40Gflops számítás fölé kúszott, viszont a megemelt feszültség a hőtermelésben is látszik, a CPU terhelés alatt már a 80 fokot nyaldosta. Gondoltam, még egy kevés plusz még van a CPU-ban, amit léghűtéssel ki lehet facsarni. Az FSB-t visszavettem 437MHz-re, viszont a szorzót 8X-osról 8,5re módosítottam, ami 3718MHz-et eredményezett. Ehhez már 1,34V-ot kellett beállítanom:       A Super PI, és a Wprime némileg még lassult is, ami tényleg annak köszönhető, hogy hiába nőtt a CPU frekvenciája egy leheletnyit, ha a rendszerbusz nyújtotta sávszélesség csökkent. A Linx számítási teljesítménye nagyjából nem változott, ám már stabilitási problémát jelzett pár másodperces futás után, és míg futott, a CPU 85fokos hőmérsékleten járt már.   3Dmarkból még a 2001-es lefutott, de sajnos a 2006 már nem tudott.     Itt is látható a teljesítmény csökkenés, így tehát tényleg érdemes inkább alacsonyabb CPU órajel, de magasabb FSB-n járatni a rendszert. Szerettem volna megnézni, hogy mennyit javít a lényegesen hűvösebb hőmérséklet a túlhajthatóságon, és bevetettem a fagyállós hűtésemet:   Látható, hogy a CPU blokk ezúttal is szépen ledermedt, aminek hála a CPU hőmérséklete -7 Celsius fokra süllyedt. Így ismét neki feszültem a tuningnak, és megcéloztam a 3825MHz-et, amit a 8,5X-es szorzó, és 450MHz-es FSB beállítással értem el. Ehhez a CPU feszültségét 1,4V-ra emeltem, az MCH-t pedig 1,6V-ra állítottam

A rendszer betöltött, és még a Super PI is lefutott, viszont komolyabb, 4 CPU szálat terhelő alkalmazást ráengedve a gépre egyből fagyást, vagy kékhalált kaptam, s már a Winrar beépített benchmarkját sem tudtam lefuttatni. Így tehát ez lett az a legmagasabb órajel, amin még elindult a rendszer, de stabilizálni már nem tudtam. Végeredményben az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Sír, mivel nagyon kevés tartalék volt ebben a CPU-ban, így tehát a túlhajtás nem volt valami sikeres. Látható volt a tesztből, hogy egy leheletnyi órajel emeléshez is már feszültséget kellett emelni. Persze ez nem feltétlenül újdonság, hiszen mind az Intel, mind az AMD oldaláról ez mindig is jellemző volt, hogy az abszolút csúcs szériás processzorok már gyárilag iszonyatos módon, koppon jártak, és csak minimális tartalék lakozott bennük. Viszont a másik szemem nevet, mert egyrészt ismét egy nagyon különleges CPU-t próbálhattam ki, aminek sikeres tuning ide vagy oda, még mai szemmel nézve is igen tekintélyes teljesítménnyel bír.

A 2VGA kártya még a 3Dmarkok alatt sem tudták megmutatni oroszlánkörmeiket, így ebből a tesztből nem derült ki, hogy azok mire képesek, de a hangsúly az „ebből a tesztből”-ön van

Végezetül pedig szeretném megköszönni tiborandras-nak ezúttal is hogy felkínálta eme remek konfigját ehhez a teszthez