Építsünk 286-ost

Akik ismernek, azok tudják, hogy elég nagy retro számítástechnika kedvelő vagyok, s lényegében gyűjtök mindenféle régi hardvert, ami már jó öreg, és legalább 15 éves elmúlt. Mivel már jó pár éve igen agresszíven élek eme hobbinak, így az évek alatt szépen fel is halmoztam mindenféle komplett és fél komplett konfigot, amelyekről elég sok esetben cikket is szoktam írni.

Ám valami oknál fogva a 286-os platform egyrészt annyira magával sem ragadt, másrészt, és valószínűleg ennek tudható be, hogy ilyen alapokra épülő konfigom nem volt, legalábbis összerakva nem.

Viszont nem is olyan régen, volt egy projectem, amihez erősen ajánlott volt 286-os alapokra építkezni. Igaz, mint írtam, annyira nem vonzott ez a platform, de az nem is jelentette azt, hogy ne lett volna alkatrészem egy ilyen matuzsálem megépítéséhez. Így hát összeszedtem a cuccokat, s úgy gondoltam, hogy írok róla egy cikket, hiszen egy ilyen konfig már az én korosztályomnak is nagyon sok esetben érdekes lehet, a nálamnál fiatalabbakról nem is beszélve. Akiknek viszont nem újdonság egy ilyen gép, azoknak is úgy gondolom érdekes, lehet, egy kis nosztalgiázás végett.

 

Természetesen a 80-as évek közepén is voltak különböző hardver különlegességek, és különböző teljesítményű 286-os alaplap+CPU párosok, de mivel egyrészt ezek a spécibb cuccok még gyűjtői körökben is fel lelhetetlenek (pl 25Mhz-es CPU) másrészt annyira én sem akartam most túl komplikálni a dolgot. Az volt a cél, hogy egy működő, bekonfigolt pofás gép legyen!

 

Lássuk tehát az alaplapot:

Egy viszonylag átlagosnak nevezhető példány, átlagos felépítéssel. Viszont akik a mai, modern alaplapok látványához szoktak, azoknak kicsit fura lehet, így tehát egy kicsit beszélgessünk róla!

 

A memóriák bal alsó sarokba kerültek, amik még DIP tokozású felépítést használnak, s szám szerint 12darab memória IC-t találhatunk. Itt még a memória IC-k nem külön NYÁK-on kaptak helyet, hanem közvetlenül az alaplapba kellett őket helyezni. Ezek összesen 1MB-ot adnak ki. Ezeket SIPP tokozású memória modulokkal kiálthatjuk, akár 4MB-nyi össz kapacitással.

A memóriák fölött látható 2 BIOS chip, ám ez a felépítés még véletlenül sem hasonlít a Gigabyte Dual BIOS megoldásához. Lényegében arról van szó, hogy a 286-os CPU adatbusza már 16bites, viszont a BIOS chip-ek 8 bitesek, így hogy ne legyen sebességbeli vesztés, 2db 8bit-es chip-el lett megoldva.

Itt halkan megjegyezném, hogy a korai 386-osoknál, amik már 32bit-esek voltak, elméletileg 4 ilyen BIOS chip-el oldották volna meg a működést, ám addigra elterjedt a Shadow RAM használata, ami annyit tesz, hogy a BIOS és/vagy monitorvezérlő BIOS tartalma átkerült a rendszermemóriába, ami (még) gyorsabb működést eredményezett, így azt a megoldást elvetették. Aztán hogy készült olyan alaplap, vagy sem az már egy másik történet.

Szóval a 286-osoknál az esetek nagyon nagy többségén 2db BIOS chip-et találunk, ám a késői példányoknál már előfordultak Shadow Ram-ot támogató 1 BIOS chip-esek is.

Az alaplap jobb oldalán látható a SOJ tokozású 286-os CPU, amiről annyit kell tudni, hogy az Intel 2. generációs x86 kompatibilis processzora, amit még 1982-ben mutatott be. Mivel már 16bites volt az adatbusza, így elméletben már akár 16MB memóriát is képes volt megcímezni. Akkoriban még 1,5 mikronos, azaz 1500nanométeres csíkszélességgel készültek ezek a CPU-k. NE felejtsük el, hogy 2013-ban már 22nm-en készültek az Intel processzorai.

Ebbe az alaplapba elhelyezett CPU-t az AMD gyártotta, órajele 12, azaz tizenkettő MHz. Ennél léteztek kisebb, 8 és 10Mhz-es példányok, viszont jöttek ki 16, 20, sőt a Harris készített 25MHz-es példányokat is. Ekkoriban a CPU-k még sok esetben amúgy forrasztva voltak az alaplapra. És akkor itt tennék még egy kis megjegyzést! Ekkoriban még boldog, boldogtalan gyárthatott x86 alapú (286-os) CPU-t, gyártott, az Intel, aki lényegében fejlesztette, az AMD, az IBM, a Harris, de még a Siemens is, csak hogy a nagyobbakat említsem. A CPU-tól jobbra az alaplap legszélén opcionálisan elhelyezhető a 287-es matematikai társprocesszor, ami szintén elég nagy ritkaságszámban megy, mert akkoriban igen kevés alkalmazás használta ki, és drága is volt. Sajnos jelen esetben sem került behelyezésre.

Ami még említésre méltó, az a 8db ISA BUS amiből, 3db 8bit-es, míg 5db már 16bites. A 16bites ISA BUS pont a 286-osokkal egy időben debütált, hogy elbírjon a bővítőkártyák egyre nagyobb adatátvitelével. Érdekességképp mondanám, hogy az ISA BUS 5MB/sec-es adatátvitelre képes, viszonyításképp az 1x-es PCI Express 3.0-s változat pont a 100X-osára képes, azaz 500MB/sec-et tud átpumpálni.

Természetesen a különböző háttértárvezérlő, hajlékonylemez vezérlő, vagy kommunikációs port vezérlő még nem az alaplapra volt integrálva, ezeket külön bővítőkártyákkal tudtuk behelyezni a számítógépünkbe!

 

Most, hogy az alaplapot megcsodáltuk, vessünk egy képet a monitorvezérlőről, (ami még véletlenül sem VGA kártya) ami nem más, mint egy Paradise EGA vezérlő.

 

 

Jól látható, hoyg a kártya hátuljára kerültek a memória IC-k, amelyek összesen 128KB-ot tesznek ki. A kimeneteknél megtaláljuk a 2 soros csatlakozójú EGA monitor kimenetet (amire akár CGA monitor is köthető) illetve láthatunk még kompozit kimenetet is. Továbbá láthatunk egy furcsa kapcsoló sort, erre azért volt szükség, mert a 80-as években még a felbontást nem szoftveresen állítottuk, hanem ezekkel, a kapcsolókkal. Ezen felül a felbontást, és a képfrissítést is itt kellett állítani. Erre főleg akkor volt szükség, ha nem EGA, hanem CGA szabványú monitort kívántunk használni. Igaziból ezzel csak az a gond, hogy mára ezeknek, a kapcsolóknak, a beállításának a dokumentálása a múlt elenyészetté lett, és ember legyen a talpán, aki vakon, próbálgatva beállít egy ilyen monitor vezérlőkártyát. Az EGA monitorról annyit kell tudni, hogy 640X350-es felbontást támogat, és egy 256 színű palettából válogatva, egyszerre akár 16 színt is képes megjeleníteni. Menő ugye?

Igaz rakhattam volna a gépbe standard VGA kártyát is, így akár D-sub csatival ellátott FulHD TFT moncsi is ráköthető lenne, de igyekeztem minél korhűbb alkatrészeknél maradni ez esetben.

 

Még ami érdekes lehet, az a HDD és Floppyvezérlő kártya, amire MFM szabványú HDD-ket köthetünk, akár 2-t is, illetve támogatott a 3,5 és 5,25-ös Floppy meghajtók használata is.

 

Szükségem volt még soros, és párhuzamos portra is, s mint írtam, ahhoz is külön kártya kellett, így egy ilyen is landolt a gépben:

 

 

HDD-ből tehát MFM vezérlős került a gépbe, egy 40MB-os Seagate ST 251-es példány, ami akkoriban igen gyakorinak számított.

 

 

 

Ezek a gépek Floppy meghajtó nélkül olyanok, mint egy mostani gép 3D-t tudó VGA kártya nélkül, így tehát egy 5,25-ös 1,2MB-os, és egy 3,5-es 1,44MB-os meghajtó is került a gépbe!

 

 

 

Szép gondosan összeraktam a gépet, ami szerintem elég takaros kis konfig lett:

 

 

Bekapcsolás után első utam a BIOS-ba vezetett, ahol túl sok mindent még nem tudunk állítani, vagy egy SETUP rész, ahol dátumot, floppy meghajtókat, és HDD-t tudunk beállítani, és nagyjából itt ki is fújt. Kapunk még egy naptárat is, mer’ az jó, és itt ennyi. A későbbi modelleknél esetlegesen még állítható a BIOS Shadowing is, de komoly túlhajtási funkciókat ne keressünk.

 

 

 

Viszont van még egy Diagnostics menünk is, ahol a HDD-t tudjuk mélyformázni, illetve különféle analízis alá vetni, pl amire MFM vezérlős HDD-nél mindenképpen szükség volt, továbbá, letesztelhetjük a floppy meghajtónkat, sőt különböző Videó móddal is gyilkolhattuk kezdetleges monitorunkat.

 

 

 

Aztán lehetne itt menőzni, hogy hű de jó fut a gépen Windows 3.11, van rá Office, ami a legfontosabb dolgokat már akkor is tudta, úgy mint napjainkban, vagy akár ha van LAN kártya gépben, akkor hálózatba tudom kötni úgy, hogy akár a 64bit-es Windows8-al is tud kommunikálni, de akár még tervezői CAD-et is rakhatunk a gépre, de ez a gép most nem erről szól. Ráraktam pár játékot, amit megmutatnék nektek:

 

Bumpy:

 

 

Mókás kis ügyességi játék, ahol egy „fej”-el (nekem csirke jut róla eszembe) kell felszedni a különböző tárgyakat, úgy hogy ne essünk le a platformokról, és ne ütközzünk életet követelő platformoknak:

 

Dangereous Dave2:

 

 

 

 

Nagyon brutális, nagyon véres, nagyon izgalmas, és nem utolsó sorban az ID Software készítette

 

Grand Prix:

 

 

Igazi jó kis Forma1-es versenyzős játék a 80-as évek végéről. Szerintem ezt nem kell részleteznem

 

Simcity:

 

 

 

Igen, a városépítős szimulátor első része.

 

 

StreetRoad1/2:

 

 

 

 

Az autó tuningolós játékok, filmek őse! Igaz Nitró tudtommal nincs, viszont motor finomhangolás, s különböző upgrade lehetőségek garmadájával találjuk magunkat szembe, amiknek hála olyan játék lett belőle, hogy napjainkban is megirigyelhetnék a mostani aktuálisak

 

 

Stunts:

 

 

Nagyon sajnálom, hogy nem készült belőle remake, vagy folytatás, különböző autókkal akadálypályákon kell végig menni, hatalmas ugratók, meg minden, ami kell megtalálható a játékban

 

Szóval, mint láthatjátok, rengeteg, tényleg nagyon jó játék van már erre a gépre is, amit haverokkal marhulás céljából 1-2 sör mellett óriási hangulat újra végig tolni, vagy épp mostanság megismerkedni velük, higgyétek el, tényleg, akár hosszú órákra le tudja kötni az embert.

 

Végezetül, pedig, egy kis érdekességet hagytam nektek! A cikk elején igyekeztem minél több komponenst hasonlítani napjaink hardveréhez, de vajon ezek mit is jelentenek konkrét példák mellett!?

Lefuttattam hát a Checkit nevű tesztprogramot, ami képes kiszámolni, hogy a CPU hány Dhrystones-re alkalmas, íme:

 

 

Igen, jól látható, 2986-ra képes. Majd lefuttattam egy 6 magos Phenom II-es CPU-val szerelt konfigon a TestCPU nevű programot, ami szintén nem egy friss program, de nagyjából viszonyítási alapnak jó lesz, mert az is tud adni Dhrystones értéket:

 

 

Igen jól látható az eredmény, amit ha még pontosabb képet akarnánk kapni, be kellene szorozni még 6-al, hiszen a program csak 1 szálon futott, de ugye a CPU meg 6 magos.

Tehát durván egy mai mostani CPU körülbelül 20 ezerszer nagyobb teljesítményre képes! Igen… ennyit fejlődött az informatika cirka 30 év alatt.

Konklúzió?! Minek? Ez a gép 25 éves. NA és? Pont ugyanazt tudja, mint 25 évvel ezelőtt,

Lassú? Egyáltalán nem! Uraim, ez a gép 7 másodperc alatt bootolja a DOS 6.22-t és újabb 7 másodperc múlva már fut a játék! Sok GHZ ide Villámgyors Windows8 oda, hű de menő csúcs szuper gyors SSD amoda, ezt csináld meg egy mai modern gépen, hogy bekapcsolás után 15 másodperccel már játszol!

Én mindig is azt mondtam/om, hogy nincs lassú hardver, csak nem rá való szoftver