Lenovo R60 Upgrade

Egy bő hónappal ezelőtt megkeresett zserob nevű fórumtársunk, hogy van neki egy jó kis cikke egy Lenovo R60-as notiról, és ha van rá lehetőség, akkor publikálná itt a bacsis-tuningon! Természetesen ezúttal is szívesen publikálok más „tollából” származó cikket! Így tehát fogadjátok szeretettel zserob cikkét:

Kb. két hete döntöttem úgy, hogy némi fejlesztést hajtok végre Lenovo R60 tipusú notebookomon.

A vasat mintegy másfél éve vettem. Akkori munkahelyem lecserélte a gépparkot és 30.000.-Ft-ért hozzájuthattam a szerkezethez, amit addig használtam. Pechemre pont akkor ment tönkre a gép kijelzője, viszont a cég megjavítva adta át nekem. Ez a kis nyüansz nekik a 30.000.- bevétel helyett kb. csak 20.000.-t eredményezett, hozzám pedig az 1400×1050-es kijelző helyett egy 1024×768-as került. De legalább nem nekem kellett a hibát javítanom, tehát volt öröm az ürömben.

A Lenovo 2006-ban indította el az R60-at az R52 utódjaként. Processzorokból a Celeron M420-tól egészen a Core2 Duo T7700-ig válogathattunk. Grafikus munkára vagy integrált inteles megoldás állt rendelkezésünkre vagy igényelhettük a szerkezetet az ATI X1400-as egységével. 14 és 15 collos kijelzőjén pedig 1024×768 vagy 1400×1050 képpont jelenhetett meg. Gyári kiszerelésben 512, 1024 és 2048 MB-nyi RAM állhatott rendelkezésünkre, amit 4 GB-ig nyugodtan bővíthettünk, ha pénztárcánk megengedte.

A hozzám került darab 9457WUX tipusjelzésű, gyárilag 1,73GHz-es Celeronnal, 512MB RAM-mal, 60 GB-os SATA merevlemezzel, i945GM chipsettel,gigabites LAN-nal, CD-RW/DVD kombóval volt szerelve. Azóta került bele egy Intel WiFi kártya, a 60 GB-os merevlemezt leváltotta egy 250 GB-os. Valamint a családban találtunk elfekvőben egy 1 GB-os modult, ami azonnal pattant is a gépbe.

És itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy részletesebben megosztom veletek a fejlesztés további lépéseit.

Gondolom, senkinek nem kell rávilágítanom, hol van a konfigurációban a „szűk keresztmetszet”. A processzor és a memória fejlesztése mellett döntöttem.

Első lépésben nekiindultam keresni egy alkalmas processzort. A vatera nevezetű piacteret vetettem be a probléma áthidalására, és találtam is egy T2500-as tipusjelzésű Core Duo processzort. Megérkezése után óriási lendülettel ugrottam neki a szerelésnek, és már gyógyítottam is be az új jövevényt.

Start gomb, ventillátorpörgés, ennyi. A chipset által támogatott CPU meg se nyikkant. Próbálkoztam a BIOS frissítésével, RAM-ok különböző kombinálásával, WiFi adapter eltávolításával, de semmi. Az eladónak egyéb hasonló processzorok is voltak a birtokában, így meg tudtunk oldani egy cserét egy T2130 Pentium Dual Core-ra. Ezzel az egységgel pedig már hasított is notebook egy kis BIOS hangolás után. (Az viszont egy nagyon érdekes dolog, hogy az új procc akkumulátor nélkül hálózatról üzemeltetve 2x1860MHz helyett 2×800-on futott. Amint az akksi bekerült, már ugrott is a szorzó 6-ról 14-re.) Tehát úgy tűnik, az elvileg 667-es FSB-jű alaplap 533-on működik.

A másik fejlesztés pedig a RAMokat érinti. A 667MHz-es 512-es Samsung és 1024-es Kingmaxot 2db 1GB-os Crucial váltotta fel. Az új modulok ugyanúgy CL4-es időzítés mellett működnek 533MHz-en.

A teszteket 4 állapotban végeztem:

1.: régi procc + régi RAM-ok (Celeron M430, 512MB Samsung, 1024MB Kingmax)

2.: régi procc + új RAM-ok (Celeron M430, 2×1024 Crucial)

3.: új procc + régi RAM-ok (Pentium Dual Core T2130, 512MB Samsung, 1024MB Kingmax)

4.: új procc + új RAM-ok (Pentium Dual Core T2130, 2x1024MB Crucial).

Bevallom, első látásra elszomorodtam, amikor láttam bacsis kolléga hasonló menetű tesztjét (meg lettem előzve), második átgondolásra azonban örültem neki, hogy jó irányban gondolkodtam és segített a saját terveimet rendszerezni.

A gépen egyébként 32bites Windows 7 Ultimate szaladgál minden frissítéssel.

A tesztelést én is a SuperPI-vel kezdtem. A Celeron esetében, ahogy a táblázat is mutatja, jóval inkább érzékelhető a több memória, főleg, hogy a két azonos modul esetén már működik a dual-channel. A kétmagos Pentiumnál viszont nem sokat nyomott a latba. (Az is lehet, hogy az első mérésnél valami a háttérben fogta cuccot.)

A Celeron esetében, ahogy a táblázat is mutatja, jóval inkább érzékelhető a két memória modul adta dual-channel. A kétmagos Pentiumnál viszont nem sokat nyomott a latba. (Az is lehet, hogy az első mérésnél valami a háttérben fogta cuccot.)

Következő lépésben egy kis konvertálást ajánlottam a rendszernek, mégpedig egy 1280×720-as mp4 videóból csináltattam vele egy 720×384-es felbontású divx kódolású .avi-t:

A feladathoz az AVS Video Converter 8-as változatát használtam. Ami számomra meglepetést okozott, hogy a Celeron esetében nem javított a teljesítményen a több RAM, a Pentiumnál viszont igen. 4%-os gyorsulást kaptunk 3-as és 4-es konfig között. Összesen majdnem 30% a plusz.

Videókonvertálás után egy kis hangmunkát adtam a cuccosnak. Egy 10 trackből álló cd wav fájljait alakíttattam 192kb/s-os mp3-akká.

A két CPU között 11%-os különbség adódott. A 3-as és 4-es variáció időkülönbsége elvileg időmérési hiba, ugyanis itt stopperrel dolgoztam.

A kapott videó- és hanganyagot egy RAR-ba tömörítettem.

Azt hiszem a grafikon magáért beszél. Az egy szálon dolgozó processzor esetében nem olyan számottevő, a kétmagosnál viszont nagyobb a RAM-növekményből adódó gyorsulás. Előbb 1%, utóbb pedig 7% gyorsulást tapasztalhatunk. Összesen 34%-kal lett gyorsabb a művelet.

Konvertálás és csomagolás után az AIDA64 Extreme Edition program felé fordítottam a figyelmemet és azon belül is a CPU Queen és memóriatesztek felé.

A CPU Queen tesztadatai a két központi egység közötti specifikációban szereplő különbséget reprezentálják. 1 mag, 1,73GHz valamint 2 mag, 1,86GHz, azaz 115%-os pontszámnövekedés.

A CPU Queen szekció után jöjjön az operatív tár!

Az olvasás nem nagy ütemben ugyan, de gyorsult, illetve az egységnyi idő alatt abszolvált adatmennyiség növekedett. A RAM-ok írása gyakorlatilag nem mozdult. A másolási értékek mindkét proci esetében nőttek a RAM-növekedéssel. Időzítést tekintve a négy konfiguráció között nemigen van különbség.

A teszteket a 3DMark ’03-mal zártam.

Az alaplapra integrált Intel grafikus vezérlőtől nem szabad sokat várnunk és a várakozásoknak megfelelően is teljesít. Mind a memóriateljesítmény, mind a processzorteljesítmény változása a program által osztott pontokban megmutatkozik. A CPU és a RAM-ok cseréje mintegy 30%-os fejlődést eredményezett.

Megfordult még a fejemben egy játék közbeni teszt, de mivel a grafikai teljesítmény nem éppen játékra optimalizált, ezért nem erőltettem a dolgot.

Viszont a fejlesztés után a telefonommal készült 720p-s videó végre nem szaggatva játszódik le, hanem akadásmentesen.

Összességében meg vagyok elégedve a mintegy 10.000.-Ft-os befektetésemmel. A teljesítmény kellő mértékben növekedett. Játszani nem szoktam rajta, arra ott az asztali PC, amire eddig használtam, ezentúl gyorsabban szolgálja ki. Mission completed.