Bacsis-tuning Őrült hűtés és tuning megoldások bacsistól
Az AMD, az 1999-ben bemutatott K7-es architektúrás CPU-ival megmutatta, hogy igenis képes olyan saját tervezésű CPU-kat készíteni ami felveszi az Intel megoldásaival szemben a versenyt, sőt akár még ha hajszálnyival is, de esetenként jobbnak is tudott bizonyulni. Magyarán a K7-es architektúra igen jól sikerült.
2003 év végén kerültek piacra az új K8-as architektúrális CPU-k amik, teljesen más felépítést használtak a korábbi CPU-kkal ellentétben, legyenek azok az AMD vagy Intel CPU-k.
Az AMD a K8-as processzoroknál rengeteg újdonságot vezetett be, s szerintem két generáció között ekkora különbség azóta sem volt.
Eleinte csak kifejezetten szerverekbe szánt CPU-k használták ezt az architektúrát. A Desktop gépekbe, és laptopokba szánt K8-as alapú CPU-k 2004-ben jelentek meg.
Asztali fronton ezek a CPU-k voltak az Athlon 64-ek. Már a név is árulkodik arról, hogy ezek a központi egységek kapták meg az AMD fronton elsőnek a 64 bites utasításkészletet is.
További talán legfontosabb újítás, hogy ezeknél a CPU-knál költözött be a memóriavezérlő át az északi hídból a CPU-ba, mely jóval gyorsabb memóriakezelést biztosított… Az utolsó szériás S462-es alaplapok már támogatták a Dual Channel memóriakezelést, amit a S754-es Athlonok nem kaptak meg. Ezt az AMD azzal indokolta, hogy mivel gyorsabb lett
a memóriakezelés annak köszönhetően, hogy a memóriavezérlő a CPU-ban van, így egy csatornás üzemmódban is kielégítő memóriakezelést biztosítanak a CPU-k.
Szintén nagyon fontos megemlíteni, hogy ezeknél a CPU-knál mutatta be az AMD a Hyper Transportot is, ami az FSB-t (Front Side Bus) hivatott leváltani. Ezen a csatornán kommunikált a CPU(illetve annak memóriavezérlője) közvetlenül a memóriákkal. Ennek a busz-nak az órajele 800MHz-re lett hitelesítve.
A gyártó a SIMD utasításkészletet tovább bővítette, és nem csak a fentebb említett 64 bites utasításkészlet került be, hanem végre az SSE2-t is ismerték ezek a CPU-k, sőt, néhány modell, az SSE3-al is fel volt vértezve. Ne felejtsük el, hogy az SSE2-t az Intel jóval korábbi S423-as Pentium 4-es CPU-i is tudták.
Fontos megjegyezni hogy a gyártástechnológia is megújult, ezeknél a CPU-k elkészítésénél alkalmazta a gyártó elsőként a SOI gyártástechnológiát, amit máig használ az AMD.
Az első Athlon 64-ek még 0,13 mikronos csíkszélességgel készültek, órajelük pedig 1600MHz volt, (és a 2800+-os PR besorolást kapták) De készültek 3700+-os jelölésű példányok is, amik már 2600MHz-en ketyegtek. De aztán áttértek 0,09 mikronos csíkszélességre.
Még megemlítendő fejlesztések közül megemlítendő a szintén máig jó szolgálatot tevő Cool’n’Quiet is ezeknél a CPU-knál lett bemutatva, mely még jobb energiagazdálkodást biztosított. A S754-es CPU-khoz passzoló alaplapokon lévő chipkészletek végre natív SATA támogatást kaptak, és ha már az alaplapi chipseteknél járunk, az Nforce3-tól kezdve az Nforce lapkakészlet csak egy chipet tartalmazott, nem volt külön északi és déli híd.
Természetesen jelentek meg olcsóbb S754-es tokozású CPU-k, amelyek a S462-es korszak végéről már ismert Sempron nevet kapták. Ezek a CPU-k felezett, vagy negyedelt L2 Cache gyorstárat kaptak, azaz 128KB vagy 256KB-ot tartalmaztak, az Athlon 64 512KB-jával szemben, illetve voltak olyan példányok, amelyeket megfosztottak a 64 bites utasításkészlettől,
A S754-es Sempronok az 1400MHz-es 2500+-tól mindössze csak a 2GHZ-en ketyegő 3400+-ig skálázódtak.
A tesztben egy 3000+-os Sempron 64 fog szerepelni, amelynek a valós órajele 1800MHz, a magja a Palermo kódnévre hallgat, és 0,09 mikronos SOI gyártástechnológiával készült.
Utasításkészletekből az MMX, a 3Dnow!+ SSE, SSE2-t ismeri, továbbá a 64 bites utasításokkal is elboldogul.
L2 Cache mérete 128KB, gyári feszültsége pedig 1,4V
Lássuk a tesztkonfigot:
Asus K8N-E Deluxe alaplap
AMD Sempron 64 3000+ CPU 1,8GHz
1X512MB Corsair XMS PRO 400MHZ memória
Ati Radeon X850 XT PE AGP VGA kártya
60GB SATA HDD
Windows XP SP3 Oprendszer
A tesztelés a szokásos módon zajlott!
Először lemértem, hogy a CPU mit domborít alap órajelen, majd elkezdtem emelni az órajelet a referencia órajel emelésével, (hiszen itt már nem FSB van) amikor instabil volt a rendszer, a feszültséget kezdtem el emelni, s amikor már az is kevés volt, bevetettem a jó öreg fagyállós hűtésemet!
Akkor lássuk, mit tud a CPU 1,8GHz-en:
Elég soványkának tűnik az a bő 1,5Gflops, meg a 469KB/sec-es Winrar benchmark, de hát egy alsó kategóriás CPU-tól egyrészt mit vár az ember, másrészt pedig ez a teljesítmény akkoriban azért nem volt olyan rossz.
3Dmarkban a 12 ezer pont sem olyan sok, egy K7-es Barton is többre, akár 20ezer pontszámra is képes, de majd meglátjuk, hogy mi lesz a vége.
Elkezdtem emelni az órajelet, kezdésnek 10%-ot emeltem a CPU frekijén, ami 1980Mz-et eredményezett:
Itt még stabilnak bizonyult a rendszer, a teljesítményen is meglátszik a plusz, gyorsult mindegyik tesztprogram…
Viszont az új gyártástechnológiának köszönhetően nem is melegszik a CPU, igaz a hűtés elég rendesen túl volt méretezve, de a 30 fok nagyon jónak számít.
Újabb 10%-os emelést ejtettem meg, s 2160MHz-en járt a CPU!
Ehhez már 1,55V-os magfeszültség kellett, de a HT link órajelét is és a memória órajelét is visszább kellett venni!
A gyorsulás minimális, sőt, a Linx, és a 3Dmark is lassult némileg, ez annak tudható be, hogy a memória órajele csökkent, és ez a platform erre nagyon érzékeny.
1,65V-o,s maximálisan beállítható feszültséget adtam a CPU-nak, ami segítségével 2250MHz-et sikerült elérnem:
A tesztprogramok egy kicsit ezúttal is gyorsultak, kivéve a 3Dmark, aminek az okát sajnos nem tudom.
Léghűtéssel a CPU-nak tehát ez lett a vége, mert 2300MHz-en már sem a Super PI, sem pedig a Linx nem tudott (le) futni.
25%-os túlhajtást bírt így tehát a CPU, de sajnos 25%-os teljesítménynövekedésről nem beszélhetünk, ami a memória végett tudható be. Magyarul nem árt, ha olyan memóriát használunk S754-es CPU mellett, ami bírja a magasabb frekvenciát is, mert ha vissza kell osztani a ramot, akkor a tuningból fakadó többlet teljesítmény egy része ugrik
És akkor lássuk mennyit, hoz, ha a CPU-t drasztikusan kezdjük el hűteni:
A referencia órajelet 265MHz-re emeltem, ami a 9X-es szorzó segítségével máris 2385MHz-re emelte a CPU órajelét:
A Linx már nem volt itt stabil, de legalább a többi program még lefutott, beleértve a 3Dmarkot is.. a teljesítmény némileg még tovább nőtt, a Linx amíg futott, arra a kis időre 2Gflops-os számítási teljesítményt mért, így már a cirka 25%-os teljesítménynövekedés meglett az alap órajelhez képest… De sajnos ennél többet már tényleg nem sikerült kihúzni a CPU-ból…
Végeredményben a CPU hozta a minimális elvárható szintet tuning terén… nem sok, de láttunk már rosszabbat is… A teljesítményétől sem vágtam földhöz magam, mert „izomból” egy combosabb Barton is lenyomja. Ami oké persze, többet fogyaszt, jobban melegszik, ráadásul a SIMD utasításkészlet is elég „sovány”, de ez így akkor is gáz, hogy az utód gyengébb az elődnél… Ám ennek ellenére nem szólnám le a S754-et… Gyenge oké, de valami újnak a kezdete, egy olyan technológiának, amire lényegében a mostani AMD CPU-k architektúrája alapoz.
ÉS akkor ha kicsit jobban elkalandozok… Gyerekek! Most nem ugyanezt látjuk a Bulldozer személyében? Előremutató újításokat hoz(ott) mégis lassabb az elődjénél… A Vishera már érezhetően jobb lett… kíváncsi vagyok most hogyan lesz tovább
