IBM Thinkpad T42: A laptopok aranykorának hajdanán

IBM Thinkpad T42: A laptopok aranykorának hajdanán

Ahogy megígértem, folytatódik a Thinkpad mini sorozatom bemutatója, amiben egy IBM Thinkpad T42-es laptopot szeretnék bemutatni

A Thinkpad T42 már modernebb gép mint az előző cikkem alanya, a G40-es. Ez a gép már 2004-ben került piacra, akkor amikor már javában piacon volt az Intel-féle Pentium M CPU. ez a CPU a korábbi asztali számítógépekbe szánt Netburst architektúrával szakítva teljesen új alapokra épült, s az alacsony fogyasztás volt a fő szempont úgy, hogy a teljesítményen se görbüljön csorba, és azt kell mondani, hogy az Intelnek ezzel a Pentium M/Celeron M mobil CPU családdal tökéletesen sikerült véghez vinni.

Természetesen ennél a gépnél is a megszokott Thinkpad látvány fogad kívül.

A fedlap már kicsit kopottasnak tűnik, de igaziból csak csúnya, mintsem tényleg sérült. Hiszen  a szál csiszolt fém fedlap csúszás gátló bevonata igaz strapabíróságot kínál, de cserében elég könnyen gyűjti a karcokat.

És belül.

Az ekkoriban még teljesen átlagosnak számító, (bár már kezdtek megjelenni a “széles vásznú kijelzős notebookok is4:3-as kijelző lett beépítve, amelynek a felbontása elég nagy skálán volt variálható, jelen esetben egy 15″-os 1400X1050-es IPS panel került beépítésre, ami mai szemmel nézve is bizony nagyon szép színeket, és tág betekintési szögeket kínál. A kijelzőt masszív fémzsanérok tartják. A kijelző alatt közvetlen a vissza jelző LED-ek találhatóak, szintén jó Thinkpados szokás szerint.

A billentyűzet is a jól bevált Thinkpad féle, középen az elmaradhatatlan Trackpoint-al. A klaviatúra alatt pedig a némileg besüllyesztett Touchpad található. A Trackpointnak, és a Touchpadnak is vannak egyaránt dedikált gombjai. A Touchpadé némileg íves formát kapott ami nem csak kényelmes, hanem kicsit jobban is néz ki, s némileg feldobja a gépet.

A gép jobb oldalára került az optikai meghajtó, ami ez esetben egy CD író, DVD olvasó. Ez fölött a Dsub csatlakozó látható még. Továbbá az optikai meghajtó alatt helyezkedik el a HDD-nek a beépítő nyílása

A laptop bal oldala rendesen meg van pakolva, ide került 2db USB port, melyek 2.0-s szabványúak, egy TV kimenet, az 56k-s fax modem, a LAN csatlakozó, és a hang ki és bemenet csatija is itt található, továbbá a PCMCIA kártyák aljzata is ide került, illetve a szellőzőnyílást is ide szorították be a hang ki/bemenet, és a PCMCIA aljzat közé.

A laptop hátulján a töltő csatlakozó, és a párhuzamos port kapott helyet, na meg az akkumulátor, azaz jelen esetben annak a hiánya látható.

Na de mi lapul a gépházban:

 

15″ 1400X1050 IPS kijelző

Intel Pentium M 745 CPU 1,8GHz

2X512MB DDR333MHz RAM

Ati Radeon 9600 VGA kártya 64MB DDR Vram

160GB IDE HDD

Windows XP SP3 Oprendszer

Kezdjük a kijelzővel az ismerkedést. Ahogy fentebb írtam, elég nagy skálán lehetett választani a kijelzők közül. A standard panel az 1024X768-as felbontást tudta, de volt 1400X1050-es panel is, utóbbiból volt  a hagyományos TN panel, de kérhető volt IPS-el is, és szerencsére az én esetemben ezzel lett szerelve a gép sőt az IBM Thinkpad T42utótaggal ellátott gépek akár 1600X1200-as felbontású IPS paneles kijelzőt is kaphattak. Ez még mai szemmel nézve is igen jó, így lassan 15 éves távlatból, akkoriban pedig már-már az elképzelhetetlen kategória volt.

A Pentium M 745-ös CPU már a másodig generációs Pentium M CPU családot erősíti, ami 90 nanométeres csíkszélességgel készült, és 2MB L2 gyorstár került beépítésre. SIMD utasításkészletből sajnos elég szegényes a felhozatal, az MMX-en kívül csak az SSE, és az SSE2 támogatott, bár ez 2004-ben egyáltalán nem jelentett problémát. A CPU órajele 1,8GHz, amit 18X-os szorzó, és 100MHz-es FSB szorzatából hoz össze, s a korábbi 3GHz-es vagy magasabb órajelű Pentium 4 CPU-khoz képest ez az órajel mivel kisebb, gyengébbnek tűnhet a CPU, de a fejlettebb architektúrának köszönhetően a hivatalosan 21W TDP ben megállapított fogyasztási keret mellett is simán hozza egy ilyen CPU is, az átlag Pentium 4 CPU-k szintjét.

Memóriából 2GB-ig lehet pakolni a laptopba, jelenleg 2X512MB kapott helyet, ami ehhez a géphez elég is lehet. Sajnos a Dual Channel viszont nem támogatott.

A gépnek nem csak a CPU, RAM, illetve kijelzője mozoghatott széles skálán, hanem a grafikus alrendszer is. A repertoár alját az Intel Extreme Graphics integrált megjelenítő képezte, de kérhető volt Radeon 7500, Radeon 9000, és a csúcs, Radeon 9600-al is. Ebben a gépben szerencsére utóbbi kapott helyett, így nagyban hozzájárulva, hogy már helyén kezelve a dolgot, elég komoly 3D-s játékok is futtathatók legyenek a laptopon. Ez a mobility Radeon 9600 az M10 kódnevű GPU-t kapta, ami 130 nanométeres csíkszélességgel készült, s 4 pixel shader, és 2 vertex árnyalóval van megáldva, továbbá kapott 64MB DDR video memóriát is. Utóbbi nem volt valami sok már a maga idejében sem, de a korabeli játékokhoz nagyjából még elég lehet. Létezett 128MB-os kiszerelés is, de az csak a Thinkpad T42p-nek volt a kiváltsága, de ne legyünk így se telhetetlenek. Viszont kapunk Directx9.0 supportot. További érdekesség, hogy hivatalosan a Mobility 9600-asok GPU-ja 300MHz-re, a mellette lévő DDR memória pedig 200MHz-re lett hitelesítve, addig az ebben a gépben található kapott egy enyhe gyári tuningot, így a GPU jelen esetben 320, míg a memória 210MHz-re lett emelve. 

HDD-ből ez a széria még az IDE szabványúakat támogatta. A gépben lévő 160GB-os modell már egy utólagos bővítés eredménye.

Mint látható, ez egy igen szépen kifullozott T42-es modell, lássuk hát, hogy mire képes. Szokás szerint először a CPU benchmark-jaimat futtattam le:

A Super PI picit több mint 1 perces futási ideje nagyjából egy 2,2-2,4-es Pentium 4-nek felel meg, míg a Winrar és a Linx teljesítménye némileg elmarad tőle, de ne felejtsük el, hogy az Intel 855-ös chipset ami kiszolgálná ezt a Pentium M 745-ös CPU-t, csak Single Channel-t támogat, illetve az FSB 100MHz-es órajele sem eget rengető.

 

Lássuk mire képes a VGA kártya, elsőként a 3Dmark2001 alatt:

 

A vaj sima futásért a tesztprogram egy több mint 10 ezres pontszámmal jutalmazta a gép teljesítményét, de ez el is várható volt

Ha már van Directx9 támogatás, akkor lássuk, mit tud a 3Dmark2003:

Még ez a tesztprogram sem volt túl nagy falat a gépnek.

 

És akkor jöjjenek a játékok!

A jó öreg Far Cry első része erre a gépre is felkerült:

Sokat kísérleteztem a felbontással, de sajnos nem sikerült a natív felbontáson játszható sebességet kihozni a játékból. Így hát a jó öreg 1024-es felbontás mellett, Medium részletesség mellett volt játszható a játék.

 

A Flatout 2 is települt a laptopra:

Szintén 1024X768-as felbontást állítottam be, a részletesség pedig teljesen mindegy, mire volt állítva, sem a látványra, sem pedig a sebességre nem volt hatással.

A Call Of Duty 2 is települt a laptopra:

Talán ez volt az a játék, aminek a tesztelésével a legtöbb időt töltöttem. Itt nem csak a részletességet, és a felbontást lehet állítani, hanem a grafikus API-t is, miszerint választhatunk Directx9, és Directx7 alatt. Végül a Directx7-et állítottam be, mert ez mellett a natív felbontáson is játszható volt a játék, igaz ahhoz a részletességet is le kellett vennem Low-ra. 

Végül pedig a Counter Strike: Source-t is teszteltem a laptopon:

Sajnos itt is csak Low részletességet tudtam beállítani, felbontásból 1280X1024 lett beállítva. Így, igaz voltak 25FPS-ek egy-egy akciónál, de komolyabb FPS zuhanás nem fordult elő, így ha valaki nem FPS huszár, egy jó kis CS: Source multit is ki tud szolgálni a gép.

Na de ne csak játszunk, nézzük meg, hogy boldogul a gép az internettel!

Ráeresztettem egy kis YouTube-t, Firefox böngésző segítségével:
Közel végig 100%-os CPU terhelés mellett, de bírta a gép játszani 360P-ben a YouTube-s videókat. Amúgy maga a YouTube oldal elég nehézkesen, esetenként több másodperces válaszidővel reagálva volt csak böngészhető, de egyéb egyszerűbb oldalak böngészésével még aránylag elfogadhatóan bírt a gép.

Végül pedig megpróbáltam a laptop merevlemezéről indítani FulHD felbontású videót:
A VLC Player, és az MPC-HC lejátszóval is megpróbáltam, de mindegyik esetében akadozós lejátszás 100%-os CPU terheltség mellett volt a jelenség. Mivel hardveres gyorsításra nem alkalmas a Radeon VGA kártya, így a CPU-ra maradt a dekódolás, ami már nem bírt ezzel a feladattal. Nagyjából még a 720p-s felbontású tartalmak lehetnek azok, amit le tud játszani a gép

Összegzés:

Az IBM Thinkpad T42 egy iszonyatosan jól sikerült modell lett. Vállalható mérete, és súlya van, és ráadásul ez azon gépek közé tartozott, ami nem avult el 1-2-3 éven belül, hanem még megjelenése után majd 10 évvel is teljesen vállalható volt, és igen sok mindenre be lehetett fogni. Persze mai szemmel nézve már kevés, de azért elég jó látni, hogy ha kiengedjük az internetre, még mindig, ha kicsit döcögősen is, de elboldogul egy-egy nem tele szórt weblappal, és a YouTube-n is meg lehet nézni 1-1 rövidke filmet, pedig már 15 éves gépről beszélünk. A kijelzője mai szemmel nézve is gyönyörű, és simán lealázza a belépő szintű aktuális modelleket, mind felbontás, mind betekintés terén. A Radeon 9600-as kártya a maga idejében egy remek közép kategóriás VGA kártya volt, és a korabeli játékokat magas részletesség mellett is lehet játszani, és el lehet menni a géppel játékok terén úgy 2006-ig kényelmesen.Egyedül csak az Intel 855-ös chipsetbe, illetve annak a korlátaiba lehetne belekötni, de arról meg nem az IBM tehet. Szóval egyszerűen nincs(vagy csak alig van) ennek a T42-nek olyan pontja, amibe bele lehetne kötni. Persze ehhez az is közre játszik, hogy egy iszonyatosan kigyúrt példányról van szó, de azt is vegyük figyelembe, hogy rengeteg gépnél esélyünk sincs magasabb kategóriás hardverek beépítésére.

 

Ami tetszett:

-Nagy felbontású IPS kijelző
-Radeon 9600-as VGA kártya

-Remek billentyűzet/Touchpad/Trackpoint

-Thinkpad minőség kívül, belül

 

Ami nem tetszett:
-Elavult Intel 855-ös chipkészlet

About bacsis