Sandy Bridge a célkeresztben

Sandy Bridge a célkeresztben

Agyaltam most is valami jó kis frappáns/humoros címen, de úgy gondoltam, hogy ez a cikk, egy olyan címet kap, amiből egyből lejön miről is lesz szó. Hiszen egy olyan konfigurációt veszek kezelésbe, ami sokatok számára érdekes lehet, s nem csak azok számára, akik favorizálják a „retro”-t.

Egy pár napja tiborandras nevű fórumtársunk írt rám, hogy hát lenne nála egy Sandy Bridge magos Core i7 2600k típusú processzora, hozzá passzoló alaplappal, és memóriával, s ha lenne kedvem, egy kicsit kezelésbe vehetném. Természetesen, mint mindig, ezúttal is elfogadtam a felajánlást, hiszen ilyen platformról még nem írtam cikket, ami nem véletlen, hiszen még nem tapasztalhattam meg korábban, hogy mire is képes az Intel eme platformja.

Természetesen most is azzal kezdeném a cikket, hogy pár szót írjak a Sandy Bridge platformról!

Az Intel a Sandy Bridge-t 2011. Január elején jelentette be, (eleinte a Core i7 2600k és a Core i5 2500k személyében, de később ide is megérkeztek a Core i3-as a Pentium és Celeron CPU-k is)

Az új CPU-k, ha már új platformról van szó, új foglalatot kaptak, amely nem más, mint az LGA1155 lett, Az új CPU-k mellé természetesen akkor már új chipsetek is dukálnak, s a CPU-kkal egy időben debütált a P67 és a H67-es PCH. A PCH rövidítés a Platform Controller Hub-ból ered, s lényegében már itt (sem) nem beszélünk különálló északi hídról, hiszen a meglévő Chipsetnek a SATA, az USB a PCI port, és az integrált LAN kártya vezérlésén kívül túl sok szerepe már nem volt, hiszen egyre több minden „költözött át” a CPU lapkájába. Amiből valaminek örülünk, és valaminek kevésbé. Ugyebár a memóriavezérlő, még a Nehalem architektúrás Core i processzoroknál vált a szerves részükké, míg a PCI Express vezérlő a Lynnfield CPU-knál került magába a CPU-ba. Amik természetesen most is a CPU-ba kaptak helyet, de ezen felül elsőként került egy lapkára a Videóvezérlő is. Igaz a korábbi generációs Lynnfield-nél is volt Integrált Videóvezérlő a processzorban, de ott még az külön lapkán kapott helyet, csak szimplán egy tokozással oldották meg a CPU és a Videóvezérlőt. Ezúttal tehát már teljesen a CPU részévé vált az IGP is. Ez azoknak lehet jó hír, akik az Integrált Videóvezérlőt használják, hiszen ennek a „fúziónak” hála, egy a korábbinál jóval gyorsabb megoldást kaphatott a felhasználó. Az más kérdés, hogy aki nem játékra használta a gépét, annak a korábbi megoldások is bőven megfeleltek, aki pedig játszana, oda viszont még ez is kevés, de ebbe ne menjünk bele.

Tovább Ezeknél a CPU-knál már az órajel generátor is a CPU részévé vált. Igaziból ez az átlagfelhasználót nem nagyon érintette, hiszen neki aztán teljesen mindegy hogy az hol van, akár a Kis floppy meghajtóba is kerülhetett volna, viszont akik szeretik a processzorukat túlpörgetni, már kellemetlenebb hír volt ez. Mert lényegében ezzel a megoldással az Intel meg gátolta, azt hogy a processzorai órajelét a felhasználók megemelhessék, némi plusz teljesítmény reményében. Ezt úgy sikerült elérnie, hogyha a BCLK (CPU alap órajel) órajelét (ami 100MHz) elkezdi a felhasználó emelni, akkor nem csak a CPU órajele emelkedett, hanem a SATA illetve a PCI Express órajele is változott, ami nagyon hamar instabilitást eredményezett.

Persze megoldás a túlhajtásra most is van, hiszen mint mindenhol, itt is a pénz diktál. Némi felárért lehet olyan CPU-kat kapni, ahol nincsen a CPU szorzója zárva, (lockmentes CPU) azaz felfelé is szabadon állítható, így magasabb órajel beállítása máris lehetséges. Ezek a CPU-k kapták a „k” utótagot a típusszámban. Természetesen ez a cikk csakis azért tudott létre jönni, mert egy ilyen CPU került hozzám, így biztosított volt a túlhajtási lehetőség.

Fentebb írtam a P67 és a H67-es Chipsetekről. Lényegében a 3 fő különbség köztük, hogy a H67-es alaplap nem kínál túlhajtási lehetőséget, míg a P67-es igen, illetve a H67-es lapka nem támogatja a Crossfire illetve SLI-s többkártyás rendszer kiépítését, míg P67-nél nincs ilyen korlátozás.

Viszont a H67-es lapkakészlettel ellátott alaplapoknál használhatjuk a CPU-ba integrált IGP-t míg ugyanez a P67-es alaplapoknál nem érhető el.

Itt egy kicsit személy szerint mindenképpen becsapásnak érzem a dolgot, hiszen ha veszek egy szorzózármentes Sandy Bridge magos CPU-t, ott egyszer fizetek azért, mert a CPU szorzózármentes, és egyszer fizetek azért, mert van benne egy használható IGP. Viszont a P67-ben a Videóvezérlő funkcióját nem tudom használni, míg a H67-ben pedig a túlhajtás előnyeit nem tudom kiaknázni, viszont ha tetszik, ha nem, mind a 2 funkcióért fizetni kell.

Erre későbbiekben az lett a megoldás, hogy a gyártó kiadta a Z68-as lapkakészletet, ahol az IGP is, és a túlhajtás is elérhető, továbbá ha kedvünk tartja, több VGA kártyás rendszert is kiépíthetünk, szóval minden, ami szemnek-szájnak, és pénztárcának ingere.

Szóval látható, hogy egy „halom” minden bekerült a CPU magba, de a fejlesztés ennyiben nem állt meg! A SIMD utasításkészletek még tovább bővültek! Természetesen a jó öreg MMX, és az SSE, SSE2, SSE3 SSE4.1 SSE4.2-n felül bekerült az AES-NI és az AVX utasításkészlet.

Az AES egy olyan utasításkészlet, ami elsősorban a titkosításért felelős, azaz az ezt használó algoritmusok gyorsulhatnak tőle, míg az AVX a 256 bites lebegőpontos utasítások gyorsításáért felelős. A tesztben szereplő Core i7 2600k CPU tartalmazza még a Hyper Threading technológiát is, (A Hyper Threading a Core i5-ös CPU-k esetén nem támogatott, sem pedig az ebbe a családba tartozó Pentium és bizonyos Celeron CPU-k esetében sem) ami segítségével 1 CPU magon egyszerre 2 szálon történik a feldolgozás, s mivel ez a CPU 4 maggal rendelkezik, ezért könnyen kiszámolható, hogy egyszerre akár 8 szálon is tud dolgozni. Természetesen ez nem hoz akkora erőt, mintha valós 8 magos CPU-ról lenne szó, de akár 20% plusz teljesítmény még kicsikarható, persze ez eléggé programfüggő.

Minden egyes CPU mag 256KB L2 Cache-t kapott, és ezen felül 8MB egyesített L3 Cache is elérhető,( Core i5 esetében ez 6MB Core i3 esetében pedig 3MB) amin nem csak a CPU magok, de az Integrált VGA kártya is hozzáférhet.

Az összes Sandy Bridge CPU-ról elmondható, hogy a PCI Express 2.0-s változatát támogatja, és  összesen 16 PCI Express sávból gazdálkodhat, ami több kártyás üzemmódban a kártyák között elosztódik, azaz két kártyánál 2X8 PCIe sávot kapunk. A beépített memóriavezérlő 2 csatornás üzemmódban tudja hajtani a memóriákat, s hivatalosan az 1333MHz-es DDR3-as modulok támogatottak, amiknek az üzemi feszültségük hivatalosan az 1,5V-os tartományban kell, hogy essen. Ha a memória modulok ennél magasabb feszültséget kapnak, akkor elméletileg sérülhet a CPU-ban lévő memóriavezérlő.

A Core i7 2600k CPU órajele 3400MHz, ami 34X-es szorzó és a „fix” 100MHz-es BCLK órajel szorzatából tevődik össze. De mivel a CPU támogatja a Turbo Boost 2.0-t így ha csak egy CPU szál van terhelve, akkor annak órajele akár 3800MHz-ig is emelkedhet, A Turbo Boost 2.0-nak köszönhetően nem csak a CPU magok órajele emelkedhet, de ha igény van rá, az integrált GPU órajele is emelkedhet.

Core i7 2600k

Ahhoz, hogy a CPU-t meg tudjam hajtani, egy jó kis alaplap is kellett. Tiborandras egy Asus Sabertooth P67 alaplapot küldött, ami igen érdekes megoldás, tehát egy pár szót erről is írnék!

Asus Sabertotth P67 alaplap

A gyártó úgy készítette el az alaplapját, hogy bizonyos katonai szabványoknak is megfeleljen az, így tehát különböző fémötvözetű kondenzátorok, és fesz. Szabályzók kerültek a lapra, de a leg szembetűnőbb az „Asus Thermal Armor” nevű pajzs szerű valami, ami a gyártó szerint jobb légáramlatot, és jobb hő leadást biztosít. Hogy tényleg így van-e, azt nem tudom, kipróbálni nagyon nem akartam, viszont, hogy nagyon „vadul” néz ki tőle a deszka, az fix. Ráadásul az egész meg van fejelve ezzel a „katonás barna, szürke” színvilággal, hogy biztos ami tuti alapon, a látványvilága tényleg üssön a deszkának.

Most, hogy ismerjük valamennyire a CPU-t, és az alaplapot, lássuk akkor a pontos tesztkonfigot:

A tesztkonfig

Asus Sabertooth P67 alaplap

Intel Core i7 2600k CPU

2X2GB G-skill 1600MHz Memória

ATI Radeon HD 3870X2 VGA kártya

Maxtor 160GB SATA HDD

Windows 7 SP1 64bites operációs rendszer

A teszt a szokásos módon zajlott! Először megnéztem, hogy a CPU hogy muzsikál alap, 3400MHZ-es órajelen! A 3400MHz-et azért emelném ki, mert a Turbo Boost-ot az Intel Speed Step-et, és a C1E-t kikapcsoltam, hogy ne szabályozzák a processzor órajelét, járjon az terheléstől függetlenül fixen 3400MHz-en. A CPU feszültségét is lefixáltam 1,16V-ra, majd mikor lefutottak a tesztprogramok, a szorzó segítségével elkezdtem a CPU órajelét emelni. Amikor instabillá vált a rendszer, akkor feszültséget emeltem, s amikor már féltem, hogy úgy melegszik a CPU, hogy ledobja magáról a léghűtést, rápakoltam a jó öreg fagyállós hűtésemet!

Szóval, lessük meg, hogy mit mutat a CPU az alap, 3400MHz-es órajelen:

3400MHz

3400MHz-en a 3Dmark2001

3400MHz-en a 3Dmark2006

Hátttőőőőőő…. Dobtam egy hátast… Tudtam, hogy piszok gyors CPU-ról van szó. De már most olyan teljesítményt préselt ki magából a processzor, ha az utolsó 10 tesztemben szereplő CPU teljesítményét összeadnánk, sem jönne ki ilyen bődületes számítási teljesítmény!

A Super Pi már most alig több mint 10 másodperc alatt lefutott, hát akkor mi lesz itt később? A 3Dmark2006 20 ezer pont fölött „dobott”, ennyit a 4GHz fölé hajtott 6 magos Phenom II-mmel sikerült elérne, egy szénné hajtott Radeon HD5850-es társaságában, ez meg így „lazából” nyom ennyit. A Linx bő 40Gflops-os eredményével szintén lesokkolt. Hiszen átlag felhasználásra (internet, filmnézés, zenehallgatás) szánt CPU 2-3Gflops-os nyers számítási teljesítménnyel bőven elég. Amire még felhívnám a figyelmet, hogy látható, az Aida64 fülön, a memória 1600MHz-re lett beállítva. Elvileg ugye az 1333MHz-es modulok támogatása biztosított, ám az alaplap lehetőséget ad az akár 2400MHz-es Memória órajel beállításra. Mivel ezek a modulok 1600MHz-esek, így hát 1600MHz-re állítottam azok üzemi órajelét.

És akkor kezdődjön a tuning!

Kezdésnek úgy gondoltam, hogy ketyegjen akkor mindegyik CPU mag 3800MHz-en, így tehát 38X-os szorzót állítottam be:

3800MHz

3800MHz-en a 3Dmark2001

3800MHz-en a 3Dmark2006

Az amúgy is elképesztő teljesítmény még tovább fokozódott, a Super PI 10 másodperc alá „bukott” De a Winrar a wPrime, és a Linx is gyorsult, viszont a 3Dmark2001 Láthatóan kevesebb pontszámot dobott, a mérést többször is megismételtem, de ilyen 1000 pontos szórás eltéréssel mindig ennyi pöttyöt kaptam.

Mindegy, emeljük tovább a CPU frekit, s a szorzó máris ugrott 43X-osra, azaz 4300MHz-en járunk!

4300MHz 1,3V-al

4300MHz-en a 3Dmark2001

4300MHz-en a 3Dmark2006

Ehhez már oda kellett lépni a CPU feszültségének is, egészen pontosan 1,3V-ra kellett emelnem, ahhoz, hogy stabilan fusson még a Linx is! Viszont már alulról karcolta az 50Gflops-ot, a Super Pi-nek már 9 másodperc sem kellett hogy lefusson az 1M-es teszt, és a Winrar több mint 4000KB/sec-es eredménye sem mindennapos…

Természetesen ezúttal is gyorsulás szemtanúi lehetünk, s a 3Dmark2001 is lényegesen több ponttal jutalmazta a 4GHz fölötti órajelet. A 3Dmark2006 is gyorsult, Már 22ezer pont fölött járunk!!! Nem gondoltam volna, hogy van még a kis 3870X2-ben. A Plusz feszültség hatására, 32 nm-es gyártástechnológia ide vagy oda, a CPU hőmérséklete rendesen megugrott, hiába a full réz, 6 hőcsöves hűtés, és az autó fékpofák kenését szolgáló „Cooper paszta” amit a szomszéd autószerelő adott, hűtőpaszta helyettesítőnek, a CPU az Aida64 szerint máris 70 fok környékén járt terhelés alatt. Így már nagyon nem akartam kínozni.

Úgy gondoltam, megpróbálom stabilizálni 4500MHz-en, s ha sikerül, ha nem, azután bevetem a fagyállós hűtésemet!

4500MHz 1,36V-al

4500MHz-en a 3Dmark2001

4500MHz-en a 3Dmark2006

Bizony, úgy tűnik, még ezt is sikerült megcsípni, viszont a CPU-nak 1,36V-ra kellett emelnem az üzemi feszültségét!

Viszont elértük az 50Gflops-os nyers számítási teljesítményt, na meg a 80 fokos CPU hőmérsékletet is… a 3Dmarkok is még tovább gyorsultak, a 2001-es 3Dmark már alulról karcolja a 60ezres pontszámot.

Ez a feszültség már nem biztos, hogy hosszú távon egészséges, erre rá tesz még egy lapáttal az is, hogy Linx alatt 80 fok fölé melegedik a CPU, Így egyértelmű hogy a fagyállós hűtésemmel folytattam a tuningot…

Azaz folytattam volna:

Nem jártam vele sikerrel

Szépen megcsináltam mindent annak rendje s módja szerint. Megcéloztam volna az 5GHz-et, de sajnos Bootolás közben az alaplap lekapcsolt. Újraindítás után beléptem az Uefi-be, próbáltam kicsit visszább venni az órajelet, a feszültséget módosítani, de ugyanaz lett a végeredmény, a következő újrainduláskor már az Uefinél/be is lekapcsolt az alaplap… Miután levettem róla a cirka -10 fokra lehűlt CPU blokkot, és visszaraktam rá a léghűtést, a gép nem kapcsolgatott le. Mintha Cold Bug-os lenne a CPU, amit egy kicsit csodálnék, főleg, hogy már -10 fok környékén. Nem ez lenne persze az első eset, mert a Socket939-es Opteron 165-ös CPU-knál ez nagyon jellemző, de ez egy 32 nanométeres Intel Sandy Bridge… Mindenesetre tovább nem sikerült emelnem az órajelet…

Szóval 4,5GHz lett a vége… Végülis, ha úgy vesszük, így is több mint 1GHz-et sikerült emelni a CPU órajelén, ami bő 30%, ami elég jó eredmény. Igaz a 4,5GHz-hez már elég sok feszültség kellett, és már fűtött is rendesen, de… stabil volt, mint a beton

Akkor összegezzünk! Első látásra kapunk egy olyan CPU családot, ahol már nem úgy megy a tuning mint korábban, ráadásul az IGP-t is meg kell vásárolnunk, ha használjuk, ha nem. Az alaplapoknál is nagyon oda kell figyelni, hiszen, a Z68-as illetve az újabb Z77-es alaplapok kivételével, vagy a tuning engedélyezett, vagy csak az Integrált Videóvezérlőt használhatjuk.

Szóval szerintem ezek, ha nem is mindenkinek, de van az a réteg, akinek ez negatívum lehet. Viszont az éremnek, mint mindig, most is két oldala van! Cserébe viszont szédületes teljesítményt kaphatunk, ami nagyon sok évig több mint kielégítő lehet akármire is, használjuk a számítógépünket. Megfelelő alaplappal, és megfelelő modell kiválasztásával a tuningról sem kell lemondanunk, s ennek a CPU-nak könnyebb a tuningja, mint valaha, hiszen csak a szorzót kell emelni, nem „mászik” el a memória, az FSB, QPI, Északi híd, vagy éppen a Hyper Transport órajele (ugye ezek platformfüggők) És akkor a több mint elég teljesítmény még tovább fokozható.

Én személy szerint nagyon örülök, hogy egy ilyen konfigot is megnézhettem mire képes! Köszönöm még egyszer tiborandras-nak

About bacsis

9 hozzászólás

  1. Coldbugos i7 ? Nesze neked tuning! :D Egyébként jó teszt lett ismét,grat hozzá! :)

  2. Jó cikk lett,grat a teszthez,bár nem lett volna jobb az a “szénnéhajtott” 5850-es 3DMARK-okhoz?
    Vantage-t is bevehetted volna,azthiszem.
    Külön örömként élem meg viszont azt hogy nem csak én vagyok azon a véleményen hogy 2-3gfloppal még simán lehet netezni,filmezni…(persze nem FUllHD-n)

  3. Szép iromány lett. Jelenleg egy i7-950 CPU-t tesztelgetek. Alapórajelen 40 gflops teljesítményű. Fűt rendesen :D

  4. Jó kis teszt! Avval a 3.8G-val alapfeszen ellennék.De sosem találják el a lottószámaimat :-)

  5. Az komoly cucc :D!Grat a tuninghoz,kár,hogy drága a CPU :/,de tényleg van számítási teljesítménye rendesen :D.Az a 3870 X2 meg nagyon megtetszett :),be kell szereznem egyet :D!

  6. Jó lett. A végéért kár.
    Úgy látszik az i7 hidegben nehezen indul :)

  7. Én is meglepődtem hogy nem bírta a fagyot :-o fura

  8. Grat! remélem érted miről szoktam beszélni, a tápról nem esett szó, milyennel nézted? 12v-os ágon mekkora volt az amperkorlát? rengeteg opció van még amivel lehet 4.5ghz fölé lehet vinni egy sandy-t.. :) de 1nap alatt nem lehet belejönni az is tuti..

Leave a Reply