Celeron kívül belül

Celeron kívül belül

Jóféle kettőnégyes Celeron, hát neked mi legyen a sorsod? Gondolkoztam el rajta miután egy döglött Abit alaplapból pattintottam ki. Jó leszel-e még netezős konfigba? Vagy már a Youtube-ba is beletörik az L2 gyorstárad? Igazi semmit sem érő vagy már. Persze nem doblak ki, csak mész szépen a fiókba, mondogattam halkan.

Vagy inkább megkínozzalak? Na, gyere csak, mutasd, mit tudsz!

Így került előtérbe a mostani cikkem főszereplője, ami nem más, mint egy 2,4GHz-es Northwood magos Celeron!

A Northwood a Netburst architektúra második lépcsőfoka, s az előd, Willamette magot váltotta. Az Intel ennél a magnál érte el ismételten a 0,13mikronos gyártástechnológiát. Azért írtam, hogy ismét, mert már a Tualatin magos Pentium III-as CPU-k is 0,13 mikronon készültek, ám az első generációs Pentium 4-esek 0,18mikronos csíkszélességgel lettek legyártva. Persze a fejlesztés nem csak ennyiből állt. Az FSB-t még tovább emelték. Northwood magos Pentium 4 jött ki 400,533, de még 800MHz-es Front Side Bus-al, illetve a Hyper-Threading is ennél a szériánál mutatkozott be, továbbá az L2 gyorstár is 512KB-ra duzzadt, az előd 256KB-jával szemben. Viszont a SIMD utasításkészlethez nem nyúltak, így maradt az MMX, az SSE és az akkor igen modernnek számító SSE2. Persze ez nem volt hátrány, hiszen az ellenfél oldaláról az SSE2 csak a K8-as Athlon 64-ektől volt támogatott.

Az olcsóbb pénztárcájú vásárlók itt is megkapták a Celeronokat, amik a Pentium 4-esekkel szemben minden esetben 400MHz-es FSB-t használtak, és csak 128KB L2 állt rendelkezésre, illetve egyik modell sem kapott Hyper-Threadingot. A Legkisebb órajelű példány 1,6GHz-es volt, míg a leggyorsabb 2,8GHz-en dübörgött. A Cikkben szereplő példány 2,4GHz-es, ami 24X-es szorzó, és 100MHz-es FSB (400MHz-es külső) szorzatából adódik.

Celeron 2,4GHz-en

Lássuk a tesztkonfigot:

Tesztkonfig

Asus P4GD1 alaplap

Intel Celeron 2,4GHz CPU

2X256MB A-Data Vitesta DDR600 Memória

ATI Radeon X1950XTX VGA kártya

60GB Seagate HDD

Windows XP SP3 Oprendszer

 

Még mielőtt belecsapnánk a tesztbe, szeretném kiemelni, hogy a tesztben szereplő alaplap egy elég érdekes modell. Az Intel 915-ös Chipsetet kapta, ami már LGA775-ös alaplapok kiváltsága volt, ám az Asus mégis „ráhekkelte” Egy S478-as alaplapra. Viszont az Intel 915 Chipset pozitív tulajdonsága megmaradt, miszerint tudtunk PCI Expresses VGA-t rakni a jó öreg S478-as CPU-nk mellé. Így vált lehetővé, hogy egy X1950XTX-et tudtam bepréselni a kis 2,4GHz-es Celó mellé.

 

A teszt a szokásos módon zajlott. Azaz leteszteltem a CPU-t alap órajelen, hogy úgy mit bír, majd utána elkezdtem emelni az órajelet FSB emeléssel, amikor instabil lett a rendszer, A gyári 1,525V-os feszültséget megemeltem. Mikor már ez is kevésnek bizonyult, jött a szokásos fagyállós hűtésem.

 

Lássuk tehát, hogy mire képes a kis Celeron 2,4GHz-en:

2400MHz 1,525V-al

Nem egy kapkodó idegbeteg az tény. Majdnem kerek 2 perc kellett ahhoz, hogy lefusson a Super PI 1M tesztje, a Linx még meg sem közelítette az 1Gflops-os nyers számítási teljesítményt.

Amire felhívnám még a figyelmet, az a feszültségi érték! Látható, hogy az alaplap némileg túlfeszel, mert a BIOS-ban 1,525V-ot állítottam be fixen, miközben valamivel több, mint 1,6V-ot kap a CPU.

 

Futtattam 3Dmarkokat is, íme:

2400MHz-en a 3Dmark2001

 

2400MHz-en a 3Dmark2006

Itt is elég karcsúnak tűnik a 3Dmark2001-es eredmény, hiszen még a 10ezer pontot sem érte el.

Persze a 3Dmark06-os eredmény sem túlzottan acélos.

Ne felejtsük el, hogy hiába a viszonylag magas órajel, a Netburst architektúra magas órajelet követelt meg az érdemleges teljesítmény eléréséhez, illetve egy olcsó CPU-ról van szó. Kap alkalmat szépítésre.

 

És már jöhet is a megemelt órajel! Kezdésnek az FSB-t 100-ról 120MHz-re emeltem, ami segítségével máris 2880MHz-en repesztett a CPU:

2880MHz

 

 

2880MHz-en a 3Dmark2001

 

2880MHz-en a 3Dmark2006

 

Úgy tűnik, nagyon szépen vette az akadályt a processzor, bírta a megemelt órajelet. Az eredmények is csak szebben mutatnak.

 

Tovább emeltem az órajelet, az FSB-t 130MHz-re állítottam, ami 3125MHz-et jelentett! Viszont itt hírtelen megugrott a feszültségigény! A beállítható maximumot kellett beállítanom, azaz 1,7V-ra módosítottam a feszültséget egyből, a stabilitás érdekében:

3125MHz 1,7V-al

 

3125MHz-en a 3Dmark2001

Igen, stabil volt a rendszer, illetve mégsem teljesen, mert a 3Dmark06 már kilépett, a többi program viszont szépen futott. Érdekes, hogy 120MHz pluszhoz hírtelen milyen sok feszültséget kellett emelni.

Mivel az alaplap már nem tudott több feszültséget emelni, így hát nem volt más hátra, elővettem a fagyállós hűtésemet.

Felszerelés után ellenőriztem a CPU hőmérsékletét

Üzemi hőmérséklet

 

A hidegért felelős

Oké, elég hűvös lett, jöhet a tuning! Az FSB-t 140MHz-re toltam fel:

3360MHz a plafon

A rendszer stabil, a kötelező gyorsulás sem maradt el, viszont a 3Dmarkokat ezúttal sem futtattam már, a fagyálló még csak-csak bírta volna még egy darabig, de mivel elég meleg volt a szobában, a párásodás nagyon gyorsan láthatóvá vált.

Próbáltam még tovább emelni a CPU órajelét, viszont már 145MHz-es FSB-nél sem töltött be az oprendszer, így a végeredmény ez lett…

 

Összegezzük a látottakat! Alapfeszültségen 20% pluszt sikerült kicsavarni a CPU-ból. Bár lehet, hogy csak azért, mert az alaplap némileg több feszültséget adott a beállított értéknél. Mindenesetre ezután hírtelen megugrott a feszültség igénye. A CPU drasztikus lehűtése után még további 10% volt kicsikarható, s így összesen 40%-os túlhajtást sikerült eredményezni. Ami nem túl kimagasló, hiszen néhány modell ennyit még alapfeszültségen is simán kibír. Persze kevesebb tartalékkal rendelkező CPU-kkal is találkoztam már.

A teljesítmény mai szemmel megmosolyogtató, de ne felejtsük el, hogy egy 10 éves CPU-ról van szó, ami a maga idejében is az alsó kategóriában foglalt helyet. Ha ehhez még hozzáadjuk azt, hogy egy átlag 20-25%-os pluszt még ki lehet belőle szedni, annyira nem is tragikus.

 

 

 

About bacsis