A Csoda celeron

Ebben a tesztemben is egy Celeron processzor fog szerephez jutni!

Méghozzá, az előző tesztemben szereplő mendocino magos Celeron leváltója, a Coppermine magos Celeron fogja megmutatni foga fehérjét nekünk

Az Intel 1999 elején mutatta be a Katmai magos Pentium III-at, amely még 0, 25 mikronos csíkszélességgel készült, de már 133MHz-es FSB-je volt, tehát a 100MHz-es FSB-s Pentium II-khöz képest ez 33%-al még tovább emelkedett, továbbá az Intel ennél a processzornál vezette be az SSE utasításkészletet

Még ugyanebben az évben debütált a Coppermine magos Pentium III, ami a Katmai továbbfejlesztett változata. A Csíkszélesség 0, 18 mikronra csökkent, illetve az L2 cache már a processzoron belül helyezkedett el.

A Pentium III-as CPU-kból készült Celeronokra viszont 2000 év elejéig várni kellet. Ezek a Celeronok voltak az elsők, amik a nagytestvérük magját örökölték, azaz jelen esetben a Celeronok is, ugyanúgy, mint a Pentiumok, a Coppermine magra alapoztak. Viszont ahogy elődeik, továbbra is 66MHz-es rendszerbusszal, illetve 128Kb L2 cache-el rendelkeztek, Magyarul az elődhöz képest, a csíkszélesség fejlődött illetve az SSE utasításkészlettel

Én egy 566MHz-es példányt választottam ehhez a teszthez, első ránézésre teljesen átlagos:

Viszont, ha közelebbről megnézzük a CPU adatait:

Látható, hogy 1, 75V-os feszültséget írtak neki elő. A nagyátlag 1, 7V-on üzemel, de vannak 1, 5V-os példányok is. Ez első hallásra nem tűnik jónak, hisz az a jó, ha az előírt órajelet minél kisebb feszültségen tudja! De nézzük csak tovább, vessünk egy pillantást a Spec számára is! Látható, hogy már SL5-el kezdődik, míg a többség még SL4-el. Tehát ebből lehet következtetni, hogy elég kései példány, ami viszont nekünk jó, hisz valószínűleg az a szilícium lapka, amiből készült a CPU, már jobb minőségű, mint a korábbi példányoké, tehát ez nagyon pozitív lehet a tuningolás szempontjából!

A tesztelést a szokásos módon folytattam, először léghűtéssel csapattam neki, majd mikor az már kevésnek bizonyult, jött a fagyálló, minden beállítás után Super PI-t futtattam, illetve a CPU hőmérsékletét Everestben mértem

Első körben alap feszültségen, alap órajelen futtattam a Super PI-t, hogy tudjunk viszonyítani később, mennyit gyorsult a CPU a tuning hatásától.

Akkor lássuk:

 

Igaziból nem sok mindent fűznék hozzá. Ennyi, és kész!

Micvel legendásan jól mennek az 566-os Celeronok, így tehát kapásból 50%-os OC-t állítottam be, a 66MHz-es FSB-t 100MHz-re emeltem, ez a 8, 5-es szorzó mellett 850MHz-et jelent:

 

Természetesen ezt gond nélkül bírta a CPU, és látszik, hogy igen szépen gyorsult!

A Következő lépés, hogy az FSB-t 115MHz-re állítottam be, lássuk:

 

Igen, gyönyörűen lefutott még most is a Super PI, de vajon miért lassult? Én vagyok a ludas a dologban! Mivel ahogy eddig is, most is a minél magasabb órajel elérése a célom, nem pedig a sebesség! Ennek érdekében a BIOS-ban a CPU L2 cache késleltetését a leglassabbra állítottam, ezzel is igyekeztem azt elérni, hogy minél magasabb órajelen is stabil maradhasson a CPU, íme a bizonyíték:

 

Éppen ezért következő lépésem az volt, hogy bepróbáltam továbbra is alapfeszültségen a 100%-os túlhajtást, azaz 66MHz-ről az FSB-t 133MHz-re állítottam:

 

Az eredmény bámulatos! A kis 566-os cerka simán bírja alapfeszültségen az 1133MHz-et!

 Következő lépésem a 145MHz-es FSB volt, de itt már POST-nál egyből lefagyott a gép, szóval jött az első feszültségemelés, 1, 75V-ról 2V-ra emeltem, így ezt is bírta még a processzor:

 

 

Viszont ez fölött még 2, 2V-os feszültségen sem volt hajlandó stabilnak lenni a CPU, így tehát jött a fagyálló! A CPU ezt meg is hálálta, hisz a 150MHz-es FSB-n újra stabil lett:

 

 

Viszont az Everest megint megbolondult a fagyállótól, mondjuk a BIOS sem tudta megállapítani, hogy valójában hány fokos is a CPU:

Nembaj, ne is foglalkozzunk vele, inkább emeljünk ismét FSB-t, ezúttal 155MHz-re:

Még mindig stabil a rendszer, és elég hozzá a 2, 2V

 A 160MHz-es FSB-n viszont betöltéskor lefagyott a gép, még 2, 3V mellett, így megpróbáltam a 159MHz-et, ami végül is összejött 2, 3V-on, lássuk:

 

 

A gép itt még stabil volt, érdekes hogy 1MHz plusztól már a Windows betöltés után egyből lefagyott, és a további feszültségemelés sem tudta stabilizálni a rendszert!

Szóval a processzornak ez a vége. 140%-os túlhajtás. Ez tényleg szép eredmény, ilyen tuning potenciállal kéne rendelkeznie az összes processzornak