AMD Dual Graphics teszt (Godavari alapokon)

Aki kicsit is otthon van a számítástechnika világában, annak nem kell bemutatni, hogy a VGA kártyák piaca teljesen elborult. Ha valaki Játszana, és ehhez szeretne vásárolni egy VGA kártyát, duplán nehéz ügyet kell leküzdenie. Hiszen nem elég, hogy az új kártyák ára egy földi halandó számára megfizethetetlen, s ez esetben inkább a használt piac felé fordulna az ember, ott viszont az értelmes kártyák beszerzése ami megnehezíti a dolgot. Halkan súgom meg, ha esetleg fel is kerül a piacra valami vállalható kártya, az elborult árú új kártyák miatt a használt piac árai is igen magasak.
Ennek is köszönhető, hogy az AMD APU-k iránti kereslet megugrott. Ez főleg a nagyobb esport nevek kedvelőinek körében lehet igaz, mert azokkal a játékokkal jól elboldogul egy ilyen központi egység.
Igen ám, de egy combosabb, grafikát is tartalmazó AMD processzor ára is belekarcolhat a 100ezer Ft-ba, és akkor még nem beszéltünk az aránylag drága memória árakról, és a többi komponensről. Így könnyen belátható, hogy simán el lehet egy ilyen konfigurációra is lőni 200ezer Ft-ot. Sokan ekkora összeget sem engedhetnek meg maguknak. Ebben az esetben itt is érdemes lehet körbe nézni a használt piacon.

Ebben a tesztemben arra voltam kíváncsi, hogy mire elég egy csúcs FM2+-os AMD APU, ha játékról van szó. Ha már tesztelgettem, gondoltam, hogy készítek róla egy kis beszámolót. Ahogy tesztelgettem az összerakott konfigot, azért látszott, hogy az újabb játékok alatt erősen kompromisszumos a játékok futtatása. De hát nincs mit tenni, csodát nem kell várni. Aztán úgy adódott, hogy egy jó barátom által kezembe került egy Radeon R7 240-es belépő VGA kártya. ÉS itt felcsillant a szemem. Emlékeztem, hogy az AMD-nek van az úgynevezett Dual-Graphics megoldása, ami megfelelő AMD APU, és megfelelő Radeon VGA kártyával fog működni, ahol a dedikált, és az integrált grafikus egység össze tud dolgozni, s így némileg növekedik a grafikus alrendszer teljesítménye. Mivel egy használtan 10ezer Ft-os VGA kártyáról van szó, úgy gondoltam, hogy gyakorlati haszna is lehet a dolognak, hiszen annyira nem dobja meg a számítógép árát, tehát ha jól működik a dolog, akkor miért ne lehetne egy ilyen konfig építését is fontolóra venni. Illetve mint érdekesség, úgy is láttam benne fantáziát, hogy nézzük meg, attól függetlenül, hogy megéri-e az árát vagy sem, mégis mire képes ez a technológia. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az AMD Dual Graphics technológia még az első AMD APU, az FM1-es tokozású Liano-val debtált, amit jól le is teszteltem, de finoman fogalmazva sem voltam tőle elragadtatva. Sebaj, hátha faragott rajta a színfalak mögött még az AMD rajta annyit, hogy vállalható legyen.
Szóval izgatottan vetettem bele magam az újabb Dual Graphics tesztembe.

Ismerkedjünk meg kicsit a hardverekkel. Íme a tesztkonfig:

Asrock FM2+ alaplap
AMD A10 7890K CPU (integrált R7 graphics)
2X4GB 1866MHz DDR3 Memória
Radeon R7 240 VGA kártya
256GB SATA SSD
Win10 PRO Operációs rendszer
19.12.1 verziószámú AMD Adrenalin driver

A tesztek előtt ismerkedjünk meg a teszt főszereplőivel!

AMD A10 7890k APU

Az AMD 2015-ben mutatta be a Godavari nevű APU-jait. Ezek az APU-k az FM2+ tokozást használják. Igaz az első modellek 2015-ben, de a legerősebb példány a tesztben szereplő AMD A10 7890K már 2016-ban került piacra.
Ekkoriban már aránylag ismerős volt a piacon az APU fogalom, azaz ezek olyan központi egységek, ahol egy szilíciumlapkán kapott helyett a CPU, és a grafikus alrészleg is. Az Intel, és az AMD egyaránt készített ilyen processzorokat, az AMD megoldása grafikai téren viszont lényegesen jobb megoldásnak bizonyult.

A Godavari APU-k a korábban megjelent Kaveri APU-knak némileg ráncfelvarrt, optimalizált verziói, lényegében csak az órajeleket emelte meg a gyártó egy leheletnyit, és az energia gazdálkodáson javított. A Godavari APU-knál, így jelen tesztem főszereplőjénél is, a processzormagok a hírhedt Bulldozer/Piledriver architektúra némileg optimalizált változatú, Steamrollerre épülnek. Összesen 4db, és a 28 nanométeres gyártástechnológiát használják. Utasításkészletekből az MMX, SSE-SSE4.2, AVX, AES, FMA4, XOP és PCLMULQDQ amik támogatottak, de kapunk hardveres virtualizálást, és természetesen a 64 bites utasítások sem probléma ezeknek a központi egységeknek. L3 Cache nincs, viszont L2 Cache-ből 2X2 MB biztosított a CPU magoknak. A Processzor részét képezi a PCI Express 3.0 vezérlő, amiből 24 sáv biztosított, illetve a memória vezérlő ami DDR3-as modulokat támogat Dual-Channel módban, egészen 2133MHz-es modulokig. Az AMD A10 7890K CPU alap órajele 4100MHz, de a Turbo segítségével még kemény 200MHz-el a rendszer ha „úgy adja ki”, meg tudja fejelni.

Radeon R7 (IGP)

A processzorban rejlő Radeon R7 IGP talán már érdekesebb. Az AMD mindig törekedett arra, hogy a kor legmodernebb grafikus egységét pattintsa a CPU kupak alá, ami a Godavari APU-k esetében sincs másképp. az A10 7890K APU-ban egy Spectre kódnevű grafikus egység kapott helyet, ami a megjelenéskor elérhető legmodernebb GCN architektúrára épült. Hogy kicsit kontextusba helyezzük a dolgot, a Radeon 290X VGA kártyákon is ugyanez az architektúrára épülő GPU kapott helyet, ami amúgy még napjainkban sem egy rossz kártya.
Az IGP 8db CU (Computer Unit)-ból épül fel, ami összesen 512db Shader processzort, vagy mai névvel, Radeon magot tartalmaz. Az IGP saját memóriával ezúttal sem rendelkezik, hanem a rendszermemóriából rekeszt le, amit az RMB-n keresztül (Radeon Memory Bus) ér el. Ezúttal is előre borítékolható, hogy az IGP teljesítményét a rendszermemória nyújtotta szűk sávszélessége fogja meghatározni, így célszerű minél gyorsabb modulokat pattintani a rendszerbe. Ez az én esetemben csak 1866MHz-es modulokat jelentett, ami még az elméleti leggyorsabban támogatott modulok sebességét sem éri el, de majd kicsit korrigálunk a teszteknél. Az IGP mag órajele 866MHz-re lett hitelesítve.
Grafikus API-k támogatásából is elég vaskos lett a kínálat. Játékos szempontból a legfontosabb, hogy támogatott a Directx12, A Mantle API, és az OpenGL 4.4, de fontos megemlíteni, hogy támogatott az OpenCL1.2, a HSA1.0 és a C++ AMP is.
Multimédiás téren is igen erős a felhozatal, az UVD4-es motort kapta az IGP, így nagyon leegyszerűsítve a témát, az akár 4k-s, h.265 formátumú videós tartalmak hardveres gyorsítása is biztosított, de kapunk AMD TrueAudio, és AMD Freesync-et is.

Radeon R7 240

A tesztben szereplő Radeon R7 240-es VGA kártyát az Asus gyártotta. Igazi Low-end megoldás. A kártyán az Oland kódnevű GPU kapott helyet, ami 320 Shader egységet kapott. Szerencsére a memória busz 128 bites, amin keresztül éri el a GPU a kártyán található 2GB-nyi GDDR3-as memóriát, ami 1800MHz-re lett hitelesítve, míg a grafikus mag 720MHz-re. Grafikus API-kból ugyanazok támogatottak, mint az integrált Radeon R7-nél.

AMD Dual Graphics:

Ennek a technológiának köszönhetően egy dedikált VGA kártya, és a processzorban megtalálható IGP teljesítménye összeadódik… Legalábbis elméletileg. A gyakorlatban pedig hamarosan meglátjuk, hogy alakul valójában. Persze nem lehet csak úgy összevissza mindenféle APU mellé mindenféle VGA kártyát bepattintani, azt mondani nekik hogy „múkodj” mert aránylag elég szigorú szabályok vannak, hogy mi mivel megy. Az AMD A10-7800-as szériás APU-k elvileg az R7 240-250-es diszkrét VGA kártyákkal tudnak össze dolgozni. Viszont a gyakorlatban ennél elvi síkon erősebb kártyával is lehet próbálkozni, viszont gyakorlati haszna nem biztos hogy lesz, mert a Driver a dedikált VGA kártya órajelét/teljesítményét vissza korlátozza, hogy a 2 grafikus részleg aránylag azonos teljesítményt nyújtson/szinkronban legyen. Fontos megemlíteni, hogy igaz, eleinte voltak olyan hírek, hogy Directx9-es játékok alatt is ki lehet majd használni a dual Graphics előnyeit, sajnos ebből nem lett semmi, bár így 2022 tájékán nem is feltétlenül baj. Elvi síkon viszont Directx10-11 alatt működnie kell.

Még mielőtt a tesztekbe belevágnánk, szeretném felhívni a figyelmet, hogy az APU teljesítményét egy leheletnyit megpiszkáltam. Szerettem volna 2133MHz-es (vagy magasabb órajelű) RAM-okat használni, hogy az IGP minél jobban kifuthassa magát. De sajnos nem tudtam beszerezni. Így hogy némileg korrigáljam a memória órajelből elvesztett teljesítményt, így az IGP 866MHz-es órajelét 913MHz-re (Jó, ha fél százalék teljesítménytöbbletet számított) módosítottam, illetve az Északi híd órajelét a gyári 1800MHz-ről 2100MHz-re emeltem, mert ez javítja a memória kezelés sebességét. Továbbá az 1866MHz-es CL11-es memória modulok időzítését CL10-re tudtam „szűkíteni”. Ezek az enyhe módosítások hoztak pár százaléknyi pluszt, nagyjából, mintha 2133MHz-es modulokat használtam volna. De persze így is 3-5%-os teljesítménykülönbségről beszélünk, ami a valós felhasználás alatt nagyon szabad szemmel úgysem látható.

Most hogy megismerkedtünk részletesebben a főbb komponensekkel, jöjjenek hát a tesztek. A teszteket elvégeztem csak IGP-vel, csak Diszkrét VGA kártyával, és Dual Graphics módban is.

Kezdjünk egy kis szintetikus tesztel.

Az IGP picit erősebbnek tűnik az R7 240-es VGA kártyához képest. Ez annak köszönhető, hogy az IGP 512, míg az R7 240 csak 320 Shader egységgel rendelkezik. Igaz az IGP-nél a szűk memória sávszél fogja vissza a rendszert, de az eredmények azt mutatják, hogy a még inkább megcsonkított GPU jobban befolyásolja a végső teljesítményt. A Dual Graphics cirka 50%-ot hozott a „konyhára”. Ami nem rossz. Lelövöm a poént: Jegyezzük fel, mert később ilyent nem nagyon látunk sajnos.

Na de jöjjenek a játékok!
Az IGP-t 2 felbontásban, 1680X1050, és 1280X1024-ben teszteltem. Míg az R7 240-et, és a Dual Graphics felállást csak 1680X1050-ben próbáltam ki.
Elsőként a 2014-es Grid: Autosport volt amit kipróbáltam. ez volt az egyetlen játék, ahol Medium részletességet állítottam be, a későbbiekben minden esetben Low-ban futottak a játékok

Az IGP itt is erősebbnek bizonyult, és fog is a teszt végéig. A Dual Graphics szépen megmutatta az erejét. Érdekes hogy 62FPS fölé nem futott a teszt. Pedig ahogy a korábbi teszteknél, úgy most sem volt bekapcsolva a Vsync. Igaziból mindegy is lenne. 60FPS meg van, az már bőven jó. Legalább a Dual Graphics-al szinte végig 60FPS fölött futott a játék.

Folytassuk a sort a Metro Last Light-al:

A Dual Graphics eléri az IGP-vel mért 1280X1024-es felbontás eredményét. De sajnos ez sem váltja meg a világot, hiszen a minimum FPS-ek továbbra is nagyon tragikusak. Mérhető tehát a gyorsulás, egy kb 20%-os skálázódás tapasztalható, de ez nagyon karcsú. Sebaj, később lesz ez még rosszabb is.

Folytassuk a tesztet a 2016-os Ashes of the Singularity-vel!
A játék beépített benchmarkját használtam. A GPU tesztet futtattam le Diretx11-es API mellett, A játék több “Average” Framerate értéket jegyez fel, én az “All Batches” értékét vittem fel a grafikonomra, illetve a képkockák közötti késleltetést jegyeztem fel. Míg az előbbiből természetesen a minél magasabb, addig utóbbiból a minél alacsonyabb érték a jobb.

A beépített demo minden esetben élvezhetetlen sebességgel futott, ami a Dual Graphics-nál csúcsosodott ki. Nem hogy nem gyorsult, de még rontott is a helyzeten

Maradjunk még 2016-nál, és ebből az évből lássuk mit tud felmutatni a Rise Of The Tomb Raider.
A benchmark több jelenetet futtat le. Én a Mountain Peak teszteredményeket jegyeztem fel. 

Egy nagyon pici plusz sikerült összevakarnia ezúttal is a Dual Graphics-nak, és azt mondanám, hogy ezúttal már majdnem annyit, hogy játszható legyen a játék, hiszen 30 FPS-t sikerült összevakarni mint átlag, de sajnos pont a minimum FPS-ek száma nem emelkedett.

Jöjjön a 2018-as Far Cry 5:

A játék minimum gépigénye messze meghaladta a tesztkonfig teljesítményét. Sebaj, majd a Dual Graphics jön és megváltja a világot. A grafikon ezt is mutatja. A skálázódás szinte tökéletes! Egy gond van! Iszonyatosan sok vibráló textúra volt jellemző a teszt alatt. Itt említeném meg azt az aprócska tényt, hogy a tesztet több driver kipróbálásával végeztem. A Far Cry 5 benchmark sebességét a különböző driverek nem befolyásolták, a villogó textúrák mennyiségét igen. Viszont egyik driverrel sem sikerült megszüntetni a problémát. Szóval ez ismét kapufa

Kipróbáltam az Assassin’s Creed Odyssey-t is szintén 2018-as nevek közül:

Tragikus eredmények születtek, és ezúttal is a Dual Graphics még tovább rontotta a helyzetet.

Jöjjön végül a Battlefield V nevű játék:

Ezt a játékot is játszhatóvá lehetett volna tenni, ha működött volna a Dual Graphics, de sajnos itt sem sikerült értékelhetőt felmutatni. A Dual Graphics lényegében az R7 240 szintjét hozta.

Összegzés:
Amiről nem beszéltünk, az a piszkos anyagiak. Mindenképpen fontos számításba vennünk, hogy egy ilyen konfig összerakása kb 80-100ezer Ft-ból megoldható. (kb 25-30ezer Ft a processzor+alaplap kombó, egy 10-es a VGA kártya, 15 körül van 2X8GB DDR3 1600-as memória, de ha gyorsabbakat szeretnénk akkor olyan 25 körül kell számolni, 256-os SSD egy 10-es, házat tud mindenki kukázni, táp meg egy 5-ös kb) Egy ilyen gépen úgy a 2016-os vagy újabb játékok futtatása már nem igazán kivitelezhető. Direkt rápróbáltam alacsony felbontáson is, de az a pár plusz FPS amit így sikerül megcsípni, nem nagyon menti meg a világot. Bíztam benne, hogy egy 10 ezer Ft-os VGA-val egy vállalható teljesítményt lehet összevakarni, de sajnos nem így lett. A Dual Graphics aránylag működött, de annyira minimális plusz teljesítményt lehet vele összehozni, hogy semmi értelme az egésznek. Kár, én azt hittem több lesz benne.