Miért ne vegyél olcsó új laptopot 2.

Miért ne vegyél olcsó új laptopot 2.

Szűk 2 évvel ezelőtt írtam már egy hasonló cikket, ami arról szólt, hogy miért nem szabad olcsó, új laptopot venni, s inkább célszerű a (minőségi) használtat választani.

Nos eme cikkem is erről fog szólni, csak kicsit aktualizálva.

Lényegében ennek a cikknek a megírása is ugyanúgy kezdődött, azaz megkért egy ismerősöm, hogy telepítsem fel neki a frissen vásárolt két új laptopját. Mikor kibontottam a vadonatúj gépeket, már egyből fogtam a fejem. Egyrészt mert tudtam, hogy a két gép a tulajának óriási élményt fog nyújtani, csak nem épp úgy, ahogy ő számít rá, másrészt pedig már akkor körvonalazódott bennem egy új cikk megírása. Azt most előre szeretném leszögezni, hogy a cikk nem fog minden apró részletre rávilágítani, mert a gépek csak rövid ideig voltak nálam, de azért azt igyekszem biztosítani, hogy bemutassam, mire képes nyers erőben egy aktuális, de belépő szintű modell, és mire képes egy 5-8-10 évvel ezelőtti, de akkoriban felső kategóriásnak számító modell.

…Most mondanám, hogy a cikkem két főszereplője, de végül is mindegyik gép ugyanannyira főszereplő lesz. Szóval ismerkedjünk meg az összes géppel egyenként,balról jobbra pár mondatban:

A Lenovo Ideapad 300 széria eszméletlen sok kiszerelésben került, és máig kerül piacra. A széria még 2015-ben mutatkozott be,  és ahogy jelennek meg új hardverek, folyamatosan frissülnek meg a szériában lévő gépek. A teljesítményük is igen széles skálán mozognak, a totál alsó kategóriásoktól kezdve a közép-felső kategóriáig mindenféle teljesítményszinten megtalálhatóak. Ráadásul nem csak Inteles, hanem AMD-s kiszerelésben is.

 

Lenovo Ideapad 320:
Megjelenés éve: 2015-től napjainkig

CPU AMD E2 9000 (alaplapra forrasztott)

RAM: 4GB DDR4@1866MHz (Single Channel van csak támogatva)

VGA: Integrált Radeon R2 (128SP@600MHz)

HDD: 1TB 2,5″

OS: Windows 10 64bit

Kijelző: 15,6″ 1920X1080-as felbontás

Ára: 100ezer Ft körül

A tesztben szereplő konfiguráció egy igazi alsó kategóriás gép. Papírvékony műanyag kasztni nem a tartósság jelképe az biztos, de a belső is arra utal, hogy nem a jövő nemzedékének készült a gép. Az AMD E2-9000-es processzor alapját 2 Excavator mag adja, ami még 2016-ban került bemutatásra. Ezek a magok még a kétes hírnevű Bulldozer architektúrára épülnek, s még 28 nanométeres csíkszélességgel készültek. Az AMD E2 9000 órajele 1800MHz-re lett hitelesítve, de a turbo segítségével 2200MHz-re is fel tud ugrani. L2 Cache-ből 1MB került beépítésre, L3 gyorsítótár nincs. Az integrált memória vezérlő már DDR4 szabványú, és az 1866MHz-es modulokat támogatja, és csakis Single Channel működésben. A CPU részét képezi még az R2 grafikus vezérlő is, ami 128 Shader egységet kapott, s az órajele 600MHz. Maga az IGP a 3. generációs GCN architektúrára épül, így támogatja a Directx12, és a Mantle API-t is egyaránt. videóképességek terén az UVD6-os motort tartalmazza, így akár a H.265, és a 4k videók gyorsítása is biztosított.

Lenovo Ideapad 330:
Megjelenés éve: 2015-től napjainkig

CPU: Intel Celeron N4000 (alaplapra forrasztott)

RAM: 4GB DDR4@2400MHz (Single Channel )

VGA: Integrált Intel UHD 600 (12EU@700MHz)

HDD: 500GB 2,5″

OS: Windows 10 64bit

Kijelző: 15,6″ 1366X768-as felbontás

Ára: 80ezer Ft körül

A Lenovo Ideapad 330 számozásával ellentétben olcsóbb gép, mint a fentebb említett 320-as. Természetesen ez a gép is egy igazi belépő szintű kiszerelésben lett letesztelve nálam. A külső hajszál pontosan megegyezik az Ideapad 320-asével, lecsukva, illetve kinyitva is ugyanazt láthatjuk a két gépnél, egyedül a csuklótámaszra ragasztott Intel, illetve AMD matrica utal arra, hogy a belső némileg azért eltér. Az alaplapra forrasztott Celeron N4000 processzor az AMD-s testvérével megegyezően szintén 2 maggal rendelkezik, s a Gemini Lake családba tartozik, s még 2017 év végén került piacra. Ez a CPU jóval modernebb 14 nanométeres gyártástechnológiával készült, s a CPU alap órajele 1,1GHz, de a turbo segítségével 1 mag használata esetén 2,6, míg 2 mag terhelésével 2,5GHz-re tud felpörögni. L2 Cache-ből 4MB került beépítésre. Az integrált memória vezérlő itt már a 2400MHz-es modulokat is támogatja, s akár a Dual Channel működése is biztosított, viszont itt van egy maximum 8GB-os memória kapacitás limit. Természetesen itt is a CPU részét képezi az Intel UHD 600-as grafikus egység, ami az Intel GEN9-es architektúrájára épül, s 12 feldolgozó egysége van, ami 700MHz-en ketyeg. Papíron itt is támogatott a Directx12-es API, és a H.265-ös videók hardveres gyorsítása.

 

Dell Latitude E6330:

Megjelenés éve: 2012

CPU: Intel Core i5 3320m (cserélhető)

RAM: 4GB DDR3@1600MHz (Dual Channel )

VGA: Integrált Intel HD graphics 4000(16EU@650-1200MHz)

HDD: 320GB 2,5″

OS: Windows 10 64bit

Kijelző: 13,3″ 1366X768-as felbontás

Új ára: 370ezer Ft körül

Használt ára: 50ezer Ft körül

 

A Dell Latitude széria mindig is a felső kategóriás gépek táborát erősítette, azon belül is az üzleti kategóriában. Ez nem csak a teljesítményben, de a minőségben is megmutatkozik. Szerencsére ennél a gépnél, (és a teszt többi szereplőjénél) nincs ilyen kaotikus állapot, hogy típusszámon belül is lényegében bármilyen kiszerelésű lehet a gép, hanem szépen be lehet határolni. A Dell Latitude E6330-as gép a 2012-ben megjelent Intel Ivy Bridge architektúrás CPU-ira épül, a tesztben szereplő Core i5 3320m 2 maggal, és a Hyper Threading segítségével 4 szállal büszkélkedhet. Órajele 2600MHz, de a Turbo itt is támogatott, így 1 maggal 3300MHz, míg 2 maggal 3100MHz-re tud felpörögni. Itt a 22 nanométeres gyártástechnológiát használta az Intel. A CPU magok mindegyike kapott saját 256KB L2 Cache-t, s további 3MB L3 gyorstárat is. Az integrált memória vezérlő a DDR3-as modulokat támogatja, maximum 1600MHz-ig, s a memória összkapacitása elérheti a 32GB-ot. A tesztben szereplő gép nem kapott dedikált VGA kártyát, így a CPU-ban lévő Intel HD Graphics 4000 lesz a felelős a képi tartalomért. Ez az IGP az Intel GEN7-es architektúrájára épül, 16 feldolgozó egysége van, s órajel 650MHz-től 1200MHz-ig skálázódhat terheléstől függően.Grafikus APi-ból a Directx11 és az OpenGL3.1 támogatott.

 

További szereplők:

Miután elkezdtem futtatni a teszteket, és láttam, hogy a 2012-es megjelenésű Dell Latitude kenterbe veri az új Ideapad laptopokat, így gondoltam bevetek még pár, még régebbi ellenfelet. Ismerkedjünk meg velük is!

A képen látható jobb oldali gép:

HP Elitebook 8440p

Megjelenés éve: 2010

CPU: Intel Core i7 620m (cserélhető)

RAM: 4GB DDR3@1066MHz (Dual Channel )

VGA: Nvidia Quadro NVS3100m (16SP@600MHz+512MB GDDR3 Dedikált VRAM)

HDD: 250GB 2,5″

OS: Windows 10 64bit

Kijelző: 14,1″ 1600X900-as felbontás

Új ára: 560 ezer Ft körül

Használt ára: 40 ezer Ft körül

Már a gép neve (Elitebook) is utal a kategóriára. Felső kategóriás hardver, abszolút prémium kategóriás minőségi vázba csomagolva. A gép full alumíniumot használ, s itt még nincs tejfölös doboz szintre elvékonyítva. A 14 colos kijelzőn eszméletlen jól néz ki az 1600-as felbontás. S a Core i7 620m a maga idejében is bőven a felső kategóriában trónolhatott. Ez a teszt egyetlen gépe ami külön dedikált VGA kártyát is kapott, igaz az csak egy belépő szintű Nvidia Quadro, de mindenképp erősebb, mint a Core i7 620m-ben található IGP. Az első generációs Core i CPU család, ami még 2010-ben került piacra, a 32 nanométeres csíkszélességet használta. A Core i7 620m Az Arrandale nevű magokból 2-t kapott, de mivel itt is van Hyper Threading, így ez a CPU is tud 4 szálon dolgozni egyszerre. Órajele 2,6GHz, ami Turbo segítségével 1 maggal 3,3, míg 2 maggal 3,06GHz-ig tud felpörögni. L2 Cache-ből itt is magonként 256KB került beépítésre, L3 Cache-ből pedig 4MB jutott neki. Az integrált memória vezérlő DDR3-as modulokból 800, illetve 1066MHz-es modulokat támogatja, egészen 8GB összkapacitásig. A tesztben szereplő laptop. ahogy fentebb is írtam, kapott egy Nvidia Quadro NVS3100m típusú diszkrét VGA kártyát. Ez a Quadro, egy GT218-as GPU-ra alapuló kártya, amit a Geforce 210 néven ismerhetünk inkább a desktop piacról. Mivel ugyanaz a GPU található rajta, így teljesítményben is ugyanaz várható tőle. Azaz nem egy túl acélos megjelenítő, de legalább nem fogyaszt sokat. A 40nm-es csíkszélességgel készült GT218-as GPU 16 Shader processzort tartalmaz, melynek órajele 600MHz-re lett hitelesítve, s mivel itt még a Shader processzorok órajele a mag órajelhez dupláján jártak, így azok 1470MHz-re lettek állítva. A memória busz is rendesen vissza van fogva, mindössze csak 64bites, erre kapcsolódik a dedikált 512MB-nyi GDDR3-as memória, melynek órajele 800MHz-re lett hitelesítve. grafikus API-ból azon kevés Nvidia kártyák közé tartozik ami támogatja a Directx10.1-et, illetve az úgy nevezett  PureVideo HD-t amelynek hála a VGA kártya boldogul az összes nagy felbontású videók dekódolásával, s ezzel is csökkentve a laptop fogyasztását. maga a VGA kártya amúgy 14W-os TDP kerettel gazdálkodhat.

 

A fenti képen, bal oldalt látható laptop:

Lenovo Thinkpad T61

Megjelenés éve: 2007

CPU: Intel Core 2 Duo T9300 (cserélhető)

RAM: 4GB DDR2@667MHz (Dual Channel )

VGA: Intel GMA X3100

HDD: 250GB 2,5″

OS: Windows 7 64bit

Kijelző: 14,1″ 1440X900-as felbontás

Új ára: 280 ezer Ft körül

Használt ára: 35 ezer Ft körül

 

A cikk legrégebbi gépe. Ez a Lenovo Thinkpad T61, már több mint 10 éve került piacra. Igaz manapság már némileg bealkonyult a Thinkpad széria neve, de pár évvel ezelőtt (főleg a még a T61 korában) Igen nívós gépeknek számítottak.  Én mindig is azt mondtam, hogy a Thinkpad laptop, olyan mint a chokito csokoládé. Tudjátok! Ronda, de finom. Csúszásgátló felület, masszív rollcage ház magnézium felhasználásával, fém zsanérok, stb, amik nagyon masszívvá tették a szériát. A Lenovo Thinkpad még a Core 2 duo CPU család felső szériás processzorait használta, jelen cikkben tesztelt gép egy Core 2 Duo T9300-as modellt kapott. Ez a CPU már a Penryn magra alapult, amely már a 45 nanométeres csíkszélességgel készült (a korai T61-ek még a 65 nanométeres Merom magos CPU-val voltak szerelve). Ennek a CPU-nak 2 magja van, és órajele 2,5GHz, L2 Cache-ből pedig 6MB került felhasználásra. Ennél a CPU családnál még nem volt integrálva sem a memória vezérlő, sem pedig grafikus részegység. Ezek még az északi híd részét képezték. A Lenovo T61-es laptop alaplapján a Mobile Intel GM965 Express chipset kapott helyet, ami a DDR2-es memória modulokat támogatja 667MHz-ig, s összesen 4GB pakolható a gépbe, s természetesen támogatott a Dual Channel itt is. Az északi híd tartalmazza még az Intel GMA X3100-as videóvezérlőt is. Ez volt az első Intel grafikus vezérlő, ami már támogatta a Directx10-et, de itt is kihangsúlyoznám, hogy ennek inkább csak papíron van jelentősége, mert ez annyira lassúcska volt már a maga idejében is, hogy a T61-es laptopot grafikai teszteknek inkább nem is vetettem alá.

 

Még a tesztek előtt szeretném megemlíteni, hogy mindegyik számítógépen a Windows 10 x64 RS4-es verziója volt feltelepítve, míg a Lenovo Thinkpad-on a Windows 7 SP1-es operációs rendszer teljesített szolgálatot, ami némileg árnyalhatja a mérési eredményeket, ám úgy gondolom, hogy ez csak pár százalékban szólhat bele a végeredményben.

Most hogy pár mondatban megismerkedtünk a teszt összes gépeivel, lássuk akkor a teszteket! Mint fentebb már írtam, rövid időm volt a tesztek futtatására, így első sorban csak szintetikus teszteket készítettem, amik tényleg csak a gépek nyers erejét mutatja meg!

Lássuk elsőként a Super PI tesztprogramban elért eredményeket:
Ez a tesztprogram csak 1 CPU szálat tud használni, így a Hyper Threading nyújtotta előny a Core i7 és a Core i5 CPU-k esetében nem jött ki. Így is látszik, hogy a két új, de alsó kategóriás laptopban található CPU volt a leglassabb. A 10 évvel bemutatkozott T9300 is érezhetően gyorsabban futtatta le a tesztet.

 

Következőre a Wprime 32M tesztjét futtattam le:

Ez a program már szépen kihasználja a CPU összes erőforrását. A 2 Low-End CPU csak a 10 éves Core2-vel tudja felvenni a versenyt, az Első generációs i7 620m, és a 3. generációs Core i5 szintén nagyjából fej-fej mellett hagyta állva az egész mezőnyt.

 

Ki nem hagyhattam volna a Linx nevű programot, amely a CPU nyers számítási teljesítményét méri (G)Flops-ban. A tesztet úgy futtattam le, hogy 128MiB-re állítottam a memóriát, és az összesen 20 kiszámolt érték átlagját tüntettem fel a grafikonon (általában 0,5-1Gflops-os szórással futott a program az adott konfigurációkon)

Egyszerűen nem akartam elhinni, hogy az AMD alsó kategóriás csodája ennyire kevés eredményre volt csak képes. Természetesen a tesztet többször is lefuttattam, de midig ugyanazt az eredményt dobta. Aztán eszembe jutott, hogy teszteltem én már Low-End laptopot hasonló CPU-val, vissza is néztem az eredményt, és egyből nyugtáztam, hogy igen, valószínűleg ez az AMD E2 9000 tényleg csak ennyit tud. Szóval itt is a két új laptop eredménye lett a leggyalázatosabb, Vicces, hogy a már teljesen elavultnak számító Ivy Bridge, hiába “elavult” egy teljesen más dimenzió teljesítményben.

Lefuttattam több szálon engedélyezve a Winrar beépített benchmarkját is

Nagyjából a Wprime-nél látható eredményeket láthatjuk viszont. A Celeron 4000, az AMD E2 9000, és a Core 2 Duo T9300 van egy szinten, utóbbi egy picit még gyorsabb is. Továbbra se felejtsük, hogy a Core 2 Duo T9300 10 évvel ezelőtt került piacra! Míg az első generációs i7, és a 3. generációs i5 elég szépen elugrott.

 

Nem felejtkeztem meg a jó kis 3Dmarkokról is, lássuk a tesztem alatt a legrégebbivel, a 3Dmark2001-el:

Valami oknál fogva az AMD-s laptopon nem indult el a tesztprogram, pedig volt újraindítás, ki/be kapcsolás, de semmi. Hiába volt a maga idejében is gyengécske az NVS3100-as Quadro, ebben a tesztben ő bizonyult a leggyorsabbnak. A Celeron 4000 nyújtotta teljesítmény kb. egy Pentium4+ Geforce4 TI4200-al megegyező

Folytattam a tesztet a 3Dmark2003-al:

Valahova jegyezzük fel, hogy végre sikerült egy olyan mérés, ahol a laptopok közül az AMD-s Ideapad 320 jött ki győztesen. Látszik, hogy nem olyan rossz amúgy az AMD processzorába integrált grafikus vezérlő, csak tudja magát “kifutni” valahogy. A Celeron 4000 utolsó lett, míg a Quadro, és az Intel HD Graphics 4000 szinte hajszál pontosan ugyanúgy teljesítettek.

 

Végül pedig jöjjön a 3Dmark06. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a teszt mindegyik laptopon 1024X768-as felbontásban futott, mert míg az 1366X768-as kijelzős gépeken 1280X800-as felbontást állított be a program, addig a HP Elitebook-nál, és a Lenovo Ideapad 320-nál a standard 1280X1024 lett volna a default, így hogy egységes legyen, így mindegyik gépen ugyanazt a  beállítható felbontást, az 1024X768-at állítottam be

Az AMD-vel kapott eredmények viszont láthatóak a 3Dmark2003, és a Linx alapján. Hiszen a 3Dmark2003-ban látszódott, hogy elég jól tud húzni az AMD IGP, nem véletlenül kapta a legmagasabb összpontszámot az AMD E2 9000, míg CPU fronton a leggyengébben teljesített, és ezt láthattuk a Linx alatt is. Az Intel HD Graphics lett a második, és a Quadro ezúttal csak az utolsó helyet tudta megcsípni. CPU fronton természetesen most is az i5 3320m nyert.

 

Játék teszt nélkül ez a teszt olyan, mint a Dallas Jockey nélkül, szóval nem maradhat ki. Így hát elsőként a Far Cry 2 nevű játékot vetettem be amit szintén minden gépen 1024X768-as felbontást, és Medium részletességet állítottam be:



A minimum FPS eléggé beszakadt az AMD E2-nél, viszont a maximális FPS is ugyanennél a gépnél tudott felpörögni. A Celeron 4000 nyújtotta eredmény több mint tragikus. Már csak annak tudatában is, hogy a Far Cry 2 2008-ban jelent meg, és a maga idejében sem számított kiugróan magasnak a gépigénye. A legkiegyensúlyozottabb, és egyben a legjobb eredményt a Core i5 3320m nyújtotta.

 

Utolsó játékom a 2013-ban megjelent Grid2 volt, amit 1024X768-as felbontás, és Low részletesség mellett futtattam:

A mezőny aránylag egybe volt, persze a győztes szokás szerint a Core i5 3320m-el szerelt Dell Latitude lett, de a HP, és a két Lenovo Ideapad nagyon közeli eredményt nyújtott. Még inkább hasonló eredményt hozott a két Ideapad, itt nem tudott ellépni az AMD, valószínűleg a Celeron-t az IGP fogta vissza, míg az AMD-nél a CPU magok voltak a szűk keresztmetszet, és pont úgy alakult, hogy mindegyik platformnál a szűk keresztmetszet kísértetiesen hasonló eredményre volt csak képes. Szerencsére mivel a játék kifejezetten jól lett optimalizálva, így akár a Celeron 4000-en is lehet hozni játszható sebességet, bár ahhoz a grafikát érdemes lenne Very Low-ra butítani.

 

Összegzés:

A cikk nagyon sok mindenre nem tér ki, és valljuk be őszintén, a kevésbé jártas felhasználó nem az alapján választ gépet, hogy mennyire gyorsan tudja futtatni a Wprime-t, vagy milyen eredményt dob a Linx. Hanem, hogy a Facebook menjen rajta, meg a Youtube, és a többi nem számít. Jahh de, van még egy szempont, az, hogy minél olcsóbb legyen. És sajnos ez a gond. A gyártók, hogy minél olcsóbb gépet tudjanak gyártani, ott spórolnak, ahol tudnak. Lehet, hogy ezek a gépek még ÉPPEN alkalmasak arra, hogy Facebook, Youtube menjen, de cserébe tejfölös doboz vastagságú, és minőségű házba vannak rakva, a fejlesztés lehetőségét szintén kicsinálva,és akkor még nem tértem ki a billentyűzet, és a kijelző minőségére. . Szóval ha az ember vesz 80 ezer Ft-ért gépet, az szerintem semmi több, mint pénzkidobás. Vicces látni, hogy nyers erőben egy 10 évvel ezelőtti, persze fontos kihangsúlyozni, hogy  akkori mércével nézve csúcs laptop is tudja azt a szintet, sokkal, de sokkal jobb minőségben. Egy 5-6 éves ex csúcs laptop pedig nem csak, hogy hozza, de teljesen más dimenzióba repíti mind teljesítmény, mind minőség téren a gépet, egy mostani, belépő szintű géppel szemben. És ha az árakat nézzük, akkor fél, vagy akár harmad áron is jobb számítógépet vásárolhatunk magunknak. Értem én, hogy de hát ez HASZNÁLT! De kérdem én, te mibe ülnél? egy új Daciába, vagy egy 5 éves BMW/Audi/Lexus/stb. Prémiumba?

(Ui: A példám erősen sarkított, mindössze azt próbálja szemléltetni, hogy sok esetben azonos, vagy akár jobb áron jobb minőségű terméket kaphatunk a pénzünkért, ha használt termék is szóba jöhet)

About bacsis