Intel Core Solo CPU tuningja

Ismét egy rendkívülinek számító tuningot szeretnék nektek bemutatni, ami ezúttal nem más, mint egy mobil Core Solo CPU tuningja lesz!

Az ilyen bemutatóimat mindig azzal kezdem, hogy írok pár sort a cikkben szereplő tuningolni kívánt hardverről. Ez ezúttal sem lesz másképpen, de mivel ezt a laptopokba szánt CPU-t egy desktop (asztali számítógépekbe) alaplappal fogom túlhajtani, szeretnék egy pár sort majd írni az alaplapról is!

De először ismerkedjünk meg a CPU-val!

Az Intel 2006 elején mutatta be a a laptopokba szánt Core Solo és a Core Duo CPU-kat.

A Core Solo 1 CPU maggal, míg a Core Duo 2 CPU maggal rendelkezett! S igen itt a Core után nincs az a bizonyos 2-es szám, mint a jól ismert LGA775-ös tokozású asztali variánsoknál! A különbség nem csak ebben az egy számban merül ki, hanem, hogy ezek a Core Solo, Core Duo CPU-k nem támogatják a 64 bites utasításokat, míg az asztali Core2-esek ugyebár igen.

A tesztben szereplő CPU egy Core Solo T1300-as típusú CPU, ami mint a neve is utal rá, 1 maggal rendelkezik, ez a mag a Yonah kódnevet kapta, s 65nanométeres csíkszélességgel készült. Ehhez az egy CPU maghoz 2MB L2 gyorsítótár tartozik.

Core Solo T1300

Core Solo T1300

Órajele 1,66GHz, mely 10X-es szorzó, és 166MHz-es (belső) FSB szorzatából jön ki.

SIMD utasításkészletből támogatott, az MMX, SSE, SSE2, SSE3, de a virtualizáció is megoldott hardveresen a CPU-nál. Mivel mobil prociról beszélünk, így a TDP-je is elég alacsony, amit az Intel 27W-ban határozott meg.

A laptopokba szánt Core CPU család a Socket M tokozást kapta, ami kísértetiesen hasonlít a korábbi Socket478-ra, illetve a későbbiekben megjelent Socket P-vel, de természetesen nincs közöttük kompatibilitás! A Socket M foglalat is 2006-ban a mobil Core CPU családdal debütált

Bal oldalt egy asztali S478-as P4, míg jobbra a Core Solo T1300 lábai látható

Bal oldalt egy asztali S478-as P4, míg jobbra a Core Solo T1300 lábai látható

És akkor jöjjön az alaplap, amely nem más, mint egy AOpeni975Xa-YDG típusú alaplap:

Aopen i975Xa-YDG

Aopen i975Xa-YDG

Az alaplap egy felső kategóriás desktop alaplap, amelyen az Intel 975X északi híd és az ICH7 déli híd páros csücsül, csak ennél az alaplapnál nem, az ennél a chipsetnél megszokott LGA775-ös CPU foglalat található, hanem a kifejezetten mobil CPU-knak biztosított Socket M. Ennek ellenére az alaplapon a többi asztali 975X chipsetes alaplap jellegzetességeit találjuk, ilyen például a dupla PCI Express ami, 2 kártyás üzemmódban is képes meghajtani két ATI/AMD Radeon VGA kártyát CrossfireX-be. Itt halkan megsúgom, hogy nagy hűtéssel felszerelt VGA kártyát nehézkes lehet belehelyezni az alaplap elsődleges PCI Express foglalatába, mert ott van a két foglalat között 3 hatalmas kondenzátor, ami nekiütközhet a VGA kártya hűtésének! Én is így jártam a Geforce 8800GTX-emmel, így a kártya az alsó foglalatba költözött. De lépjünk tovább! A lapon található IDE RAID vezérlő is, ami ezeknél, a lapoknál nagyon nem megszokott, hiszen ekkortájt már egyre jobban erőltették a SATA csatlakozást. Természetesen az alaplap a SATA portokkal is fel van szerelve, egész pontosan 4 SATA2 található rajta, illetve még egy található a hátsó IO portoknál.

IO portok, és egy normális Esata megoldás

IO portok, és egy normális Esata megoldás

Mivel az alaplap kifejezetten a tuningra lett kihegyezve/tuningosoknak lett felkészítve, tisztában volt azzal a gyártó, hogy kevés ilyen lap lesz komplett gépnek összeszerelve, inkább az asztalra kipakolva fogják benne szénné hajtani a laptop processzorokat, így a gyártó helyezett el az alaplapon Power és reset bekapcsoló gombot is.

Na így, hogy megismerkedtünk a CPU-val, és az alaplappal is, lássuk mit kalapáltam össze:

tesztkonfig

tesztkonfig

AOpen i975Xa-YDG alaplap

Intel Core Solo T1300 CPU 1,66GHz

2X1GB A-Data Vitesta Extreme Memória

Geforce 8800GTX VGA kártya

60GB „mittomén milyen” laptop HDD

500W High Power tápegység

Windows XP SP3 Operációs rendszer

A teszt többé-kevésbé a szokásos módon zajlott! Először a CPU-t alap órajelen teszteltem le a szokásos tesztprogramjaimmal, majd utána FSB emeléssel elkezdtem a CPU órajelét emelni.

A CPU-t az alaplaphoz mellékelt gyári hűtéssel hűtöttem, ami végig bőven elegendőnek bizonyult.

Akkor első körnek a CPU alap órajelen, azaz 1,66GHz-en ketyegett, s akkor, a gyári, alaplaphoz mellékelt hűtés volt a CPU-n.

kici kínai cépéú hűtés

kici kínai cépéú hűtés

Maga a hűtés a jól ismert asztali Socket478-as alaplapok, lefogatását használja, mérete iszonyat pici, ez alatt a hűtés alatt garantáltan túl melegedne még egy Willamatte magos 1,5GHz-es P4 is, de mivel itt már a 65 nanós gyártástechnológiáról van szó, ennek a CPU-nak ez is bőven elég!

Igaz kicsi, viszont van benne 4 színes LED, hű de gémer

kici, kínai és még "gémer" is

kici, kínai és még "gémer" is

Lássuk, mire képes a CPU a tesztprogramok alatt, s hogy izzad ez alatt a kicsi hűtés alatt

1660MHz

1660MHz

A CPU mag hője ezzel a pici hűtéssel sem éri el a 40 Celsiusfokot!

Tényleg nem egy melegedős fajta CPU ez! A Többi eredményt különösen nem kommentálnám, ez a CPU ezt produkálja, majd nézzük, hogy gyorsulnak a tesztprogik!

Futtattam 3Dmarkokat is, a szokásos 2001 és 2006 lett letesztelve:

1660MHz-en a 3Dmark2001

1660MHz-en a 3Dmark2001

1660MHz-en a 3Dmark2006

1660MHz-en a 3Dmark2006

Szegény 8800GTX nem tudta a nyers erejét kimutatni, de majd biztosan jobban meg lesz izzasztva később, ahogy nő a CPU órajele!

A tuningot úgy kezdtem, hogy az FSB-t fel emeltem 180MHz-re, ekkor a CPU 1800MHz-en járt a 10X-es szorzónak köszönhetően:

1800MHz

1800MHz

Természetesen minden gyorsult, lássuk igaz-e a 3Dmarkokra:

1800MHz-en a 3Dmark2001

1800MHz-en a 3Dmark2001

1800MHz-en a 3Dmark2006

1800MHz-en a 3Dmark2006

Még szép, hogy gyorsultak a 3Dmarkok, hiszen iszonyatosan CPU limites, még a 3Dmark2006 is a 8800GTX mellett! Jól látható, hogy ennél a programnál külön a CPU pontszám és a grafikai részek pontszáma is emelkedett!

Következőre 199MHz-es FSB-t állítottam be, mert egy Jumper pár az alaplapon „csak” ennyit engedélyezett, míg nem állítottam át másik pozícióba. Tehát, lássuk hogy 199MHz-es FSB mellett, hogy a CPU 1990MHz-en járt, mit tudott felmutatni:

1990MHz

1990MHz

Ismét cirka 10% gyorsulást hoznak a tesztprogramok. Megfigyelhető, hogy a CPU mag hőmérséklete egy hajszálnyit emelkedett, 2 fokot, ami végül is elhanyagolható.

Nézzük meg a 3Dmarkokat:

1990MHz-en a 3Dmark2001

1990MHz-en a 3Dmark2001

1990MHz-en a 3Dmark2006

1990MHz-en a 3Dmark2006

Sikerült a 3Dmark2001-ben 30ezer pont fölé mászni, ami már elég szép eredménynek mondható, de a 2006ban is emelkedett a másodpercenkénti megjelenő képkockák száma, amit a tesztprogram plusz kövér pontszámokkal jutalmazott!

Az alaplapi FSB-t szabályozó Jumpert átállítva, máris repeszthetett az alaplap 200MHz-es FSB fölött is, így meg sem álltam 220MHz-es FSB-ig:

2200MHz

2200MHz

Így van, máris 2200MHz-en ketyegett a kis 1,66-os CPU, a gyorsulás ezúttal sem maradhatott el, a Super PI 40másodperc helyett már 30másodperc alatt lefut, a Linx is gyorsult majd 0,5Gflops-ot, és a Winrar is mutatja, hogy erősebb lett a CPU!

Na és a 3Dmarkok?!

2200MHz-en a 3DMark2001

2200MHz-en a 3DMark2001

2200MHz-en a 3DMark2006

2200MHz-en a 3DMark2006

Egyre több pontszám van itt is jelen.

A következő lépcső a 240MHz lett volna, de sajnos egy nem induló gép lett a jutalmam. Kezdődtek a problémák, ami bennem csak még több adrenalint hoz ki, vajon hogy oldom meg, vajon mi, nem bírja? Elkezdtem kijátszani a nem indulás okát, de sajnos rá kellett jönnöm, „FSB Wall”-ba ütköztem! Így próbáltam megtalálni, mennyi az a legmagasabb FSB, amit még elvisel a CPU! Aki nem tudná, annak írnám, hogy az FSB Wall egy olyan jelenség, amikor a CPU egyszerűen nem bírja azt a magas FSB-t. Tehát nem a CPU órajel a probléma, hanem a túl magas FSB, és ezzel az a gond, hogy nem lehet kikerülni, ebbe csak bele lehet törődni, és ilyenkor, ha tetszik, ha nem, be kell látni a CPU-ból ez miatt, többet nem lehet kihozni! Jelen esetben ez a 233MHz-es FSB volt, ami 2330MHz-et jelentett!

Hogy honnan lehet tudni, hogy FSB Wall-ba ütköztünk? Onnan hogy az utolsó stabil beállítás után, ha akár 1MHz-el feljebb emeljük az FSB-t már nem induló, vagy nagyon instabil géppel találjuk magunkat szembe! S hiába emeljük a CPU vagy az egyéb komponensek feszültségét, hiába próbálunk erősebb hűtést, nem tudjuk újra stabilizálni a gépet!

Akkor végezetül lássuk, mit produkált a gép 233MHz-es FSB mellett, azaz 2330MHz-en:

2330MHz

2330MHz

2330MHz-en a 3Dmark2001

2330MHz-en a 3Dmark2001

2330MHz-en a 3Dmark2006

2330MHz-en a 3Dmark2006

Természetesen még tovább gyorsultak a tesztprogramok! Összességében, ha megnézzük, úgy kezdődött, hogy a Super PI 40másodperc alatt futott le, alap órajelen, majd a végére sikerült 28másodpercre letornázni a futási időt, de a többi tesztprogramnál is ugyanezt tapasztaljuk, szépen látható a gyorsulás mértéke, mindezt úgy sikerült elérni, hogy a CPU-nak nem kellett plusz feszültséget emelni! Tehát látható, hogy ezekben a CPU-kban nagyon sok tartalék maradt, ami egy ilyen lappal kiaknázható.

De vajon átlagos használat mellett van-e értelme egy ilyen CPU tuningolásának? Mert jó, oké, látható, hogy gyorsult a Super PI, a Linx meg a 3Dmark, de ezekkel nem lehet játszani, illetve lehet, mert valakinek, pl. nekem ez is egy fajta játék, de egy valódi számítógépes játék mit produkál egy ilyen gépen? És meghálálja-e a tuningot?

Ezt a Crysis nevű játékkal próbáltam megállapítani, aminek lefuttattam a CPU benchmarkját, és a GPU benchmarkját is külön-külön, minden egyes beállított órajelnél, az FPS-eket feljegyeztem, majd grafikonba foglaltam! A teszt 1280X1024-es felbontás mellett futott, közepes grafikai részletesség mellett!

Első grafikon a játék CPU benchmarkját mutatja! Ebben az esetben a játék benchmarkja úgy tesztelte a játékot, hogy olyan effekteket „játszott” ami inkább a CPU erejére támaszkodik, ilyen például a robbanások, illetve az ezt szabályozó játék fizikája, amit a CPU-nak kell kiszámolnia, tehát a CPU-t terheli első sorban a teszt, íme:

Crysis CPU teszt

Crysis CPU teszt

Azt hiszem, különösebben nem kell részleteznem, a gyorsulás folyamatosan kimutatható itt is!

Aztán lefuttattam a játék GPU benchmarkját is, ahol inkább a megjelenítésé a főszerep, ami a VGA kártyára támaszkodik első sorban, de ha a VGA kártyához képest gyenge CPU dolgozik mellette, akkor itt is ugyanúgy a CPU befolyásolja a játék sebességét, lássuk:

Crysis GPU teszt

Crysis GPU teszt

Itt már alapból magasabb FPS-el futott a játék, hiszen a CPU-nak kevésbé volt megterhelő a játék futtatása, de egy 8800GTX-et közel sem tudott „kihajtani” ez látszik is, hiszen itt is gyorsulás volt végig követhető!

S hogy volt-e értelme a tuningnak? Igen volt, hiszen az alap 1,66GHz-es órajel mellett a játék bizony, volt, hogy csak 20FPS-el futott, ami már bizony szemmel is érezhető, és nem olyan folyamatos a játékmenet, de a tuning hatására végül sikerült azt elérni, hogy 30FPS alá nem csúszott be a játék, ami végig folyamatos játékmenetet kínált

És vajon a fogyasztás? Az hogy alakulhat? Ezt szintén lemértem, egyszer nyugalmi állapotba, miután betöltött a Windows, és „üresjáratban” volt a gép, illetve lemértem akkor is, amikor a Linx nevű tesztprogram futott, hiszen a CPU akkor 100%-os terhelésnek volt kitéve, íme:

Fogyasztás

Fogyasztás

Mivel az órajel emeléshez nem kellett a gyári feszültséget emelni, így a többletfogyasztás nyomon követhető, de szinte jelentéktelen! Az alap 1,66GHz közötti és a maximális 2330MHz-es órajel között, nyugalmi állapot között 4, s terhelt állapot között is csak 6W-nyi a különbség, ami tényleg nagyon minimális!

Ezek után azt hiszem, tényleg bátran kijelenthető, ebben az esetben nagyon is volt értelem a tuningnak, hiszen a teljesítmény sok esetben 50%-ot emelkedett, de a fogyasztás pedig csak alig kimutathatóan növekedett!

Zárszóként pedig szeretném az alaplapot Fücsök007-nek megköszönni, aki a rendelkezésemre bocsátotta ehhez a teszthez (és talán a következőhöz is)

About bacsis