Én mindig is az üzletei kategóriás laptopokat preferáltam, mert ezek a gépek készülnek a legkisebb kompromisszumokkal, és ezeknél a gépeknél a spórolás is kevésbé érhető tetten. Sajnos a mondatom utolsó része az utóbbi időben a felső kategóriás „prémium gépre” is egyre kevésbé igaz, hiszen egy jó pár éve az tapasztalható, hogy hiába kerül egy laptop fél millió Ft-ba, bizony már nem olyan masszív, és nem érezteti a prémium hatást a vásárlóval. De volt egy olyan időszak, amikor már eljutott a laptop gyártás arra a szintre, hogy mai szemmel nézve is korszerű gépet, komoly teljesítményt, tű éles kijelzőt, mindezt masszív gépházba csomagoltak. Sajnos ez az időszak aztán szép lassan elmúlt, és elindult a lejtmenet, de a cikkem főszereplője még abból az időből származik, mikor tényleg voltak kompromisszum mentes laptopok, és még azért mai szemmel is helyt tudnak állni.
Már most a bevezetőben ellőttem a poént, hogy a géppel nagyon elégedett vagyok, és nagyon meggyőzött, de azt csak ezek után fogom elmondani, hogy miért!
Ismerkedjünk meg tehát a HP Elitebook 8530P laptoppal!
A laptop már első ránézésre is elegáns hatást kelt. Ez köszönhető a letisztult, világos színének, és amint megérintjük, azt érezzük, hogy a felület „fémesen hideg”. Ami persze nem véletlen, hiszen a gép fedlapja (is) alumíniumból van. Aminek meg van az a hátránya, hogy erősebb ütődés hatására elég csúnyán horpad. Persze még mindig jobb mintha műanyag módjára ripityára törne. De a fém nem csak a fedlapon érhető tetten, hanem magukra a zsanérokra is jutott belőle.
Ha felnyitjuk a fedlapot, elénk tárul a 15,4 colos matt felületű kijelző, és a billentyűzet. Majd itt is tetten érhető a minőségi anyaghasználat, hiszen az alumíniumból nem csak a fedlapra jutott, hanem lényegében a csuklótámasz is fémből, illetve a billentyűzet feletti érintőgombokat is fém borítás ölel körbe. Természetesen az ujjlenyomat olvasó sem maradhat le egy ilyen gépnél.
Vissza térve a 15,4 colos matt felületű kijelzőre, aminek felbontása 1680X1050, és iszonyatosan jók a betekintési szögei, tényleg jó érzés nézni a képét. Fényereje is teljesen rendben van. A kijelző felett látható a webkamera, továbbá találunk egy billentyűzetvilágítást, melynek az aktiváló gombját benyomva egy LED dől ki a kijelző felső kávájából pont a billentyűzet felületét bevilágítva.
Ennek nincs erős fénye, de arra pont elég, hogy az éjszakai sötétségben könnyebben megtaláljuk a billentyűket.
A billentyűzet itt még a hagyományos „ollós” felépítésű, melyek nyomáspontja kifejezetten jó, kellemes rajta a gépelés.
Jó üzleti kategóriás gép módjára megtalálható a Trackpoint, mely 3 fizikai gombbal rendelkezik, s ugyanez igaz a billentyűzet alatt található Touchpadra is, mármint hogy 3 fizikai gombbal rendelkezik. A Touchpad-ot, és a Trackpoint-ot is jól lehet használni, mindegyik pontos.
A billentyűzet felett egy érintősáv található, illetve a fém!!! bekapcsológomb, továbbá az itt elhelyezett piktogramok segítségével, azok megérintésével tudjuk a WiFi ki/be kapcsolni, illetve, a hangerőt szabályozni.
Most pedig nézzük meg a gép oldalait!
Először a bal oldalt:
Itt találunk összesen 3 USB csatlakozót, a LAN aljzatot, a hűtés hatalmas szellőző nyílását, egy HDMI csatlakozót, amit azért valljuk be, Core2 duo alapú gépeknél nagyon nem jellemző. Továbbá van még E-sata port , egy 4 tűs FireWire csatlakozót, SD kártya olvasót, és a jó öreg PCMCIA csatit sem spórolták le.
A jobb oldalon van még további 2 USB, a hangkártya ki/be menete, az optikai meghajtó, és még az 56,6k-s fax modem sem lett elfelejtve, hiszen soha nem lehet tudni.
A gép hátuljára került a töltő, és a Dsub csatlakozó is.
A laptop alján van egy másodlagos akku csatlakozó, továbbá a dokkoló csatlakozója is itt van…
De a HDD-hez (vagy SSD-hez értelemszerűen) illetve a 2db RAM foglalathoz is itt férünk hozzá a szerelőfedelek eltávolítása után.
A billentyűzetet kivéve férünk hozzá a processzorhoz, és a VGA kártyához, amely szerencsére nem az alaplapra integrált, hanem szabványos MXM foglalatú, így ha minimális, de némi cserélhetőség, fejleszthetőség megoldott.
Most hogy megismerkedtünk a laptoppal kívülről, fussuk át, hogy mit tartalmaz a belseje:
Intel Core2 Duo T9400CPU 2,53GHz 1066MHz FSB
2X2GB DDR2@800MHZ RAM
Ati Radeon HD 3650 VGA kártya
320GB HDD
15,4″-os matt kijelző 1680X1050-es felbontással
Windows 7 SP1 Operációs rendszer
Még mielőtt belecsapnánk a tesztekbe, kicsit ismerkedjünk meg a laptop processzorával, ami tehát egy mobil Core 2 Duo T9400-as példány
Az Intel a T9000-es szériájú Core 2 Duo processzorait a felső kategóriába szánta, s ezt a szériát 2008-ban mutatta be. A T9000-es processzorok már 45 nanométeres csíkszélességgel készültek, s közös bennük, hogy 1066MHz-es FSB-vel, és 6MB L2 gyorstárral rendelkeznek. Ezek a CPU-k SIMD utasításkészletből, az MMX, SSE-SSE4.1, továbbá a hardveres virtualizálás, és természetesen a 64 bites utasítások is támogatottak egyaránt. A T9000-es CPU család közös tulajdonsága még, hogy 35W-os TDP besorolásba kerültek, a legkisebb órajelű az ebben a laptopban is lévő T9400, ami 2,53GHz-en jár, de az Intel felskálázta egészen 3066MHz-ig, a már 2009-ben piacra dobott T9900-as modelljével.
Így tehát igény esetén még némi mozgástere van a laptopnak CPU fronton, egy némileg erősebb modellre váltással.
Amiről még szeretnék említést tenni, az a standard MXM foglalatos Mobility Radeon HD 3650-es VGA kártya, amit az (ekkor már) AMD szintén 2008-ban dobott piacra, méghozzá a középkategóriát megcélozva. A Radeon HD 3650-es VGA kártyán használt RV635-ös GPU a középkategóriába lett pozicionálva. Maga a GPU 55nanométeres csíkszélességgel készült, és 120 Shader processzort tartalmaz, melyhez a 128bites memória buszon 256MB-nyi DDR3 memória lett társítva. A GPU órajele 600, míg a DDR3-as memória 700MHz-re lett állítva, grafikus API-ból pedig a Directx10.1 támogatott.
Most pedig, hogy megismerkedtünk a géppel kívül bellül, lássuk, hogy muzsikál a gyakorlatban!
Először pár CPU igényes programot futtattam le, íme:
Hozta a gép az elvárható eredményeket. A Linx-től kicsit féltem, mert a neten erre-arra azt írják, hogy eléggé melegedős a gép, illetve hangos, De én szerencsére ezt nem tapasztaltam. Linx persze 90 fok fölé fűtötte a processzort, de ez egy laptopnál teljesen általános, s valós körülmények között ennek a hőfoknak közelében sem ér a CPU.
Első grafikus tesztem a 3Dmark2006 volt:
Ez a tesztprogram sem hozott semmi meglepőt. a HD3650 és a T9400-as CPU elég jó páros.
Sajnos csak 2 játék tesztre volt időm, ebből az első a Far Cry2 volt, amit a kijelző natív felbontására, azaz 1680X1050-re, és közepes részletességre állítottam:
A játék pont a játszhatóság határán futott. Cserébe nem kellett porig butítani a grafikát, és a natív felbontástól sem kellett lemondani. Ez szerintem így teljesen rendben van. akit már zavar a 25FPS, egy kis grafikai finomhangolással biztos tudna pár plusz FPS-t még kicsikarni
Lemértem a gép teljesítményét a Grid 2 nevű játékkal is
A Grid 2 még viszonylag új játéknak számít, legalábbis a gép szemszögéből nézve, hiszen 2013-as. S igaz alacsony grafikai részletességgel, és csak 1024-es felbontással, de a játék így elég jól futott
Összegzés:
A laptop lassan 10 éves lesz, ennek ellenére rutin feladatokra, internetezni, filmet nézni, nagyon jó, hiszen a teljesítménye máig elég ilyen célra, a kijelzőjét nézve pedig minden perc használat külön öröm. Játékra is lehet használni, természetesen nem a mai játékokkal, de úgy 2012-ig bezárólag elvisz mindent, az Indie játékokból pedig még az újabbakat is, és ami elmegy rajta, annál nem kell, vagy elég minimális kompromisszumot kötni. És erre még rájön az időtálló burkolat, hiába „csapkodja” az ember a gépet használat közben, vagy két használat között, a full alu ház elég jól állja a strapát. De kiemelhetném a remek billentyűzetet, a teljesen korrekt trackpointot/Touchpadot. Egyszerűen nem tudok a gépen fogást találni, tényleg nagyon rendben van, és bátram merem mondani, hogy ez a gép nem csak a HP-nak, de az egész laptop piacot nézve maga a tökéletesség megvalósítása.
Ami tetszett:
-Full fém burkolat
-Remek kijelző
-Remek trackpoint/Touchpad
-Remek billentyűzet
-Billentyűzet világítás
-Máig szinte mindenre elegendő teljesítmény
-Cserélhető VGA kártya
-Sok csatlakoztathatósági lehetőség
Ami nem tetszett:
-Nem volt ilyen :-)
Egy hozzászólás
Pingback: HP Probook 4525s: nyomokban üzleti kategóriát tartalmaz | Bacsis-tuning